Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-29 / 122. szám, hétfő
www.mkp.sk 10) Tesszük, 12 Riport - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 29. www.ujszo.com Simon Zsolt földművelésügyi miniszter % MAGYAR KOALÍCIÓ PARTJA STRANA MAĎARSKEJ KOALÍCIE parlamenti választások ^Ojjue 17 BP-6-1189 Óbecsén közvetlen árvízveszély nem volt, ott a legmagasabb vízállás idején is egy méterrel magasodott a folyó fölé a gát, melyet a hetvenes években emeltek Benézett a Tisza a házba A közelmúltban egy galán- tai küldöttség kíséretében jártam a mátyusföldi város vajdasági testvértelepülésén. Az Óbecse határában folyó Tisza gátján gyalogolva azt láttuk, hogy a töltés túloldalán, az ártérben épült épületek, nyaralók „derékig” vízben állnak. A szőke folyó benézett az ablakon. GAÁL LÁSZLÓ Az egyik garázsnak csak a teteje látszott ki, a másik ház falát az ablakpárkány magasságában nyaldosta a víz. Óbecsén nem kell félni A beázott téglafalon jól láthattuk, nemrég még majdnem egy méterrel magasabb volt a vízszint. „Óbecsén nem kell félni az árvíztől, a hetvenes években felújították a gátakat, az árterület a másik oldalon van. Vannak olyan helyek, ahol az emberek engedély nélkül építkeznek, és azt idővel legalizálják. Elsősorban ezek a területek vannak veszélyben” - tudtuk meg Bolya Andrástól, a polgármester mező- gazdasági tanácsosától. Annál több gondot okoz a belvíz. A Pik mezőgazdasági üzemnek mintegy kétezer hektárnyi területe volt víz alatt, vagy annyira sáros, hogy művelhetet- lenné vált. „A cég nagy borsótermelő, elsősorban az orosz piacra szállít, de a víz miatt most a tervezett ezerhektárnyi borsóvete- ményből nem egészen hatszázat tudunk csak ültetni. Kiesés van szója- és kukoricavetésben is. A kormányhoz fordulunk, hogy kártalanítsák a termelőket” - tette hozzá a tanácsos. A téglában nem tett kárt A Bolya András tagja annak a bizottságnak, amely a lakóházakat ért károkat méri fel. Az Óbecséhez tartozó Péterré- ve helység alacsonyabb területen fekszik, ott a pincékbe jutott be a víz. Az is gondot okoz, hogy a lakosság többnyire nem téglaépületekben, hanem a kevésbé ellenálló, vert falú házakban lakik. Az óbecsei töltés mögötti területen soha nem engedélyezték az építkezést, az ott víz alatt álló épületeket főleg Milosevics elnöksége idején állították fel, amikor a helybeliek szerint „mindent lehetett csinálni, csakhogy a nyugalom megmaradjon az országban”. Közömbösség a veszélyben Óbecsén közvetlen árvízveszély nem volt, ott a legmagasabb vízállás idején is egy méterrel magasodott a Tisza fölé a várost védő töltés. Ám néhány kilométerrel lejjebb már sokkal rosszabb volt helyzet, ott nem voltak felújítva a gátak, és a még Mária Terézia idejében épült védművek állják ma is a folyam nyomását. Azokon a helyeken nagyon is szükség volt az árvízvédelmi munkákra, a homokzsákolásra, nyúlgátépítésre. Olyan település is akadt, ahol a helyi lakosok nem igazán vették ki a részüket a védelmi munkákból, azt inkább a katonákra és a tűzoltókra hagyták. A vajdaságiak hozzáállásának egyik oka a szerbiai háború lehet, mely annyira közömbössé tette az embereket a közügyek iránt, hogy most sem érezték kötelességüknek védeni a falujukat. A téglaépületeket annyira nem rongálta meg a víz, főként a vert falú házakban keletkezett kár Máskor gépkocsival járnak az üdülőjükbe a becseiek, most legfeljebb kajakkal lehetett odajutni (A szerző felvételei]
