Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-27 / 121. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 27. Fókuszban: a kormány négy éve x. 3 Az első, pénztárcán érezhető változás az úgynevezett kiegészítő szolgáltatások megfizettetése volt Fájdalmas, de szükséges reform Arrogáns stílusával nem sok barátot szerzett (TASR-felvételek) Pozsony. A legnagyobb vára­kozás és talán a lakosság legnagyobb csalódása is az egészségügyi reformhoz kapcsolódik. A teljesség igé­nye nélkül megpróbáljuk értékelni 2002-ben még csődközeiben álló ágazat négy évét, Rudolf Zajac egészségügyi miniszter munkáját. LAJOS P. JÁNOS A választások után nyilvánvaló­vá vált, hogy a parlamentbe jutott pártok közűi egyedül az Új Polgári Szövetségnek (ANO) van elképze­lése az egészségügyi rendszer át­alakításáról, neki is csak azért, mert felvette listájára a pártba belépni nem hajlandó Rudolf Zaja- cot. Az ANO választási kampányát részben az egészségügy megrefor­málására építette, melyhez a Ru­dolf Zajac-Peter Pažitný duó által kidolgozott reformelképzelés nyúj­totta az alapot. A várakozásoknak megfelelően Zajac lett az egészség- ügyi miniszter, aki gyors változáso­kat ígért. Az átalakulás azonban lassabban indult, mint ahogyan azt sejtem lehetett. Az első érezhető változás az úgynevezett kiegészítő szolgáltatások megfizettetése volt, mely meglehetősen nagy felhábo­rodást váltott ki. Vizitdíj, receptdíj Zajac és Pažitný elképzelése sze­rint az egészségügyet a lehető leg­nagyobb mértékben a piacnak kell irányítania, ehhez rá kellett döb­benteniük a lakosságot, hogy a gyógykezelés nem ingyenes, csak közvetve fizetünk érte. Hogy ezt jobban érzékeltessék a lakossággal, bevezették a közvetett térítési díja­kat is, melyeket viszonylag ala­csony összegben szabtak meg: re­ceptdíj, vizitdíj 20 korona, kórházi hotelszolgáltatás napi 50 korona, igaz csak a 21. napig. Az intézke­dést az ellenzék éles bírálata el­lenére vezették be. Ám az általuk megjósolt katasztrófa-forgató­könyvek szerencsére nem valósul­tak meg, igaz a legszegényebb réte­geknek kisebb gondot okozott és okoz ma is ezeknek a díjaknak a té­rítése, de alapvetően beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Eny­hén csökkent a körzeti orvosok lá­togatottsága, de a szakorvosi keze­léseket ugyanannyian veszik igény­be, mint korábban, vagyis aki ko­molyabb problémákkal küzd, ma is elmegy orvoshoz. A reform A változáshoz szükséges törvé­nyeket csak 2004 elejére sikerült el­készítenie a tárcának, nyilvános vi­tájuk az év elején kezdődött, a par­lamentbe tavasszal tetjesztették be, és ősszel fogadták el azokat. Hat új jogszabály és a gyógyszer- törvény módosítása határozta meg az új rendszert. Az ellenzék - és egyes kormány­pártok - legnagyobb ellenkezését a biztosítók és a szolgáltatók rész­vénytársasággá való átalakulása váltotta ki, kiharcolták, hogy két biztosító teljesen állami kézben marad, a kórházak részvényeinek pedig 51 százalékát kell állami tu­lajdonban tartam. Nagy vitát ho­zott az általános egészségbiztosí­tásból fedezett egészségügyi ellátás mértékéről szóló törvény, mely a kezeléseket, orvosi beavatkozáso­kat két részre osztja: egyik rész a törvény szerint teljesen ingyenes marad, másik részét azonban a kor­mány ráterhelheti a betegekre. Egyelőre azonban minden maradt a régiben, vagyis a betegeknek ma sem kell többet fizetniük, mint ko­rábban, mivel a kezelések osztályo­zása, az árak meghatározása még nem készült el. A változás fő célja azonban az egészségügyi ellátás színvonalának javítása, főleg a komoly, szív- és ér­rendszeri megbetegedések és a rákbetegség kezelése területén. Ez a két megbetegedés vezeti ugyanis az elhalálozási listát, kezelésük pe­dig elegendő pénz nélkül nehezen képzelhető el. Egy-egy ilyen beteg kezelése milliós összegekre rúghat, többmilliós tételeket jelentenek a modem diagnosztikai berendezé­sek is. Jelenleg csak minden har­madik szívbeteg kapja meg azt a kezelést, mely szükséges lenne ál­lapota javításához. A miniszter bí­zik benne, hogy a rendszer átalakí­tásával erre elég pénz jut majd. Szerinte inkább fizessen a beteg az olcsóbb, 100 koronánál kevesebbe kerülő kezelésekért, de legyen elég pénz a több százezer koronás gyógykezelésekre. Egészségbiztosítók A legnagyobb, már ma is látható változás az egészségbiztosítók létét érintette. Törvény kötelezte őket arra, hogy részvénytársasággá ala­kuljanak. Ez azt jelenti, hogy valódi piaci körülmények közé kerültek, nem engedhetik meg maguknak a veszteséges gazdálkodást, mivel ez a csődöt jelentené számukra. A 2002 előtti időszakban a laza pénz­ügyi szabályozásnak köszönhetően ugyanis mintegy 12 milliárd koro­nás tartozást halmoztak fel, amit az elmúlt négy évben - igaz állami se­gítséggel - sikerült megszüntetni. A piaci szabályozás idén mutatko­zott meg először, amikor az anyagi lehetőségeiknek megfelelően kel­lett megkötni a szerződéseket az orvosokkal és a kórházakkal. A Szlovák Orvosi Kamara ugyan elfo­gadhatatlannak tartotta a - főleg az Általános Egészségbiztosító által - felkínált feltételeket, de egy hó­napos tiltakozás után kénytelen volt engedni. A biztosítók feladata lesz a szolgáltatók számának sza­bályozása, vagyis csökkentése. Szolgáltatók A legtöbb szolgáltató már nem állami kézben van, a körzeti és sza­korvosok magánvállalkozónak szá­mítanak, a kisebb kórházak a me­gyei vagy helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek - igaz, ez a közigazgatási reform következmé­nye. Az állam fennhatósága alatt csak a nagy egyetemi kórházak ma­radtak, de ezeknek is részvénytár­saságokká kell fene) alakulniuk, a transzformációjukat azonban meg­akasztotta a kormányválság. A re­form azonban piaci feltételeket te­remtett a kórházak esetében is, ezt az egyes intézmények ellen indított végrehajtási eljárások példázzák a legjobban. Rudolf Zajac szerint még mindig jóval több kórházi ágy van az országban, mint amennyire valóban szükség lenne. A rendszer­ben egyszerre van jelen a túlfoglal­koztatottság és a munkaerőhiány. Az intézmények kénytelenek vol­tak spórolni - többek közt a bére­ken is. A kórházak átvészelték az első orvos-nővér sztrájkot is, melyből a sztrájkba be nem kapcso­lódott szakszervezet profitált a leg­többet: sikerült az utóbbi évek leg­jelentősebb béremelését kialkud­nia mind az egyetemi, mind a ki­sebb kórházak alkalmazottai szá­mára. A sztrájkot meghirdető Or­vosi Szakszervezet a rossz helyzet- értékelés miatt inkább vesztett a til­takozás miatt, a sztrájkkészültség érdektelenségbe fulladt. A rendszer tartozásainak törlesztése A 2002-es kormányváltáskor az egészségügy össztartozása elérte a 25 milliárd koronát. Rudolf Zajac piaci alapon oldotta meg ezek tör­lesztését. Az állami tulajdonú, erre a célra létrehozott Veriteľ Rt. átvet­te a kórházak, egészségbiztosítók tartozásait, és egyenként tárgyalt a hitelezőkkel. Ez azt eredményezte, hogy jobbára csak a törzstartozást kellett kifizetni, a büntetőkamato­kat a hitelezők többsége elengedte, így a kamatokkal együtt mintegy 33 milliárd koronára nőtt tartozás törlesztésére kevesebb mint 20 mil- liárdot költött a Veriteľ. A szabályo­zás megállította, vagy minimálisra csökkentette új adósságok keletke­zését, 2005 végén az egészségbiz­tosítóknak gyakorlatilag nem volt tartozásuk, az egyetemi kórházak mintegy kétmilliárd, a kisebb kór­házak pedig 2,3 milliárdos tarto­zással rendelkeztek. PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK + A rendszer pénzügyi stabili­tásának megte­remtése + A szolgáltatók, egészségbiztosí­tók körbetartozásának meg­szüntetése + Az állam szerepének vissza­szorítása + Nőtt az egyén felelőssége sa­ját egészségéért + Átalakult, átalakulóban van a gyorsmentőhálózat + Több pénz jut a valóban sú­lyos betegségek - szív- és ér­rendszeri panaszok, rák stb. - kezelésére-I- Kezd működni az intézmé­nyek minőség-ellenőrzése, igaz egyes egészségbiztosítók még csak kezdetleges változatát működtetik + Többé-kevésbé sikerül kordá­ban tartani a gyógyszerkiadáso­kat + Létrejött az Egészségügyi Fel­ügyeleti Hivatal hl Az új rendszer előnyeiről sem a szakmát, sem a la­kosságot nem si­került meggyőzni - A reformot nem sikerült befejezni - Nem sikerült meghatározni, hogy mi az, amit az általános egészségbiztosítás, és mi az, amit az egyén vagy a kiegészítő egészségbiztosítás fedez- Emiatt egyelőre nem tud működni az önkéntes kiegészítő egészségbiztosítás- Nem határozták meg a szolgál­tatók minimális hálózatát, ami segítené a biztosítókat a rend­szer szabályozásában- Jelentősen nőtt a betegek hoz­zájárulása, de a rendszerben mű­ködő korrupciót nem sikerült visszaszorítani- A negyedévenként megújított gyógyszeráijegyzék miatt a be­teg olykor kénytelen új gyógy­szert választani, vagy nőnek gyógyszerkiadásai Már az csodának tekinthető, hogy az egészségügyi miniszter kibírta a négy évet. Ugyan elérte a rendszer alapjainak átalakítá­sát, de a reformot nem sikerült befejeznie. Emiatt a tárca közel négyéves munkája csak köze­pesre értékelhető. Az Új Szó osztályzata: Egészségbiztosítási díj az állam saját biztosítottjai után (gyerekek, tanulók, nyugdíjasok stb.) A biztosítottak száma Biztosítási járulék (fö/hó, Sk) Eves költség (milliárd korona) 2002 3 298 401 385 15,261 2003 3 303 355 405 16,054 2004 3 103 000 485 18,059 2005 3 055 000 576 21,116 2006 3 081 603 633 23,407 forrás: egészségügyi minisztérium Az egészségügyi rendszer kiadásai és bevételei (milliárd korona) 2002 2003 2004 2005 2006* Az egészségbiztosítók bevételei 57,0 58,6 62,6 72,3 78,8 Egészségügyi minisztérium (egészségbiztosítási járulék nélkül) 4,2 4,3 4,3 3,6 2,8 Egyéb bevétel az állami költségvetésből 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Lakossági térítés 8,4 10,2 14,9 17,6 19,4 Bevételek összesen 70,1 73,6 82,3 94,0 101,5 Kiadások összesen 76,7 77,8 86,1 96 101,5 GDP-arányos bevételek (%) 6,4 6,1 6,2 6,5 6,5 GDP-arányos kiadások (%) 7,0 6,5 6,5 6,7 6,5 * előrejelzés forrás: Health Policy Institut VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: SOK FELHŐ, ESŐ; 17-21 FOK A Nap kel 05.02-kor - nyugszik 20.37-kor A Hold kel 04.32-kor - nyugszik 21.38-kor A Duna vízállása - Pozsony: 385, apad; Medve: 380, apad; Komárom: 350, apad; Párkány 280, apad. ELŐREJELZÉS A nyugati or­szágrészben időn­ként felszakadoz­hat a felhőzet, de jobbára borús, felhős időre szá­míthatunk. Gyakran zápor, csa­padék is előfordulhat, a legma­gasabb napi hőmérséklet 17 és 21 fok között alakul. Mérsékelt marad az északnyugati szél, időnként erősebb széllökések is előfordulhatnak. A hegyekben kilenc fokra csökken a hőmér­séklet, éjszaka 9-13 fok várha­tó. Holnap szintén borult időre és sok esőre számíthatunk. 0RV0SMETE0R0L0GIA Az ország nagy részén intenzív fronttevékenység várható, kiújul­hat a reuma és jelentkeznek a mozgásszervi problémák. Romlik a szív- és érrendszeri betegségek­ben szenvedők állapota, de ko­moly megterhelésnek lesz kitéve az emésztőrendszer és a lég­zőszervek is. Gyakrabban jelent­kezik a levertség, ingerlékenység, depresszió, nehezebben viseljük el a fizikai megterhelést. Nő a balesetveszély, holnap némi ja­vulás várható.

Next

/
Thumbnails
Contents