Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-03 / 101. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 3. Szülőföldünk TI A komáromi Csonka Marika Szlovákia egyetlen női cigányprímása. Nem készült zenei pályára. Az érzelmek húrjain játszik Törékeny teremtésnek tű­nik, de megjelenésében van valami méltóságteljes. Nyűt tekintetével és köz­vetlenségével azonnal megbabonázza az embert. És amikor muzsikál, szinte együtt él a hegedűjével. Csonka Marika olyan ter­mészetességgel játszik hangszerén, mintha azzal a kezében született volna. BORKA ROLAND „Nagyapám hatására fogtam a kezembe ezt a hangszert, ő igazi, képzett cigányprímás volt - kezdi Marika. - De nem zenei pályára ké­szültem. Nővérke szerettem volna lenni. Sokáig nem hittem abban, hogy a hegedűnek lelke van. De már tudom, a hangszer és az ember egy szív, egy lélek. Ezért is fájt any- nyira, amikor tavaly eltörött a he­gedűm. Mintha meghalt volna va­laki, hiszen tízévesen kaptam, és közel húsz évig volt a társam. Min­denhová elkísért” - meséli szomo­rúan Marika. A muzsika hangja Szívből, őszintén muzsikál, és előadásmódját megfűszerezi vala­mi plusszal, amit nem tanítanak, ami utánozhatatlan. Az ősi cigány temperamentummal. „Az a fontos, hogy adjak valamit a közönségnek. Nem kedvelem a hatalmas színpa­dokat, mert úgy érzem, elveszek. Kell, hogy szoros kapcsolatot ala­kítsak ki az emberekkel.” Marika már négyévesen folyéko­nyan olvasott. Az alapiskolai tanul­mányait követően a budapesti Tá- lentum Művészeti Iskolában tanult és a Rajkó zenekarban muzsikált. Legjobb tanítója mégis az édesany­ja. „Nagyon sokat köszönhetek az édesanyámnak. Azt tartotta, hogy elszántsággal, kitartással és szor­galommal többre is vihetem.” Értékek közvetítése Példaképe Czinka Panna. Mari­ka elmondta, hogy a klasszikusok mellett szívesen játszik musicalt, operettet. Ám vannak kedves ko­molyzenei darabjai is. Lelkét Vival­di Négy évszak című műve érintet­te meg. Járt már Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Horvátországban, Tö­rökországban, Magyarország szá­mos fesztiválján. A jövőben saját dalok írásával is megpróbálkozna. „Eddig nem éreztem késztetést, hogy saját zenét szerezzek. Most azonban megérett bennem az elha­tározás.” Nagyapám hatására fogtam a kezembe hegedűt" (A szerző felvétele) Művészi színvonalról aligha beszélhetünk a vers kapcsán, az ima és a jelszó azonban hatásos volt 125 éve született a Magyar Hiszekegy szerzője KOVÁCS ÁGNES Ma már keveset mond Papp- Váryné Sziklay Szeréna neve, de az idősebb nemzedék még emlékszik egy kis versre, amely a Trianonban megcsonkított ország lakóiban tar­totta a lelket: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy is­teni örök Igazságban, hiszek Ma­gyarország feltámadásában.” A költőnő Hitvallás című irredenta versének első szakasza a Horthy- korszak „nemzeti imája” volt. Sza­bados Béla zenésítette meg. Papváry Elemémé Sziklay Szeré­na születésének idén április 18-án volt a 125. évfordulója. 1881-ben Jánokon látta meg a napvüágot ifj. Sziklay Ede lányaként, aki Gömör megye szolgabírója, majd Abaúj megye főispánja és Kassa város díszpolgára volt. Szeréna a Rozs­nyói Leánynevelő Intézetben nö- vendékeskedett, ennek emlékére az épület falán 1939-ben emléktáb­lát helyeztek el. A tábla elhelyezé­sének ötletadója és szervezője Var- gáné Scheffer Etelka írónő, „Rozs­nyó Nagyaszonya” volt. Az ünne­pelt költőnő versét, a „Magyar Hi­szekegyet” az ünnepélyen is elsza­valták. Avers születése Alig száradt meg a tinta a triano­ni békeokmányon, az Urmánczy Nándor vezette Védő Ligák Szövet­sége pályázatot írt ki olyan ima vagy fohász, illetve jelmondat meg­fogalmazására, amely alkalmas „a revanš eszméjének ébrentartásá­ra”. A célokat tekintve tanulságos a pályázati hirdetés, illetve a bírálók jelentésének szövege. Urmánczy Nándornak a főispánokhoz írt leve­le önmagában is igazolja, hogy a kormányzat támogatta az akciót. A Védő Ligák Szövetsége aligha for­dulhatott volna üyen kéréssel a kormány megyei megbízottaihoz az őket felügyelő belügyminiszter engedélye nélkül. A pályázat nyer­tese, „a Felvidék egy elszakadt leá­nya”, Papp-Váry Elemémé, szüle­tett Sziklay Szeréna, két leány any­ja, régi abaúji nemesi család saija, akinek félje honvéd ezredes. Hábo­rús visszhangok címmel már ko­rábban jelent meg „a haza iránti ra­jongás, a családi élet szeretetének melege és a hit” által áthatott ver­seskötete. Nevét azonban a pálya­díj elnyerése tette ismertté. Külö­nösen radikális jobboldali körök­ben érdeklődtek bánta. A Gömbös Gyula által szerkesztett MOVE cí­mű lap 1920. október 10-i száma teijedelmes interjút közölt vele. Ez a figyelem késztethette arra, hogy háromsoros, díjnyertes fohászát ti­zenöt szakaszos verssé formálja, melyet 1921-ben közölt egy Irre­denta című, Heltai Jenő és Herczeg Ferenc írásait is tartalmazó 24 ol­dalas kiadványban. Művészi szín­vonalról aligha beszélhetünk a vers kapcsán, az ima és a jelszó azonban kétségtelenül hatásos volt. A siker titka éppen egyszerűségében rej­lett. A Budapesti Hírlap 1920. szep­tember 12-i kommentálja szerint: „Ehhez nem kell kommentár. Ezt megérti a gyermek, ettől megdob­ban az aggastyán szíve.” Minden rendezvényen elhangzott A két világháború között alig volt olyan hivatalos rendezvény, ahol el nem hangzott volna az ún. „Magyar Hiszekegy”, sőt az iskolák egy részében is naponta elmondták közösen, a tanítás megkezdése előtt, persze nem mind a 15 szakaszt, hanem csak az elsőt, ami egyben az utolsó is: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában / Hiszek egy iste­ni örök igazságban, / Hiszek Magyarország feltámadásában.” (kov) Nem lazsálnak a lukanényei iskolások, a Föld napjára 640 darab műanyag flakont gyűjtöttek össze Nem a kukában, a gyűjtőben a helyük (Pásztor Zoltán felvétele) A legjobbak díjat kaptak M. LUKÁCS ZSÓFIA Lukanénye. A helyi alapiskola a Föld napja alkalmából hirdette meg a műanyag flakonok gyűjté­sét. Az ödet helyi fiataloktól szár­mazott, ez is azt bizonyítja, hogy a fiatalságnak fontos a környezetvé­delem. A szervezők várakozásait is felülmúlta az eredmény: a kisdi­ákok április 20-ig 11 640 darab műagyag flakont adtak le. Ezek ásványvizes, üdítőitalos flakonok, melyek újrahasznosíthatok. Vasárnap április 23-án ünnepé­lyes kiértékelést tartottak, a leg­eredményesebb gyerekek díjat kaptak, majd egy készségfejlesztő foglalkozás keretében a flakonok­ból repülőgépet, hajót, pillangót, százlábút, madáretetőt készíthet­tek. Nagy sikert aratott a „flakon- összelapító” verseny, az első pár flakont a község polgármestere Kuzma Zoltán lapította össze, be­mutatva a nyerő technikát, melyet a nebulók lelkesen továbbfejlesz­tettek. Közben zajlott a flakonember- építés is. A flakonokkal teli zsá­kokból egy óriást fűztek össze a gyerekek. A polgármester, Kuzma Zoltán és az iskola igazgatója, Zaťko Ágnes támogatása nélkül ez a rendezvény nem valósulha­tott volna meg. A kezdeményezés akkor lesz igazán sikeres, ha nem egyszeri alkalomról számolha­tunk majd be. Mert minden nap a Föld napja. A nyolcadikosok fizikatörténetből is megmérkőztek Öveges József Fizikaverseny ÚJ SZÓ-HÍR Nagymegyer. Április 22-én, szombaton tartották az Öveges Jó­zsef Fizikaverseny szlovákiai válo­gatóját a nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolá­ban. A versenyt a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) hirdeti meg, és immár hagyományosan a nagymegyeri alapiskola szervezi. Nagy Teréz, az Öveges József Fi­zikaverseny szervezője, az SZMPSZ külső munkatársa lapunknak el­mondta, a csökkenő gyermeklét­szám az érdeklődés hanyatlásában is megmutatkozik. A verseny a múltban három fordulóból állt: az első kör levelező volt, a jelentkezők közül a beküldött feladatok alapján hívtak meg huszonöt nyolcadik osz­tályos tanulót, akik az országos vá­logatón mérhették össze tudásukat, majd a három legeredményesebb versenyző jutott be a döntőbe. Idén eleve csak 24 jelentkező akadt, így az első forduló elmaradt, a tanulók és felkészítő pedagógusaik automa­tikusan meghívást kaptak Nagyme­gyerre. A versenyen végül 14-en vettek részt, ők a vágsellyei, a lévai, a csilizradványi, a lakszakállasi és a nagymegyeri alapiskolát képvisel­ték. Az iijú fizikusok a mechanika, a hőtan, az elektromosságtan és a fi­zikatörténet kérdésköreiben mér­kőztek meg, ezen belül számításos, gondolkodtató és jelenségelemző feladatokat is kaptak. A kérdések az alapiskolás tananyagra építet­tek, de szükség volt az elmélyül­tebb felkészülésre is, hiszen a válo­gatónak igazodnia kellett a ma­gyarországi versenyszínvonalhoz, ami hagyományosan nagyon ma­gas - emelte ki Nagy Teréz. A nagymegyeri válogatón az első helyen Mikó Albert, a lévai Juhász Gyula Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulója végzett, máso­dik lett Bőgi Péter (Csilizradvány), harmadik pedig Izsóf Máté (Laksza­kállas) - ők képviselik majd a szlo­vákiai magyar iskolákat a győri döntőn, ahol - hűen Öveges tanár úr szelleméhez - természetesen kü­lönböző kísérleteket, mérési felada­tokat is teljesíteniük kell majd. (as) Losonc és Rapp termálfürdő kialakítását tervezi Odacsalogatnák a turistákat SZASZl ZOLTÁN Losonc/Rapp. A Novolandia, a térség geotermális kincseinek ki­aknázására alakult vállalkozás néhány héten belül megkezdi a kutatófúrást Losonc és Rapp kö­zött. Az elképzelések szerint egy huszonöt hektár alapterületű aquaparkot szeretnének kiépíteni Nógrádnak ezen a részén. Erre a korábbi geológiai mérések és fu­ratok alapján igen nagy esély van, a geotermális vizek szlovákiai at­laszában leírtak szerint ezen a te­rületen 636 és 751 méteres mély­ségben 35 fokos víz van, egyes szakvélemények 45-50 fokos víz­zel számolnak. A Novolandia társulás a kiter­melésre kerülő termálvizet nem­csak a turizmus céljaira, hanem al­ternatív energiaforrásként is sze­retné kihasználni, előzetes számí­tásaik szerint évente 38 000 giga- joule-nyi energiát lehetne ezen a módon nyerni. Mivel a legközeleb­bi termálvizes fürdő Alsó- sztregován található, a befektetők a történelmi Nógrád középső és keleti részén élők számára szeret­nének aquaparkot kialakítani, szá­molva a magyarországi Salgótar­ján és környékének lakosságával is. Az idén megépülő Rárós-Rá- róspuszta híd, a tíz éve működő kalondai határátkelő pedig Szécsény és környéke felé tenné jobban elérhetővé a tervezett aquaparkot. Az Ipoly bal partján, Rapp és Kalonda közé, egy szép fekvéső völgy keleti-délkeleti ré­szébe tervezett 25 hektáros üdülő­telepen, 476 mülió koronás költ­ségvetésből szeretnék megépíteni az európai igényeknek megfelelő, egész évben működő aquaparkot. Tizenöt medencét, sportpályákat, szórakoztató parkot terveznek, szállodákkal, kempinggel, turista- szállásokkal és parkolóval. A má­sodik ütemben pedig Losonc für­dőinek termálvízellátását terve­zik. Ivan Eibner, Rapp polgármes­tere lapunknak elmondta, a furat elkészítésének munkálataihoz már minden hivatalos engedély rendelkezésre áll. „Rapp környéke madárvédelmi terület, tehát a ter­mészetvédők külön hozzájárulá­sára is szükség volt, megalakítot­tuk az ügyintézést végző társulá­sokat, és pályázatokat nyújtottunk be az uniós forrásokhoz. A furat elkészítése néhány héten belül megkezdődik, hiszek abban, hogy megfelelő mennyiségű és minősé­gű termálvizet találunk a kisze­melt területen. A terveinkben az szerepel, hogy az aquapark meg­épülése új munkahelyeket teremt­sen, szolgálja az itt élők egészsé­gét és szórakozását. A parkot a he­lyiek jelentős kedvezményekkel használhatják majd” - nyilatkozta Ivan Eibner. Már papíron is mutatós a terv (Szekeres Éva felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents