Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-27 / 121. szám, szombat

32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 27. www.ujszo.com KEPVERSENY Fodor Alexandra - Bős Ravasz Máté - Bogya TUDTA? Csípés ellen háziszerek AJÁNLÓ Ha gyermekünk a szabadban játszik, a legnagyobb odafigyelés és óvatosság mellett is előfordulhat, hogy megcsípi egy méhecske vagy más rovar. Mit tehetünk ilyenkor? A csípést megelőzhetjük némi elővigyázatossággal. Ha a fű közt ló­here virágzik, a méhek odarajzanak, és a kisgyerek beleléphet, vagy megfoghat egy rovart. Saját kertünkben nyíljuk rövidre a füvet, más­hol adjunk rá szandált, illetve tereljük olyan részre, ahol kevesebb a virág. Kerüljük az illatos babakozmetikumokat, mert ezek vonzzák a méheket. Ha a kicsi gyümölcsöt eszik, vagy fagyizik a szabadban, figyeljünk minden falatra, amit a szájába vesz. Fémdobozos italba beleszállhat a rovar, ezért mindig pohárba kitöltve igyuk. Ha a gyermeket a száj­üregben csípte meg a darázs vagy a méh, forduljunk azonnal orvos­hoz, akárcsak légszomj, allergia esetén. Ha méh csípte meg a gyere­ket, húzzuk ki óvatosan csipesszel a fullánkot, így nem kerül a bőrbe a méreganyag. Ha ez nem sikerült, vagy másfajta rovar csípte meg, szorítsunk a friss csípésre kockacukrot. Hasonlóan hasznos lehet a félbevágott vöröshagyma is. A bőrben tovateijedő méreganyag viszketést, duzzanatot okoz. Hi­deg vizes borogatással vagy aszpirinpéppel csökkenthetjük a kelle­metlenséget. Töljünk porrá egy aszpirintablettát, és pár csepp vízzel keverjük masszává. Ezt kenjük a viszkető felületre. (ST) Hosszú ideig fennálló vagy rossz általános állapottal járó hasmenés mindig orvosi vizsgálatot indokol Fertőző vagy nem fertőző? A hasmenéses széklet kiala­kulásnak oka minden eset­ben a széklet víztartalmá­nak megnövekedése; több­féle mechanizmusa és szá­mos oka van. FIGYELMEZTETŐ A hasmenéses széklet minden esetben figyelmet érdemel; a hátte­rében lehetséges jelentéktelen táp- lálási/táplálkozási hiba és bonyo­lult kivizsgálást és kezelést igénylő komoly betegség is. A hasmenéssel járó betegségeket (kissé önkényesen) két nagy cso­portra lehet osztani: fertőzéses jel­legű és nem fertőzéses jellegű be­tegségek. Hasmenéssel járó, fertőző betegségek A hasmenés leggyakoribb oka valamilyen fertőző ágens által oko­zott betegség és fordítva is igaz: csecsemő- és gyermekkorban az egyik leggyakoribb oka az orvosi vizsgálatoknak a hasmenés. A leggyakoribb kórokozók: bak­tériumok (szalmonella, Campylo­bacter, shiggela), vírusok (rotavi­rus, calicivírus), paraziták (Giardia lamblia, Entamoeba hystolitica) Gyermekek között leggyakrab­ban a rotavirus, a szalmonella és a Campylobacter okoz hasmenést. A rotavirus a légutakon keresztül, tárgyak, a kéz közvetítésével kerül a szervezetbe, a legtöbb betegség az őszi, téli és kora tavaszi hóna­pokban fordul elő. A szalmonellát és a campylobactert csaknem min­dig élelmiszer közvetíti. Fertőzéses esetekben a hasme­nés oka az, hogy a gyulladt bélnyál­kahártyán keresztül az elfogyasz­tott víz nem tud kellő mértékben felszívódni, sőt a gyulladás kórélet­tani folyamataiból adódóan a bél aktívan folyadékot választ ki, ezért a széklet víztartalma fokozódik. Ha a folyadékfogyasztás a vízveszte­séggel nem tud lépést tartani, ki- száradásos állapot alakul ki. A has­menéses széklettel (és a hányással is) a folyadékvesztésen túl ionizált ásványi sókat is veszít a szervezet. Ezek közül a legnagyobb gyakorlati jelentősége a nátrium (Na) és káli­um (K) elvesztésének van. A fertőzéses jellegű hasmenéses betegségek kezelésének lényege az elvesztett folyadék és ásványi sók visszapótlása. Nagyfokú folyadék­vesztés és/vagy elégtelen folyadék­fogyasztás esetén infúziót kell ad­ni. Az infúziókezelés indokoltságá­nak megállapítása és megtervezése orvosi feladat. Hasmenéssel járó, nem fertőző betegségek Az összes idetartozó betegség is­mertetése röviden nem lehetséges és nem is szükséges, de a legfonto­sabbakat sorra vesszük. Leggyak­rabban az egyes ételek alkotórésze­inek elégtelen emésztése, ételaller­gia, nem fertőző jellegű idült bél­gyulladás, endokrin betegség tüne­te lehet a hasmenés. Laktózintolerancia: a tejben lé­vő cukor, a tejcukor bontásának az elégtelensége. A bontást végző en­zim, a laktáz a bélbolyhok felületén található. Ha szervezet elégtelen mennyiségben képez laktázt, akkor a táplálékkal a szervezetbe került tejcukor nem teljes mennyiségében bomlik le. A tejcukor elbontatlan része a vizet magához vonzza, az elégtelen bontás következtében gá­zok képződnek; haspuffadás, has­menés alakul ki. Ezt a betegséget - helytelenül - tejcukor-allergiának is szokták nevezni, valójában nem allergiás jellegű betegség. Tejcu­kormentes étrend betartásával ke­zelendő, néhány év után a gyerme­kek „kinőhetik”. Tehéntejfehéije-allergia: a tej­ben lévő fehérjére, illetve annak egyes részeire adott allergiás reak­ció. Ebben az esetben a tehéntej fe­hérjéje allergénként viselkedik. Hasmenésen kívül bőrtünetek (ek­céma), légúti tünetek (obstruktiv jellegű bronchitis) lehetséges. Te­héntejfehérje-mentes étrend tartá­sával kezelendő. Néhány év után a gyermekek „kinőhetik“. Nem fertőző jellegű, idült (kró­nikus) gyulladásos bélbetegségek: két betegség tartozik ebbe a cso­portba, a szerzője után Crohn- betegségnek nevezett bélgyulladás (ez esetben a „krónikus“ és a szer­zői név csak véletlen egybeesés) és a fekélyes vastagbélgyulladás, a colitis ulcerosa. A hasmenés ezek­nek a betegségeknek csak egyik tü­nete, számos más szervet érintő el­változás is jelentkezhet hasmenés­sel. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa diagnosztizálása és keze­lése nagyon bonyolult, többféle szakorvos bevonását és együttmű­ködését igénylő feladat. Endokrin betegségek: a pajzs­mirigy kóros túlműködése, a hy- perthyreosis is okozhat hasmenést. Mit szabad, mit nem szabad? Javasoltak a sós vízben főtt burgonya, rizs, csirkehús (utóbbit teflon edényben zsír és olaj nélkül át is lehet sütni), pirított péksütemények. Kerülendők a zsírban sütött csipszek, a magas rosttartalmú zöldsé­gek és gyümölcsök. A szoptatott hasmenéses csecsemők anyatejes táplálását nem szabad felfüggeszteni. A tápszerre állított csecsemők hasmenéses betegségük alatt speciális gyógytápszerrel etethetők. Fertőzéses jellegű hasmenéses betegségekben antibiotikum adása legtöbbször felesleges. Az antibiotikum adásának szükségességét el­dönteni orvosi feladat. A túlzott tisztogatás sokkal gyakoribb hiba, mint a piszkos fül Az arany középút a jó ÚTMUTATÓ Hogyan lehet, hogyan kell a cse­csemő fülét tisztítani? A túlzott tisztogatás sokkal gyakoribb hiba, mint a piszkos fül. A két véglet kö­zött van az arany középút. A min­dennapos tisztogatás a fülzsírter- melő mirigyeket fokozott váladé­kozásra készteti. Tehát minél töb­bet törölgetjük, annál több terme­lődik. A külső hallójárat egy feszes bőrrel fedett, nagyon érzékeny kis csatorna. Belső részét a dobhártya pergamenszerű, egészséges álla­potban gyöngyházfényű lemeze zátja le. A hiba általában a vattás végű pálca használatából adódik. Szerencsére ritka a fültisztítás mi­atti dobhártyasérülés, de előfordul. Csecsemőknél a beszoruló pálcika végéről leeső vatta a hallójáratban maradhat, és a pálca is felsértheti a fület. Ez a segédeszköz ebben a korban csak a fülkagyló külső, visz- szahajló részének tisztítására java­solt, valamint a köldök és az orrbe­menet tisztogatására. Nagyobb gyermeknél és felnőtt­nél, amikor a hallójárat már tá- gabb, óvatosan használható. Ám a vatta átmérője szinte megegyezik a hallójárat átmérőjével. Ebből adó­dik, hogy a fülzsírt nem hozza ki, hanem maga előtt tolja a mélybe. A külső hallójárat közepén homok­óraszerű szűkület van. Ha ezen túl­nyomják a külső részen termelődő fülzsírt, akkor azt nagyon nehéz onnan eltávolítani. Mi a helytelen? Fürdetés közben sokan vizet en­gednek a baba fülébe. Helytele­nül. A szűk kis csatornában a víz bent reked, a bőr felázik, a savas kémhatású felület neutrális vagy lúgos hányba változik, és ezzel védtelenné válik. így a hallójárat­ban is lehetőséget teremtünk a baktériumok támadásának, me­lyek bekúsznak a bőr rétegei közé, s ott szaporodni kezdenek. Tipi­kus hallójárat-gyulladás lehet a következménye. Mi a helyes? A megelőzés nagyon egyszerű. Az újszülött fülét a fürdetés után alaposan, de óvatosan töröljük ki. Erre a célra a vattás pálcánál sok­kal jobb egy kis törölköző, vagy egy textilpelenka összecsavart sarka. A töredezett, hámló, repedezett bőr a külső hallójáratban általában allergiás betegség, amelyhez sokszor nagyon makacs bőrgyulladás tár­sul. A rend­szeres ottho­ni tisztogatás ezt a problé­mát nem old­ja meg. Min­denféle típusú hallójárat-be­tegség gyógyítá­sában a legfonto­sabb a hallójárati bőr savköpenyé­nek a helyreállítása. Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents