Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-23 / 117. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 23. www.ujszo.com e-mail: regio@ujszo.com , fax: 02/59 233 469 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Megkéselte az apját Lénártó (Lenartov). Tettlegességig fajult egy családi veszeke­dés vasárnap este a Bártfai járásban található községben. A család­fő összeszólalkozott 22 éves fiával, mire az kést ragadott és hason szúrta az apját. Az áldozat legalább öt hétig lábadozik majd sérü­léseiből, a fiú ellen eljárás indult. (SITA) Megtámadták a vécében Zólyom. Egy vendéglátóhely vécéjén raboltak ki vasárnap dél­után egy hatvanéves férfit. Az illetőre ketten támadtak rá az illem­helyen, arcon ütötték, elvették pénztárcáját, benne személyes ira­taival és több mint háromezer koronával. Aznap Nagyrőcén is ki­fosztottak egy 47 éves férfit, az illetőt a földre lökték és kiforgatták a zsebeit. Az áldozat kára 1700 korona, a rendőrség mind a két esetben vizsgálatot indított. (TASR) Bennégett az idős asszony Uzapanyit (Uzovská Panica). Halálos áldozatot követelt egy lakástűz a rimaszombati járásbeli községben, a ház egyetlen lakó­ja, egy 86 éves asszony füstmérgezésben vesztette életét. A szakér­tők szerint a tüzet egy gyertya okozhatta, a nyugdíjas pedig már nem tudott elmenekülni, mikor fellobbantak a lángok. Breznó egyik városrészében egy családi házat gyújtottak fel a hétvégén. A kár félmillió korona, a rendőrség keresi a gyújtogatót. (SITA) Kigyulladt a kamion Migléc. Kigyulladt egy magyar kamion rakománya vasárnap es­te a Kassához közeli határátkelőn, a sofőrnek végül a szlovák tűzol­tók segítettek megfékezni a lángokat. A jármű szárított tejport szál­lított a határ túloldalára, a tüzet csak hajnalra sikerült eloltani. A félmillió koronás szállítmány a lángok martalékává vált. (TASR) Négyen támadtak rá Kassa. Négy rabló kifosztott egy 41 éves férfit vasárnap reggel egy helyi parkolóban. A támadók elvették az illető pénztárcáját és két mobiltelefonját, az áldozat négy napig lábadozik majd sérülé­seiből. (SITA) Ittas volt a sofőr Rozsnyó. Nyolc fiatal sérült meg egy közúti balesetben Martonháza (Ochtiná) határában, mikor egy fának ütközött egy VÁZ 2101-es tehergépkocsi. A 19 éves sofőr vérében alkoholt mu­tattak ki, a fiúnak ráadásul járművezetői engedélye sincs. Az illető és négy fiatalkorú útitársa kórházi ápolásra szorult, további négy fiatal könnyebb sérüléseket szenvedett. (SITA) Kamion zuhant a Szoroskő-tetőrőI az Evetesbe. Tegnap hajnalban egy kamion átszakította a védőkőfalat, és a 150 méter mély szakadékba zu­hant A sofőr nem élte túl a balesetet Két évvel a fehérorosz kamionbal­eset után most ismét roncsokat kell eltávolítaniuk a Jefta Truck Slovakia cég munkatársainak. Az útszakaszt lezárták. (Stela Krausová felvétele) Tippek, javaslatok, észrevételek régióinkkal kapcsolatban regio@ujszo.com A szükséges hétmillió korona helyett idén csupán 300 ezret kaphat a rimaszombati múzeum Várakozáson felüli érdeklődés A Gömör-kishonti Múzeum éjjel kettőig volt nyitva (A szerző felvétele) Rimaszombat. A Gömör- kishonti múzeum a hétvé­gén vélhetően országos re­kordot döntött a Múzeu­mok Éjszakája elnevezésű európai akció során. JUHÁSZ KATALIN A múzeumi világnap alkalmából 30 ország mintegy 1700 kiállítóhe­lyét látogathatták ingyen az érdek­lődők, legtöbb helyen éjfélig. Szlo­vákia második alkalommal kapcso­lódott be az Európa Tanács által tá­mogatott kezdeményezésbe, ám mivel a szlovákiai múzeumok és galériák többségében tavaly este tíz után már alig volt látogató, idén csupán 22 óráig tervezték a nyitva tartást. Rimaszombatban azonban a jelek szerint olyannyira sikerült felkelteni az érdeklődést, hogy a Gömör-kishonti Múzeum csak éjjel kettőkor zárhatott be, a tavalyi 400 fős látogatottságot pedig 60 fővel sikerült növelniük. Összehasonlí­tásképp álljon itt, hogy egy ádagos hónapban hozzávetőlegesen ezren váltanak jegyet a járás legnagyobb múzeumának állandó, illetve idő­szaki kiállításaira. A szervezőket is meglepte, hogy május 20-án este hat órakor 175-en gyűltek össze a Múzeumok Éjsza­kájának megnyitójára a Gömör­kishonti Múzeum udvarán, hogy végigrettegjék a történelmi bajví­vást, a leányszabadítást és az íjá­szok produkcióját a Vano nevű Sel­mecbányái „akciócsoport” előadá­sában. Ä tömeg ezek után birtokba vette a múzeum kiállítótermeit, ahol korhű jelmezbe öltözött, szak­avatott idegenvezetők várták őket. Legtöbben a híres egyiptomi mú­miára voltak kíváncsiak, amely a Szlovákia területén található öt múmia egyike, és amelyet egyko­ron egy gazdag rimaszombati uta­zó hozott haza „szuvenírként” afri­kai kiruccanásáról. Aznap „élő kiál­lítási tárgyként” funkcionált Petra Kepeňqvá, a Superstar tehetségku­tató verseny döntőse is, aki jelenleg Rimaszombat leghíresebb lakosa, Petra az eredetileg tervezett negy­ven perc helyett mintegy másfél órán át osztogatott autogramot, és egyáltalán nem bánta, hogy „csl- léteknek” használták, sőt kifejezet­ten örült, hogy azok a tizenévesek is megtekintették a kiállításokat, akik eredetileg csak az ő kedvéért érkeztek a múzeumba. Olga Bodorová, a Gömör-kishon­ti Múzeum igazgatónője lapunknak elmondta, a múzeum a közreműkö­dők kérésére tartott nyitva éjjel ket­tőig, az addig rendkívül elfoglalt íjászok, bajvívók és kézművesek ugyanis „dolguk végeztével” szin­tén kíváncsiak voltak a kiállítások­ra. Az örömbe némi üröm csupán amiatt vegyül, hogy a megyei ön- kormányzat fennhatósága alá tarto­zó múzeumnak mintegy 7 millió koronás azonnali anyagi segítségre lenne szüksége a folyamatosan be­ázó tetőszerkezet és a homlokzat felújítására, ám a fenntartótól, azaz a megyei önkormányzattól ez évre csupán 300 ezer koronát kaptak a tervdokumentáció költségeire és a tűzvédelmi szignalizáció kiépítésé­re. „Kevesen tudják, hogy a szlová­kiai múzeumok és galériák közül jelenleg csupán néhány rendelke­zik tűzvédelmi jelzőrendszerrel. Ez Nyugat-Európában már természe­tesnek számít, mi azonban csak nemrég kaptunk ígéretet a megyei önkormányzattól, hogy év végéig megérkezik az ehhez szükséges összeg” - mondta Olga Bodorová igazgatónő, hozzátéve, hogy a mú­zeum 1999 óta folyamatosan pá­lyázott az említett költségek finan­szírozására, ám csak idén sikerült konkrét ígéretet kisajtolniuk a besztercebányai megyei önkor­mányzatból. Ezzel jelenleg kivéte­lezett helyzetben érezhetik magu­kat, mivel a megye fennhatósága alá tartozó húsz kulturális intéz­mény közül egy bábszínház mellett csupán a rimaszombati múzeum kapott ígéretet felújítási munkála­tok költségeinek fedezésére. Ősei szülőfalujában állítottak emléket a költőnek. Az alkotás Győrfi Lajos és Varga Imre munkája Radnóti-szobrot lepleztek le Nemesradnóton SZÁSZl ZOLTÁN Nemesradnót. Május 21-én a késő délutáni órákban leleplezték Radnóti Miklós első szlovákiai szobrát a költő őseinek szülőfalu­jában, Nemesradnóton, abban a gömöri faluban, amelyről a költő a nevét választotta. Az alkotás Győr­fi Lajos szobrászművész és Varga Imre bronzöntő mester munkája, a szoborállítást Csáky Pál 2004, a Radnóti-emléktábla felavatása óta szorgalmazta. A kétméteres ande­zittalapzaton Radnóti Miklós mellszobrát helyezték el, két má­sik kőtömbön pedig egy idézet és a költő saját kezűleg megrajzolt csa­ládfája látható, amelyből egyértel­műen kitűnik a községhez való kö­tődése. A szobrot a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás és Ne­mesradnót önkormányzata állít­tatta. A vasárnapi ünnepségre a becslések szerint csaknem ötszá­zan érkeztek, a régió községeinek és városainak, kulturális szerveze­teinek, civil szerveződéseinek képviselői mellett az Európai Pro­testáns Magyar Szabadegyetem résztvevői is. Az alkotást Csáky Pál miniszterelnökhelyettes, B. Ko­vács István, a Rimaszombat és Vi­déke célalap elnöke, valamint Tóth Elemér, Nemesradnót pol­gármestere leplezte le, aki lapunk­nak elmondta, óriási jelentőségű eseményként íródik be a falu tör­ténelmébe Radnóti Miklós szobrá­nak felavatása a falu másik neves szülöttének, Pósa Lajos költőnek a szobra mellett. Nemesradnót va­sárnaptól egyedülálló község, hi­szen információink szerint kevés olyan kis lélekszámú település lé­tezik a magyar nyelvterületen, ahol két nagy magyar költőnek is köztéri szobra van. A mű és alkotója az utolsó simításokkor (Szekeres Éva felvétele) Azokon a településeken, amelyeken térfigyelőrendszer működik, csökkenhet a bűncselekmények száma Kamerákat szerelnek fel a közterületeken LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. Néhány héten belül üzembe helyezik a városban azt az új térfigyelőrendszert, ame­lyet a belügyminisztérium támoga­tásával építenek ki. Tipcsák Géza, a városi rendőrség parancsnoka el­mondta, hamarosan két kamerát helyeznek el közterületeken: egyet a Fő utcán, egyet pedig a kórház fe­letti lakótelepen. A városi hivatal földszintjén lesz a térfigyelő köz­ponti irányítóhelyisége, ahol a fel­vett képet digitálisan rögzítik, illet­ve arra is lesz mód, hogy a szolgála­tot teljesítő rendőrök innen irányít­sák a kamerákat. A közterületekről sugárzott felvételeket - az internet segítségével - a rendőrparancsnok, illetve a polgármester akár az iro­dájában vagy az otthonában is megtekintheti. A városi hivatalban a fejlesztést követően négy új mun­kaerőt alkalmaznak. A kamerák egyébként napi 24 órán át működ­nek majd, s a rögzített felvételeket a központi számítógép 30 napig tá­rolja, majd a rendszer automatiku­san törli azokat. A királyhelmeci térfigyelő kiépítéséhez A .biztonsá­gos város elnevezésű program ke­retében sikerült állami támogatást szerezni, s a tervek megvalósításá­hoz a helyi önkormányzat szintén hozzájárult. Tipcsák Géza tájékoz­tatása szerint Királyhelmecen egy az iglóihoz hasonló térfigyelő­rendszert szeretnének kiépíttetni. A beruházást ott sem egyszerre va­lósították meg, a hálózatot fokoza­tosan bővítették. A városban a ka­merák felszerelése után a bűncse­lekmények és a kihágások száma 40 százalékkal csökkent, és a bizo­nyítási eljárások is jóval egyszerűb­bé váltak. A térfigyelő kamerák ál­tal rögzített képeket ugyanis mun­kájuk során az állami rendőrség tagjai is igénybe vehetik, valamint a bírósági eljárások során bizonyí­tékként használhatják fel. Királyhelmecen kezdetben a város azon pontjaira szerelnek fel kame­rákat, amelyeket az elmúlt évek ta­pasztalatai szerint a legkritikusab- baknak ítéltek a szakemberek. A Fő utcát, a város főterét, a helyi lakóte­lepeket és az illegális szemédera- katok környezetét az évvégére biz­tosan figyelni fogják, szeptember­ben ugyanis három újabb kamera felszerelését tervezik. A rendőrpa­rancsnok szerint, ha lefolytatják a közbeszerzési eljárást, a rendszert akár néhány napon belül kiépíthe­tik. Erre valószínűleg már június el­ső felében sor kerül. A kamerák működtetésével a helyi önkor­mányzatok személyiségi jogokat nem sértenek, a rendszer ugyanis hangot nem rögzít. Arról azonban, hogy a város egyes részeit napi 24 órában kamerák figyelik, termé­szetesen a törvényben előírt mó­don tájékoztatni kell a polgárokat. Nagytárkányban bevált Nagytárkányban már működik egy kisebb térfigyelőrendszer. Egyelőre csak a falu központját, a községháza, a bérház, a busz­megálló, a posta, a futballpálya és a főtér környékét figyelik. A rendszert egy önkormányzati határozat értelmében, saját források felhasználásával, mintegy 100 ezer koronáért szereltették fel, és a tervek szerint tovább bővítik majd. A Tisza-parti település lakosai pozitívan fogadták a kezdeményezést, annál is inkább, mert a falu­ban régebben viszonylag gyakoriak voltak a betörések, a rongálá­sok és egyéb kihágások, (leczo)

Next

/
Thumbnails
Contents