Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-24 / 118. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 24. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 15 Sokan nem értenek egyet az EB-döntéssel, amely Litvániát nem javasolja az euróövezeti tagságra Lassan megszűnünk kedvezményezettek lenni Szlovákiának is szól az üzenet London/Brüsszel. Tekintélyes brit elemzők szerint minden új uniós tagországnak, különösen Szlovákiának üzent az Európai Bizottság azzal, hogy nem javasolta Litvánia belépését az euróö- vezetbe 2007-től. ÖSSZEFOGLALÓ Az euróövezetnek jelenleg 12 tagországa van: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Flollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország, együttesen mintegy 310 millió lakossal. A jövő év január elsejétől Szlovénia is csatlakozik hozzájuk, az új tagok közül egyedül őt találta alkalmasnak az EB. Litvánia elutasítása az Európai Parlamentben is heves vitákat váltott ki, az új tagországok képviselői kifogásolták: az EB sokkal szigorúbban veszi a kritériumokat, mint a korábbiakban. Az EB jelentésből is kiolvasható: a jogi kritériumokat (nemzeti bank függetlensége, szükséges törvények érvényesítése) mindkét ország teljesítette, és a négy konkrét gazdasági feltételnek (államháztartási deficit, államadósság, kamatláb, infláció) is mindketten eleget tettek, leszámítva Litvánia esetében az inflációt, ahol csupán egy tizedszázalék pluszt jelez a brüsszeli mutató a 2,6 százalékos referenciaértékhez képest. Egy friss elemzés megállapítja: az euróövezeti csadakozás szabályait már annyiszor áthágták (legutóbb Görögország esetében), hogy Brüsszel szerint ideje példát statuálni a szigorra. A londoni Goldman Sachs globális pénzügyi (Jón Krošlák illusztrációs felvétele) szolgáltató elemzése szerint ennek az üzenetnek az elsődleges címzettje Szlovákia, megvan ugyanis annak a kockázata, hogy nem tudja a 2009. január elsejére tervezett euróövezeti csadakozáshoz időben leszorítani a megfelelő szintre a jelenleg évi 4,5 százalékos inflációját. A cég várakozása szerint a szlovákjegybank valószínűleg megpróbálja drágítani a koronát, hamarosan fél százalékpontos kamatemelést hajt végre, amelyet még legalább egy hasonló mértékű emelés követ a későbbiekben, és a (szigorítást) kockázatok még ehhez az előrejelzéshez képest is „felfelé mutatnak”. A GS úgy véli, Lengyelországban és Magyarországon is túl derűlátók a két ország eurócsatla- kozási folyamatának tervezésében; akkor sem várható Magyar- ország 2010-es felvétele az euróö- vezetbe, ha sikerülne 2008-ig a 3 százalékos maastrichti felső tűréshatár alá csökkenteni az államháztartási hiányt - amit egyébként szintén nem tart valószínűnek. Varsó a napokban pontosított: 2011-ben szeretne belépni az eurózónába. Ami Csehországot illeti, több elemző úgy véli, a jövő heti parlamenti választások után Prága módosítani fog az eddig deklarált 2010-es időponton. Mind a Cseh Takarékpénztár, mind a Meryll Linch elemzője arra hivatkozott, hogy a jóslást megnehezíti a politikai feltételek várható változása. Mindketten utaltak rá, a visegrádi négyek közül Csehországban a legalacsonyabb az euróövezeti tagság lakossági támogatása. A jobboldal általában szkeptikus a 2010-es dátumot illetően, ha a pedig a baloldal marad kormányon, a szociális kiadásokkal kapcsolatos ígéreteik kétségessé teszik, hogy 3 százalék alatt tudják tartani a költségvetési deficitet. Visszatérve Litvániára: az EP gazdasági és pénzügyi bizottságának tagjai heves vitába bonyolódtak Joaquin Almunia uniós pénzügyi biztossal. Felrótták, hogy az inflációt tekintve legalább négy mai tagállam - Görögország, Portugália, Spanyolország és Luxemburg - magasabb adattal rendelkezik, mint Litvánia. Azt is többen kifogásolták, miért nem a maginflációt (a külső tényezőktől megtisztított adatot) vették alapul. Nyugati képviselők is felvetették, amikor a bizottság a felzárkózással együtt járó termelékenységnövekedésből és bérnövekedésből fakadó inflációs hatással érvel, akkor közvetve a gazdasági fejlettséghez köti az eurócsatlakozást. Itt ütközik a felzárkózást ösztönző és uniós támogatásokat kilátásba helyező kohéziós elv az infláció lenyomását célzó követelésekkel, amelyek odáig vezethetnek, hogy az érintetteket kihagyják az euróövezetből. Ez a megközelítés pedig minden új tagállamot sújthat a jövőben, az egyedüli Szlovénia kivételével, amely már nem küszködik felzárkózási gondokkal. (MTI, ČTK, ú) Az amnesztiák törvényesítették a korábban illegalitásban élt bevándorlók helyzetét több tagországban Jelentősen nőtt az idegen állampolgárok száma ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A korábban feltételezettnél akár ötször több is lehet az unió tagállamaiban élő idegen állampolgárok száma. A brüsszeli Eurostat-jelentés szerint az uniós lakosságnak mintegy egyötödét tehetik ki az idegen állampolgárok: kb. 100 müliónyi nem EU-pol- gár él az unióban. 1990 és 2004 között a legtöbb tagországban nem változott jelentősen a bevándorlók aránya, azonban átlagosan ötszörösére nőtt azokban az országokban, ahol amnesztiát rendeltek el, törvényesítve a korábban illegalitásban élt bevándorlók helyzetét. „A szabályzó programok jelentősen módosították az idegen állampolgárok számát Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban” - áll az uniós jelentésben. Más államokban erőteljesen felléptek a törvénytelen bevándorlás ellen, így az idegen állampolgárok száma csak jelentéktelen mértékben növekedett, mint például az Egyesült Királyság esetében. Ha a spanyol, görög, olasz és portugál amnesztiák példáját kiterjesztjük az EU többi tagállamára, akkor a brit és német hivatalos statisztikákat jóval meghaladó számokat kapunk. Az amnesztia után Görögországban hatszorosára, Spanyolországban hétszeresére nőtt a bevándorlók száma. Az 1990-es években végrehajtott amnesztiák Olaszországban hatszorosára, Portugáliában a duplájára emelték a migránsok számát. 1990 és 2004 között 6,1 százalékról 8,9 százalékra nőtt a török bevándorlók aránya Németországban. Ez az adat azonban jelentősen megnövekedne, ha törvényesítenék a becslések szerint egymillió ember helyzetét, ahogyan ezt bizonyos németországi csoportok követelik. A téma igen érzékeny, a több európai országban létező idegenellenesség miatt a kormányok most ódzkodnak az amnesztiától, (euractiv.hu) Először Csehországból vonul ki az EBRD ÖSSZEFOGLALÓ London. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2010-ig Szlovákiából is kivonul, csakúgy, műit az unió többi, kelet-európából érkezett új tagállamából. A nyolcak közül elsőként pedig Csehországot hagyhatja ott. Ezt hétfőn közölte a brit fővárosban Zdenék Tflma, a cseh jegybank elnöke. Az EBRD éves londoni közgyűlésén, a kormányzók ülésén bejelentette, Prága jövőre már valószínűleg nem kér új finanszírozást a kelet-európai átalakulás pénzügyi segítésére 15 éve alakult banktól. Tflma ezt nagyon fontos jelzésnek nevezte. A hétfői cseh bejelentés egy nappal követte annak az új stratégiának a hivatalos elfogadását, amelynek alapján 2010-ig az új EBRD-finanszírozá- sok zömét átcsoportosítják Közép- Európából a jóval kevésbé fejlett keleti-délkeleti kedvezményezett országokba. Az új stratégiát a kormányzók, vagyis az egyes részvényes országok kormányzati képviselői a bank közgyűlésének első munkanapján fogadták el. Az erről szóló kormányzói nyilatkozat szerint a jövőbeni EBRD-finanszírozások fő célterülete Oroszország, DélkeletAz EBRD-finanszírozások fő célterülete Oroszország, Délkelet-Európa, a kaukázusi térség és Közép-Ázsia lesz. Európa, a kaukázusi térség és Kö- zép-Azsia lesz. A finanszírozási forrásokat azokból a közép- és kelet-európai országokból csoportosítják át, amelyekben „a teljes piacgazdasági átalakulás a végéhez közeledik”. A közlemény szerint a tavaly elért 1,5 milliárd eurós haszon lehetővé teszi az átcsoportosítással járó nagyobb ország- és pénzügyi kockázatok vállalását. Az EBRD az új stratégia jegyében a következő ötéves időszak végére 4 müliárd euró körüli éves finanszírozási értéket tervez a még portfoliójában lévő kedvezményezett országoknak. Az új stratégia kimondja, hogy az EU tagjává vált nyolc EBRD-ked- vezményezett közép-európai és balti állam 2010 végére „kiérik” a bankból, de az nincs egyértelműen rögzítve, hogy az EBRD addigra teljesen felszámolja e térség fmanszíJean Lemierre (SITA/AP) rozását. Ezt Jean Lemierre, az EBRD elnöke sem mondta ki, amikor az igazgatótanács által május 10-én elfogadott új stratégiát még aznap ismertette Londonban újságírókkal. Lemierre akkori tájékoztatása szerint a bank tevékenységi területén belüli legfejlettebb országok - amelyek 2001-ben az új finanszírozásoknak még a 45 százalékát kapták - 2010-re, a még nem EU-tag Horvátországgal együtt kevesebb mint 6 százalékkal fognak részesedni a finanszírozásokból. Ugyanezen idő alatt Oroszország részesedése 22 százalékról 41 százalékra, az átalakulás korai szakaszában járó kedvezményezett országoké 33 százalékról 53 százalékra növekszik. Mindez azt jelenti, hogy Szlovákia és az EU-taggá vált többi EBRD- kedvezményezett, valamint Horvátország 2010-ben együtt is kevesebb mint 250 miihó euró új finanszírozást kap a banktól a 2006-ra tervezett 550 millió euró helyett, miközben Oroszország az új stratégia záróévében 1,6 milliárd, a többi térségi állam 2 milliárd euró EBRD- támogatásban részesül. A legfejlettebb kedvezményezett országok - Szlovákia is ebbe a kategóriába tartozik - fejlődési pályájára Lemierre szerint az jellemző, hogy az adott gazdaságok mind több szektora finanszírozható „olyan kockázatvállalók nélkül, mint mi”. Hozzátette: az átalakulási folyamat lezárultának leszünk tanúi ezekben az országokban. Ennek jegyében az EBRD az öt évre szóló új stratégia időszakában térségbeli irodáinak zömét bezárja (MTI, s, ú) \—----------------------------------------------------------:---------- .~i A M AGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta Konzervatív alap A nettó A kezelési A hozamráta Kiegyensúlyozott alap A nettó A kezelési A hozamráta Progresszív alap A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0415 Sk 41 699 626,39 Sk 0,00% 1,0479 Sk 257 889980,35 Sk 0,00% 1,0469 Sk 642 173 599,62 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár* * 1,0396 Sk 238 109 346,61 Sk 0,07% 1,0429 Sk 1 461 327 221,42 Sk 0,07% 1,0463 Sk 2 924 362 825,48 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0336 Sk 29 260 353,04 Sk 0,00% 1,0471 Sk 273 259 015,59 Sk 0,07% 1,0476 Sk 575 342 863,45 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0372 Sk 57 341 505,52 Sk 0,08% 1,0349 Sk 532 571 227,23 Sk 0,08% 1,0363 Sk 1 203 530 809,98 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0380 Sk 134 081 515,48 Sk 0,08% 1,0433 Sk 957 026112,82 Sk 0,08% 1,0463 Sk 1 462 194483,08 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár* * * * 1,0396 Sk 151 507 294,18 Sk 0,08% 1,0431 Sk 1 184 534 342,72 Sk 0,08% 1,0467 Sk 3 043 235 720,35 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatla-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. május 19-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
