Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-03 / 101. szám, szerda
Közügy ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 3. www.ujszo.com 11 Közbenjárást kérnek a sztrádák összekötése ügyében Ivan Gašparovič Pozsony megye vezetőinél járt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ivan Gašparovič köz- társasági elnök április 21-én meglátogatta a Pozsonyi Kerületi Önkormányzat Hivatalát, ahol többek között Vladimír Báján megyei elnökkel, Agárdy Gábor alelnökkel és Martin Glváč hivatalvezetővel tárgyalt. A megbeszélés során Ivan Gašparovič elsősorban az oktatás- és az egészségügy, a közlekedési infrastÚgy vélik, a különbségek kiegyenlítése érdekében tett lépések sokszor hátrányosan érintik a fővárost és a megyét. ruktúra és az uniós források fel- használása iránt érdeklődött. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az Európai Unió politikájának alapját éppen a régiók helyzetének a megszüárdítása jelenti, s e téren a szlovákiai közigazgatási reformok jelentős eredményt hoztak. Vladimír Báján kifejtette, Pozsony megye fejlesztése egyik kulcskérdésének a régió szőlőtermesztési és borászati hagyományainak a támogatását tekinti. Agárdy Gábor arra kérte a köztársasági elnököt, jáijon közben magyar kollégájánál a szlovákiai és a magyarországi autópálya-hálózat összekapcsolása érdekében. Az M15-ösként jelölt 15 kilométeres szakasz megépítése jelentős lépést jelentene annak a tervezett észak-dél irányú útvonalnak a kialakítása felé, amely Dél-Lengyel- ország, Szlovákia, Magyarország és Horvátország sztrádáit kötné össze. Egyúttal fontos szerepet játszana a pozsonyi forgalmat tehermentesítő úgynevezett nullás körgyűrű kihasználásában, amelyet a jövőben szeretnének összekötni az oroszvári határátkelő felé vezető autópályával. A megyei képviselők a megbeszélés során szóba hozták például a főváros jogállása terén mutatkozó hiányosságokat, azaz hogy nem létezik a fővárosról szóló törvény. Felemlítették továbbá a szőlészet és borászat nehézségeit a Kis-Kár- pátok vidékén, valamint a lokális vasúti és autóbusz-közlekedés problémáit. A képviselők nem titkolták azon meggyőződésüket sem, hogy az egyes megyék közti különbségek kiegyenlítése érdekében foganatosított lépések számos esetben hátrányosan érintik mind a fővárost, mind pedig Pozsony megyét (példaként a panelházak felújítását és hőszigetelését említették), s nézetük szerint a többi régió előnyben részesítése nem okvetlenül csökkenti a gazdasági különbségeket. (A főváros környékét érintő, de a tágabb régióra is hatást gyakorló úthálózat-fejlesztési tervekről jövő heti számunkban közlünk írást - a szerk. megj.) (as) A Dunaszerdahelyi járásban rendkívüli helyzet volt Egyelőre csak előzetes adatok az árvízkárokról JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Több tízmillió koronás kárról árulkodó előzetes adatok már vannak, de még nem zárult le a kárfelmérés az árvíz sújtotta csallóközi falvakban. A környezetvédelmi minisztérium gyorsított eljárásban kéri az adatokat, de sok helyen még mindig ott a víz, ezért ennek a felszólításnak nehéz eleget tenni. A harmadfokú készültség visszavonását követően egy hónapja van a körzeti hivatalnak az adatok összesítésére. Bokros Róbert, a körzeti hivatal válságkezelési főosztályának vezetője az 1965-ös árvízhelyzetnél is súlyosabb történéseket így elemezte: „A problémát az okozta, hogy a Kis-Duna tulajdonképpen visszafelé folyt, visszaduzzadt. Komáromnál a Vág és a Duna összefolyásánál a víz egyfajta falat képezett, ami magasabb volt a Kis-Dunánál, ez eredményezte az úgynevezett visz- szaduzzasztást. Jó fél méterrel meghaladta a vízszint az eddigi rekordot.” A járás nyugati és északkeleti csücske között 18 méternyi a szintkülönbség. A főosztályvezetőtől azt is megtudtuk, hogy ez is hatással volt az egyre duzzadó kanálisok körül kialakult helyzetre. A kártalanítási összeg egy részét a minisztérium fizeti majd, más részét az ármentesítő vállalat. A községeknek fizetik az összeget, azok pedig a biztosítási és védekezési munkálatokban résztvevőknek juttatják. A legsúlyosabb helyzet Pozsony- epeijesen és Felsővámosban volt. Előbbinél az okozta a legnagyobb gondot, hogy a szociális otthon jelenlegi épületét egykor a Kis-Duna árterébe építették (Nyárasdnál is több épület volt emiatt víz alatt, ám azokban nem lakott senki). Az evakuált lakókat egyébként már visz- szaköltöztették otthonukba, és megkezdték a vízzel elöntött épületek fertőtlenítését. Felsővámost tulajdonképpen körülveszik a folyók (északról a Kis-Duna, dél felől a tőkési ág), és mivel a község alacsonyabb fekvésű, védőgyűrűt kellett köré vonni. Ezt követően a belvíz öntött el több utcát, némely családi háznál még most is harcolnak a feltörő talajvíz ellen. A károkat minden községben többmilliósra becsülik, pontos adatokkal az összegzések után szolgál a körzeti hivatal válságkezelési főosztálya. regio@uiszo.com A Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban a leggyakoribb problémát az aljnövényzet felégetese jelentette Már tilos a kerti hulladék égetése A hosszú tél után hirtelen beköszöntött nyárias tavasz - túlzás nélkül állíthatjuk - a kertekbe űzte régiónkat. Akinek csak egy talpalatnyi földecskéje akad, irányba állt, és kezdetét vette a kerti munkálatok tavaszi évada. Amelynek nyitányát, egyebek között, az ég felé göndörödő füstoszlopok jelzik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Igaz ugyan, hogy Szlovákiában nyílt terepen mindenütt és egész évben tilos a tűzrakás (leszámítva az arra kijelölt táborhelyeket), de az ember kertje, ugye, magánterület, és vajon ki kömé bele, ha akár pár lépéssel távolabb, mondjuk egy árok partján vagy erdő szélén szabadulnánk meg adott módon az elszáradt aljnövényzettől, avartól, haraszttól, kerti hulladéktól? Pedig nem sok kell hozzá, és nagyobb gond is támadhat a dologból. Elég, ha kissé feltámad a szél, és helyszíntől függően akár egy hétvégi ház, erdőrész vagy nádas lassan hűlő parazsa mellett gondolkodhatunk, mit kellett volna másként csinálni. Az országban csak április első három hetében majdnem nyolcszáz alkalommal kellett természetben fellobbant lángokat oltaniuk a tűzoltóknak, míg az év első három hónapja során feleannyi eset sem történt - tájékoztatott Alena Bučeková, az Országos Tűzoltó Főkapitányság szóvivője. Több mint másfél milliós kár keletkezett, s a tűzoltók közbelépésükkel több mint 30 milliós értéket mentettek meg. A tüzek túlnyomó többsége egyébként a parlag, az elszáradt fű felgyújtása miatt harapózott el. Ez a cselekmény büntetendő - a tetten ért lakosok 5-10 ezer koronás büntetést is kaphatnak, azokra a vállalkozókra pedig, akik ilyen módon frissítenék fel a földjeiket, félmilliós, vagy ismételt tettenérés esetén akár egymilliós bírságot is kiróhatnak a hatóságok. A fokozot tűzveszély persze nem ér véget a parcellák tavaszi rendbetételével, előkészítésével: folytatódik egészen a csapadékosabb időszak beálltáig. A mezőgazdasági munkák tetőzése, a fokozott nyári természetjárási kedv gyakran társul az emberi könnyelműséggel. Ha az elmúlt évi adatokat nézzük: a nyári hónapokban, azaz júniustól augusztusig a Dunaszerdahelyi járásban összesen 70 tűzeset történt, az anyagi kár majdnem négymillióra rúgott. A Galántai járásban 47 tűzesetet és hatszázezres kárt jegyeztek. A Dunaszerdahelyi járásban 58, a Galántai járásban 39 tűzeset a természetben történt. A leggyakoribb ok mindkét járásban az aljnövényzet égetése volt (25, illetve 9 esetben). Az aratási munkák keretében a Dunaszerdahelyi járásban 4, a Galántai járásban 5 alkalommal lobbantak fel a lángok, előbbiben 3 helyen szalmakazal, utóbbiban 3 esetben a rendre vágott szalma égett. Ivan Peťko, a tűzoltó- és mentőtestület nagyszombati kerületi igazgatóságának sajtókapcsolatokért felelős munkatársa elmondta: hála a gyors közbelépésnek, jelentős anyagi kárt a lángok nem okoztak, és nem történt sérülés sem. Hogy ez az állítás idén is igaz legyen, ügyelni kell a tűzbiztonságra a természetben is, mivel meleg, száraz időben, esetleg a feltámadó szélben egy eldobott csikk, egy elhamvadni látszó és otthagyott tábortűz vagy szemétrakás beláthatatlan következményekkel járhat. (as) TiLEFONSZÁMOK TŰZOLTÓSÁG 150 DUNASZERDAHELY tűzoltóság: 031/552 21 41 NAGYMEGYER tűzoltóság: 031/555 26 56 MEGKÉRDEZTÜK Hogyan készülnek a fokozottabb tűzveszélyre? Kiss Dénes tűzoltó, a nagymegyeri tűzoltóállomás munkatársa: Tavasz kezdetén nagy műszaki ellenőrzést tartunk, előkészítjük a felszerelést. A lakosság figyelmét is felhívjuk a fokozott tűzveszélyre: például a helyi televízió képújságjában olvashatnak tájékoztatót. Fontos, hogy a polgárok odafigyeljenek, mikor és hol próbálnak megszabadulni például a kertjeikben összegyűlt hulladéktól tnert minden tűzeset hátterében emberi mulasztás áll. Az utóbbi években érzékelhető kedvező elmozdulás: úgy tűnik, az embereknek komolyabb értékeik vannak, és ezekre jobban ügyelnek. A nagymegyeri állomás a tűzoltás mellett a műszaki mentésekre van felszerelve. Nem járőrözünk, hanem konkrét riasztás esetén szállunk ki a helyszínre. Ha a polgárok tüzet észlelnek, általában a 150-es telefonszámot hívják. Ezen a dunaszerdahelyi híradós tiszt jelentkezik, aki a bejelentés alapján eldönti, melyik tűzoltóegységet riasztja, elegendő-e egy állomás felszerelése, vagy többeknek is a helyszínre kell vonulniuk. Persze, hogy mit tudunk tenni a helyszínen, az is több tényezőtől függ: hogy milyenek a szélviszonyok, van-e víz a közelben, valamint hogy meg tudjuk-e közelíteni a tüzet. Például minden tavasszal égetik az elszáradt növényzetet a csatornák partján. Nem kell sok ahhoz, hogy probléma legyen belőle. A határban sok helyen találunk önkényesen lezárt, eltorlaszolt utakat. Megtörtént, hogy a tűzoltókocsit ott kellett hagynunk az út szélén, sétáltunk két-három kilométert, majd lapátokkal oltottunk. Megoldottuk, de lehetett volna nagyobb tűz is, ahol a lapátok nem sokat segítettek volna... (as) legalább - megakadályo- (TASR-felvétel) Amikor már nem megelőzésről, hanem zásról van szó MIT SZÓL HOZZÁ? _________________________ i j iíi'itiiiiiiMiiwí'ir - ~ • ~t ítr'"''ii1 ~t íirrTffTrrrinn r n TiTTffTfrrnrTfirf ríí 1 ! r~'T'TT-í"Tírr rrÖn hogy szabadul meg a növényi hulladéktól? Árva Katalin, Lég; Mi idén, most tavasszal még elégettük a kerti hulladékot, de jövőre komposztálót szeretnénk készíteni a házunknál. Tudjuk, hogy nem engedélyezett az avarégetés, de faluhelyen a legtöbben így szabadulnak meg a tél óta felgyülemlett különféle gallyaktól és levelektől, (jóm) Janka Zerolová, Nagyszombat; Egy erdő közelében van a hétvégi házunk. Bár a telek nem része semmilyen természetvédelmi területnek, mi mégsem szoktunk tüzet gyújtani. Pedig lenne mit elégetni, mert az őszi kaszáláskor nagyon sok széna felgyülemlik, azt azonban az állatetetőkhöz hordjuk, (jóm) Palacka Tibor, Somotja: Tudjuk, nem szabad égetni, ezért úgy szabadulunk meg az avartól, hogy komposztáljuk. Hajói tudom, az élőlények és a levegőszennyezés miatt is tilos tüzet rakni, nem beszélve a szárazságban gyorsan terjedő tűzről. Nemegyszer láttam utak mentén egy-egy rakást füstölögni, felügyelet nélkül, (jóm) Árva Péter, Lég-Szász; Tudatában vagyok a környezet- szennyezésnek, ezért próbálok hozzájárulni a védelemhez. A faluban hulladékosztályozási útmutatót is széthordták,'tisztában vagyok azzal, a Felső-Csallóközi Hulladékgazdálkodási Társulás mit gyűjt be és mit nem. Avart, kerti hulladékot, fahulladékot igen. (jóm)
