Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-29 / 122. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 29. www.ujszo.com Díjazott magyar alkotás az 59. cannes-i filmfesztiválon A Magyar Állami Operaház anyagi okok miatt lemondta vendégszereplését, Szokolay Vérnászának előadását Dobogós hely A vírusnak MT1-H1R Cannes. Megosztott harmadik díjat nyert Kocsis Ágnes A vírus című rövidfilmje a hivatalos versenyprogram főiskolás vizsgafilmeket felvonultató Cinéfondation elnevezésű szekciójában az 59. cannes-i filmfesztiválon. A kilenc éve alapított kategória idei versenyébe 1100 vizsgafilmet neveztek be. A beválogatott 17 alkotás közül négyet díjazott az Andrej Koncsalovszldj orosz rendező vezette hattagú zsűri pénteken este a fiatal rendezők tiszteletére rendezett díszvacsorán a cannes-i Miramar Hotelben. Kocsis Ágnes tavaly forgatott 27 perces vizsgafilmje, Ä vírus - amelyet a budapesti Színház- és Film- művészeti Egyetemről Xantus János nevezett be a versenybe - megosztott harmadik díjat kapott az Amerikai Filmintézetet képviselő Sian Heder Mother (Anya) című rövidfilmjével együtt. A kategória győztese az argentin Filmművészeti Egyetemen végzett uruguayi Gustavo Riet Ge és Zeta című ldsfilmje lett, míg a német Stefan Mueller Mr Schwartz, Mr Házén és Mr Horlocker című vizsgafilmje nyerte el a második díjat. Kocsis Agnes kevés párbeszédű, minimalista rövidfilmjében egy fiatal víruskutató (Bánki Gergely) testét egy új vírus felfedezése után piros foltok borítják be. Az egyébként semmilyen fájdalmaktól nem szenvedő fiatalember kórházi elzárása során szembesül emberi kapcsolatainak ürességével. A vírus annak szimbóluma, hogy az ember meddig tekinthető ösztönlénynek emberi viszonyaiban. Kocsis azon ritka rendezők köze tartozik, akinek egyszerre két filmjét is bemutatták Cannes-ban. A Friss levegő című első nagyjátékfilmjét szerdán vetítették a Kritikusok Hete nevű szekcióban, és 28 játékfilmmel egyetemben a tegnap este (lapzártánk után) kiosztásra került legjobb első filmnek járó Arany Kamera-díjért is versenybe szállt. A Cinéfondation zsűrijének tagjai voltak: Sandrine Bonriaire színésznő, Tim Burton rendező, Dániel Brühl színész, Souleymane Cisse rendező és Zbigniew Preisner zeneszerző. A filmbemutatók mellett a vüág legnagyobb filmvására működött a tegnap véget ért filmfesztiválon, amelyen elsősorban a kelet-európai filmipar megerősödése kapott hangsúlyt. A magyar fümeseket hivatalosan képviselő Magyar Filmünk) harmadik éve tengerparti sátorában fogadta a nagy létszámú érdeklődőket, s a magyar média- programok is külön pavilonnal voltak jelen a vásár területén, de a bolgár, horvát, litván, szerb és szlovén részvétel is megerősödött az ázsiai és latin-amerikai előretörés mellett. A filmvásár 1500 vetítésén 984 filmet mutattak be harminc teremben, amely 41 ezer nézőt vonzott a fesztivál tizenegy napja alatt. Idén először fordult elő, hogy magyar producerek önállóan szervezték meg filmjeik vetítését a filmvásáron. A Csak szex és más semmi és Az igazi mikulás többszöri vetítésén nagyon sok érdeklődő volt, és már meg is kezdődtek a külföldi forgalmazókkal a tárgyalások. Egy győzelemre esélyes fílm, a Cronica De Una Fuga című argentin túszdráma alkotói, Adrian Caetano rendező és Pablo Echarri, a film főszereplője (AP-felvétel) Bartusz György kiállítása a kassai Löffler Múzeumban Rajzok katasztrófákról ELŐZETES Kassa. A Löffler Múzeumban kortárs képzőművészetünk egyik legsokoldalúbb és legizgalmasabb egyéniségének, Bartusz Györgynek új rajzaiból nyílik kamarakiállítás június- 1-jén. A tárlat sokat sejtető címe Az emberiség újkori katasztrófái. A művész az 1986-os csernobili katasztrófával, a New York-i ikertornyok elleni terrortámadással, valamint a Sri Lankán és környékén pusztító szökőárral kapcsolatos érzéseit szeretné megosztani a látogatókkal. A kiállított alkotások zöme tusrajz, melyek közül Peter Tajkov művészettörténész válogatott. Bartusz György jelenleg a kassai Műszaki Egyetem Iparművészeti Kara Szabadművészetek Tanszékének vezetője. Pályáját a hatvanas években a csehszlovákiai konk- retista mozgalom tagjaként kezdte, a konstruktivisták merevségét feloldani akaró Konkretisták Klubja 1971-es betiltását követően is kitartott a technicista művészeti program mellett. Hazánkban az elsők között alkalmazta műveiben a számítógépes tervezést. Mind szobrait, mind egyéb alkotásait nagyfokú érzelmi telítettség jellemzi, gyakran állítja pellengérre a fogyasztói életmódot, az ökológia szerepét hangsúlyozva. A mostani kamarakiállítás csütörtökön 16.30-kor nyílik és július 16-ig látogatható. (juk) Nyári operafesztivál Pozsonyban A legnagyobb várakozás a Neue Oper Wien Zauberflöte 06 című előadását előzi meg (Fotó: SND) Június 2-a és 12-e között rendezik meg Pozsonyban a nyári operafesztivált, hivatalos nevén a Zenés Színházak Nemzetközi Fesztiválját, amelynek a Szlovák Nemzeti Színház patinás épülete ad otthont VOJTEK KATALIN Az első operafesztivált 2004- ben tartották, szép sikerrel. Ötletgazdája és életre hívója, Marián Chudovský, a Szlovák Nemzeti Színház-igazgatója a sajtótájékoztatón közölte: az ideire semmiféle támogatást nem kaptak a kultuszminisztériumtól. Ez is közrejátszhatott abban, hogy megértéssel fogadta a budapesti Magyar Állami Operaház szinte utolsó pillanatban érkezett bejelentését: anyagi okok miatt kénytelenek lemondani közreműködésüket, Szokolay Sándor Vérnászának bemutatását. „Sajnáljuk, hogy már másodszor hiányoznak a budapestiek a fesztiválunkról, mert kellemes partnerek, jó velük az együttműködés. Reméljük, a következő fesztiválra már el tudnak jönni” - mondta Chudovský. A Magyar Állami Operaház a Szlovák Nemzeti Színház tavalyi budapesti vendégjátékát, Donizetti Az ezred lánya c. vígoperájának előadását viszonozta volna, a csereakció mellett épp az anyagiak hiánya miatt döntött a két társulat. Szerencsére a tervezett program többi része marad, így az operakedvelők izgalmas produkcióknak örülhetnek. A legnagyobb várakozás a Neue Oper Wien előadását előzi meg. Nem csoda, a külön az idei Mozart-év- re megrendelt Zauberflöte 06 úgy készült, mint Mozart operájának korszerű változata, ami óriási kihívást jelenthetett szerzője, Thomas Pernes számára. A cselekmény egy mai iparmágnás excentrikus estélyén zajlik, ide érkezik egy fiatalember, Tamino, aki tartozni szeretne valamüyen közösséghez, és tapasztalatokra kíván szert tenni. Mozart hősének 21. századi alteregója azonban nem olyan szerencsés, mint a felvilágosodás korának Taminója. Hogy miért nem, megtudhatja, aki június 4-én megnézi Pernes művét. Zenéje különös keveréke a Mozart-reminiszcenciáknak és korunk muzsikájának, amelyből nem hiányoznak a dzsessz és az elektronikus zene elemei sem. A prágai Nemzeti Színház két darabbal is szerepel a fesztiválon: Janáček Jenufájával (június 9-én) és Smetana Az eladott menyasz- szonyával (június' 10-én). Mindkettőt Jifí Nekvasil rendezte, ugyanaz, aki a jelenleg Pozsonyban játszott, erősen aktualizált Rusalkát. Elmaradhatatlan társával, Daniel Dvoíák szcénográfus- sal ők ketten napjaink cseh operaszínpadának fenegyerekei, így számíthatunk arra, hogy a két művet nem szokványos előadásban láthatjuk. Az eladott menyasszonyban a komikumra helyezték a hangsúlyt, kerülve minden szentimentalizmust. Kiemelt szerepet kapott a tánckar (koreográfus: Petr Zuska) és a komédiások jelenete. Nekvasil az élőképek mestereit, a prágai Sokol tornaegylet tagjait szerepelteti a tömegjelenetekben. Az előadásnak két hazai közreműködője is lesz: Petra Notová, aki Esmeralda szerepét énekli és Oliver Dohnányi karmester. A Jenufát a legnaA fesztivál június 2-án a Szlovák Nemzeti Színház új produkciójával, Mozart Figaro házasságának bemutatójával kezdődik. gyobb nyugati operaházakban vezénylő Jirí Kout dirigálja, a címszerepet Dana Burešová alakítja. Ugyanabban a rendezésben, amelyet Pozsonyban láthatunk, fut jelenleg a Jenufa a dublini és a rigai operaházban. A fesztivál június 2-án a Szlovák Nemzeti Színház új produkciójával, Mozart Figaro házasságának bemutató előadásával kezdődik. A repertoárdarabok közül hármat is láthatunk: egy kortárs művet, Juraj Beneš, a nemrég elhunyt szlovák zeneszerző Shakespeare Hamletje inspirálta The Players című operáját (június 7-én), Brittentől a Peter Grimes-t (június 8-án) és Csajkovszkij Anyeginjét (június 12-én). A Britten-mű a repertoár egyik legnagyobb erőssége, az Anyegin pedig izgalmas, újszerű rendezésével hódít, amely nem kisebb személyiség, mint Peter Konwitschny munkája. A nyolc operaelőadás között (a Figaro házassága egymás után kétszer kerül bemutatásra) lesz egy kakukktojás is: Krajčí-Holováč nemrég bemutatott balettja, a Don Juan, ezt június 6-án adja elő a Szlovák Nemzeti Színház balettegyüttese. Atrocitás = állatság? Avagy: Amikor valóban a fordító a hibás SZABÓM1HÁLY GIZELLA Heltai Pál, ismert magyar fordításkutató ezt írja egyik tanulmányában: „Ha egy politikus helytelen nyilatkozatot tesz, kézenfekvő fordítási hibára fogni: a fordítás úgyis mindig rossz.” Az említett tanulmány többek között arról szól, hogy ez a megállapítás nem szükségszerűen igaz, most azonban éppen egy olyan esetről cikkeznek a magyar lapok, amely sajnos a fenti állítást támasztja alá. Nemrégiben két magyarországi turistacsoport tagjait is őrizetbe vette a pozsonyi rendőrség, állítólag azért, mert idegenvezetői engedély nélkül kalauzolták csoportjukat. A magyar fél a rendőri fellépést túlzottnak találta, és ezért bocsánatkérést várt el a szlovák illetékesektől. A szlovák külügyminisztérium válaszlevelével kapcsolatos magyar reakcióról az Uj Szó szombati számában olvashattunk, a lap többek között a magyar helyettes külügyi államtitkár szavait is idézte: „Budapest nem tartja elfogadhatónak a szlovák közlemény azon állítását, hogy a történteket bármely hivatalos magyar kör »állatságnak« minősítette volna.” Az államtitkár szerint „nyilatkozataiban mindvégig az »atrocitás« kifejezést használta”, s szerinte komoly torzítás az atrocitás-1 állatságnak fordítani. Ebben egyetérthetünk a nyilatkozóval, és még azt is hozzátesz- szük, hogy a diplomáciai bonyodalom elkerülhető lett volna, ha a külügyminisztériumokban felkészült fordítókat alkalmaznának, vagy ha a fordítók vették volna a fáradságot, és megnéztek volna néhány szótárt, mielőtt a számítógép elé ültek volna. De nézzük, mi váltotta ki ezt a félreértést, és próbáljuk rekonstruálni a történteket! A magyar illetékesek (amint az államtitkár maga is állította) a pozsonyi incidenst atrocitás-nak nevezték. A szót egyik köznyelvi jelentésében használták: ’(jogsértő) erőszakoskodás, hatósági beavatkozás’. Á szöveget valaki (vagy Magyarországon, vagy Szlovákiában) szlovákra fordította, s nyilván úgy gondolta, idegen (latin) eredetű szóról lévén szó, jelentése a két nyelvben azonos. Ez azonban tévedés. Míg a magyarban az atrocitás még az értelmező kéziszótárba is bekerült, szlovák megfelelője, az atrocita olyannyira marginális, hogy az idegen szavak szótárai sem közük. Jelentésére azonban (ritka) előfordulásából következtethetünk, olvashatunk például a második világháború alatt a zsidók eüeni német atrocitásokról. A szlovák atrocita jelentése tehát valójában ’kegyetlenkedés’. A magyarban szintén van ilyen jelentése, az értelmező kéziszótárban is benne van, mégpedig az atrocitás első jelentéseként. Csak ezt a jelentést adja meg az egyik legújabb idegenszó-szó- tárunk, ebből azt is megtudhatjuk, hogy a latin atrocitás a ’szörnyű, vad, kegyetlen’ jelentésű atrox, atrocis származéka. Az angolban is ez a helyzet, az atrocity jelentése ’embertelenség, kegyetlenség, rémtett’. Ha tehát a magyarországi illetékesek nyilatkozataiban szereplő atrocitás-t szlovákra az atrocita szóval fordították, a szlovák fél okkal gondolta úgy, hogy a magyarok „felfújták a dolgot”, hiszen a szlovák rendőrök nem bántak brutálisan a magyarországi őrizetesekkel. A brutalitás, kegyetlenkedés egyik szlovák szinonimája a zverstvo, s mivel ennek tövében a zver (azaz állat) főnév szerepel, vagy az egyik, vagy a másik fél fordítója ezt állatság-nak fordította (az állatiasság, brutalitás helyett), amin persze a magyar külügyi illetékesek háborodtak fel, mivel az állatság durva szó jelentése ’nagy ostobaság’. Mi a tanulság az esetből? 1. A magyarországi illetékesek figyelembe veszik, hogy egyes idegen szavaknak a magyarban eltérő a jelentése, mint a környező nyelvekben, és nem fogják használni pl. az atrocitás szót (amely mái Szerbiában is hasonló bonyodal mat okozott). 2. Megfelelően felkészült fordítókat alkalmaznak a külügyminisztériumok.
