Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-24 / 118. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 24. Szülőföldünk 27 Kétnapos drámapedagógiai továbbképzést tartottak a gútai Tündérkert óvodában. A foglalkozásokat a jászberényi Kunné Darók Anikó vezette. Titkos úton jártak a gútai óvodások Gúta. Kétnapos drámapedagógiai szakmai továbbképzést tartottak a napokban a gútai Tündérkert óvodában a város és a környező falvak óvónői részére. A foglalkozásokat a jászberényi Kunné Darók Anikó vezette. V. KRASZNICA MELITTA A gyakorló óvodapedagógus, aki Magyarországon és a határon túl is számtalan helyen tartott már hasonló bemutatókat, Gután is elkápráztatta a gyerekeket és az óvónőket egyaránt. A gyerekekkel való foglalkozásához Nemes Nagy Ágnes: A titkos út című verse adta a keretet. És valóban, a közel egyórás játék során egy titkokkal teli kirándulásra vitte magával a csöppségeket, akik aztán Anikó nénivel közösen számos titokra fényt derítettek. Megtapasztalhatták, hogy a meglepetés-ajándék mindig nagyobb örömet jelent a biztosan vármái, azt, hogy ha valakihez szép szóval, barátságosan közeledünk, hasonló viszonzásban lesz részünk, de azt is, hogy a lopós borz titkát elárulni nem számít árulkodásnak. Útközben számos figyelmeztető, útbaigazító, tiltó táblával is találkoztak, amelyek utasításait csakúgy be kellett tartaniuk, mint a közúti közlekedésben az útjelző táblákat. „Egy- egy üyen játék nagyon sok lehetőséget rejt magában: együttműködésre nevel, hiszen közösen kell végighaladni a titkos úton és megfejteni a titkokat. Ehhez meg kell hallgatni a másik problémáját - esetünkben az erdei állatokét - mert csak úgy értjük meg viselkedésüket. Ez fejleszti a szociális érzékenységet, hiszen óvodai társunkat is csak akkor tudjuk megértem, ha meghallgatjuk problémáját. Ugyanakkor önismeretre is nevel, a gyerekek beleélik magukat az egyes állatfigurák szerepébe, és el(Vas Gyula felvételei) elnevezésű program keretében a szerepjátékok kapnak nagy hangsúlyt, ezenkívül a népi hagyományok, az egyes ünnepkörökhöz kötődő népszokások továbbörökíté- sére is ügyelünk.” Munkájuk eredményét mi sem bizonyítja jobban, mint a szülők részéről megnyilvánuló fokozott érdeklődés a Tündérkert óvoda iránt. A négycsoportos, magyar nevelési nyelvű óvodát több mint száz gyermek látogatja, és a beiratkozás alapján a jövő tanévben is ugyanennyi csöppségre számítanak. A gyerekeket teljesen elvarázsolta a foglalkozást vezető Kunné Darók Anikó A titkos útra csak érvényes „útlevéllel" indulhattak el, ezért minden utazó kapott egyet a „túravezetőtől” gondolkodnak azon, ők mit tennének a helyében. Fejleszti továbbá a testbeszédet, bővíti a szókincset, a térben való koordinált mozgást” - magyarázta a foglalkozás végén Kunné Darók Anikó. Látni lehetett azt is, a gyerekek olyannyira beleélték magukat a játékba, hogy szinte teljesen megszűnt számukra a külvilág. A foglalkozást 20-25, számukra idegen felnőtt kísérte figyelemmel, mindez azonban egy cseppet sem zavarta az óvodásokat. Ok csakis a feladatokra koncentráltak, csüngtek Anikó néni szavain. A tanfolyam második napján az óvónők aktív tréningen vettek részt, ők váltak a szerepjátékok, gyakorlatok szereplőjévé. „Központilag szinte egyáltalán nem szerveznek óvodapedagógiai továbbképzéseket, az óvónők viszont igénylik az ilyen és ehhez hasonló szakmai napokat, ezért magunk vagyunk kénytelenek gondoskodni a szakmai fejlődésünket biztosító rendezvényekről - árulta el Dómján Erzsébet, a Tündérkert óvoda igazgatónője. - Ez a tanfolyam például a Szülőföld Alap pályázatán nyert pénzből valósulhatott meg.” Az igazgatónő szerint a szülők figyelemmel kísérik, mit is kínál az az óvoda, amelyre gyermeküket rábízták, és nem csupán „gyermekmegőrzőt”, hanem színvonalas nevelést biztosító intézményt keresnek. „Ezért nem toporoghatunk egy helyben, műidig valami újat kell nyújtanunk - mondta. - Intézményünk bekapcsolódik az egészségesóvoda-tervezetbe, van sószobánk, és minden évben egyhetes úszótanfolyamra visszük a gyerekeket. A Hétköznapi varázs Hetedszer rendeztek konferenciát a Család Nemzetközi Napja alkalmából A keresztény család szerepe SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Nagyobb felelősség hárul korunk modern társadalmában a családokra, műit bármikor azelőtt, a Mécs László Társulás kuratóriuma ezért a Család Nemzetközi Napja alkalmából már hetedik alkalommal szervezte meg rangos nemzetközi konferenciáját. Az érsekújvári plébániatemplomban május harmadik szombatján a Tempfli József nagyváradi megyés püspök celebrálta szentmisét követően, Peczár Károly nyitotta meg a Mécs László Társulás nevében a rendezvényt. ,Á férfi a család feje, a nő pedig a család szíve. A házasulandók azonban gyakran elfeledkeznek erről a fontos szerepről, és elutasítják Isten ajándékát, a gyermeket. Mi több, Franciaországban már az érettségi tételek egyikeként a fiatalok a magzatelhajtás módjaival ismerkednek” - jegyezte meg előadásában Tempfli József, aki a jegyesoktatásbeli tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Mit adott a kereszténység és a magyarság Európának, ezt a kérdést a konferencia két jeles előadója is felvetette, egyikük Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, a másik Várszegi Asztrik bencés főapát volt Pannonhalmáról. A család - a keresztény hivatás - a fiatalok nevelésének fontossága közt vont párhuzamot Várszegi Asztrik főapát, aki elsősorban az Európát érintő erős szekularizációs folyamat veszélyére hívta fel a figyelmet. Szigeti László oktatásügyi miniszter Mécs László egyik legismertebb költeményének címadó soraival fogalmazta meg a pedagógusok nevelői küldetését. Az előadó szerint, a „Vadócba rózsát oltok...” szó- kapcsolat mindent meghatároz, hiszen a pedagógus olyan művész, aki élő anyagból formál, és ha jól végzi dolgát, nagyot alkothat. Szigeti szerint azonban értékeket közvetíteni csak az tud, aki maga is értékek hordozója, vagy valamilyen formában hisz bennük. Bartal Károly Tamás premontrei apát Jászóvárról a közösség megtartó erejéről tartott előadásában rámutatott arra, hogy a ma emberének már mindene megvan, csak embere nincs, a csoportos magányban élő egyed pedig gyenge és esendő. Horváth Gáspár és Horváth Margit, a Házas Hétvége Mozgalom szlovákiai képviselőinek bemutatkozása után a vitában Sárközi Klára parlamenti képviselő néhány szó erejéig visz- szatért az eddigi családi konferenciák jelentőségére. Az első találkozót 1994-ben a Szentatya által meghirdetett Család Évében szervezték, és folytami szeretnék a hagyományt. Nem elég hangoztatni, hogy veszélyben, válságban a család, de tenni is kell ellene. Az első találkozót 1994-ben a Szentatya által meghirdetett Család Évében szervezték meg (Csuport István felvétele) Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát: áldozatvállalás nélkül nem megy Történelmi lecke keresztényeknek Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát előadását nagy tapssal jutalmazta a közönség (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát előadását sokak meglepetésére az egyiptomi kopt keresztények példamutató közösségi életének bemutatásával kezdte. Főapát úr, Ön egyfajta történelmi leckével kezdte az előadást, mélyen a múltba nyúlva. Arra kereste a választ, hogyan kell kihozni a keresztény Európát a mai válságból.... Rég nem beszélhetünk már keresztény Európáról, csak olyan Európáról, amelyben keresztények is élnek. Történelmi leckeként ajánlanám azon keresztény népek történetének a tanulmányozását, akik soha nem jutottak hatalomra, mégis megmaradtak. Az egyiptomi, kopt keresztények példája figyelemreméltó. Előadásában elhangzott, hogy Európában egy erős szekularizációs folyamat zajlik, és csak a radikális keresztény szeretet tud ezen változtatni. Mi tehát a feladata a keresztény családoknak? Az elvilágiasodó környezet nem nyújt a keresztény ember számára védelmet, hogy a saját hite szerint élhessen, ezért a munkálkodást mindenkinek önmagánál kell elkezdeni. Minden induló élet a Teremtőre, Istenre van beállítva, ezen az alapvonalon kell elindulni. A gyermekeinket az életre, felelősségre, a kudarcok elviselésére, az Isten, a felebarát szeretetére neveljük - ebből kiindulva az önismeretre. Arra, hogy csak egy jó van: Isten, aki mindannyiunk szívét betölti végtelen szeretetével. Műiden egyes gyermeknek szüksége van az isteni erőre és az isteni gyengédségre, és ezt a családon belül kaphatja meg. Mi az, amit a keresztény család nyújthat az egyháznak? A keresztény család az egyházból merít, az egyház pedig a családból. A papoknak is van üzenetem: sokat prédikáljanak a családról, az anya-gyermek viszonyáról, de ne lírai módon tegyék ezt. Az apának meg kell ölelnie a fiát, a lánynak pedig édesanyja példamutató életére, az ő mintájára van szüksége. A család alapfontosságú, példát kell vennünk István királyról, aki izzó szeretettel szerette fiát, Imre herceget, ha mi is így teszünk, gyermekeink hajlani fognak a jóra. Európa jövőjét az fogja meghatározni, hogy vannak-e itt hívő keresztények. A felelősséget műidig feljebb toljuk, holott csak egyet kellene elismernünk, hogy nekünk kell cselekednünk, mert áldozatvállalás nélkül nem megy.
