Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-27 / 121. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ MÁJUS 27. Egészségünkre 27 A treponema okozhat máj-, illetve vesegyulladást, de megfertőzheti a csontokat is Itt a nyár... és a szifilisz? Nyakunkon a nyár, a napsü­tés, az izgalmas kalandok, és persze az egyéjszakás légyottok időszaka. A nem kívánt terhesség és az AIDS mellett egyéb nemi betegsé­gek is lehűthetik a „forróvé- rűek kedélyállapotát”. DR. PÓCZ1K GÁBOR Az egyik legismertebb nemi be­tegség, a szifilisz már a középkor­ban ismert volt. A betegség kóroko­zója a treponema pallidum, mely a szervezet bármely szervét, illetve szövetét képes megtámadni. Ez okozza, hogy gyakran változatos tünetekkel jelentkezik. A fertőzés túlnyomó többségében szexuális úton terjed apró bőr- vagy nyálka­hártya-sérüléseken keresztül. A treponema igen érzékeny a hőre és a kiszáradásra, de folyadékokban napokon át megmaradhat. Ezért van az, hogy a vérbe jutva szapo­rodni kezd. A betegséget a következő szaka­szokra osztjuk: Elsődleges szifilisz A fertőzés -korai szakaszában sokszor észrevétlen maradhat. Az első észrevehető jel a tipikus bőrel­változás, a fekély. Ez leggyakrab­ban a péniszen, a szeméremajka­kon, a méhnyakon, ritkább esetben a szájban, esedeg a mellen jelenik meg. A fekély a fertőzést követő 10-90. napon jelenik meg kis bőr- elváltozásként, majd gyorsan fáj­dalmadon, felületes fekéllyé ala­kul. Ehhez az elváltozáshoz társul még a nyirokcsomók rugalmas és fájdalmatían duzzanata. Ha a be­tegséget ebben a szakaszban nem kezelik, a fekély magától is elmúl­hat. Fekélyhez hasonló nyálkahár­tya-elváltozás előfordulhat a száj­üregben, esedeg a garatmandulán is. Másodlagos szifilisz A szifilisz második szakasza a fe­kély megjelenése utáni néhány hé­ten belül jelentkezik. Ilyenkor már a treponema szétterjedt az egész szervezetben. A tünetek leggyak­rabban a bőrön, illetve a nyálkahár­tyán láthatók, melyek igen fertőző- ek. A betegségnek ebben a szaka­szában a treponema több szervet is megfertőz. Gyakori az agyhártya-, illetve agyvelőgyulladás, de előfor­dulhat agyidegbénulás, agyi törté­nés (ictus) is. Rejtett szifilisz A betegség e formája rendszerint a másodlagos forma megszűnése után jelentkezik. Ilyenkor a beteg­ségnek nincsenek semmiféle látha­tó tünetei, az egyeden dolog, ami kimutatja a rejtett szifiliszt, a vér- vizsgálat. Különösen veszélyes le­het nőknél, mivel átjuthatnak a magzatba, és így fertőzést okozhat­nak. Késői szifilisz Ez a szakasz a másodlagos sza­kasz után bármikor kialakulhat. A legtöbb esetben azonban többéves lappangás útán jelentkezik. A meg­betegedésnek 2 formája lehetsé­ges. Az egyik a gócokban jelent­kező csomócskák (gummák), me­lyek igen gyorsan kifejlődnek, de a gyógyszeres kezelésre szinte azon­nal reagálnak. Ezek a gummák a szervezet bármely szervét megfer­tőzhetik, leggyakrabban a bőrt és a csöves csontokat támadják meg. A késői szifilisz másik formája a szét­terjedt gyulladás, mely leginkább a sötétben járni és lépései széles ala­púak, végtagjai sokszor zsibbad­nak, nem ritkák a láb izmainak éles, hasító fájdalma sem. A szifilisz különösen veszélyes lehet a nőknél, akik nincsenek ke­zelve, vagy kezelésük nem megfe­lelő, hiszen az ő fertőzésük teher­beesésük után megfertőzheti a magzatot. Sokszor az újszülöttön a születéskor semmiféle kóros tüne­tek nincsenek, az elváltozások csak később, a születés után 5-6 héttel jelentkeznek. Az eltérések leggyak­rabban a bőrön, illetve a nyálkahár­tyákon láthatóak: orrváladékozás, nyálkahártyafoltok, kiütések for­májában. Előfordulhat még máj-, illetve lépnagyobbodás, vérsze­génység, ízületi panasz is. Mivel felnőttek esetében a fertő­zés leggyakrabban szexuális úton történik, az egyeden biztosnak mondott mód az lenne, ha az em­berek kerülnék a szexuális együtt- létet. Ez persze teljesen irreális el­képzelés, ezért ajánlatos a gumi óvszer használata, főleg akkor, ha alkalmi kapcsolatról van szó. Fer­tőzés gyanúja esetében minden esetben orvoshoz kell fordulni, hogy még a kezdeti stádiumban meg tudjuk fékezni a betegséget. A diagnózis leggyakrabban vérvizs­gálattal történik, de a szifilisz fer- tőzéses szakaszában a kóros elvál­tozásokból, illetve az elváltozások környékén levő nyirokcsomókból vett minta mikroszkópos kivizsgá­lása sok esetben képes kimutatni a treponema pallidumot. Az ideg- rendszer érintettsége esetében fontos a gerincvelői folyadék ki­vizsgálása is. Ha a kivizsgálások eredménye pozitív, antibiotikumos kezelés szükséges, amelyről a bőr­és nemi betegségekkel foglalkozó szakorvos dönt. A betegnek mind­addig tartózkodnia kell a nemi élettől, míg antibiotikumos keze­léssel meg nem szűnik a fertőzött- sége. Az elsődleges és másodlagos szifilisznél előforduló elváltozások antibiotikumos kezeléssel teljesen megszűnnek, maradványtünetek csak ritkán maradnak. Fontos tehát, hogy megelőzzük a bajt, és megfelelő módon, azaz óv­szerrel védekezzünk. így aztán az ajándékon kívül nem hozunk haza más meglepetést a nyaralásból. Bár igaz, hogy szép emlékeinket nem tudjuk hitetienkedő barátainknak látíeletekkel bizonyítani. A szerző ideggyógyász központi idegrendszert, illetve a nagy artériákat érinti. Különösen veszélyes az aorta, illetve a szívko­szorúerek megbetegedése, mivel ez szívnagyobbodással, esedeg szívelégtelenséggel is járhat. Külön említést érdemel az ideg- rendszer betegsége szifilisz esetén. Sok esetben fel sem tételeznénk, hogy ez a kórokozó az agykéreg ál­talános károsodását okozhatja. Ez úgy jelentkezik, hogy a beteg fele­dékennyé válik, nem képes megje­gyezni semmit. A panaszok foko­zatosan erősödnek, beszédzavar­ok, remegés, ingerlékenység, de­presszió, enyhe fejfájás is kialakul­hat. A hozzátartozók azt veszik észre, hogy megváltozott a beteg személyisége, aki ápoladanná, za­varná esedeg felelődenné vált, nem ritkán különféle téveszmék is kialakulhatnak, melyek miatt pszi­chiátriai kezelés válik szükségessé. Talán azt is kevesen tudják, hogy a szifilisz teljes elbutulást is okozhat, amikor is a beteg képtelenné válik gondoskodni magáról, nem ismeri meg hozzátartozóit sem, etetni, itatni, illetve végső esetben még pelenkázni is kell őt. A másik, nem kevésbé jelentékeny panasz a ge­rincvelői hátsó szarv, illetve a ge­rincvelői ideggyökök hátulsó dú­cainak sorvadása. Ennél a károso­dásnál a beteg azt tapasztalja, hogy egyre nehezebben tud csak TISTtWK TITKAI Az artéria betegségei 1. Arteriográfia, vagyis a verőerek kontrasztanyagos röntgenvizs­gálata ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A szívből jövő vérerek - az ar­tériák - minden szívdobbanás­kor magas nyomásnak vannak kitéve, ezért érthető, hogy idős korban érrendszeri betegségek alakulnak ki. Az orvostudomány a szív- és érbetegségek okát több tényező­re vezeti vissza. Ezek a veleszüle­tett rendellenességeken kívül a kockázati tényezők vagy más né­ven rizikófaktorok. A leggyako­ribbak: magas vérnyomás, túl sok zsír a vérben, dohányzás, cu­korbetegség, elhízás, mozgás- szegény életmód, családi halmo­zódás, magas életkor. Minél több kockázati tényező áll fenn vala­kinél, annál valószínűbb, hogy szív- és érrendszeri betegség ala­kul ki nála. Veleszületett érszűkületek Az aortaszűkületet egy vérér, pontosabban a főverőér veleszü­letett összeszűkülése okozza. Az aortaszűkületet szívzörejek és a felső végtagokban mérhető ma­gas vérnyomás jelzi. Különböző vesebetegségek, valamint vele­született rendellenességek a vese artériájának szűkületét okozhat­ják. Egyoldali szűkület esetén a vérellátásban károsodott vese egy enzimet (renin) választ ki. A vese­rendellenességeket az erek vagy a húgyutak kontrasztanyagos rönt­genvizsgálatával (arteriográfia, ill. urográfia) Endokrin eredetű magas vérnyomás Viszonylag ritkán fordul elő, hogy a mellékvesék rendellenes működése magas vérnyomást okozzon.' Azonban a Cushing- szindróma, amely a mellékvese fokozott működésével jár, a Conn-szindróma, ami a mellékve­se fokozott aldoszteron-termelé- sét jelenti, valamint a mellékvese daganata (pheochromocytin) ki­válthatja a hipertóniát. Ugyanis az említett betegségek fokozott adrenalin-termeléssel járnak együtt, ami a vérnyomás meg­emelkedését okozza. Terhességi magas vérnyomás A terhesség ideje alatt jelentke­ző magas vérnyomásnak több faj­tája van: ♦ Lappangó magas vérnyomás, melyre a terhesség során derül fény. ♦ Múló, nem visszatérő magas vérnyomás: melyhez víz-, vala­mint sóvisszatartás is társul. A magzat élete veszélybe kerülhet, de a későbbi terhességeket nem befolyásolja. ♦ Múló, de visszatérő magas vér­nyomás, mely könnyen állandó­sulhat. Az artériagyulladás, a visszér- gyulladás, a visszértágulat olyan érrendszeri elváltozások, melyeket az erek falának elvé- konyodása vagy megkeménye- dése okoz Az emelkedett vérnyomás ter­hességben mind az anya, mind a magzat számára kockázatos. Meg kell próbálni gyógyszer nélkül rendezni a vérnyomásértékeket. Előfordulhat, hogy csak huzamos pihenés - pl. napi többórás fekvés - hatására csökken. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a ter­hesség alatt alacsonyabbak a ha­tárértékek, amitől kezdve a hiper­tóniát kezelni kell. Ha gyógysze­res kezelésre van szükség, olyan szereket kell választani, amelyek nem ártalmasak a magzatra. A valódi magas vérnyomás gyako­ribb a magas életszínvonalat biz­tosító országokban, és szerencsé­re ritkán fordul elő fiatalok köré­ben. A kezelésnek, ha lehetséges, az okok felkutatásán kell alapulnia. Ezért nagyon fontos a beteg kór- oktanának (etiologia) pontos fel­állítása. Különböző életmódbeli és ét­kezési előírások betartása szük­séges: nyugodt életvitel, nátri­umszegény étrend, a testsúly sza­bályozása, a dohányzás beszün­tetése. A magasvérnyomás-be- tegség súlyosságától függően csillapító- vagy nyugtatószereket is alkalmaznak, leggyakrabban valamilyen vízhajtó és nyugtató kombinációját. Amennyiben a beteg állapota szükségessé teszi, Béta-blokkolókat is felírhatnak. A sószegény táplálkozást min­den esetben szükségesnek tart­ják, de nem kell túlzásba esni. Arterioszklerózis Az arterioszklerózis voltakép­pen a természetes öregedési fo­lyamat része, amely sokszor sem­miféle panaszt nem okoz. Jelen­tősége valójában a következmé­nyei miatt van. Az egészséges artériák rugal­masak és izomsejtekben gazda­gok, képesek alkalmazkodni a kü­lönböző nyomásviszonyokhoz, vagyis kitágulnak, összehúzód­nak. Magas vérnyomásban, ha a vér koleszterinszintje magas és az artéria fala sérül, zsímemű anya­gok rakódnak le az artéria falára. Ezek a lerakódások - aterómák - erősen tapadnak az érfalhoz és növekednek. Végül más anyagok is lerakódnak, pl. a kalcium. Az érfalak így megkeményednek, be­szűkülnek, és akadályozzák a vér­keringést. Az érelmeszesedés kiváltó okai kevéssé ismertek. Kimutatható azonban, hogy az önpusztító élet­mód és bizonyos örökletes szervi rendellenességek erőteljesen köz­rejátszanak a betegség kialakulá­sában. Amennyiben a meszesedés az agyi erekben keletkezik, értelmi és memóriazavarokat okoz. Ha a vesét érinti, veseelégtelenség lép fel. Az alsó végtagok ereinek me- szesedése a lábak zsibbadásához, sántításhoz vezet. Mindezek a tü­netek artériagyulladás, koszorú­ér-rendellenességek előjelei le­hetnek. Fennáll a szívinfarktus veszélye is. A magas vérnyomás gyógyítása során igyekeznek javítani a be­teg életminőségén. Különösen várandós nők esetében fontos a nyugodt életritmus, a nátriumszegény étrend, az elhízás kerü­lése és a dohányzás abbahagyása.

Next

/
Thumbnails
Contents