Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-27 / 121. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Békés Pál a Magyar Intézetben Pozsony. Békés Pál író, drámaíró műfordító lesz a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének vendége május 30-án, kedden. A József Attila-díjas íróval, számos sikeres gyermekkönyv szerzőjével, aki Kipling A dzsungel könyve című regényét musicalszínpadra adaptálta, Juhász Katalin beszélget 18 órától az intézet székházában, (e) Hatvanezren látták eddig Zsigmondot Budapest. Hatvanezren látták a Szépművészeti Múzeumban a Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában című kiállítást, a tárlat megnyitása, március 18. óta. A világ 19 országának mintegy 100 gyűjteményéből kölcsönzött csaknem 400 műtárgyat bemutató kiállítás anyaga Luxemburgi Zsigmond (1387- 1437) magyar király, majd német-római császár személyiségét és tevékenységét állítja középpontba. Lévay Zoltán, a múzeum kommunikációs osztályának helyettes vezetője elmondta, nemcsak a tárlat tekinthető az eddigi legnagyobb magyar múzeumi vállalkozásnak, hanem annak költségvetése is, mert 500 millió forintba került. Az összegnek a felét a magyar, a másik felét pedig a luxemburgi állam állta. A Luxemburgi Zsigmondról és koráról szóló kiállítás a Szépművészeti Múzeumban június 18-ig lesz nyitva. (MTI) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Jubiláns szerzőket köszöntöttek a Madách-Posonium Könyvkiadó székházában Főhajtás az alapozó nemzedéknek Koncsol László, Mács József (fent), Gyüre Lajos és Géczi Lajos (Somogyi Tibor felvételei /3/ és képarchívum) Szombaton reggel 7 órakor kezdődik zenés publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre. 11.30-kor a Délidő című társalgóműsor vendége Takács András néprajzkutató, néptánc-koreográfus, aki az idén töltötte be hetvenötödik életévét. 13 órakor a Téka irodalmi magazinban szó lesz a pozsonyi Pedagógiai Könyvtár régi könyveiről, Szigeti László, a Kal- ligram Kiadó igazgatója pedig legújabb kiadványaikról beszél. 15 órától A kultúra világában először a kisebbségi kultúra finanszírozásának új rendszeréről lesz szó, melyről Biró Ágnes, a kulturális minisztérium államtitkára mondja el véleményét és ismerteti a részleteket. Május harmadik szombatja a Múzeumok Világnapja volt. Ennek kapcsán a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatóját, Jarábik Gabriellát kerestük fel. 15.30-tól népzenét sugárzunk. A 16 órai hírek után Köszöntő, öt perccel fél hat előtt Anyanyelvűnk. Szombati adásunk a 17.30-kor kezdődő Napzártával érvéget. Vasárnap 7.50-kor hangzik el heti jegyzetünk, a Napjaink - Miklósi Péter olvassa fel írását. 8.05- kor a Világosság református félórájában id. Fülöp Sándor kapos- kelecsényi lelkipásztor hirdet igét. 8.35-től bemutatójának 140. évfordulója kapcsán Bedrich Smetana Eladott mennyasszony cínű operáját ismertetjük. 9 órakor hírek, sporthírek, majd a Randevú jelentkezik, melyben folytatódnak Süsü kalandjai, ezt követően három diák mutatkozik be regionális értékeket kutató pályázatával a közelmúltban megrendezett Kincskeresők országos versenyéről. Mikóczy Ilonával a szlovák-magyar határ menti munkaerőáramlásról tartott előadásáról beszélgetünk, Zupko Tamás pedig a Magyar Ifjúsági Központ új kezdeményezéseiről számol be. Vendégünk lesz az Ismerős Arcok és a Quimby zenekar, és jelentkezik slágerlista figyelő rovatunk, a Popmix. 13 órától közvetítjük a Térerőt, amely ezúttal a Pátria rádió gondozásában készült. Témája az Omega felvidéki turnéja, beszélgetés hangzik el a szervező ELO-koncert képviselőjével, Török Adriennel és az együttes frontemberével, Kóbor Jánossal. 14.05-kor kezdődik a Kaleidoszkóp, melyben először a gesztetei Albert Évát hallják, aki sokféle társadalmi munkát végez, majd Huszár László ismerteti a Duna Menti Tavasszal kapcsolatos érdekességeket, Katona Istvánt pedig az idei martosi Pünkösdi Kulturális Ünnepélyről kérdezzük. Végül bemutatjuk Horony Ákost, aki őseinek nyomait már Amerikában is megtalálta. 15 órakor a Kaland az élet című műsorban a hetvenéves Chrenka Edit szótárkészítővel, szakíróval ismerkedhetnek meg. 15.30-től Hazai tájakon. Néprajzi összeállításunkban a nagykaposi Ferencz György fafaragó művészt mutatjuk be. A Napzárta 17.30-kor kezdődik, előtte nyelvművelés egy percben. (MoL) tek szerda délután a Madách-Posonium Könyvkiadó pozsonypüspöki székhelyén. Valamennyien kerek évfordulót ünnepelnek az idén: Géczi Lajos nyolcvan, Mács József és Gyüre Lajos hetvenöt, Koncsol László hetven esztendős az idén. KÖVESDI KÁROLY Valamennyiüket egy közös szál köti össze: hosszú és termékeny munkásságuk évtizedei alatt a Madách-Posonium, illetve annak jogelődje, a Madách Könyvkiadó szerzőiként szerepeltek. Dobos László, a kiadó igazgatója köszöntőjében felvázolta a jubilánsok életútjának kezdeteit és hátterét; szólt a háborús és az azt követő évek nehézségeiről, a politikai széljárásokról, amikor szinte a semmiből kellett kultúrát és írásbeliséget teremteni a visszacsatolt, majd újra elszakított, értelmiség és intézmények nélkül maradt szlovákiai magyarság számára. Az alapozók, a fészek- rakók sorsa abban is közös, emelte ki, hogy annak idején útszélen, templomban, szegényes parasztházak sorából indulva lettek néprajzosok, tanítók, újságírók, költők, akik számára a szülőföld jelentette az alapélményt versben, riportban, prózában. Ideológiák árnyékában és szorongatásai közt indult pályájuk, hiszen két izmust éltek meg ifjú korukban: a fasizmust és a szocializmust, amely életük, pályájuk nagy részét befolyásolta. Van mire emlékezniük, van mit a mérlegre tenniük. Géczi Lajos, mint azt Tőzsér Árpád, a kiadó szerkesztője jellemezte, indulásuk, „keselylábú csikókoruk” idején már felnőtt emberként fogta a kezüket és igazította lépéseiket a keleti végeken. Az ismert néprajzgyűjtőt Liszka József lau- dálta, aki köszöntő szövegének „A múltvallató” címet adta. Nem vé- ledenül. Géczi Lajos, aki fiatalon megjárta az orosz hadifogságot, és ebbéli élményeit Civilek hadifogságban című memoárkötetében tette közzé, egészen nyugalomba vonulásáig, 1987-ig Nagykaposon tanított, és ettől kezdve (mint később maga megjegyezte, túl későn indulva) gyűjtötte nagy szorgalommal a környék, az Ung-vidék és az Ondava mente, a magyar folklorisztika számára fehér foltot jelentő vidék utolsó néprajzi kincseit. Igazi lámpásként, különösen az Ondava mentén végezte az utolsó órákban ezt a pótolhatadan munkát, amit több kötetben tett közkinccsé. Mács József méltatását eredetileg Pomogáts Bélának kellett volna elvégeznie, de kisebb baleset miatt távol maradt, így a pályatárs és földi, Cselényi László szólt az író munkásságáról. Cselényi méltatta Mács hatvanas évekbeli irodalmi szerepét, amikor az Adósságtörlesztés c. regényével maradandót alkotott, de azt sem hallgatta el, hogy sok esztétikai vitájuk után, mostanra valamennyien bölcsebbek lévén, másképp látja a prózaíró művét. „Konzervatívnak tartottam, de úgy látszik, Mács megérzett-megértett valamit abból, amit az időtlenség és a maradandóság diktál az írónak.” Méltatta Mács újabb, az utóbbi években megjelent köteteit, amelyek közül különösen az Öröködbe, Uram... c. tetralógiáját értékelte nagyra. Hozzátéve: Mács József másod virágzását éli, ami meglehetős ritkaság tájainkon. Gyüre Lajos köszöntését a költő- tőtárs, Gál Sándor vállalta magára. Távollétében Vida Júlia olvasta fel írását. Gál, megfogalmazása szerint, Gyüre Lajos neve hallatán automatikusan „a sok évtizedes szolgáló, hűséges erőre gondol. A hűségre a szülőföldhöz, a múlthoz, nyelvünkhöz.” „Ez a nemzedék, amelyhez Gyüre Lajos is tartozik, fogalmazott Gál Sándor, képes volt mindig felemelkedni vert helyzetéből, úgy, hogy a fiatalabbakat is magával emelje.” A költő, aki évtizedeken keresztül pedagógus, a Thália Színház dramaturgja, majd művészeti vezetője volt, főleg ezekkel az értékekkel írta be magát kultúránkba. Koncsol Lászlóval kapcsolatban Tőzsér némi iróniával jegyezte meg: ahogy a próféták kortalanok, Koncsol is az. Lélekben, erkölcsi tisztaságban, szellemiekben fiatal marad mindvégig. Az ő méltatását Németh Zoltán vállalta, aki rendhagyó módon nem a dicséretes klapanciákat sorolta, hanem kérdezett. A dolog visszájáról közelítette meg témáját, felpanaszolva, hogy a szlovákiai magyar kritika válságba került, s valószínű, azért van ez, mert a Koncsolhoz hasonló formátumú kritikusok hátat fordítottak a pályának. Ennek persze ismertek az okai: Roncsolnak a politikai lakájok vették el a kedvét a szélmalomharctól, ám a nyolcvanas évek közepétől végzett helytörténeti munkája felbecsülhetetlen, és nem rajta múlik, hogy a Csallóközi Kiskönyvtár lenyűgöző sorozata nem kap akkora sajtóvisszhangot (legalábbis itthon), mint megérdemelné. Egyéni törésekkel teli életútja az elvégzett munkát tekintve így is roppant gazdag, hiszen felsorolni is nehéz, mennyi műfajban (volt) van jelen Koncsol irodalmunkban. A méltatások és pályaképek felvillantása után a jelenlevők némi borongással tűzdelt múltidéző kvaterkázása azt is jelezte, hogy szerencsés ötlet volt a kiadó részéről egykori és mai szerzőikkel vállalni, értékelni a múltat és ösztönzéseket fogalmazni meg a közeljövőnek. Egy felmérés szerint a fesztivál közönsége eddig a mexikói Alejandro González lnárritu Babel című amerikai filmjét tartja a legesélyesebbnek az Arany Pálmára A Bennszülöttek új fejezetet kíván nyitni Franciaország történelmében MTl-TUDÓSÍTÁS Cannes. Kocsis Ágnes A vírus című rövidfümjét a hivatalos versenyprogram főiskolás vizsgafilmeket felvonultató Cinéfondation elnevezésű szekciójában mutatták be csütörtökön az 59. cannes-i film- fesztiválon. A kilenc éve alapított kategória idei versenyébe 17 film- művészeti egyetemről érkezett vizsgafilmeket válogattak be a cannes-i szervezők, amelyeket két nap alatt tekint meg a hattagú, Andrej Koncsalovszkij orosz rendező vezette zsűri. Az utolsó pillanatban csatlakozott a zsűrihez Tim Burton amerikai rendező. Az első nap második filmjeként A Babel rendezője, Alejandro González lnárritu (középen), valamint vetítették le Kocsis Ágnes tavaly főszereplői, Gael García Bernal és Cate Blanchett (Reuters-felvétel) forgatott 27 perces vizsgafilmjét, A vírust, amelyet a budapesti Színház- és Filmművészeti Égyetemről Xantus János nevezett be a versenybe. A kevés párbeszédű, minimalista rövidfilmben egy fiatal víruskutató (Bánki Gergely) testét egy új vírus felfedezése után piros foltok borítják be. Az egyébként semmilyen fájdalomtól nem szenvedő fiatalember kórházi elzárása során szembesül emberi kapcsolatainak ürességével. A vírus annak szimbóluma, hogy az ember meddig is tekinthető ösztönlénynek emberi viszonyaiban. Kocsis Ágnes azon ritka rendezők közé tartozik, akinek egyszerre két filmjét is bemutatták Cannes- ban (a Friss levegő című első nagy- játékfilmjét szerdán vetítették a Kritikusok Hete nevű szekcióban). A rendezőnő elmondta: nagyon sokan megkeresték az utóbbi napokban. Volt, aki az utcán szólította le, és gratulált, de számos újságnak és tv-állomásnak is nyilatkozott. A hivatalos versenyprogram napi bemutatója volt az algériai származású Rachid Bouchareb Indigenes (Bennszülöttek) című kétórás ffancia-algériai-marokkói alkotása. A kritika által és a sajtóvetítésen is pozitív visszhangot kiváltó film a második világháborúban a franciák oldalán a nácizmus ellen harcoló 130 ezer észak-afrikai katona történetét dolgozza fel. Róluk eddig nem nagyon beszéltek a történelemkönyvek. A Bennszülötteknek napi politikai dimenziója is van, az alkotás új fejezetet kíván nyitni Franciaország történelmében - mondta el a rendező a sajtóvetítést követő sajtótájékoztatón, utalva a gyarmatosításnak a francia nemzeti múltban betöltött szerepéről folyó társadalmi vitára. A Médiamétrie nevű közvéle- ménykutató-intézet felmérése szerint a fesztivál közönsége eddig a mexikói Alejandro González Inár- ritu Babel című amerikai filmjét tartja a legesélyesebbnek az Arany Pálmára. Utána a spanyol Pedro Almodovar Volver című alkotása következik. A fesztiválbukás ellenére Sofia Coppola Marie Antoinette- je került a harmadik helyre, amely ugyanakkor pozitív fogadtatásban részesült a francia sajtóban, így a kiszámíthatatlanságáról híres Von Kar-vaj kínai rendező vezette zsűri ítélete is megjósolhatatlan.
