Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-24 / 118. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Hamarabb lehet kormány Budapest. A koalíciós tár­gyalások jelenlegi állása alapján hamarabb, június fj­én alakulhat meg az új ma­gyar kormány. Ezt Batiz And­rás szóvivő jelentette be teg­nap. Tájékoztatása szerint a jövő hét elején benyújtják az Országgyűlésnek a kormány- programot és a minisztériu­mok felsorolásáról szóló tör­vényjavaslatot, illetve a jövő hét végén Gyurcsány Ferenc minden bizonnyal megnevezi a kormány tagjait. Az új kabi­net 12-én tarthatja meg első ülését. (MTI) Gázában tanuló terroristák Kairó. Az egyiptomi bel­ügyminisztérium szerint a Gá­zai övezetben palesztin fegy­veresek képezték ki azokat az öngyilkos merénylőket, akik­nek az április 24-én a Sínai-fél- szigeten lévő Dahabban elkö­vetett terrorakciói összesen 22 ember, köztük két magyar ha­lálát okozták. A tárca szerint Nászer Hamísz al-Mallahi, az at-Tauhíd val Dzsihád terror- szervezet feltételezett vezetője fegyver- és robbanószer-hasz­nálatra való kiképzésre küldte embereit a Gázai övezetbe. Az egyiptomi igazságszolgáltatás ezt a szélsőséges muzulmán csoportot vádolja a dahabi me­rényletekkel. Azt nem tudni, melyik palesztin csoportot gyanúsítják a kamikazék ki­képzésével. (MTI) Görög-török incidens Athén. Összeütközött két egymást üldöző vadászgép, egy görög és egy török teg­nap az Egei-tenger déli ré­szén fekvő Kárpathosz görög sziget fölött. A két ország kö­zötti, vitatott határtérségben a pilóták gyakran provokál­ják egymást. Egy török televí­zió tudomása szerint a török pilóta katapultált, és már ki­mentették. A görög kormány- szóvivő azt mondta, a pilóták sorsa egyelőre ismeretlen, és tengeri mentők indultak a helyszínre. (MTI) Zavargás Kelet-Timoron Dili/Canberra. Tűzpárbaj tört ki tegnap a kelet-timori hadsereg és az elégededenke- dő volt katonák között. Auszt­rália rögtön felajánlotta: a dili kormány, kérése esetén kész katonai segítséget nyújtani ne­ki. A kelet-timori hadseregből az év elején elbocsátottak 600 katonát, a teljes állomány egy- harmadát. Ők ezért gerillahá­borúval fenyegették meg a hadsereget. Áprilisban már sú­lyos zavargások törtek ki, töb­ben meghaltak és nagyon so­kan megsérültek. A főváros­ban romba döntöttek több mint száz házat. Az erőszak olyan félelmet keltett a lakos­ságban, hogy a kormány el­vesztette az ellenőrzést az ese­mények felett, emiatt több ezer lakos a közeli falvakba menekült. Kelet-Timor 1999 augusztusában népszavazás­sal vívta ki függetlenedését In­donéziától, 24 évi kegyeden megszállás után. (MTI) Az utóbbi évek legsúlyosabb összecsapásai zajlanak a tálibok és a szövetséges erők között Erősítést küld a NATO ÖSSZEFOGLALÓ Kandahár/Brüsszei. Három- százöten - kormányellenes fegy­veresek, afgán kormánykatonák és rendőrök, a nemzetközi koalí­ció katonái és civilek vegyesen - vesztették életüket az utóbbi egy hét folyamán Afganisztánban a felélénkült harci tevékenység és merényletek következtében. A hét folyamán a tálibok sokkal erőtel­jesebb támadásokat intéztek a fennálló rendszer és az azt támo­gató nemzetközi koalíció ellen, mint rezsimjük 2001-es megdön­tése óta bármikor. A fejlemények hatására a NATO úgy döntött, hogy több ezer fős katonai erősí­tést küld az ázsiai országba. Tegnap 19-en vesztették életü­ket különböző erőszakcselekmé­nyekben az ország területén. A fa­natikus szunnita muzulmán harco­sok lesből támadást intéztek egy rendőrosztag ellen a déli Hilmend tartományban. Megöltek három rendőrt, de a tűzpárbaj mérlege számukra alakult súlyosabban: ők tizenkét halottat hagytak a csata­téren. A támadók többségének si­került elmenekülnie. Három egészségügyi dolgozó és az őket szállító gépkocsi sofőije is életét vesztette egy taposóakna robbaná­sában a főváros, Kabul közelében. Az utat, amelyen az aknarobbanás történt, gyakran használják külföl­diek. Hétfő volt az eddigi legvére­sebb nap: a szövetségesek légiereje egy Azizi nevű falut támadott, itt gyanították a tálibok egyik búvó­helyét. Tegnapi pontosítás szerint hetven szélsőséges fegyverest öl­tek meg, ugyanakkor civil áldoza­tok is voltak. Szemtanúk szerint akár több tucat helyi lakos is meg­halhatott. (MTI, ú) Még mindig nem közölték, hogy a légitámadásnak hány civil áldoza­ta volt (Reuters-felvétel) Jelentős izraeli siker Elfogták a terroristát Rámalláh. Az izraeli hadsereg tegnap elfogta a radikális Hamász katonai szárnyának ciszjordániai vezetőjét. Ibrahim Hamedet szá­mos Izrael-ellenes támadás meg­szervezésével vádolják, között több olyan volt 2001 óta, amelyet ön­gyilkos merénylő követett el vala­mely jeruzsálemi kávéházban, ösz- szesen mintegy 55 ember halálát okozva. A fegyveres szárny, vagyis az Ezzedin aí-Kasszám Brigádok 41 éves vezetőjét 8 éve körözték. Tegnap egy izraeli egység beha­tolt Rámalláhba, körbevette az épületet, amely egyébként csupán 200 méterre található Mahmúd Abbász palesztin elnök lakóhelyé­től. Hamed nem tanúsított ellen­állást. Abbász éppen jordániai lá­togatáson tartózkodott abban az időben. (MTI) A Belgrád-párti unionisták megóvják az eredményt, bár aligha járnak sikerrel Újabb kutyavezető őrmester a vádlottak padján Nehezen viselik a kudarcot Belgrad. Ismételten megerő­sítette tegnap a monteneg­rói választási bizottság (RRK) a függetlenségpárti tábor győzelmét a Szerbiá­tól való elszakadásról ren­dezett népszavazáson. Az unionista ellentábor brutá­lis szavazatlopásról beszél, ezért óvást emel. ÖSSZEFOGLALÓ Az RRK élére Brüsszel által kije­lölt szlovák diplomata, František Lipka a bizottság előzetes eredmé­nyeit ismertetve tegnap újfent beje­lentette, a vasárnapi népszavazá­son részt vevők 55,50 százaléka ar­ra voksolt, hogy Montenegró füg- geden állam legyen, míg 44,50 szá­zalékuk ellene szavazott. Számok­ban ez 230,7 ezer, illetve csaknem 185 ezer szavazatot jelent. A vá­lasztási részvétel 86,49 százalékos volt. Az RRK az összes voks feldol­gozása után tette közzé eredmé­nyét, de Lipka hangsúlyozta, nem végleges, hanem előzetes ered­ményről van szó. Közzétételük után 72 óra áll rendelkezésre az óvások és panaszok benyújtására, az RRK-nak pedig 24 óra alatt kell elbírálnia a folyamodványokat. Tisztázaúanok voltak 37 szavazó­körzet eredményei, ezeken a helye­ken az RRK tagjai szabálytalansá­gokat találtak a választási jegyző­könyvekben. Lipka szerint a vita­tott körzetekben a helyi választási bizottságok helyett az RRK végezte el a munkát, és arra az eredményre jutott, hogy itt még több szavaza­tot, 56,3 százalékot kaptak a füg- gedenségpártiak. Az unionisták vezetője, Predrag Popovics bejelentette, a Belgrád- párti tömb óvást emel, követed az összes szavazat újraszámlálását, továbbá a központi és a helyi vá­lasztási bizottságok által használt névjegyzékek összehasonlítását. Adataik szerint sokan érkeztek Al­bániából és Koszovóból, hogy a függedenségre szavazzanak. Ellen­őrizni kell, az ő nevüket jogosan vették-e fel a választói névjegyzék­be. Popovics arra kérte a szerb­pártiakat, tartózkodjanak elége- dedenségük kinyilvánításától, mert „még semminek sincs vége”. Mind­addig, amíg ez nem történik meg, az unionista tömb nem ismeri el a népszavazás eredményét. Szvetozar Marovics szerbia- montenegrói államfő a jövő héten lemond tisztségeiről. „Elmegyek Belgrádba, hogy megtartsam a mi­niszteri tanács utolsó ülését, s le­mondjak a tanács elnöki tisztéről és államelnöki tisztségemről is” - fo­galmazott. Montenegró előtt nyitva áll an­nak a lehetősége, hogy idővel csadakozzék az Európai Unióhoz. Ezt tegnap közölte Brüsszelben Olli Rehn, a szervezet bővítési biztosa. (MTI, t ú) Békeszeretőbbek a miniállamok Brüsszel. Montenegró és Szerbia különválása után folytatódni fog a folyamat Koszovóval, amely szintén el akar szakadni Szerbiától, s az is bekövetkezhet, hogy a vallonok és a flamandok szétválása vé­gez majd Belgiummal, Katalónia és Baszkföld pedig leválik Spanyol- országról. A The Wall Street Journal Europe tegnapi vezércikke sze­rint az európai „városállamokhoz” (Liechtenstein, Monaco, San Ma­rino, Andorra) képest ezek az esedeges új érkezők valóságos óriások lennének. Ráadásul a történelem során az európai miniállamok min­dig is békeszeretőbbek voltak nagy testvéreiknél. (MTI) PORTRÉ ,1111mi m||gmil II IHIN*IIMII ill ľ Politikai matuzsálem MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Podgorica. Milo Djukanovics montenegrói kormányfőnek min­denkinél több érdeme van abban, hogy Montenegró különválik Szer­biától. Politikai pályája rendkívül színes, és mindennel megvádolták már, beleértve a csempészetet és feketekereskedelmet is. Negyvenöt évével politikai matuzsálemnek számít: eddig négyszer választot­ták meg kormányfőnek, és egyszer leszolgálta ötéves államfői mandá­tumát is. A hórihorgas politikus 1986-ban szerzett közgazdász diplomát; 24 évesen ő volt a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége központi bizott­ságának legfiatalabb tagja. A nyolc­vanas évek végén tűnt fel, amikor Szlobodan Müosevics meghirdetet­te a bürokrácia elleni forradalmat. Djukanovics szószólója lett a régi gárdával való leszámolásnak, a párt montenegrói szervezetében Milosevics embereként tartották számon. Az 1990-ben mandátumot szerzett a köztársasági parlament­ben, s néhány héttel később - 29. születésnapján - Momir Bulatovics köztársasági elnök jóvoltából Euró­pa legfiatalabb kormányfője lett. A 90-es évek derekán bírálni kezdte belgrádi mentorát, Müosevicset, aki ezért követelte Bulatovicstól a kormányfő menesztését. Ekkor kezdődtek Bulatovics és Djuka­novics nézeteltérései. Vitáik miatt 1998-ban kettészakadt a DPS, a párt többsége Djukanovics mellett állt ki. Ő ekkor már a szakadárok élére állt, mert rájött: „Montenegró csak akkor jó Szerbiának, ha enge­delmeskedik neki”. Legkockázatosabb politikai lépé­se a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatokat átalakító, 2002-ben aláírt belgrádi megállapodás volt: négy évre lemondott a köztársaság függedenségéről. Akkor sokan úgy vélték, ezzel befellegzett Djuka­novics pályafutásának, de az ellen­kezője történt: pártja fölényes győ­Milo Djukanovics (Reuters) zelmet aratott a fél évvel később megtartott parlamenti választáson. És Djukanovics hatalma tovább nő, pedig már eddig is az volt ellene a legfőbb vád, hogy mindent és min­denkit ellenőrzés alatt tart Monte­negróban. Vérfürdő a zöldségpiacon MTl-OSSZEFOGLALO Bagdad/Washington/London. Több tucat áldozatot követelt a rendőrség szerint egy bagdadi merénylet, amelyet tegnap a kora esti órákban követtek el az iraki főváros suták lakta negyedében, Szadrvárosban. A gépkocsiba rej­tett pokolgép az iraki főváros egyik legnagyobb zöldség- és gyü­mölcspiaca közelében robbant fel. Az áldozatok és a sebesültek pon­tos számát estig nem tudták meg­állapítani. E terrorakció előtt már 22-en vesztették életüket a nap fo­lyamán elkövetett merényletek sorozatában. Újabb per kezdődött a héttagú katonai bíróság megalakulásával az USA-beli Fort Meade támasz­ponton egy kutyavezető őrmester ellen: az Abu Graib börtönben ka­ki foglyokkal szemben elkövetett visszaélésekkel vádolják. Ezúttal egy tábornokot is meghallgatnak a hírhedt börtönben alkalmazott kihallgatási módszerekről. A 32 éves Santos Cardona őrmesternek a vád testi sértést, kutyával elkö­vetett megfélemlítést ró fel, vala­mint azt is, hogy 2003 végén és 2004 elején hazudott az ügyben vizsgálatot folyató hivatalos sze­mélyeknek. Összesen 16 és fél év börtönre ítélhetik, ha minden vádpontban bűnösnek találják. A korábbi tervekhez képest sok­kal gyorsabb, még az idén több tíz­ezres iraki csapatkivonásról tár­gyal a hétvégén Washingtonban Tony Blair brit kormányfő és Ge­orge Bush amerikai elnök. A lon­doni The Guardian értesülése sze­rint az ütemezett kivonulás kere­tében, amelyet a két ország had­ereje összehangoltan hajt végre, először a britek adják át júliusban az iraki biztonsági erőknek Mu- tana tartomány ellenőrzését, majd az amerikaiak Nedzsefet, a síiták szent városát. Ezután, az év hátralévő részében gyorsan újabb csapatkivonások következnek, és kormányzati remények szerint a jelenleg nyolcezer fős brit kontin­gens létszáma az év végére öt­ezerre, a 133 ezres amerikai had­erőé 100 ezerre csökkenhet. A lap utalt rá, Núri al-Máliki iraki mi­niszterelnök előző nap, Tony Blairrel tartott közös bagdadi saj­tótájékoztatóján azt mondta: az iraki erők az év végéig a 18 tarto­mány közül 16-nak az ellenőrzé­sét átvehetik. Újabb korrupciós botrány az amerikai politikában Pénz a mélyhűtőben MTl-HÍR Washington. Az USA-ban foly­tatódik a korrupciós botrányok sorozata, a republikánusok fellé­legezhetnek, ezúttal egy demok­rata honatya van bajban. Leleplező videofelvételt készí­tett az FBI William Jefferson kongresszusi képviselőről, amint éppen százezer dollár csúszó­pénzt vett át egy kentuckyi üzlet­embertől egy magas rangú nigéri­ai állami tisztségviselő megvesz­tegetésére. A pénzt a nyomozók a törvényhozó lakásának a mélyhű­tőjében találták meg a bírósági iratok szerint. Az 59 éves New Orleans-i képviselő a pénzt még tavaly júliusban kapta, és azt a ni­gériai alelnök, Atiku Abubakar megvesztegetésére szánták. Abu­bakar indulni készül a jövő évi el­nökválasztáson Afrika legna­gyobb olajkitermelő országában, ahonnan az USA kőolajimportjá­nak egyötöde származik. A szó­ban forgó összeg része lett volna annak a figyelmességnek, amely- lyel - egy közvetítő beiktatásával - a nigériai alelnök jóindulatát akarták serkenteni annak érdeké­ben, hogy a kentuckyi Gate high- tech cég állami megrendeléseket nyeljen el a nyugat-afrikai ország­ban. Abubakarnak háza van a Wa­shington melletti előkelő Potomac kertvárosbah, ahol Jefferson né­hány héttel a pénz átvétele előtt maga is megfordult. Jefferson már sok százezer dol­lárt zsebelt be afrikai államok hi­vatalnokaitól, és családtagjait strómanként mozgósítva üzleti érdekeltségei voltak Kamerun­ban, Ghánában és Nigériában. A nyomozók a hét végén a képviselő kongresszusi irodáját kutatták át. Ez volt az első eset, hogy az FBI hivatalban lévő szövetségi tör­vényhozó irodájában kutakodott. William Jefferson (SITA/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents