Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-20 / 115. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 20. www.ujszo.com SZÍNHÁZ KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Chicago vasárnap 15 MOZI POZSONY MLADOSŤ: Első a szerelem (ang.) sz., v. 18.15, 20.15 PÓLUS - ISTROPOUS CINEMA CENTER: A da Vinci-kód (am.) sz., v. 13, 16, 17,18,19, 20, 21 Mission: Impossible ül (am.) sz., v. 13.50,16.20, 18.50.21.20 Fűrész 2 (am.) sz., v. 17.50,21.40 Bizonyítás (am.) sz., v. 19.20, 21.30 Fegyvemepper (am.) sz., v. 14.20, 18.20 Egy gésa emlékiratai (am.) sz., v. 20.30 Első a szerelem (ang.) sz., v. 19.40 Csajozós film (am.) sz., v. 16.40, 20.50 Vadkaland (am.) sz., v. 15.20.17.20 Jégkorszak 2. - Az olvadás (am.) sz., v. 16.50,18.40 KASSA DRUŽBA: A da Vinci-kód (am.) sz., v. 16.30, 19.30, 22.15 CAPITOL: A da Vinci-kód (am.) sz., v. 16,19 ÚSMEV: Vadkaland (am.) sz., v. 16,17.45 Soha ne add fel (am.) sz., v. 19.45 IMPULZ: Csiki- csuki bosszú (am.) sz., v. 16.15,19.15 PÉL-SZLOVÁK1A GALÁNTA - VMK: V mint vérbosszú (am.-ném.) sz., v. 19 DU- NASZERDAHELY - LUX: Elemi ösztön 2. (ném.-sp.-ang.-am.) sz. 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: V mint vérbosszú (am.-ném.) sz., v. 17.19.30 VÁGSELLYE - VMK: Hé, haver, ki főz itt? (am.) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Büszkeség és balítélet (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Raftingolók (cseh) sz., v. 19 GYŐR PLAZA: Afrikai szeretők (ném.) sz., v. 19.45 Anyám nyakán (am.) sz., v. 20 A da Vinci-kód (am.) sz., v. 14.30, 16, 17.30, 19, 20.30 Horrorra akadva 4. (am.) sz., v. 16.15,18.15,20.15 Jégkorszak 2. - Az olvadás (am.) sz., v. 17.45 Mission: Impossible III (am.) sz., v. 17.30,20 Összekutyulva (am.) sz., v. 14,16,18,20 A rózsaszín párduc (am.) sz., v. 17.45 Silent Hill - A halott város (jap.-am.-fr.a) sz., v. 19.45 Sziklák szeme (am.) sz., v. 18, 20.15 Underworld: Evolúció (am.) sz., v. 18.15,20.15 Vadkaland (am.) sz., v. 16.15,18.15 Balról Cillian Murphy ír színész, Orla Fitzgerald ír színésznő, Ken Loach brit rendező, Liam Cunningham ír színész, valamint Padrai Delaney ugyancsak ír színész fotósoknak pózolnak a The Wind that Shakes the Barley című film bemutatója előtt (TASR/EPA-felvétel) Politikai filmekkel kezdődött meg a cannes-i fesztivál Párizsi szerelmek MT1-TUDOS1TAS Az Arany Pálmáért versengő húsz film közül a brit Ken Loach és a kínai Lou Ye politikai és szerelmi témájú filmjeinek bemutatójával csütörtökön megkezdődött az 59. cannes-i filmfesztivál hivatalos programja. A fesztivál doyenjének számító, az elkötelezett filmekről ismert brit Ken Loach The Wind that Shakes the Barley című műve a múlt századelő ír függetlenségi háborújának idején játszódik. A hivatalos versenyprogram másik csütörtöki bemutatója egyszerre .a szerelemről és a politikáról szóló alkotás volt. A kínai Lou Ye Summer Palace (Nyári palota) című mozija két fiatal gyűlölettel teli szerelmét meséli el 1987 és 2003 között. Középpontjában az 1989-es kínai diáklázadás és a pekingi Tienanmen téri vérengzés áll. A filmet az általuk megtekintett kópia rossz minőségére hivatkozva a hatóságok egyelőre nem engedték vetíteni Kínában. A rendező Cannes- ban elmondta: kész bármit megtenni azért, hogy filmjét a kínai mozikban is bemutassák. Véleménye szerint a film szerelmi jelenetei és politikai utalásai egyformán problémát jelentenek a cenzúra számára, de a rendező - elmondása szerint - szívesen kivágja azokat a filmből, ha a cenzúra úgy kívánja. A második legrangosabb válogatás, a filmnyelvet megújító alkotások Un certain regard (Egy bizonyos tekintet) elnevezésű kategóriája a világ más-más tájáról származó 18 rendező által jegyzett Párizs szeredek című közös alkotásával nyűt meg csütörtök este. A francia újhullám előtt tisztelgő film alkotói között találhatóak a Coen testvérek, Frédéric Auburtin, Gus Van Sant, West Craven, Olivier Assayas, Isabel Coixet, Ettore Scola. Mindegyikük egy tíz percnél rövidebb, tragikus, vicces vagy éppen megható történetben mesél el egy szerelmi találkozást a sokszínű és soknemzetiségű francia főváros egy-egy kerületében. A jelenetekben feltűnik többek között Marianne Faithfull, Juliette Binoche, Gena Rowlands, Fanny Ardant, Bob Hoskins, Isabella Rossellini, Maria de Medeiros, Nick Nolte és a Latin negyedről szóló rész társrendező-főszereplőjeként Gérard Depardieu is. Nem ilyen királyról tanultunk: a kiállítás olyan Zsigmond-képet mutat, amely a réginél sokkal pozitívabb Ritka kincsek pazar seregszemléje Jékely Zsombor: „Zsigmond uralkodása alatt Magyarország virágkorát élte, ami tükröződik a művészetben is, kiállításunk leginkább épp erről SZÓI" (Képarchívum) Luxemburgi Zsigmond - művészet és kultúra a sárkánylovagok korában 1387-1437 címmel június 18-ig pazar kiállítás látható a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A ritka kincseket, csodálatos műtárgyakat felvonultató rendezvényről Jékely Zsombor, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze, a kiállítás egyik kurátora tájékoztatta lapunkat VOJTEK KATALIN Generációk sora olyan történelemtankönyvekből tanult, amelyek rendkívül negatív képet festettek Zsigmondról. Az elmúlt évtizedekben változott valami a megítélésében? Zsigmond negatív megítélésében szerepet játszott a Húsz Jánossal kapcsolatos történet, másrészt az, hogy idegen eredetű uralkodó volt, és sokáig úgy érezték, Magyarországot kevésbé tartotta fontosnak, inkább a külföldi ügyekre figyelt. A kortársak között is rossz híre volt, főleg pazarlása és nőügyei miatt. A történészek közül Engel Pál volt az, aki a leginkább igyekezett változtatni ezen a negatív képen. Az, hogy mi itt komoly történelmi kutatásokra támaszkodhatunk, nagyrészt az ő érdeme. Ennek köszönhetően olyan Zsigmond-képet tudunk felmutatni, amely a réginél sokkal pozitívabb, hisz az alatt az ötven év alatt, amíg Magyarország trónján ült, a korabeli Európa legfontosabb politikusává vált, diplomáciai tevékenysége európai jelentőségű és rangú volt. Uralkodása alatt Magyarország virágkorát élte, ami tükröződik a művészetben is, kiállításunk leginkább épp erről szól. Ez a kiállítás úgy valósult meg, mint Luxemburg és Magyarország közös rendezvénye. Melyik volt a kezdeményező fél? A kezdeményezés még 1996-ra vezethető vissza. Magyarország és Luxemburg között valamiféle kapcsolódási pontot keresve egy diplomata, Perényi János fejében született a gondolat, hogy erre a célra Zsigmond személye lenne a legalkalmasabb, bár, hajói tudom, ő Luxemburg területén sohasem járt, uralkodóként sem játszott ott szerepet, csupán luxemburgi nagyhercegi címe volt egy időszakban. Hosszú ideig tartott, amíg sikerült megvalósítani ezt a tervet. A két állam egyenlő arányban biztosította a költségvetést, ennek megfelelően három hónapig látható a kiállítás Budapesten, és három hónapig Luxemburgban. Érte valamilyen meglepetés a kiállítás anyagának összegyűjtőit? Kezdettől fogva tudtuk, hogy nagyon nagy anyaggal számolhatunk, nagy mértékben támaszkodhattunk ugyanis az 1987-ben Budapesten rendezett Zsigmond-kiál- lítás katalógusára. Túdtuk azt is, hogy ez nem csupán egy történelmi kiállítás lesz, hanem olyan rendezvény, amely az 1400 körüli időszak magyar királyságának művészetét is teljes körűen bemutatná, az pedig köztudott, hogy ebből a korszakból igen jelentős számú emlékanyag maradt fenn. Tehát kezdettől fogva egy nagyszabású kiállításnak készült, és ennek megfelelően sikerült is megvalósítani. Nem egész húsz év elteltével érdemes ismét ugyanarról a személyről nagyszabású kiállítást csinálni? Mindenképpen érdemes, két okból is: az egyik, hogy a történelmi kutatás épp a nyolcvanas években kezdett el kitüntetetten Zsigmonddal foglalkozni, tehát sok új információnk van róla és az egész korról. A másik: a budapesti Történeti Múzeumban 1987-ben rendezett kiállításon még nem volt lehetőség olyan kiterjedt nemzetközi kölcsönzésre, mint most. A műtárgyak mintegy fele Magyarországról származik, a többi külföldről, 18 ország több műit száz intézményéből érkezett. Itt kiemelném azt az igen pozitív kapcsolatot, amely a környező országok múzeumaival kialakult. Azt hiszem, soha nem volt még arra példa, hogy Szlovákiából, Romániából vagy Horvátországból ilyen nagy számban érkezzenek nagyon fontos műtárgyak. Azt vártam, hogy elsőként Csehországot említi, hisz Zsigmond a csehek által a haza atyjának nevezett IV. Károly fia volt, később maga is cseh király. Sajnos, egyedül a brünni múzeumnál jártunk sikerrel, a prágai intézmények gyakorlatilag az ösz- szes kérésünket visszautasították. Most Prágában is van egy, a Lu- xemburg-dinasztiával foglalkozó kiállítás, IV. Károllyal a középpontban, de kiterjed egészen Zsigmond idejéig. Hogy ezért-e, vagy más okból nem kaptunk kölcsön műtárgyakat Prágából, nem tudom. Szerettünk volna a két kiállítás között partneri viszonyt kialakítani, számos tárgyalást folytattunk, de eredmény nélkül. A prágai kiállítást kultúrbot- ránynak minősítette a cseh sajtó, mert a nagyközönség nem láthatja. A múzeum igazgatója ugyanis, attól tartva, hogy nem lesz iránta érdeklődés, az ösz- szes jegyet iskoláknak adta el, és most a felbecsülhetetlen értékű műtárgyak között csintalankodó nebulók idegileg teljesen kikészítik a múzeum személyzetét. Önök nem tartottak a lanyha érdeklődéstől? Lehet, hogy Zsigmond mint személyiség nem a legjobb reklám, de bíztunk abban, hogy maga a korszak és hallatlanul gazdag művészeti kultúrája vonzó lesz az emberek számára. Ez beigazolódni látszik, szép számmal jönnek az érdeklődők, noha Budapesten most több nagy kiállítás is zajlik, itt, a Szépművészeti Múzeumban is van egy jelentős spanyol festészeti kiállítás. Láthatók olyan tárgyak, amelyek bizonyíthatóan kapcsolódnak Zsigmond személyéhez? Zsigmondhoz számos tárgy köthető, így például az a kard, amelyet Yorkból kölcsönöztünk, ezt ő ajándékozta az angol királynak. A kiállítást három évi kutatómunka előzte meg, amely során számos újdonságra bukkantunk. Elsősorban olyan kódexekre, amelyek Zsig- mondnak szóló dedikációs ábrázolásokat tartalmaznak, ezek a párizsi Bibliotheque Nationale-ból kerültek elő. Ide sorolható az a Zsig- mondnak ajánlott prágai kódex is, amelyet a Vatikán őriz: a szakma ugyan tudott róla, de a szélesebb nyilvánosság nem. Nagyon sok érdekes dolgot találtunk a pozsonyi levéltárakban, ahonnan hosszú ideig elveszettnek hitt címeres levelek kerültek elő, ezek közül többet bemutatunk. Ha egy kiállítás rendezőivel beszélget az ember, mindig az a benyomása, hogy számukra magánál a kiállításnál is fontosabb a katalógus. Persze, mert az megmarad, és nemcsak pár hónapig tart, mint a kiállítás. Itt is elkészült egy 800 oldalas katalógus. Az 1987-essel szemben nemcsak magyarul, hanem német és francia nyelven is, így a nemzetközi tudományos közvélemény számára is hozzáférhetővé teszi az anyagot. Befejeződött a somorjai zsinagóga tetőszerkezetének cseréje, az At Home Gallery újra várja a közönséget Világzenei koncert és táncszínházi előadás MISLAY EDIT Május vége felé járunk, a korábbi években ilyentájt már javában zajlottak a somorjai At Home Gallery rendezvényei a zsinagógában. Idén későbbre tolódott a tavaszi szezonnyitás, és ennek nyomós oka volt. Kiss Csaba, az At Home Gallery vezetője elmondta: márciustól nagyszabású felújítási munkálatokat végeztek az épületen, új tetőszerkezetet kapott a zsinagóga. A rekonstrukcióra egy londoni alapítványtól kaptak támogatást, ezenkívül a költségek egy részét a szlovák kulturális minisztériumhoz beadott Sikeres pályázat révén fedezték. A rekonstrukció egy hete befejeződött, s a zsinagógában ismét elkezdődnek a kulturális programok. Az At Home Gallery és a Priatelia Zeme (A Föld barátai) társulás közös szervezésében már holnap délután 17 órától koncert várja az érdeklődőket: két multiinstrumentális muzsikus, a Maok művésznevet használó szlovák Martin Tesák és a portugál Joao révén egy kellemes, kalandos világzenei utazás részesei lehetnek. A besztercebányai kortárs tánc- művészeti együttes, a Štúdio tanca a közelmúltban azzal fordult Kiss Csabáékhoz, hogy szívesen fellépnének a zsinagóga különleges atmoszférát sugárzó falai között. így május 23-án, azaz kedden megnyitása óta első ízben lesz táncszínházi est színhelye az At Home Gallery. A besztercebányaiak 20 órától a Double evening II. című előadással lépnek fel Somorján két sikeres, külföldön is elismert fiatal szlovák koreográfus, Tomáš Krivošík és Anton Lachký előadásával, melyet mindketten kifejezetten a társulat tagjaira szabva készítettek. Krivošík Muscosus című, előítéleteket és sztereotípiákat romboló koreográfiája az érzelmi győzelmekről és vereségekről szól, míg Lachký Belső szem című koreográfiája „fizikai színház, amely az emberi test és a nem kapcsolatait szabályozó határok túllépésének vágyából született”. A zsinagóga épülete a felújított tetőszerkezettel (Somogyi Tibor felvétele)
