Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-19 / 114. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 19. Vélemény és háttér 7- Ne csak a szúnyogok, hanem a politikusok ellen is védekezz! (Gossányi rajza) Montenegróban vasárnap népszavazással döntenek az ország függetlenüléséről Szerbia: sok év magány? TALLÓZÓ Újabb posztok kellenének Fokozódik a kormányposzto­kért folyó harc a lengyel nem­zeti-konzervatív koalíción belül: a Rzeczpospolita című napilap értesülése szerint a populista Önvédelem (Samo- obrona) agrárpárt miniszter- helyettesi posztokat követel magának a nemzetvédelmi, a kincstárügyi, valamint a bél­és a külügyminisztériumban. A követelést azonban eluta­sítja a koalíciót vezető jobbol­dali konzervatív Jog és Igaz­ságosság (PiS) pártja. „El­vesztettük a PiS-be vetett bi­zalmunkat” - indokolta újabb igényeiket az Önvédelem eu­rópai parlamenti képviselője, Ryszard Czarnecki. Előzőleg a PiS a parlamentben nem tá­mogatta az Önvédelem indít­ványát egy ellenzéki honatya mentelmi jogának a megvo­nására. Jan Rokitát, az ellen­zéki jobboldali liberális Pol­gári Platform (PO) képvi­selőjét becsületsértéssel vá­dolja az Önvédelem elnöke, Andrzej Lepper. A Dziennik című napüap már szerdán ar­ról számolt be, hogy az Önvé­delem igényt formál az orszá­gos betegbiztosítási pénztár (NFZ), valamint a társada­lombiztosítási hivatal (ZUS) elnöki tisztségére. A PiS-nek mindkét posztra megvan a saját jelöltje, és nem enged az Önvédelemnek. „Amiről egy­szer már megegyezés szüle­tett, az nem lehet még egy­szer vita tárgya” - mondta a Rzeczpospolitának Przemys- law Gosiewski, a PiS frakció- vezetője. Az eddig egyedül kormányzó PiS már három hete aláírta a koalíciós meg­állapodást az Önvédelemmel és a nemzeti-katolikus Lengyel Családok Ligájával (LPR). E megállapodás alapján adhat az Önvédelem most három minisztert. Ezenkívül a párt négy államtitkári és 12 helyet­tes államtitkári posztot tölthet be saját embereivel. (MTI) Jelenet sállal. Ryszard Czar­necki az EP-ben. (TASR/AFP) Mint a városba költöző fia­tal falusi lány, olyan öröm­mel készülődik Montenegró is a nagy napra: háromévi kivárás után most maga döntheti el sorsát. S1NKOV1TS PÉTER Május 21-én a most még Szerbi­ával államközösséget alkotó tag- köztársaság közel ötszázezer sza­vazópolgárának várhatóan nyolc­van százaléka járul majd az ur­nákhoz, s ha a voksok 55 százalé­ka igenlő lesz, egy új, önálló ál­lamjelenik meg Európa térképén. Ezzel párhuzamosan természet­szerűleg - bár a vártnál gyorsab­ban, s önmaga megkérdezése nél­kül - Szerbia is függetlenné válik. Egy nyelvet beszélő, lényegé­ben azonos nemzetről lévén szó (talán a magyar-székely párhu­zam lenne a legkézenfekvőbb) magától adódik a kérdés: Monte­negróban az elmúlt esztendők fo­lyamán a ködös múlt törzsi ha­gyományain túlmenően miért erősödött fel markánsan az önál­lósulási törekvés? Ennek volta­képpen két alapvető oka van (Belgrád egyikről sem beszél szí­vesen). Az egyik: a többmilliós Szerbia mindig is az erősebb test­vér hangján szólt a hatszázezer la­kosú „kisebbhez”, s ez tük­röződött az összetákolt államala­kulat viszonyrendszerében is. A másik: a tengermellékkel rendel­kező Montenegrónak az évszáza­dok folyamán vitális érdeke volt a kereskedelem, a nyitottság, jelen esetben az uniós tagság, kölönc­ként Szerbiával azonban ez csak rendkívül nagy időveszteséggel érhető el. A belgrádi politika végig passzí­van szemlélte a „válópert”. Kinyi­latkozta ugyan, hogy a népszava­zás végeredményét tiszteletben tartja, a kapcsolatok rendezése helyett azonban inkább a szokásos gáncsoskodás (fenyegetés, nyo­másgyakorlás) módszerét válasz­totta. Ehhez persze tudni kell, hogy Szerbia területén mintegy kétszázezer montenegrói él (köz­tük több ezer egyetemista és meg­annyi nyugdíjas), így igen gyorsan kérdés fabrikálódott abból, hogy ők voltaképpen mely állam polgá­rai lesznek a jövőben, rendelkez- nek-e szavazati joggal (Monteneg­ró területén), hovatovább élvezhe­tik-e az eddig nyújtott privilégiu­mokat. Egyáltalán: e tájékon nem­zet marad-e a montenegrói (szá­muk például csak a Vajdaságban 40 ezer körül mozog), vagy ki­sebbség válik belőlük? Úgyszintén nem árt figyelmen kívül hagyni, hogy Montenegróban - másik ne­vén Crna Gorában, s éppen a he­gyes vidékeken - a szerbség jelen­léte is igen hangsúlyos. Többségé­ben ők az úgynevezett unionisták, tehát a meglévő államközösség fenntartásának pártolói, a méré­sek szerint részarányban valahol a negyven százalék felett. A „harc” tehát kettejük között dől el, ám megtörténhet, hogy éppen a ki­sebbségek képezik majd a mérleg nyelvét. Az eddig végzett közvéle­mény-kutatások adatai szerint a Montenegróban élő albánok, ro­mák és bosnyákok a függetlenség mellett szavaznak majd. Belgrad egyébként csak a „finisben”, kap­csolt rá: különféle gyülekezeteken szerb politikusok és értelmiségiek egész hada szállt síkra az államkö­zösség megtartása mellett, és ha­sonló hangnemben nyilatkozott tekintélyes közvélemény-formáló erőként a szerb pravoszláv egyház is. Mindezek ellenére a népszava­zás voltaképpen puszta formaság­nak tűnik. Montenegró lényegé* ben évek óta független államnak tekinthető, amely saját monetáris politikával (és pénzzel), önálló törvényhozó, igazságszolgáltató és végrehajtó hatalommal, rend­őrséggel és határőrséggel rendel­kezik - pusztán a nemzetközi elis­mertség hiányzik a lajstromról. Szerbia viszont egyre inkább el- magányosodik. A régi Jugoszlávia szertefoszlott: elsőként Szlovénia távozott, majd - véres háborúk ré­vén - Horvátország és Bosznia, aztán szép csöndben Macedónia. Most pedig Montenegró. Holnap meg talán Koszovó is. A szerbség­nek lassacskán hozzá kellene szoknia új határaihoz... A szerző vajdasági munkatár­sunk Leminősítik Olaszországot, ha az új kabinet nem körvonalazza a hiány lefaragására tervezett lépéseit Itáliában megkezdődött a második Prodi-éra MT1-HÁTTÉR Silvio Berlusconi leköszönő olasz kormányfő szerdán Rómá­ban, a Chigi-palotában a hatalom átadásának jeléül aranytálcán át­nyújtotta a kormányülések kez­detét a hagyomány szerint jelző csengettyűt utódának, Romano Prodinak, az áprilisi választáso­kon győztes baloldal vezetőjének, és ezzel kezdetét vette a második Prodi-korszak Itáliában. Az új kormány előtt egy sor sürgős fel­adat tornyosul. ÁLLAMHÁZTARTÁS - A Fitch és a Standard&Poor’s is küátásba helyezte, hogy mindkettő le­minősíti Olaszországot, ha az új kormány nem körvonalazza a hi­ány lefaragása érdekében terve­zett lépéseit, s nem javít a romló versenyképességen. Ä nemzetközi szervezetek elsősorban a 2007-es költségvetésnek a Prodi-kormány által júliusban beterjesztendő ter­vezetére kíváncsiak. ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZ­TÁSOK - A nagyobb olasz váro­sokban, Rómát és Milánót is bele­értve, május 28-29-én új polgár- mestereket választanak. A balol­dal esetleges leszereplése felvilla­nyozná Berlusconit, aki váltig ál­lítja, hogy hónapokon belül képes megdönteni az új kormányt. A KOALÍCIÓ EGYSÉGE - A sze­nátusban mindössze kétmandá- tumos többséggel rendelkező Prodinak szüksége lesz az általa irányított, a mérsékelt katoliku­soktól a kommunistákig terjedő tömörülés minden, tagjának fo­lyamatos támogatására. Az első nagy próbatétel szeptemberben lesz, a jövő évi költségvetési tör­vény parlamenti szavazásán. A jogszabály óhatatlanul koalíciós perlekedésekhez vezet, miután minden párt igyekszik elkerülni, hogy a támogatóikat fájdalma­san érintő megszorításokhoz ad­ja a nevét. MUNKAJOG - Itália legna­gyobb szakszervezete a kommu­nista párt támogatását maga mö­gött tudva igyekszik elérni, hogy radikálisan változtassák meg a tervezett munkajogi reformot, amelynek célja a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele. Az érdek­védők szerint a reform megvalósí­tása esetén aláásná a munkahe­lyek biztonságát. IRAK - Prodi azt ígérte, hogy ki­vonja az arab országból az ott ál­lomásozó csaknem két és félezer olasz katonát, de előbb egyeztet a szövetségesekkel és a bagdadi kormánnyal. Katonai szakértők szerint a szövetségesek azt fogják kérni, hogy a csapatokat több hó­napra elnyújtva, lassan vonják ki, míg a koalíciós társ kommunisták azonnali csapatkivonást szorgal­maznak. Az ügy júliusban kerül­het terítékre, a parlament akkor szavaz arról, mekkora pénzügyi keretet különít el a misszió működtetésére. KOMMENTÁR Habos szlovák adóreform MOLNÁR IVÁN Ivan Miklós „európai gondolkodású” és rendkívül előrelátó politi­kus, előrelátóbb, mint azt eddig sokan gondoltuk. Az Európai Bi­zottság a napokban, ,jó” szokásához híven, újabb adóemeléseket hirdetett meg, amelyek csaknem az összes uniós országot érintik. Ezúttal a sörről gondolják azt, hogy a fogyasztóiról még nem húz­tak le elég bőrt, így növelni szeretnék a jövedéki adóját. Emiatt az európai sörivók a harmadával drágábban juthatnak majd hozzá kedvenc italukhoz. Hogy jön itt a képbe Ivan Miklós? Nos, csak úgy, hogy nagyon jól ismeri a szlovákokat, és tudja, hogy a sör nálunk „szent ital”. Ázt is tudja, hogy a parlamenti választások, főként egy nyáron megrendezett választások előtt emelni a sör árát, egyenlő a halálos ítélettel. Szóvivőjén keresztül nagy kegyesen be is jelentet­te, hogy mi ezúttal nem növeljük a sör adóját. Éljen Miklós! - kiált­hat fel az ország. Pontosabban kiálthatna, ha nem emlékeznénk ar­ra, hogy ugyanez a Miklós már 2003-ban 66 százalékkal emelte a sör jövedéki adóját. így most az EU által a harmadával megtoldott jövedéki adó alsó határa is fokonként és hektoliterenként csak 0,98 euró lesz, viszont nálunk ez már 2003 óta 1,33 euró. Például Cseh­országban egy hektoliter sör után az állam 240 cseh koronát hajt be, nálunk ez 500 szlovák korona. Nem csoda, ha az elmúlt évek­ben jelentős mértékben visszaesett a sörfogyasztás Szlovákiában. Mostanra azonban a fogyasztók haragja elpárolgott, sokan nem is emlékeznek az áremelésekre, és arra, miért is hagyták abba annak idején a sörivást. Miklós így a választások előtt nyugodtan büszkél­kedhet a legújabb felmérésekkel, amelyek szerint az Európai Unió országai közül az elmúlt években nálunk csökkentek leginkább az adóterhek. Az uniós statisztika szerint 1995-ben az állam a terme­lés 40,5 százalékát fölözte le, 2004-re ez az arány 30,3 százalékra csökkent. Hogy ezt ki és - főként - milyen mértékben érezte meg, arról megoszlanak a vélemények. Ugyanekkor azonban a sör jöve­déki adójának 2003-as emelése miatt nagyjából két koronával drá­gult egy palack sör. Mivel évente fejenként átlagosan 160 üvegnyi sört iszunk meg, Miklós műiden sörivót csaknem ezer koronával vá­gott meg az elmúlt három évben. Szerencséjére azonban a túl sok sört fogyasztók hamar felejtenek. Éljen Miklós! JEGYZET Képtelen tárgyak NÉMETH ZOLTÁN Vannak tárgyak, amelyek lenyűgözik az embert, még évek múltán is fel-felbukkannak az emlékezetben, nem hagynak szabadulni. Némelyek számára ilyen lehet a nagymama para- zsas vasalója, amelybe darazsak fészkelték be magukat, a nyulak számára készült, tizenöt centi­méter átmérőjű etető egy II. vi­lágháborús töltényhüvely aljá­ból, a német rohamsisakból kia­lakított merőkanál vagy aj. évti­zedek óta nem használt, félre­tett lószerszám. A fényképek és könyvek külön fejezetet képez­nek, azokról most nem is akarok beszélni. Azazhogy mégis. Ca- relman Képtelen tárgyak című könyvének darabjait meg kell említeni: a WC-ajtó mellé sze­relt közlekedési lámpát, a felfúj­ható műanyag kempmglábast, az uszonyos papucsot könnyűbúvároknak, az állatnyo­mot hagyó vadászcipőt, amellyel becsaphatjuk az erdei vadakat, az esernyőre szerelt csatornát, a kádas babakocsit, amelyben kánikulában is kitűnően érzi magát a baba, a talicska-gyermekkocsit, „elsősorban parasztasszonyok­nak, hogy gyermeküket a földe­ken levegőztessék”, a csuklóra erősített napórát, a mókussal hajtott varrógépet. Vagy az ir­galmas légycsapót:, JK csapóré­szen kialakított lyuk még egy esélyt ad a rovarnak. (Eme kü­lönlegessége miatt minden ál­latvédő egyesületnek melegen ajánljuk.)”. Netán az edényki­lövő készüléket, amely „le­hetővé teszi, hogy a veszekedő házastársak sokkal pontosab­ban tudják eltalálni egymást az edényekkel”. Mai napig nem ér­tem, a régi rendszerben miért nem szereltek fel olyan automa­tákat, amelyeken ingyen, eset­leg némi aprópénz fejében Marx-, Engels-, Lenin-idézete- ket hallgathatott volna az új em­bertípus. Persze ma is vannak efféle képtelen tárgyak: ilyen- nek érezhetjük azokat a vasúti síneket is, amelyek az autóutat keresztezve azonnal véget is ér­nek: valószínűleg a kellemes himbálás miatt nem aszfaltoz­ták le, az autósok örömére. Na, de nézzünk magunkba is: böl­csességfog, mandula, vakbél, bajusz, szakáll... Még a testünk sem lineáris; képtelen tárgy... És akkor nem is beszéltünk a képtelen eseményekről! Amikor ismeretlen gyógyszert lopnak, esedeg magyar nyelvű könyvet Lengyelországban. Szép az élet! FIGYELŐ Partnerjelölés csak nyáron Az orosz Gazprom nyáron vá­lasztja meg partnereit a Barents- tengeri Stokman (Shtokman) gázlelőhely kiaknázására, közöl­te Viktor Hrisztyenko energia- ipari miniszter, újabb halasztás­ra utalva. Az állami monopóli­um 2-3 partnert szándékozik ki­választani a selejtezőn átment ötös fogatból, amelyet az ameri­kai ConocoPhillips és Chevron, a norvég Statoil és Norsk Hydro, valamint a francia Total alkot. Mindamellett a Kreml, amely az első negyedévtől kezdve ha­logatja a döntést, értésre adta, az amerikai cégek ajánlatainak megítélését összekötheti a WTO-ba való belépésről folyó tárgyalásokkal. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents