Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-26 / 120. szám, péntek

10 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 26. www.ujszo.com Aktuális növényvédelmi tanácsadó a szőlőperonoszpóra előrejelzéséről és a betegség elleni vegyszeres védekezés lehetőségéről Idén rendkívül nagy fertőzést feltételeznek A szőlő járványos betegsé­gei közül a peronoszpóra a csapadékos években min­dig nagy gondokat okoz ül­tetvényeinkben. A szőlő nö­vényvédelmi stratégia esős időjárásban mindig e kóro­kozó elleni védelemre épül. SCHMIDT ÁGNES A szőlőperonoszpóra-fertőzés időjárási körülményei jól körülír- hatóak és jól mérhetőek. A pero­noszpóra minden életszakaszában fontos körülmény a víz jelenléte. A kórokozó az előző évben fertőzött és talajra hullott levelekben spó­rákkal telel, ez az alak nagyon el­lenálló az időjárás viszontagságai­val szemben, de a levelek hosszabb ideig tartó kiszáradása az áttelelő képletek pusztulását okozhatja. Ta­vasszal az oospórák fejlődéséhez és az elsődleges fertőzéshez 1-2 na­pon belül legalább 10 mm csapa­dék és 10-13 °C napi középhőmér­séklet kell, és az éjszakai hőmér­séklet sem csökkenhet 10-11 °C alá. A további fertőzésekhez már 3-5 mm csapadék, vagy az éjszakai harmatképződés is elegendő, a lé­nyeg a néhány órás levélnedvesség hogy a sporangiumokban kialakul­hassanak a rajzóspórák. Készítsünk előrejelzést A peronoszpóra a csapadék és levélnedvesség időtartama mel­lett, a hőmérséklettől valamint az inkubációs időtől (a fertőzéstől a tünetek megjelenéséig eltelt időszak) függ. Tehát ezen paramé­terek ismeretében a betegség tüne­teinek megjelenése jól előrejelez­hető. Az időjárási paraméterek méréséhez legkevesebb egy mini­mum-maximum hőmérőre, lég­nedvesség-mérőre és egy csapa­dékmérőre van szükség. Térben minél közelebb van a mérés helye az adott szőlőültetvényhez, minél gyakoribb a mérés, és minél több fontos paramétert mérünk, annál pontosabb lesz az adatok alapján készített előrejelzés. Hasznos se­gítség a ma már több hegyközség és borvidék által kiépített automa­ta meteorológiai mérőállomás-há­lózat, melyek adatai a gazdák szá­mára hozzáférhetők. A készülékek lényegében hasonló működési el­ven szolgáltatják a mért adatokat. A szükségletek alapján különböző adapterekkel lehet felszerelni őket (léghőmérséklet-, talajhőmérsék­let-, légnedvesség-, talajnedves­ség-, csapadék-, levélnedvesség-, szélirány-, szélerősség- stb. mérő műszerek); az adatátvitel módja is a felhasználó igényeihez illeszt­hető (helyben letölthető vagy GSM-modullal számítógépre küld­hető). Az időjárási elemek változa­tos alakulása miatt a mérőműszer felállításánál a domborzati viszo­nyok figyelembevétele elengedhe­tetlen. Az előrejelzés csak a megfi­gyelési hely időjárási körülményei­vel azonos viszonyok között alkal­mazható megbízhatóan. Mikor terjed a peronoszpóra? Az automata állomások haszná­latával kiváltható a napi mérés az ültetvényben, a különböző szoft­verekkel egy központi számítógép segítségével el lehet készíteni az előrejelzéseket. A peronoszpóra számára optimális, 20-25 °C napi középhőmérsékleten a legrövi­debb az inkubációs idő, csak 3-4 nap. Nagyon lényeges, hogy június végétől a fürtökben megnyúlik az inkubációs idő, hosszabb lesz mint a levelek esetében, s ebben az időszakban a bogyók már csak egyedüeg fertőződnek. Még gyakorló növényvédősökkel is előfordul, hogy nyáron a fertőzés után nem megfelelő készítménnyel védekezve, megnyugodnak, ami­kor a tünetek csak a leveleken je­lennek meg, de a fürtök még men­tesek, holott csak az eltérő hosszú­ságú inkubációs időről van szó. Amikor hosszabb idő elteltével a fürtökön is megjelennek a tünetek, gyakran a készítmények hatásta­lanságáról beszélnek, pedig a véde­kezéskor követtek el hibát. Bonyolítja a peronoszpóra elleni védekezést, hogy fertőző anyaga helyi áttelelés híján távoli ültetvé­A betegség tünetei a szőlő levelén nyékből, vagy akár a mediterrán ciklonokkal is eljuthat hozzánk. A szállított fertőző anyagból kedvező időjárás esetén gyorsan kialakulhat a járvány, akkor is, ha előtte évekig nem volt fertőzés a területen. Hogyan védekezzünk ellene? A szőlőperonoszpóra elleni vé­dekezés ma még elképzelheteden növényvédő szerek nélkül. Szeren­csére a szőlőperonoszpóra ellen engedélyezett hatóanyagok egy­ben használhatók az integrált vé­dekezésben is, persze némi korlá­tozással. A felszívódó vagy mély- hatású hatóanyagok esetében álta­lában kontakt partnert írnak elő (a hatóanyagok többsége már erede­tileg is kombinációban kerül forga­lomba), ill. sok hatóanyag évente csak 3 alkalommal használható (a hatóanyagcsoport más tagjaival együtt). Az előrejelzésen alapuló nö­vényvédelemnél úgy kell megáll­apítani a gépkapacitást, hogy a te­rület 3^1 nap alatt, a legrövidebb inkubációs időn belül is levédhető legyen. Ennek elősegítésére az ül­tetvényt is úgy kell kialakítani, hogy nagy esőzések után is járha- tóak maradjanak az utak, és az ül­tetvény soraiban se süllyedjen el a permetezőgép. Jó megoldás lenne a sorközök füvesítése. A jelenlegi szerkezetben, amikor a növényvé­delmet nagyrészt vállalkozók vég­zik, a 3-4 napos permetezési for­duló álom marad csupán, de az ok­szerű védekezés érdekében töre­kednünk kell erre. Az első védekezésekre általá­ban kontakt készítményeket al­kalmazzunk, és a gyors növeke­dés miatt rövid permetezési for­dulót tartsunk. A rezes kezelése­ket viszont inkább a tenyé- szidőszak második felében ajánl­juk, mert a réztartalmú készítmé­nyek használatakor a szőlő életfo­lyamatai akár 3 napra is blokko­lódnak, ez az intenzív hajtásnöve­kedés és a termés kialakulásának időszakában nagyon kedvezőtlen lenne. A fürtök szempontjából fürtkezdemények megnyúlásától a borsó nagyságú bogyó fenológi- ai stádiumig tart a legkritikusabb időszak, ilyenkor rendkívül érzé­kenyek a fertőzésre, akár néhány nap leforgása alatt megsemmisül­het a teljes termés, néhány napos késedelem az esős időjárás miatt végzetes lehet. Ebben a stádium­ban jól kihasználható a felszívódó készítmények esőállósága és hosszabb hatástartama, vagy ek­kor érdemes a széles hatásspekt­rumú strobüurinokat is alkalmaz­ni, hiszen ezek jól kötődnek a fejlődő fürtökön, és kiegészítéssel vagy anélkül a szőlő mindhárom járványveszélyes kórokozója ellen hatnak. Mind a felszívódó, mind pedig a mélyhatású készítménye­ket érdemes blokkban alkalmazni (egymás után 2-3 kezelés), figye­lembe véve természetesen az in­tegrált besorolás (max. 3 alka­lommal használhatók) és a gyártó cégek ajánlásait. A növekedő bogyók később már csak egyedileg a kocsánykorona felől fertőződnek peronoszpórá- val, a lombozat viszont az egész vegetációs időben nagyon érzé­keny marad. A tenyészidőszak má­sodik felében a réz és kombinációi alkalmazása általában már ele­gendő védelmet nyújt. A szőlőperonoszpóra alakulása tavaly 2005-ben az előző évi nagy pe- ronoszpórajárvány után úgy gon­doltuk, hogy kedvező időjárás esetén soha nem látott nagy erővel támad majd a peronoszpó­ra. Hogy ez mégsem következett be, annak több oka lehet. Télen voltak hosszabb csapadékmentes időszakok, mikor az áttelelő leve­lek kiszáradhattak, így az oospó­rák egy része elhalt. Áprilisban, még a szőlő fakadása előtt, több­ször alakult ki az oospórák csírá­zására kedvező időjárás, de a fertőzések célfelület híján nem jö­hettek létre. Ide sorolhatjuk még a preventív növényvédelmet, amelyet a gazdák a fenyegető előzmények hatására időben és jó technológiával kezdtek. Mindenesetre június elején az első peronoszpóra olajfoltok csak észlelési szinten jelentek meg még a kezeletlen területeken is. A hirtelen jött kánikulában pedig a foltok „kivirágzása”, azaz a spóra­képződés sok területen létre sem jött. Az első fertőzéseket nem kö­vette helyi felszaporodás. A szőlőperonoszpóra-fertőzés má­sodik hulláma a júliusi esőkkel jött, a fürtök általában már nem károsodtak, de a fiatal leveleken megtelepedett és megerősödött a kórokozó. A folyamatosan ked­vező időjárás mellett júliustól na­gyon erős volt a fertőzési nyomás. Őszre gyakori volt a közepes-erős lombfertőzés, s főleg a háziker­tekben a részleges lombhullás is. Mi várható 2006-ban? Tavaly ősszel az erősen fertő­zött levelekben megindult az oos- póra képződés. Télen folyamato­san bőséges volt a csapadék, így csapadékos május és június ese­tén idén ismét rendkívül nagy lesz a peronoszpórás megbetegedés veszélye. Ha száraz a tavasz, ak­kor sem hagyhatjuk abba a pero­noszpóra elleni védekezést, hi­szen a szállított fertőzőanyagból induló járványokra bármikor szá­míthatunk. Haladéktalanul fejezzük be a cseresznye védelmét Permetezési tanácsadó CSERES ZOLTÁN Védekezzünk a keleti gyümölcs­moly ellen, mely most a hajtásvége­ket hervasztja el. Ellene a követ­kező szerek használhatók: Calypso 480 EC (0,1%), Diazol 50 EW (0,1%), Nurelle D (0,1%), Métám­on 48 EC (0,2%), Pyrinex 25 ME (0,4%), Zolone EC (0,2%). A cseresznyefajtáink közül ép­pen a legszebb gyümölcsű közép és kései érésűeket veszélyezteti legna­gyobb mértékben a kukacosodás. A vegyszeres kezelést május 24-ig kell befejezni. Használható vegy­szerek: Calypso 480 EC (0,1%), Nurelle D (0,1%), Metanion 48 EC (0,2%), Pyrinex 25 ME (0,4%), Zo­lone EC (0,2%). A gombabetegségek ellen hasz­nálhatók: Delan SC 750 (0,07%), Dithane M 45 (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%), Merpan 80 WDG (0,2%). A felsorolt szerek a blumé- riás levélfoltosság és a klaszteros- poriumos levéllikacsosdás me­gelőzésében is alkalmazhatók. Folytassuk védekezést a füstössz- ámyú körtelevélbolha ellen a kö­vetkező permetszerekkel. A szilva kártevői közül most a levéltetvek ellen védekezzünk, ezek terjesztik a veszélyes sárka vírust. Az almáso­kat a varasodás és a lisztharmat fe­nyegeti. Az aknázómolyok ellen 10- 14 naponként kell védekezni. A szőlőben a legfontosabb nö­vényvédelmi tennivaló a liszthar­mat elleni alapvédekezés a követ­kező a permetszerek valamelyiké­vel: Kumulus WG (0,5%), Sulika 80 WP (0,5%), Thiovit (0,4%), Ka- rathane LC (0,05%). A permedébe ajánlatos a lombtrágyát is adagol­ni, üyen például a Humix (0,5%) vagy a Lamag Mo (0,5%). A káposztaféléket tovább fenye­geti a tavaszi káposztalégy lárvá­ja. A hernyókártétel csak a rend­szeres, megelőző védekezésekkel hárítható el. A felhasználható ké­szítmények jól hatnak a káposzta­bolhák és a levéltetvek ellen is. A káposztaperonoszpóra ellen hasz­nálhatók a következő szerek: Mer­pan 50 WP (0,2%), Folpan 48 SC (0,2%), Dithane M 45 (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%), valamint réztartalmú készítmények, pl. Cuprocaffaro (0,4%), Kuprikol 50 WP (0,5%), Champion 50 WP (0,4%). A permedébe tapadó­szert is adagoljunk. A hagymafélék legveszedelme­sebb kórokozója a hagymapero- noszpóra, mely ellen a káposztá­nál ismertetett permetszerekkel védekezzünk, tapadószer hozzá­adásával. E £ 3 J 8 I S 1 § ! .a s j Clio Storia már 249 900 koronától Thalia már 249 900 Sk-tól ICE változat akár 67 900 Sk megtakarítással ICE változat akár 74 900 Sk megtakarítással OSVIEŽUJÚCE RENAULT FELÜDÍTŐ ÁRAK Mégane Grandtour már 439 900 Sk-tól Új Clio már 334 900 koronától ICE változat akár 61 400 Sk megtakarítással ICE változat akár 138 400 Sk megtakarítással Az akció 2006.V. l-jétől VI. 30-áig tart, vagy a készletek kimerüléséig érvényes Részletes tájékoztató: www.renault.sk ÍMEGANr] Kangoo már 342 900 Sk-tól ICE változat akár 120 000 Sk megtakarítással Mégane már 414 900 Sk-tól ICE változat akár 163 400 Sk megtakarítással A feltüntetett ajánlott árak (áfával) a RENAULT FIN finanszírozásnál érvényesek. A képeken ábrázolt kocsik csak illusztrációk. A Renault Slovensko Kft fenntartja a jogot az árak előzetes figyelmeztetés nélküli változtatására. DS-CAR spol. s r. o., Gaštanový rad 4178/2, Dunajská Streda, tel.: 031 /551 72 32, e-mail: ds-car@partner.renault.sk BP-6-10172

Next

/
Thumbnails
Contents