Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-17 / 112. szám, szerda

DIGITALIA 2006. május 17., szerda 10. évfolyam 20. szám Szlovákiában a szoftverek 48 százaléka illegális A lista szerint a legtöbb felhasználó az Egyesült Államokban van, majd Kína és Japán következik Túl sok a lopott Windows ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Egymilliárd internetező? A napokban „hibaüzenet” keserí­ti meg sok szlovákiai felhasználó életét. A Microsoft ugyanis így pró­bálja meg kiszűrni az illegális Win­dows operációs rendszereket. A be­jelentkezés előtt egy üzenetet kap a felhasználó, hogy a Windows, ami a gépén van, illegális. Becslések sze­rint Szlovákiában a szoftverek 48 százaléka nem törvényes. Eddig több mint 200 ezer gépet ellenőr­zött a Microsoft, és további 550 ezer gép ellenőrzése még hátravan. Az eddigi eredmények szerint a legin­kább fertőzött város Kassa, itt a fel­használók 55 %-a illegális Windows XP-t használ. Ezt követi Privigye (54 %), Rózsahegy (54%), Liptószent- miklós (53%), és Rozsnyó (52%). A legkevesebb illegális szoftver Po­zsonyban és környékén, Trencsén- ben és Besztercebányán van. Aki szeremé legalizálni szoftve­rét, az a www.microsoft.com/slo- vakia/windows/legalizace/ olda­lon teheti meg. (szí) Nemrégiben tette közzé a comScore Networks nevű piackutató cég adatait, mi­szerint jelenleg a világon 694 millió (15 év feletti) ember internetezik. Ez a szám azonban lényegesen elmarad több más, megbíz­hatónak tartott forrásból származó adattól. FELDOLGOZÁS Mivel a cég sajtóközleményében a módszertan forradalmasításáról beszél, érdemes áttekinteni, valójá­ban miből is adódhatnak ezek az eltérések. A comScore közlése szerint 2006 márciusában a világ 15 év feletti népességének mintegy 14 százalé­ka használta a világhálót. A piacku­tató új, a globális felhasználói lét­számot és magatartást felmérni hi­vatott, World Metrix névre keresz­telt módszerének első eredményei­re alapozza ezt a számot, amelyben a különböző közösségi hozzáférési pontokon internetezők, illetve a böngészésre mobiltelefont és PDA- t használók nem szerepelnek. A lista szerint a legtöbb felhasz­náló az Egyesült Államokban van (152 millió), majd Kína (72 millió) és Japán (52 millió) következik. Európában Németország (32 mil­lió), Anglia (30 miihó), Franciaor­szág (23,9 millió) a sorrend. A netpolgárok száma világszerte a 700 milliót közelíti, ami viszont jó­val kevesebb a több különböző for­rás által is emlegetett 1 milliárd kö­rüli értéknél. Az International Telecommuni­cation Union (amelyet indikátorai­nak elkészítésében többek között az OECD és az Unió statisztikai hi­vatala, az Eustat is segít) legutóbbi nyilvános adatai a 2004-es év végi állapotot mutatják, amely szerint 862 millió volt a felhasználók szá­ma, ami nagyjából 140 milliós nö­vekedés a 2003 végén mért 724 millióról. Mivel a növekedési ütem valószínűsíthetően fennmaradt, az 1 milliárdos szám tűnik sokkal in­kább valósnak. Ezt támasztja alá az intemetworldstats.com ez év már­ciusában közölt összesítésének végeredménye 1 022 863 307 fel­használóról. Az oldal részben az említett ITU, valamint a tekintélyes Nielsen/NetRatings adatéit hasz­nálja, illetve kiterjedt helyi kapcso­latai vannak a lokális adatok gyűj­tésének érdekében. Hogy pontosan mi lehet a közel 30 százalékos kü­lönbség mögött, az egyelőre csak sejthető: a piackutató egy 2 milliós panelvizsgálat keretében jutott a 700 milliós végkövetkeztetésre. A World Metrix tehát egy olyan metó­duson alapszik, amely során a fel­használók engedélyezik, hogy a comScore adatokat gyűjtsön bön­gészési szokásaikról. Ez vélhetően máris jelentős csoportokat nem tesz láthatóvá a vizsgálat számára, illetve a már említett közösségi hozzáféréseket használók sem je­lennek meg a felmérésben, nem is beszélve arról, hogy bizonyos or­szágokban (például Japánban) igen jelentős a mobüinternetezők száma is. A cég többek között az online töltött órák számát és a leg­látogatottabb weboldalakat is rangsorolja, ebből a szempontból valószínűleg a módszer pontosabb eredményekkel szolgál, de a vüág internetfelhasználóinak megbecsü­lésére még mindig az országok táv­közlési, illetve statisztikai hivatala­inak adatain alapuló adatgyűjtési metódusok tűnnek megbízhatóbb- nak. (hvg.hu) Minden eddiginél vékonyabb Samsung-készülék Internethasználat az Európai Unióban U)7 111VSLM.1 Internetezők Lakosság Részesedés Növekedése Lettország 810000 35.3% 0.4% 440.0% FELDOLGOZÁS comm 2006 vásáron, és tervek sze­száma száma az EU-ban 2000-2005 Litvánia 968000 28.3 % 0.4% 330.2 % rint még ebben a hónapban piacra Ausztria 4650000 56.8 % 2.0% 121.4% Luxemburg 270800 58.9% 0.1 % 170.8% A koreai gyártó mérnökeinek a kerül Európában, júniusban pedig Belgium 5100000 48.7 % 2.2% 155.0% Magyarország 3050000 30.3 % 1.3% 326.6 % világon elsőként sikerült 7 millimé­Kínában, ára viszont egyelőre nem Ciprus 298000 31.0% 0.1 % 148.3% Málta 301000 78.1 % 0.1 % 652.5% térnél vékonyabb mobiltelefont al­ismert. A vüág legvékonyabb mo­Csehország 5100000 49.9% 2.2 % 410.0% Németország 48722 59.0 % 21.1% 103.0% kötniük, megdöntve saját korábbi bütípusa eddig is egy Samsung­Dánia 3762500 69.4 % 1.6% 92.9% Olaszország 28870000 48.8% 12.5% 118.7% rekordjukat. A Samsung legújabb modell volt: a p300-as viszont még Nagy-Britannia 37800000 62.9% 16.4% 145.5% Portugália 6090000 58.0 % 2.6 % 143.6% modellje, az SGH-X820-as műid­8,9 milliméterrel tartotta rekordot. Észtország 670000 50.0 % 0.3 % 82.8 % Spanyolország 17142198 38.7% 7.4 % 218.2% össze 6,9 milliméter vastag, beépí­A koreai gyártó nemrég jelentette Finnország 3286000 62.5% 1.4% 70.5 % Svédország 6800000 74.9 % 3.0% 68.0% tett 2 megapixeles kamerája van, és be, hogy 12 modellel bővíti lapos Franciaország 26214000 43.0 % 11.4% 208.4 % Szlovákia 2276000 42.3% 1.0% 250.2% mp3-lejátszóként is használható ­készülékeinek választékát. A cég Görögország 3800000 33.7% 1.6% 280.0% Szlovénia 950000 48.5 % 0.4% 216.7% adta hűül a Forbes. Az új modellt ezzel hazai pályán próbálja meg el­Hollandia 10806000 65.9% 4.7 % 177.1 % Európai Unió 230397000 49.8 % 100.0% 147.3 % május 10-én mutatták be először a hódítani a vásárlókat a laposmobil­Írország 2060000 50.7% 0.9% 162.8% nagyközönségnek az Oroszország­őrületet elindító Motorolától és a Lengyelország 10600000 27.8 % 4.6 % 278.6 % Forrás: internetworldstats.com, az adatokat 2006. március 31-én frissítették ban megrendezett Sviaz Expo­RAZR pengemobütól. (o) Egy optikai szál kapacitása több terabites jelátvitelt tesz lehetővé másodpercenként - e sebességen egy nagyfelbontású mozifilm letöltése egy másodperc töredéke A jelenleginél ezerszer gyorsabb optikai internet FELDOLGOZÁS Ausztrál tudósok bizonyosak benne, hogy hamarosan áttörést érnek el az optikai áramköri kap­csolási sémák területén, amivel az internet sebessége az ezerszeresére növelhető. Az Ultraszélessávú Eszközök és Optikai Rendszerek Központja - amely öt egyetem kutatási konzor­ciumaként működik az ötödik kon­tinensen - egy olyan fonton-chip kifejlesztésén dolgozik, amely ké­pes az optikai jeleket feldolgozni, s nem lassítja le a jelenleg használa­tos szilíciumalapú környezet - írja a Sidney Morning Herald. Az optikai jelek feldolgozása so­hasem látott sávszélességet tesz le­hetővé. Egy optikai szál kapacitása ugyanis több terabites jelátvitelt tesz lehetővé másodpercenként. Ezen a sebességen egy nagyfelbon­tású mozifilm letöltése egy másod­perc töredéke alatt megtörténik. Ez jelenleg órákat is igénybe vehet. Ha adatokat akarunk küldeni az interneten keresztül, akkor az uta­zás időnként elkerülhetetlenül le­lassul. Amíg az üvegszál-kábeleken halad az információ, addig nincs baj a sebességgel, de amint az in­formációfolyamot átirányítják, új­ragenerálják, felerősítik vagy bár­milyen módon feldolgozzák, az szi­lícium-alapú elektronikát kíván, s ez lelassítja az adatok előrejutását. A kutatóközpont szakértői sze­rint ezt az útszűkületet lehetne az ezerszeresére tágítani, ami prakti­kusan az internet sebességének ezerszeresére gyorsulását eredmé­nyezné. Ehhez optikai alapú számí­tástechnikát kellene használni, ahol fényről fényre kellene kap­csolni az elektronikus interferencia mellőzésével. Ben Eggleton kutatási igazgató szerint a központ négy alappillért fejleszt ehhez. Egy „regenerátort”, amely elektronika nélkül reprodu­kálja az optikai jelet, egy kapcsolót (switch), amely fényjelet használ egy másik fényjel irányításához, optikai puffer tárat a fény pulzálá- sának lelassításához, hogy köny- nyebben kezelhető legyen, s végül egy háromdimenziós fontonikus áramkört. A központ munkájában résztve­vő két intézmény, a Sidney Egye­tem és az Ausztrál Nemzeti Egye­tem egy hónapja bemutatott egy optikai switchet. (A programban még részt vesz a Macquarie Egye­tem, a Sidney Műszaki Egyetem és a Swinburne Műszaki Egyetem.) Bár a világ számos pontján dolgoz­nak a probléma megoldásán, Eggleton szerint nekik egy egészen eredeti megközelítésük van. Egy úgynevezett puha üveggel, a chalcogeniddel dolgoznak, amely megváltoztatja a fény törését, ha nagy intenzitású fényimpulzus éri. Ez az alapja a kapcsolójuknak, ami már nagyon kis energiamennyisé­geknél működőképes, s nagyon praktikus megoldásokat tesz lehe­tővé. A chalcogenid ráadásul nyomtatható, azaz könnyen lehet belőle áramkört készíteni. A tudósok kialakítottak egy úgy­nevezett „sáv-rés” struktúrát, ami tulajdonképpen apró lyukak min­tázata, amelyekkel képesek kont­rollálni a továbbhaladó fénysuga­rakat. Eggleton szerint egy a sáv­rés lehet a fényalapú megfelelője az elektronika alapelemének, a fél­vezetőnek. „A sáv-rés megengedi a fénynek, hogy egy meghatározott hányba haladjon tovább, ami vi­szont lehetővé teszi számunkra, hogy áramköri sablonokat alakít­sunk ki. így már van egy nagyon kompakt, kicsiny energiával mű­ködő optikai kapcsolónk, ami be­építhető egy optikai áramkörbe, s ami litográfiái, azaz nyomtatási módszerekkel előállítható” mondta a professzor. Az optikai kapcsolók megvalósítására kidol­gozott más megoldások többnyire szüícium alapúak, de az üveg használata sokkal nagyobb sebes­séget tesz lehetővé. Emiatt ezek­nek az optikai áramköröknek az elterjedése drámaian megnövelné az adatáramlás sebességét az egész világon. „Az a célunk, hogy több és több jelet dolgozzanak fel optikailag, hi­szen a fénysugár sokkal gyorsabb, mint az elektronfolyam. Ráadásul a félvezetőknek van egy belső se­bességi korlátjuk. Emiatt a fotoni- kai megoldásokat a telekommuni­kációban és számítástechnikában egyaránt felhasználhatják” - jelen­tette ki Eggleton. (hvg.hu) így működik a fény-chip Belépnek az optikai jelek (fényimpulzusok) a chipbe az emberi hajnál is vékonyabb üvegszálakon keresztül. Itt Összesűrítik őket az optikai áramkörök igényeinek megfelelően. Egy fény által vezérelt kapcsoló azonnal különböző optikai adatcsomagokat hoz létre. A be­épített elemek módosítják a fényt, például megváltoztatják a szülét kékről pirosra, felerősítik vagy késleltetik a jeleket. A prizmaszerű részegységek néhány színnek megtütják a továbbhaladást, míg má­sokat az útjuk folytatására küldenek.

Next

/
Thumbnails
Contents