Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-18 / 113. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 18. FÓKUSZBAN: A KORMÁNY NÉGY ÉVE 111. 3 Kísérleti nyulat csinált a kulturális tárcából František Tóth, állították művész- és értelmiségi körök Két sikertelen tárcavezető Pozsony. A kulturális tárca vezetésében az elmúlt négy évben igencsak nagy volt a jövés-menés. RÁCZ VINCE A miniszteri bársonyszéket a kormányzati ciklus elején Rudolf Chmel, főállású gondolkodó foglal­ta el, míg a múlt év májusában sa­ját kérésére menesztették, és Fran­tišek Tóth volt oktatási államtitkárt nevezték ki utódjául. Tóth tervezett intézkedéseit művész- és értelmisé­gi körökben nagyarányú elégedet­lenség kísérte. Szemére vetették, hogy egyáltalán nincs tisztában a kulturális intézmények jelentősé­gével. Mikor februárban kudarcba fúlt a lemondatására tett kísérlet, František Tóth az ellene intézett felszólalásokat könnyfakasztásig szórakoztatónak nevezte. Mikuláš Dzurinda kormányfő végül ultimá­tumot adott: ha állami vagyont ké­pező épületek és telkek eladásából kívánja törleszteni a tárca az új Nemzeti Színház befejezéséhez a pénzügyminisztériumtól felvett 900 millió koronás kölcsönét, visszahívja. A miniszter a nyomás­nak engedve bejelentette, új javas­lattal áll elő. A miniszterelnök azonban, mikor Tóth önmaga és pánja népszerűsítésére közpénz­ből postázott mintegy 66 ezer taní­tónapi kampányüdvözletet, mege­légelte a huzavonákat, Tóthnak tá­voznia kellett. Rudolf Chmel régi­új kulturális miniszter tisztogatás­sal kezdte a munkát, saját emberei­vel vette körül magát. A négy év po­zitív változásai közé tartozik, hogy jelentősen átalakult, és új elemek­kel bővült a kulturális támogatások rendszere. A tárca kisebbségi kul­túrák programja további két al- programmal bővült. Korábban csak három területre vonatkozott: az élő kultúra, a sajtó és a könyvkiadás tá­mogatására. A felsoroltak mellett Az Új Szó osztályzata: útjára indult a szoborprogram, és bevezetik a kulturális politika érvé­nyesítését szolgáló támogatási rendszert is. Bevezették a különféle kulturális intézmények és rendez­vények finanszírozására szolgáló kulturálisutalvány-rendszert. A sok-sok huzavona után őszre talán az utolsó akadály is elhárul az új Nemzeti Színház megnyitása elől. A négy év egyik legnagyobb adós­sága, hogy nem sikerült elfogadtat­ni a kisebbségekről és a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló tör­vényeket. Tóth miniszter alap­vetően nem ellenezte a kisebbségi kulturális autonómiát sem. A ki­sebbségi kultúrák támogatása rég­óta elhúzódó problémát jelent. A törvényi háttér kialakításához szükséges politikai akarat hiányá­ban a koalíciós tanács elé került a kérdés, míg végül Csáky Pált bízták meg a jogszabályjavaslat előkészí­tésével. Csáky bizonyos tervezetet ki is dolgozott, ám nem sikerült el­fogadtatnia. Számos egyéb mellett nem sikerült elfogadtatni a sajtó- törvényt, a TASR-ről, a digitális műsorszórásról és az új, szerzői jogról szóló jogszabályt, a retransz- misszió sugárzásáról szóló tör­vénymódosítást. Az utóbbiak miatt nem is nagyon bánkódik a kor­mány, mivel a kulturális tárca eb­béli tartozását tegnap elengedte. PLUSZOK ES MÍNUSZOK + Kétszeresére emelkedett a kisebbségi kultúrák tá­mogatására szánt összeg + Projektfinanszírozás, institucionális, vagyis bázis­finanszírozás, hosszú távú támogatások 1+2 évre, diákutalványok- A gyakori minisztercserék semmiképpen sem vetet­tek túl jó fényt a tárcára Nehezebb helyzetbe kerültek a múzeumok, mivel az állami támogatásuk mértéke, igaz csak részben, a látogatottságuk arányától függ • Nem sikerült megalkotni egy átfogó médiatörvényt - Késve érnek célt a pályázati támogatások Csáky Pál sokat tett a gyors EU-s integrációért Bezárnák a hivatalát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Csáky Pál, a kormányfő európai ügyekért, emberi jogokért és ki­sebbségi ügyekért felelős helyette­seként elévülhetetlen érdemeket szerzett Szlovákia gyors európai in­tegrációjában. Külföldi látogatá­saival hozzájárult az ország nem­zetközi jó hírnevéhez, ugyanakkor az emberi jogok terén még bőven akad tennivaló. Politikai akarat hi­ányában nem sikerült a nyelvi char­ta érvényesítéséhez szükséges tör­vénymódosítás, a kisebbségek jog­állásáról és a kisebbségi kultúrák fi­Az Új Szó osztályzata: nanszírozásáról szóló törvények el­fogadása. A választáson induló e- sélyesebb pártok elsőként zárnák be az általa vezetett hivatalt, (érvé) PLUSZOK ES MÍNUSZOK + Sikerrel levezényelte Szlovákia az európai uniós csatlakozásáról tartott népszavazást, ez ideig ez az egyetlen sikeres referendum + Miniszterelnök-helyettesként nagy szerepet vállalt Szlovákia európai uniós csatlakozásában + Átalakította az emberjogi központot- Az antidiszkriminációs törvény nem biztosít megfe­lelő védelmet, a gyakorlatban sokszor használhatatlan- A roma kisebbséget az Emberek a Rasszizmus Ellen szervezet szerint továbbra is diszkriminálják- Az Európa-dal körüli fiaskó- Nem módosultak a nyelvi charta érvényesítéséhez szükséges törvények Elfogadták az oktatásügyi államigazgatásról és iskolai önkormányzatokról szóló jogszabályt, mely megosztja a jogköröket az állam és az önkormányzatok közt Papírgyárként üzemelő egyetemek, továbbra is alulfizetett pedagógusok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mozgalmas négy évet zár az ok­tatás. A 2002-es választások óta alaposan felfordult az iskolák, a pedagógusok és a diákok élete is. Súlyos reformintézkedések nehe­zítették meg egyik napról a másik­ra az iskolák mindennapjait, öröm az ürömben azonban, hogy végre megkezdődött az oktatásügy egész kormányzati ciklusokat átívelő átalakítása. A négy év elemzését talán kezdhetnénk a tárca élén tör­tént változásokkal. A miniszteri széket 2002-ben Martin Frone, az azóta ellenzéki pozícióba került Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelöltje foglalhatta el. Az is­mert tények miatt a KDH február­ban távozott a kormányból, és le­mondásra késztette saját addigi kormánytagjait, így Francot is. He­lyét az előrehozott választásokig hátralevő néhány hónapra a ko­rábbi oktatási államtitkár, Szigeti László vette át. Sokan könnyebbül­tek meg Franc visszalépésével. A miniszteri regnálása idején szinte rendszeresen követelték távozását. Részben az ellenzéki padsorokból, részben az utcára vonult, a tandíj tervezett bevezetése, majd a rossz emlékű, emelt szintű matematika érettségi kényszerű megismétlése miatt tiltakozó egyetemisták és kö­zépiskolai diákok soraiból. Az oktatási reformok elszen­vedőinek tábora meglehetősen népes. Mivel egyre csökken a diá­kok száma, jelentős túlfoglalkoz­tatottság keletkezett az iskolák­ban. 2004 és 2005 között mintegy hétezer pedagógus veszítette el ál­lását. A közoktatásban dolgozó pedagógusi alkalmazottak létszá­ma 143 134-ről 135 736-ra csök­kent, ez mintegy 5%-os csökke­nést jelentett. Becslések szerint a következő egy-két évben még biz­tosan folytatódnak az elbocsátá­sok a közoktatásban, bár remél­hetőleg lassuló ütemben. A peda­gógusok elbocsátására az oktatás­ügy decentralizációja, az egyre csökkenő tanulói létszám, és az is­kolák diákalapú finanszírozása miatt volt szükség. És akkor még nem beszéltünk a nyaranta átme­netileg utcára kerülő pedagógu­sok problémájáról. A takarékosko­dó intézményvezetők egy része ugyanis csak a tanévre szóló, vagyis tíz hónapos munkaszer­ződést köt egynémely alkalma­zottjával. Az oktatási tárca a vé­szesen csökkenő diáklétszámnak tulajdonúja a kényszerű iskolabe­zárásokat is. A folyamat vélhető­leg valóban erősödni fog, miután letelt az a hároméves átmeneti időszak, mely megelőzte az új tí­pusú finanszírozási rendszer tény­leges bevezetését. Az átmeneti időszakban a fenntartónak min­den évben meg kellett kapnia a hatáskörébe tartozó iskolák és más oktatási intézmények működ­tetésére, előző évben kiutalt ösz- szeg 95%-át. Múlt év januárjától az óvodák nem részesülnek köz­ponti támogatásban, csupán a he­lyi adóbevételekből tartják fenn őket. Mivel az utóbbiak megle­hetősen szűkösek a települések egy részében, az érintett falvak és városok polgármesterei az óvoda bezárására tettek javaslatot. Volt azért örömre is ok, mikor már az egész hazai pedagógustár­sadalom csak legyintett rá, meg­kezdték végre a kedvező pedagó­gushitelek folyósítását. Emelték a pedagógusbéreket, az országos át­lagot azonban még így sem szár­nyalják túl. Az elmúlt négy évben takarékossági okokból számos is­kolát zártak be, vontak közös igaz­gatás alá. Az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet adatai sze­rint 2286-ról 2173-ra csökkent az Martin Froncnak volt pár rosszul sikerült dobása (TASR-felvétel) önkormányzati alapiskolák száma, ezzel szemben 10-ről 18-ra emelke­dett a magán-alapiskoláké. A diá­kok száma 602 360-ról 532 188-ra csökkent. A magyar alapiskolások létszáma 2002-ben elérte a 47 342 főt, jelenleg 42 285. A né'gy év két­ségkívül legnagyobb adóssága, hogy nem sikerült elfogadni az új közoktatási törvényt. A hatályos jogszabály 1981 óta van érvény­ben, számtalanszor módosították az elmúlt időszakban. Részben emiatt késik a közoktatás tartalmi átalakítása, vagyis továbbra is ne­héz az iskolatáska, a diákok to­vábbra is túlterheltek, (-rv-) Az Új Szó osztályzata: PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK + Sikerült elfogadni az oktatásügyi államigazgatás­ról és iskolai önkormányzatokról szóló jogszabályt + Megkezdődött a pedagógushitelek folyósítása + Már az alapiskolák diákjai is kaphatnak tanulmányi támogatást; ösztöndíjban részesülhetnének a rossz anyagi helyzetű családokban élő középiskolás diákok + Az alapiskolák végzősei már két középiskolába is beadhatják fel­vételi kérelmüket- Az oktatásra évente előirányzott összeg egyik év­ben sem biztosított teljes mértékű anyagi fedezetet az iskolák várható kiadásaira- Elmaradt a közoktatás tartalmi reformja, nem sike­rült elfogadtatni az új közoktatási törvényt; nem tör­téntek lépések a rokon tárgyak integrált oktatásáért- Az egyetemek kevés kivétellel papírgyárakként működnek, a képzéskínálat nem tart lépést a piaci követelményekkel- Nem sikerült a tandíjrendszer bevezetése az egyetemeken, ezzel együtt elmaradt egy, a jelenleginél hatékonyabb diákhitel- és szoci- álisösztöndíj-rendszer bevezetése is- A pedagógusi béremelés ellenére továbbra is alulfizetettek a tanárok VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS; KÖZEPESEN FELHŐS ÉG; 20-24 EOK A Nap kel 05.11-kor - nyugszik 20.26-kor A Hold kel 01.14-kor - nyugszik 09.17-kor A Duna vízállása - Pozsony: 425, árad; Medve: 425, árad; Komárom: 370, árad; Párkány 280, árad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0LÓGIA Szárazabb, me­leg levegő áram­lik a Kárpát-me­dencébe: a regge­li órákban kele­ten napsütés vár­ható, jobbára a közepesen felhős ég lesz a jellemző, többször meg­növekszik a felhőzet, elvétve zá­porra, zivatarokra számítanunk. A korai órákban helyenként köd­foltok képződhetnek. Változékony déli szél valószínű. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 20 és 24 fok körül alakul, hajnalra 11-6 fo­kig hűlhet le a levegő. Holnap újabb frontátvonulás várható. Az időjárás fő­ként a reumati­kus és mozgás- szervi betegsé­gekben szenve­dőket viselheti meg. A délelőtti órákban egyes légúti bántalmak tünetei is jelent­kezhetnek, emésztési zavarok is felléphetnek. Az alacsony vérnyo- másúaknál közérzetjavulás vár­ható, a szívbetegek reggel még tüneteik mérséklődére számíthat­nak, ám délutánra egy fronthatás miatt a negatív hatások kerülnek előtérbe. Holnap kedvezőtlen ha­tásokkal számolhatunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents