Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-31 / 124. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 31. Szülőföldünk 31 Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát és Viliam Judák nyitrai megyés püspök találkozott Nyitrán. Az egyházi méltóságok célja a közös múlt fölfedezése Első szlovák-magyar egyháztörténeti konferencia Várszegi Asztrik szavait Halko József pozsonyi magyar káplán fordította szlovákra (A szerző felvétele) Nyitra. Közös keresztény gyökereink címmel rendez­te meg a nyitrai székhelyű Zoboraljai Kulturális és In­formációs Központ a pozso­nyi Komenský Egyetem Hit- tudományi Karának Egy­háztörténeti Tanszékével közösen az első szlovák­magyar egyháztörténeti konferenciát május 16-án. FORGÁCS MIKLÓS Ladányi Lajos, a központ igazga­tója és az MKP országgyűlési képvi­selője elmondta, sokan különösnek tarthatják, hogy egy világi szerve­zet kezdeményez egy ilyen találko­zót, de Nyitra-vidéld magyarként nagyon fontosnak érzi a két nemzet párbeszédét és a közös múlt fölfe­dezését. A két meghívott előadó, Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi fő­apát és Viliam Judák nyitrai me­gyés püspök személyében két ki­emelkedő egyházi főméltóság és neves egyháztörténész mondott habozás nélkül igent a találkozóra. Várszegi Asztrik szavait Halko Jó­zsef pozsonyi magyar káplán fordí­totta szlovákra, Viliam Judák elő­adását pedig Käfer István iroda­lomtörténész, a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem szlavisztika pro­fesszora tolmácsolta. Viliam Judák szerint nagyon fontos a közös Euró­pa keresztény gyökereinek meg­erősítése. Szerinte újra össze kell kapcsolni a szabadságot és az igaz­ságot. Ladislav Belás kanonok a Nyitrai Székeskáptalan ezer évéről beszélt. Felidézte Szent István 1006-os nyitrai tartózkodását is, az erről tanúskodó oklevél alapján ün­nepük az ezeréves évfordulót. Zombori István, a Magyar Egyház­történeti Enciklopédia Munkakö­zösség (METEM) elnöke nagyszerű alkalomnak nevezte a találkozót, fontosnak tartja, hogy a szlovák­magyar együttműködés első állo­mása legyen. Felvázolta a METEM történetét, mely a kommunizmus bukása után az addig leheteüenné tett egyháztörténet művelését te­kinti céljának. Publikációkat adnak ki, konferenciákat szerveznek, ke­resik azt, ami összeköti a szlovák és a magyar kutatókat, egyházi sze­mélyiségeket. Példaként hozta fel a Rudnay Sándor Nyitra vármegyei születésű esztergomi érsekről szóló könyvet, amely szlovákul is olvas­ható, vagy a Selmecbányái kálvári­át bemutató kötetet, melynek ké­szül a szlovák fordítása. Az együtt­működésre jó alkalom az egyházak 1945 utáni történetének kutatása is, hiszen a csehszlovák levéltárak­ban őrzött anyagok számos adalék­kal szolgálhattak magyarországi eseményekkel kapcsolatban is. Halko József atya közreműködik a kommunizmus alatti elnyomás tör­ténetének feldolgozásában, egy írása nemsokára magyarul is meg­jelenik a METEM folyóiratában. Várszegi Asztrik is a folytatást szor­Várszegi szerint a múlt rendszer aláásta a bizal­mat a családban, egyház­ban, szerzetesrendben, s ezt helyre kell állítani. galmazta, s meghívta Viliam Ju- dákot Pannonhalmára. Várszegi szerint a múlt rendszer aláásta a bi­zalmat a családban, egyházban, szerzetesrendben, más közössé­gekben, s ezt helyre kell állítani, e nélkül nincs jövő. Emléktáblát avattak Feketeházy Jánosnak, Vágsellye neves szülöttének a róla elnevezett magyar házban Szálláshelyet és irodát alakítottak ki a tetőtérben GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Emléktáblát avattak a város neves szülöttének, Feke­teházy Jánosnak a róla elnevezett magyar házban, valamint átadták rendeltetésének a beépített tetőtér egy részét. A pontosan másfél évvel korábban, a ház utca felőü falán el­helyezett emléktáblát leplezték le ünnepélyesen, valamint a földszin­ti részen felújított helyiségeket ad­ták át, benne a Feketeházy János- emlékszobát. A vendégeket Botka Ferenc, a Csemadok és a Vágsellye és Vidéke Polgári Társulás elnöke, a város alpolgármestere köszöntötte. Elmondta, amikor 1992-ben a Cse­madok helyi szervezetének elnöke lett, bekapcsolódtak a Rákóczi Szö­vetség és az Illyés Közalapítvány ál­tal 2001-ben meghirdetett Magyar Ház programba, és jelentős össze­get kaptak, amelyből megvásá­rolták a Murgaš utcában lévő, 1928-ban épült ingadant, és 2004 őszére részben átalakították. A to­vábbi átalakításhoz a szlovák épí­tésügyi és régiófejlesztési, valamint a kulturális minisztériumtól sike­rült támogatást szerezni, a tetőtér­ben irodát és szálláshelyet alakítot­tak ki. A tetőtér egy másik része még felújításra vár. Az udvar felújí­tása is hátravan még, ahol egyebek mellett homokozó is lesz, hiszen a házban rendszeresen tartanak fog­lalkozást gyermekeknek. Két alkal­mazott, Száz Krisztina és Marcel Kornélia várja az érdeklődőket, és szinte naponta vannak rendezvé­nyek vagy valamilyen foglalkozás. Botka Ferenc a ház névadójáról, Feketeházy Jánosról is ejtett né­hány szót. A neves hídépítő mér­nök Vágsellyén született 1842-ben. Évtizedekig volt a magyar állam­vasutak alkalmazottja, és olyan hí­res építményeket tervezett, mint a budapesti Keleti pályaudvar és az Operaház tetőszerkezete, a Szege­di közúti híd, amelyet sokáig a francia Eiffel mérnök munkájának tulajdonítottak. Az ő munkája a Ko­máromi közúti híd, a budapesti Szabadság híd, az egykori Vámpa­lota, a mostani közgazdasági egye­tem épülete és sok egyéb építmény. „Feketeházy János hidjai embere­ket kötöttek össze, a róla elnevezett ház küldetése is az, hogy tetőt ad­jon és összekötő kapocs legyen az emberek között” - mondta az ün­nepségen Biró Ágnes államtitkár. Botka Ferenc szólt a jelenlévőkhöz (Szőcs Hajnalka felvétele) „Nagyon fontos a város imázsa - mondja Cziria Géza Parkoló a piac alatt, szálloda a régi malomban FORGÁCS MIKLÓS Léva. Május elején a városi pi­ac 2000 négyzetméteres területe Cziria Géza vállalkozó tulajdoná­ba került. Jelenleg folyik a tervek részletes kidolgozása. A vállalko­zó elképzetése szerint a piac alatt egy körülbelül hatvan férőhelyes parkoló létesülne. A parkolóban idővel egy kis autómosót is tervez a kivitelező. „Az új piac tágasabb lesz, korszerűbb és tetszetősebb. Kivágjuk az elvadult, satnya fá­kat, bokrokat, eltüntetjük a ko­pott kerítést, és modern, tetszetős üzletsor épül majd a piac és a főút közé” - vázolta az elképzeléseit Cziria Géza. A városnak már rég­óta szüksége van egy megfelelő nyilvános WC-re, ilyen épületet is terveznek a területre. A parkolókra a felújított Scho- eller-malom, és az egykori siló épületébe tervezett szálloda mi­att van szükség. Cziria 2001-ben vásárolta meg a malom hatal­mas, hozzávetőleg ezer négyzet- méteres alapterületű, négyeme­letes épületét, mely a kilencvenes évek közepétől kihasználatlanul áll, a hajléktalanok vertek benne tanyát. A vállalkozó következő terve a siló speciális épületének modern, a legmagasabb igénye­ket is kielégítő szállodává alakí­tása. További jó hír, hogy más váro­sokhoz hasonlóan Léván is lehet majd kisvonattal közlekedni a tu­ristaszezonban. A vasútállomás­tól a városközponton keresztül - érintve a malom épületét - egé­szen a poliklinikáig közlekedne a vonat minden nap reggel héttől nyolcig, ez azt jelenti, hogy két­szer tenné meg az utat oda-visz- sza. Reggel nyolc órától este fél tí­zig pedig a Margita-Ilona fürdőig megy a szerelvény (a városhoz tartozó Hontvarsányig), ez idő alatt nyolcszor tenné meg ezt a másfél órás utat. Egy nap tehát hússzor járná meg a kisvonat a várost. A gyerekjegy 30, a felnőtt­jegy 40 korona lesz. Június 15-től szeptember 15-ig közlekedik majd a vonat, a szezonon kívül ünnepségekre, lagzikra is bérel­hető majd. „Nem nagy költő, de jelentős ember" - hangsúlyozta Kun Ferencz, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke. A polgármester bemutatta a Csontos-emlékházat Csontos Vilmosra emlékeztek Zalabán FORGÁCS MIKLÓS Zalaba. Ne feledjük el a kismes­tereinket sem, sugallta a május 19- i, pénteki Csontos Vilmos emlékest. Egy régiónak ritkán adatik meg, hogy igazán jelentős írót adjon az egyetemes irodalomnak, ezért meg kell becsülnie azokat a szerzőket is, akiknek nevéhez nem kötődnek nagy művek, de szülte belenőttek abba a kis világba, melyet állhata­tosan és elkötelezetten dokumen­tálnak. A Garam Mentének kétség­telenül az egyik ilyen emblema- tikus szerzője Csontos Vilmos, aki Garamsallón született 1908-ban és 2000-ben Zalabán halt meg, ahol 1948-tól élt. „Nem volt nagy költő, de jelentős ember volt” - jegyezte meg Kun Ferencz, a budapesti Rá­kóczi Szövetség alelnöke. Az em­lékest a református templomban áhítattal kezdődött. Ambrus Erika tiszteletes asszony felhívta a figyel­met, hogy a padsorok, melyekben a „falu drága embere” emléke előtt tisztelgők ülnek, az asztalos mes­ter-poéta utolsó munkái közé tar­Mínt igazi parasztember, Csontos sem beszélt az élet örömeiről, de észrevette, megélte őket, boldog volt. toznak. Michüan Etelka polgár- mester asszony a Csontos-emlék­házat mutatta be. A házban ott van a költő hegedűje, személyes tár­gyai, kéziratai, naplói. Mindent őriznek, ami csontos Vilmosé volt, s róla mesél. A felsőszecsei Csema­dok képviselői koszorút helyeztek el a költőt ábrázoló festmény alatt. Az emlékházban láthatók a Garam Mentéhez kötődő írók, költők port­réi is, Motesíky Árpád és Szoby Kál­mán gondozza ezt a gyűjteményt. Többek között Zalabai Zsigmond, Gyurcsó István, Ozsvald Árpád, Barsi Imre, Ordódy Katalin, Zs. Nagy Lajos fényképe került ide. Bár a Gyurcsó életmű jelenleg elfeledve pihen, de Michüan Etelka elmond­ta kéziratos kötetei, naplói, színda­rabjai, levelezése váija a kutatókat. Megmutatta a különféle füzeteket, papírfecnit, dobozok fedelét, me­lyekre Csontos hirtelenjében felrót­ta, akár éjjel is, gondolatait. Az ünnepség a község olvasóter­mében folytatódott. Michüan Etel­ka üdvözölte a vendégeket, s a köl­tő családját, fiát, ifjabb Csontos Vil­most, az unokákat, rokonokat. Egy unoka, Csákányiné Suba Éva sza­valta el bevezetőként a „papa” Csüggedni nem szabad című ver­sét, majd elkezdődött az emlékek és a verssorok áradása. Az elvágyó­dó Csontost is megismerhettük, aki végül utolsó leheletéig hű maradt a szülőföldjéhez. Egy hozzászóló el­mondta, mint igazi parasztember, Csontos sem beszélt az élet örömé­ből, de észrevette, megélte őket, boldog volt. Kun szerint Vilmos bá­csi békés lelkű ember volt, nem lá­zadó. Újváry László, aki együtt mé- hészkedett a költővel, sőt fiát is ta­nította, és a lévai Juhász Gyula Iro­dalmi Színpad öt szavalója az őszülte, gyökereit kutató Csontos Vilmost idézte fel. Michüan Etelka polgármester, mögötte ifjabb Csontos Vilmos (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents