Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-31 / 124. szám, szerda
14 DlGUÁLlA - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 31. www.ujszo.com Minimál és frissített mobil a BenQ-Siemenstől Két új alapmodell FELDOLGOZÁS A BenQ-Siemens két új modellt mutatott be, amelyek közül az egyik a legalsó kategóriában indul, a másik egy frissített készülék. Az új BenQ-Siemens A38 igazi minimálmobil, első látásra is a Sony Ericsson J100 és társainak ellenfele lesz. Ez a modell tényleg csak a telefonálók és sms-t írók számára készült. A 300 férőhelyes telefonkönyv, az l,4“-os 96x64 pixel felbontású és 65 ezer színű CSTN kijelző az alapszint jellemzői. Ezen felül az üzenetek számára is jut 300 férőhely, 32 szólamú- ak a csengőhangok, van ébresztő és világóra, naptár, számológép és néhány játék a szórakozáshoz. Érdekes megoldás a hívások fekete listája, akik ezen a listán szerepelnek, arról a számról jövő hívások automatikusan elutasításra kerülnek. Az A58 névre keresztelt másik újdonság a már kapható A31- es modellre épült, ez a külsején meg is látszik, hiszen szinte ugyanúgy néz ki. Azonban az A58 az A-sorozaton belül magasabb szintet képvisel, hiszen néhány extra funkcióval is felszerelték. Az egyik ilyen a Bluetooth képesség, ami még az alsó szegmensben elég ritka, a 128x128 pixel felbontású és 65 ezer színű CSTN kijelző biztosítja a könnyű kezelhetőséget. A beépített naptár és az akár 1 órás felvételre is alkalmas diktafon némi üzleti vénát kölcsönöz neki. Kihangosító, MP3 csengőhang szerepel még a tulajdonságok között, fekete és ezüst színekben lesz kapható, (mp) Felmérés készült arról, hogyan terelhetik át az európaiakat az információs társadalomba Csökken a digitális szakadék? Az európai kormányok változatos megoldásokkal igyekeznek rávenni országaik polgárait az otthoni számítógép-használatra annak érdekében, hogy csökkenjen a digitális szakadék és minél szélesebb tömegek lépjenek be az információs társadalomba - állítja frissen publikált tanulmányában az Economist Intel- igence Unit (EIU). FELDOLGOZÁS Otthon az informatikával: hogyan akatják bevezetni a kormányok az információs társadalmat - címmel mutatta be tanulmányát az EIU. Hogy ugyanis be akarják vezetni, az nem kérdéses, sőt ezek a programok széles körben elfogadott és fontos eszközei annak a politikának, amely az egyes országokat tovább akarják tessékelni az információs társadalom korszakába. A tanulmány a megállapításait húsz mélyinterjúra alapozza, amelyeket az egyes országok kormányzati programjait irányító szakemberekkel, illetve a szakterületen működő vállalati felsővezetőkkel készítettek. A legfontosabb megállapítások a következők: A legtöbb számítógép-eladási rendszer az alkalmazottakra és az egyetemi hallgatókra koncentrál. Mindkét csoport viszonylagosan kivételezett helyzetben van, hiszen könnyen hozzászokhatnak a számítógép-használathoz, s van esélyük hozzájárulni a gazdasági fejlődéshez is. Ugyanakkor ezek a programok nem csökkentik a digitális szakadék szélességét egy országon belül, sőt talán szélesítik. Mostanában a kormányok figyelme már a nem hagyományos IT-felhasználók felé is fordul, de itt sok kisebb csoport van, amelyeknek testre szabott programokra volna szükségük. Az összevegyített célok egyetlen programban kompromisszumokhoz vezetnek, ami az eredményesség rovására mehet. Amióta az első kormányzati programok elindultak a 90-es évek végén a számítógépek ára jelentősen csökkent, az internet mindenütt elteijedt, az e-közigazgatási megoldások mindinkább elfogadott, helyenként szabványos formájává váltak a közszolgálatoknak, a digitális multimédia termékek pedig kiterjesztették az otthoni számítógépek felhasználási területét. Ezeket a változásokat a programok tervezésénél figyelembe kell venniük. Alegjobb ügy is vakvágányra juthat, ha nincs mögötte megfelelő marketingkampány, amely a társadalmi elfogadottságról és a politikai konszenzusról gondoskodna. A jó kampányt támogathatják az IT- cégek, ami meggyőzheti azokat is, akik korábban nem tartoztak e gondolat segítői közé. A kommunikáció segít abban is, hogy le lehessen mérni a sikert, például abban, hogy a kérdéskör a közbeszéd tárgya, de irályén gyakran és milyen mély benyomást téve kerül szóba a társadalomban. Az IT-cégek és a kormányzat közötti partnerség elengedhetetlen feltétele a sikernek. Ez ugyanis pótlólagos pénzügyi forrásokat nyithat meg, know- how-t és hajtóerőt adhat. De a kormánynak finoman kell kezelnie az IT-ipart, nehogy kereskedelmi sikereket éljenek el a nemzeti sikerek helyett. Mi több, a kormányoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a bevezetés előtt álló programok megfelelnek-e eredeti céljaiknak, ugyanis e nélkül könnyen elveszíthetik a politikai támogatást. Az olyan országokban, ahol a központi bevételéknél minden fillér számít, az adóhivatalok nem fogják túlzott empátiával szemlélni e programokat. (Különösen, ha a rosszul megállapított kedvezmény- rendszer a kereskedők forgalmára jobb hatást tett, mint a digitális szabadék szűkítésére.) Érdemes ezért alternatív finanszírozási megoldásokat alkalmazni. Dél-Európában például nagyon sikeres volt a napi 1 eurós diákprogram bevezetése a számítógépek beszerzésére. A kormányoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a program minden résztvevője könnyedén ki tudja használni a lehetőségeket, s meg is értse annak hasznát. Ha a nem hagyományos fogyasztói csoportnak terveznek programot, akkor gondoskodni kell a felhasználás oktatásáról, s az egész kedvezménycsomagot át kell dolgozni, semmint odavetni egy eszközt, amit nem tudnak majd jól használni. A felmérés elkészítését az Microsoft és az Intel támogatta, (h) BP-6-1189 DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1
