Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-25 / 119. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 25. FÓKUSZBAN: A KORMÁNY NÉGY ÉVE Vili. 3 Simon Zsolt viszonylag jól vizsgázott: nem ijedt meg sem a tehenektől, sem a földművelésügyi tárcától Kipucolta Augiász istállóját Szárnyal a mezőgazdaság (Ján Krošlák felvétele) A második Dzurinda-kor- mányban teljesült a 2002- es választásokon a voksok 11,16 százalékát megszerző MKP követelése: magyar miniszter került a szlovák agrártárca élére. Simon Zsoltnak azonban alapos kihívást jelentett a bársonyszék, hiszen a kormány már deklarálta az EU-csatlakozás szándékát, ugyanakkor az agrárium felkészítése terén Pavel Koncoš minisztersége alatt vajmi kevés történt. ÚJ SZÓ-ÉRTÉKELÉS A rossz nyelvek azt tartják: az MKP azért kapta, kaphatta meg 2002 őszén az agrártárcát, mert koalíciós partnerei közül senki sem bízott abban, hogy a magyaroknak sikerül rendet teremteniük e felettébb problematikus ágazatban. A „buktát” sokan feltételezték, miután Bugár Béláék Simon Zsolt személyében egy, a nagypolitikában addig teljesen ismeretlen és tapasztalatlan személyt jelöltek a miniszteri posztra. A 32 éves magángazdát azonban keményebb fából faragták, bár módszerei, megnyilatkozásai - főleg a kezdeti időszakban - nem voltak mindig diplomatikusak. Sikeres nagytakarítás Simon előbb a minisztérium háza táján kezdett nagytakarításba. Mindennap hajnalban, a portásokkal egy időben érkezett hivatalába, s rendszerint utolsóként távozott. Személyesen ellenőrizte a hivatalnokokat, betartják-e a munkaidőt. Rövid időn belül mindenki tapasztalhatta, hogy érkezésével a vasfegyelem korszaka köszöntött be. Bár 2002 őszén már nem tudott változtatni a dotációs rendszeren, az egyik első intézkedésével átláthatóvá tette a támogatások odaítélését - a tárca honlapján nyüvánosságra hozta, hogy mely agrárvállalkozás miért mennyi pénzt kapott. A következő években az EU-csatlakozásig pedig azzal tette igazságosabbá és ellenőrizhetőbbé a szűkös pénzkeret elosztását, hogy nem a pénzosztó bizottság tagjainak szubjektív elbírálása alapján történt a támogatások odaítélése, hanem minden kérvényező részesült a támogatásból, ha a feltételeket teljesítette. Megnehezítette a bizottság tagjainak kívülről történő esetleges befolyásolását azzal is, hogy a pénzosztó testületek összetételét közvetlenül a tanácskozás előtt határozta meg. Emiatt vagy ennek köszönhetően viszonylag pozitívan alakult a tárca három és fél éves mérlege a korrupciós ügyek vonatkozásában. Nehéz menetek a pénzügyminiszterrel Simon Zsoltnak hamar rá kellett eszmélnie arra, hogy 2002 őszén már nem sok esélye maradt a Brüsszel által megállapított nemzeti termelési kvóták változtatására, javítására, hiszen a csadakozási tárgyalások hivatalba lépése idején (sajnos) már lezárultak. Ennek ellenére például a Dél-Szlovákiában nagy mennyiségben termesztett kukorica alapanyagú izocukor és a tejkvóta esetében mégis jelentős, pozitívan értékelhető előrelépést sikerült kieszközölnie. A miniszternek azonban azt is tudatosítania kellett, hogy minden „elúszhat”, ha az EU-csaüakozás napjáig nem sikerül kiépíteni, akkreditálni és üzembe helyezni mindazokat az intézményeket, tehát az agrárkifizető ügynökséget és a regisztereket, amelyek nélkül az EU-ban egyeden eurócentet sem folyósítanak a mezőgazdasági termelőknek. A Simon-csapatnak mindössze 18 hónapja volt arra, amit más uniós országokban 4-12 évig építettek, mégis sikerrel vették ezt az akadályt is. Ennek köszönhetően a szlovákiai gazdák már 2004-ben és 2005-ben is időben megkapták a támogatásokat. Pozitívan értékelendő az is, hogy küzdött a kormányban azért, hogy a szlovákiai agrártermelők a lehető legnagyobb támogatásban részesüljenek, ezzel is megközelítve az EU-s gazdákat. Elismerés illeti a tárcavezetést az uniós élelmiszerbiztonsági előírások átvételéért, az élelmiszergyártásban történő rugalmas bevezetéséért. Más lapra tartozik, hogy a szlovákiai élelmiszerforgalmazók máig sokszor durván megszegik az előírásokat. A miniszter a problémát felismerve rendszeresítette és szigorította a szakhatósági ellenőrzéseket, s mert a büntetéseknek csak kevés foganatja volt, új fogyasztó- védelmi törvényt tett le az asztalra, amely magasabb bírságokat és a boltok esetíeges bezárását is lehetővé tette volna a háromszor egymás után durván vétők esetében. A törvény-előkészítési folyamat sajnos elhúzódott, a politikai ellenfelek arra a meglátásra jutottak, hogy a jogszabály elfogadásával Simon malmára hajtanák a vizet a választások előtt. Szakított a megszokott gyakorlattal Simon rendszeresen látogatott a termelők közé, krétával a táblára rajzolva magyarázta, hogy mit is eredményez majd az EU-csatíako- zás az egyes őstermelőkre nézve. Tárgyalási stílusát az agrárközvélemény, főleg a kezdet kezdetén nehezen fogadta el, kijelentéseit, beszólásait nehezen emésztette, le- nézőnek tartotta. A miniszter annak idején több alkalommal nyilatkozta lapunknak azt, hogy nem sértegetni akart, csupán gondolkodásra próbálta ösztönözni a termelőket. Mára lényegesen finomodott stílusa. Nem róható fel neki az sem, hogy elzárkózott volna a tárgyalásoktól egy-egy problémakörben (terményértékesítési problémák, fakitermelési gondok stb.). Beletelt viszont néhány hétbe, amíg az agrárönkormányzat, a termelői szövetségek, érdekcsoportok stb. ráeszméltek: Simon csak akkor hajlandó tárgyalni velük, ha a megbeszélésen az összes érdekelt fél képviselteti magát. A miniszternek sikerült szakítania az ajándékelfogadási hagyományokkal is. Bár Simon szenvedélyes vadász, kínosan ügyelt arra is, hogy minisztersége alatt ne fogadjon el meghívásokat érdekcsoportok vagy más vadász- társaságok vadászataira. Nem sikerült viszont időben eladnia korábbi vállalkozásait, amit politikai ellenfelei időről időre felemlegetnek, legutóbb az önkormányzati választások előtt indítottak emiatt hadjáratot személye és pártja ellen. Az intervenciós gabonafelvásárlás folyamatossá tétele terén is merültek fel hiányosságok, ezeket a tárca igaz megkésve, de próbálja orvosolni. Gyakorlott agrártermelők szerint az ágazati operációs programok merítése terén jobban figyelembe kellene venni az adott régió adottságait, lehetőségeit. Az Új Sző osztályzata: PLUSZOK ES MÍNUSZOK + Az agrárium felkészítése az EU-csatlakozásra + Az agrárkifizető ügynökségek felállítása + A dotációs rendszer átláthatóvá tétele + A Tokaji borvidékkel kapcsolatos magyar-szlovák megállapodás tető alá hozása + Megpróbálta helyreállítani a hús- és tejpiacon felborult egyensúlyt- Nem tudta időben eladni cégét- Korrupt hivatalnokok a tárcához tartozó intézményekben- Problémák az intervenciós felvásárlás körül- Az ágazati operációs programok nem régióspecifikusak A maradékelv alapján kapott pénzt a minisztérium Mostohagyerek volt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mostohagyerek, maradéktárca, ennek ellenére kisebb sikertörténet - tömören így jellemezhető a környezetvédelmi minisztérium négyéves tevékenysége. Élén Miklós László áll, akit szakmai körökben elismernek, az ellenzéknek sem volt vele soha baja, nem próbálták leváltani, különösebb botrányokba sem keveredett. A kormány a minisztériumot bizonyos szempontból elhanyagolta. A költség- vetésből mindig csak annyi támogatás jutott, amennyi a többi ágazat anyagi igényeinek a kielégítése után csurrant-csöp- pent. Kevés pénzből pedig nehéz megvalósítani az egyébként jól előkészített terveket. Árvízvédelemre Miklós László minden évben többet követelt, mint amennyit végül a büdzséből kapott, ezért nem egyszer úgy fogalmazott: sajnos, miután az árvízvédelmi koncepció megvalósítására, megelőző gátépítésre a kabinet nem ad többet, nem maradt más választása, mint imádkozni, hogy ne legyen árvíz. A kormány furcsa környezetvédelmi politikáját jellemzi, hogy míg az árvízvédelmen spórol, addig az árvízkárokat mindig szinte az utolsó fillérig téríti, pedig az előző hatékonyabb befektetés lenne. Miklós mindenesetre arra buzdította a falvakat: ahol a magasabb vízszint következtében elterjedtek a szúnyogok, irtsák ki, a költségeket a kormány utólag visszafizeti. Előfordult, hogy árvízvédelemre a földművelésügyi minisztérium figyelmetlenségéből jutott kevesebb pénz. Korábban ugyanis a vízgazdálkodási hatáskörök az agrártárcához tartoztak, ott dolgozták ki az ezzel kapcsolatos költségvetési fejezetet, ám ez átkerült Miklós Lászlóhoz, ami egyébként nem folyt zavartalanul. Az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvet csak többszöri nekifutásra fogadta el a kormány: a Simon Zsolt és Miklós László közötti konfliktus oldása érdekében még Csáky Pál, az MKP miniszteri klubjának elnöke is békítette őket. A négy év alatt becsúszott néhány szépséghiba is: a visszaváltható műanyag flakonokat sem sikerült bevezetni. Nem Miklóson múlott, hogy a flakonokat a mai napig nem lehet visszaváltani a boltokban. A tárcavezető komoly harcot vívott ezért a kereskedőkkel és a gazdasági tárcával, s ők nyertek. A Föld Barátai szervezet szerint az illegális szemétlerakatokra vitt műanyagok képezik az összes hulladék egyharmadát. Voltak kisebb konfliktusok a génkezelt kukorica kapcsán is, s a természet- védők egyéb más helyi problémák miatt is szoktak tiltakozni. Pozitívum, hogy létrejött a környezetvédelmi alap, bár nem miniszteri javaslat, hanem képviselői indítvány nyomán. A tárcavezetőnek azonban így viaskodnia kellett a pénzügyminiszterrel, aki mindenféle alapnak ellensége, s a környezetvédelmit is ismét meg akarta szüntetni. Ha nem létezne, a 2000-nél kevesebb lakosú községek nem tudnák miből létrehozni csatornahálózatukat, pedig ez a turizmus fejlesztése szempontjából is fontos. Az uniós alapokból pénzt szerezni csak a nagyobb községeknek van esélyük. Az alap az állami költségvetéstől független, bevételei az egyes környezetvédelmi befizetésekből származnak, ide vándorolnak a környezetszennyezésért kiszabott büntetések is. Miklós László kevés, a laikus polgárok számára kézzel fogható, látványos eredményt tud felmutatni, az Európai Környezet- védelmi Ügynökség (EEA) értékelése szerint azonban nagyon jó az ország ökológiai helyzete, európai szinten átlagon felüli. Az ökológiai mezőgazdaság, az energiafogyasztás vagy az újrahasznosítható energiaforrások területén még sok a tennivaló, ám az európai államok közül nálunk sikerült a legnagyobb mértékben csökkenteni az ózonréteget károsító anyagok kibocsátását. (sza) PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK H + A Környezet- védelmi Alap létrehozása + Jó az ország ökológiai helyzete + Az árvízkárok gyors és hatékony orvoslása- A műanyag flakonok körüli hercehurca - Alulfinanszírozottság - Az árvízmegelőzés hiányosságai Az Új Szó osztályzata: VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KÖZEPESEN FELHŐS ÉG; 16 - 21 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 05.04-kor - nyugszik 20.35-kor A Hold kel 03.38-kor - nyugszik 18.56-kor A Duna vízállása - Pozsony: 410, apad; Medve: 430, apad; Komárom: 400, apad; Párkány 330, változatlan. Továbbra is hidegfronti hatás érvényesül: keleten a reggeli ó- rákban megnövekedő felhőzetre, országszerte pedig közepesen felhős égboltra kell számítani. Nem várható jelentős mennyiségű csapadék, eső is csak elvétve fordul elő. Változékony észak- nyugati széllel kell számolni, ami délutánra mérséklődik. Nappal 16-21 fok, éjszaka 8-12 fok körül alakulnak a hőmérsékleti értékek. Holnap gomolyfelhő-kép- ződés, nyirkos idő várható. Az időjárás elsősorban a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésben küsz- ködőket viselheti meg. Fájdalmaik az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén lehetnek a legnagyobbak. A labilis idegzetűeknél depressziós tünetek is előfordulhatnak. Ezzel szemben a szív- és érrendszeri idős betegek időszakos javulásra számíthatnak. A délelőtti órákban egyes légúti bántalmak tünetei is jelentkezhetnek. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk.
