Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-17 / 112. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 17. Kultúra 9 Európai turnéja keretében jövő kedden Pozsonyban, szerdán pedig Kassán koncertezik a legendás Omega Tudunk tanulni a fiataloktól Kóbor János, az Omega frontembere Pozsonyban tájékoztatta a saj­tót a zenekar európai turnéjáról és hamarosan megjelenő nagyleme­(Tomáš Benedikovič felvétele) Az Omega jövőre lesz negy­venöt éves. 1962-ben ala­kult, amikor a Rolling Stones. Kóbor János sze­rint van egy íratlan szabály a zenekaron belül: amíg Mick Jaggerék színpadon vannak, addig ők sem hagyják abba... PUHA JÓZSEF Az együttes énekes-frontembe­rével az európai turné két szlová­kiai állomása és a megjelenés előtt álló új nagylemez kapcsán beszélgettünk. Nemcsak a saját zenéjük került szóba. Kiderült, otthonosan mozog korunk rock­zenei világában, gyakran megfor­dul a lemezboltokban. Kereske­delmi rádiókat nem igazán hall­gat, és 1995 óta koncertre sem jár. Akkor lépett fel Budapesten a Rolling Stones; azt vallja, az volt a csúcs, amit képtelenség túlszár­nyalni, így nincs olyan előadó, akire jegyet váltana. Meglepetés számomra, hogy az Omega új albuma egy viszony­lag fiatal magyar kiadó gondozá­sában lát napvilágot. Valóban úgy volt, hogy a CLS Records adja ki, de időközben vál­tozott a helyzet. A régi kiadónk, a Hungaroton az utóbbi években szinte kizárólag archív kiadványo­kat jelentet meg újra, ezért új cég után néztünk. A CLS rugalmas csa­pat, a terjesztése is megoldott, ám miután szélesebb körben elterjedt, hogy új lemezre készülünk, jelent­keztek a magyarországi leányvál­lalatokkal rendelkező multinacio­nális kiadók js. A napokban az EMI mellett döntöttünk. Részben azért, mert Németországban is ez a cég mutatja a legnagyobb érdeklődést az anyag angol verziója iránt, és Csehországban, valamint Szlová­kiában is az EMI adja ki a napok­ban slágereink válogatásalbumát. Az új, egyelőre ismeretien le­mezről hány dal szerkeszthető be a slágerek közé a szlovákiai koncerteken? Hármat tűzünk műsorra. A ma­gyar kereskedelmi rádiók a napok­ban kezdik eljátszani az album há­rom kiemelt felvételét, ezeket mu­tatjuk be. A slágerek között, rövidí­tett változatban csendülnek fel. Ti­pikusan omegás dalokról van szó. Mi lesz a korong címe? Sokat vitáztunk rajta. Folytatni akartuk a hagyományt, hogy az egyik dal dme adja a lemez címét. Én a legjobb szövegű számnak az Ördögi cirkusz címűt tartom, zerol Bródy János írta. Később beláttam, hogy ez negatív cím lenne, nem tükrözné az album hangulatát. Az­tán felmerült, hogy a populárisabb Koncert a Mennyben legyen a cím- adó, de ez is kiesett, mert nem egy­értelmű cím. Egy hozzánk közelál­ló személy, aki bejárt a próbáinkra, felvetette, hogy az Égi jel legyen a címadó. Végül e mellett döntöt­tünk. Fordítva írjuk ki a borítóra. Égi jel: Omega. Mennyire lesz a zene omegás, és mennyire változik a mai rockkövetelményeknek megfele­lően? Az utóbbi években a gitárzenei hangzás megint előtérbe került, ezt a vonalat képviseljük. Két gitárosra építünk; Molnár Gyuri mellett Sze­keres Tamás most már több mint tíz éve szinte állandó, hatodik tagja a zenekarnak. A dalok ugyanakkor magukon viselik a tőlünk megszo­kott kicsit misztikus, elvont zenei világot is. Én az Időrabló, a Csilla­gok útján és a Gammapolis című le­mezek folytatásának nevezném. Figyelik önök a rockzenei tör­ténéseket? Tapasztalják, hogy jobb kiadványok születnek, mint néhány évvel ezelőtt? Teljes mértékben. Mielőtt bele­vágtunk az albumba, komoly bevá­sárló körútra mentem, sok új CD-t vettem. A társaim is. Valóban na­gyon jó együttesek tűntek fel az el­múlt években, különösen Angliá­ban. A hatásuk a gitárnál lesz meg­figyelhető. A nagy, legendás zenekarok nem szokták bevallani, hogy le­het tanulni a fiataloktól... Sohasem titkoltuk, hogy tu­dunk tanulni a fiataloktól. Mi nem egy irányzathoz kötjük magunkat, mint az AC/DC vagy a Rolling Stones. Nekik van kialakult stílu­suk, s abból nem engednek. Mi változatosak vagyunk. Az első há­rom lemezünk beates slágeressége után jött három hardrockos, utána úgynevezett space-es, űrrockos zenével próbálkoztunk, ezt köve­tően kimondottan rockzenei hár­mas következett. Most erre a friss, lendületes britrockra alapoztunk, de még egyszer hangsúlyozom: a hangszerelés alapvetően omegás. Megnevezhetőek a kedven­cek? Nekem sokáig a U2 zenéje volt a nyolcvanas évek derekán az utolsó, ami igazán bejött. Ezután csak ke­vés együttes tudott lekötni, például az INXS. Nagyon sajnálom, hogy Michael Hutchence meghalt, nagy tehetség volt. Ahogy mondtam, újabban az angolok érdekelnek. Szeretem az Oasist is, de nem iga­zán áttörő a zenéjük, a Coldplay-é sokkal inkább. Az utóbbi időben so­kat hallgattam a Green Dayt is, igaz, ők amerikaiak. A pofátlan egyszerűségük és lendületességük nyűgözött le. Nemrég hallgattam meg a szintén amerikai Toto új albumát. Az is remekül szól. Ha már így belecsöppentünk a zenei kínálatba, megkérdem: hogy látja a magyar helyzetet? Létezik néhány együttes, ame­lyek tanúbizonyságot tesznek ar­ról, hogy nálunk is vannak más ze­nei szemléletű fiatalok, akik nem a sablonos divatzenét játsszák. Na­gyon meghatározó zenekar nincs közöttük, olyanok viszont akad­nak, amelyekre érdemes odafi­gyelnünk, mert jó irányt követnek. Például a Tankcsapda vagy a Hoo­ligans. A múltkor láttam valame­lyik reggeli tévéműsorban a Super- nemet, ők is jópofák. Kinek az ötlete volt a mostam európai tűmé? Nem félnek attól, hogy mára nemzetközi szinten elfelejtődtek? Ez a tűmé évek óta dédelgetett álmunk. Az otthoni fellépéseink­nek mindig hatalmas közönsége van, és foglalkoztatott minket, ho­gyan fogadnának azokban az or­szágokban, ahol nagy sikereink voltak a múltban. Természetesen nem ugrottunk fejest a mélyvízbe, hiszen korántsem voltunk biztosak abban, hogy minden úgy zajlik majd, ahogy azt otthonról elkép­zeltük. Ezért tavaly volt egy-két tesztelő fellépésünk. Prágában két és fél ezer ember előtt játszottunk, többen voltak a koncertünkön, mint a Duran Duran-én. Felléptünk Németországban, Erdélyben és itt, Szlovákiában is. Kiderült, nem kell félnünk, bátrabban és messzebbre is tervezhetünk. Nagyjából minde­nütt felmértük a lehetőségeinket, tudjuk, milyen nagyságrendű kon­certeket lehet bevállalni az egyes városokban. MOZIJEGY A Da Vinci-kód FILMAJÁNLÓ Holnaptól vetítik a hazai mozik Dan Brown világsikert aratott re­génye, A Da Vinci-kód alapján for­gatott filmet. A neves amerikai tudós, Robert Langdon éppen Párizsban tartóz­kodik, amikor az éjszaka közepén telefonon keresik. A Louvr-e egyik jól őrzött termében holtan találták a múzeum egyik kurátorát, és a rendőrség abban bízik, Langdon segíthet megfejteni a rejtélyt: az ál­dozat mellett ugyanis érthetetlen­nek tűnő jeleket találtak. A tudós akarata ellenére viharsebesen ke­veredik bele az eseményekbe: szakértőből hamarosan gyanúsí­tott lesz, és kénytelen együtt me­nekülni a kurátor kiismerhetetlen unokájával. Nemsokára rájönnek, hogy két titkos egyházi társaság, a Sión testvérei és az Opus Dei har­cába keveredtek bele: a harc talán több száz éve tart, tétje pedig az a titok, melynek megfejtése talán a Párizson, London, kalandokon, tit­kokon, gyilkosságokon keresztül­vezető hosszú út végén várja őket. (port.hu) Színes amerikai misztikus film. Rendező: Ron Howard. Szereplők: Tom Hanks (Robert Langdon), Audrey Tautou (Sophie Neveu), Jean Reno (Bezu Fache), Ian Mc­Kellen (Sir Leigh Teabing), Paul Bettany (Silas), Alfred Molina (Bishop Aringarosa), Jürgen Prochnow (André Vernet) Audrey Tautou és Tom Hanks (Képarchívum Ma nyit a világ egyik legrangosabb filmmustrája Magyar filmek Cannes-ban MT1-TUDOS1TAS Párizs. A Da Vinci-kód című, Ron Howard rendezte film világ­premierjével kezdődik ma este az 59. cannes-i filmfesztivál, amely­re húsz év után először négy ma­gyar film is meghívást kapott. A harmincezer résztvevővel május 17. és 28. között zajló nem­zetközi filmfesztivál és filmvásár megnyitóján versenyen kívül mu­tatják be Dan Brown 40 millió pél­dányban elkelt sikerkönyvének hollywoodi filmváltozatát. A Fesz­tiválpalota vörös szőnyegén felvo­nuló 1500 díszvendég között lesz­nek a film főszereplői is: Tom Hanks és Audrey Tautou. A hivatalos programba 30 or­szág 1500 filmjéből hívták meg a szervezők azt az 55 alkotást (48 világpremier), amelyek közül húsz versenyezhet az Arany Pál­máért. Az alkotók között lesznek Cannes-ban visszatérő vendégnek számító rendezők, úgy mint a spa­nyol Pedro Almodovar, akinek Volver című filmjének főszerepét Penélope Cruz alakítja, a finn Aki Kaurismaki (Laitakaupungin Va­lót - A külváros fényei), a brit Ken Loach (The Wind That Shakes The Barley) és az olasz Nanni Moretti (Akajmán). A francia sajtó az Arany Pálma egyik nagy esélyeseként említi a Magyarországon is nagy sikert aratott 21 gramm című film mexi­kói rendezőjének, Alejandro Gon- zález Inárritunak az egyszerre több pszichológiai és földrajzi sí­kon ftitó - latin-amerikai iroda­lom által ihletett - Babel című al­kotását Brad Pitt-tel és Cate Blan­chett-tel a főszerepben. A feszti­vál második legrangosabb szekci­ója, az Un certain regard (Egy bi­zonyos tekintet) holnap este 24 rendező Paris, je fáimé (Párizs, szeretlek) című közös alkotásával nyílik meg. A világ minden tájáról származó alkotók - köztük Gus Van Sant, a Coen testvérek, Gé­rard Dépardieu, Ettore Scola, Nobuhiro Suwa - ötperces rövid­filmeket forgattak a szerelemről Párizs utcáin. Az Un certain regard 24 alkotása között pénteken mutatják be Cannes-ban Páli! György második játékfilmjét, a Parti Nagy Lajos no­vellái alapján készült Taxidermiát, amely a 37. Magyar Filmszemle fő­díja mellett a hazai seregszemlén további öt díjat elnyert. A szintén hat filmszemle-díjat, köztük a leg­jobb rendezésnek járót elnyert Fe­hér tenyér, Hajdú Szabolcs fümje a Quinzaine des réalisateurs (Ren­dezők kéthete) nevű programban húsz játékfilm között versenyez­het. Áz idei legjobb magyar első­filmes Kocsis Ágnesnek két filmje is meghívást kapott a Croisette-re. Friss levegő című nagyjátékfilmje az új tehetségek felfedezését célul kitűző, hét filmet bemutató Se- maine de la Critique (Kritikusok hete) sorozatban és a legjobb cannes-i első filmesnek járó Ca- méra d’Or (Arany kamera) díjért is versenyezhet. Á vírus című vizs­gafilmje pedig a legjobb főiskolás alkotások Cinéfondation nevű programjában kerül bemutatásra. A filmvásáron Goda Krisztina Csak szex és más semmi és Gárdos Péter Az igazi mikulás című alkotását is vetítik. Fried István tanulmánya az Irodalmi Szemlében Egy nap Márairól LAPAJÁNLÓ A költészet napja alkalmából ünnepélyes keretek között emlé­keztek meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban Márai Sándor mun­kásságáról. Fried István egyete­mi tanár, Márai munkásságának kiváló ismerője az író polgártu­datával, polgárillúziójával, pol­gármegjelenítésének nemegy­szer vitatott kérdésével foglalko­zott. A vita lényege, milyen mér­tékben irodalmi/művészeti fo- gantatású ez a képzet, s lehet-e csak Thomas Mann polgártörté­netéből eredeztetni ezt a maga­tartásformát, vagy más összete­vői is vannak annak a kérdéskör­nek, mely úgy fogalmazódik meg, valóban hősies feladat-e polgárnak lenni, az írói vállalko­zás avatja-e azzá, s van-e reális esélye, hogy a létezés vállalása feladattá váljék. Egy nap Má­rairól címmel közli a folyóirat az említett előadást. A magyar irodalom szabadság­képeit idézi emlékezetünkbe Cs. Nagy Ibolya A katár madár üze­nete című esszéje, megerősítve, hogy „a históriai időből felbuk­kan a nép, melynek demokrácia­felfogása, szabadságeszméje szá­zadokkal előzte meg a korát, s lett miatta céltáblája a királynak, ahogy istenképe miatt pedig cél­táblája lett a pápának”. Itt említ­jük meg Duba Gyula Emlék és re­gény című esszéjét is, melyben a szerző nemcsak a hatások logiká­ját követi, hanem regényeinek a „szövetét” is szemügyre veszi az ösztönök és a sors körvonalai, valamint emberméretű megpró­báltatásaink fényében. Az ívnak a csukák, az Aszály, valamint a Vajúdó parasztvilág líraiságát vizsgálja, szembesülve a világiro­dalmi irányzatok elvárásaival is. Grendel Lajos tanulmánya (Ma­gyar líra és epika a XX. század­XI.IX. ÉVE 1 5. SZÁM i. i. MÁJUS *J ÁRA 20,- SK Gál Sándor, Öllős Edit, Markó Emil és Csáky Károly versei f ried István: Jigjr nap Maráiról 1 MSS fcwuai Munm»: Cs. Nagy Ibolya: A katár üzenete I-ajos: Magyar lira ŕs epiku a 20. században Alcb Péter: Jancsi és Juliska, a farkas és a löbbick A Múltvallató Emlék és regény „ümo mi sajátítjuk el a klasszikus irodalmi IRODALMI SZEMLE 200« 5 IRODALOM Cl KRITIKA D TÁRSADALOMTUDOMÁNY ban címmel) békésebb „vizekre” csábít: Móricz Zsigmond hatal­mas életművével ismertet meg bennünket, a kiterjedt forrásmű­vek megidézésével és a modern próza illusztris képviselőjeként. Következtetései egyértelműek: Móricz Zsigmond „legjobb műve­ivel, ha a nyugati és orosz realis­tákhoz képest megkésve is, világ- irodalmi rangot adott a magyar realista epikának.” Szépíróink alkotásai közül Gál Sándor és Öllős Edit verseire, va­lamint Aich Péter szokatlan elbe­szélés-kísérletére hívjuk fel a fi­gyelmet. Köszönti a lap a 80 éves Géczi Lajost, s részletet közöl az ünnepelt tanár, helytörténész és néprajzgyűjtő közeljövőben meg­jelenő nagykaposi városmonog­ráfiájából is. Olvashatjuk a folyó­iratban Ivan Štrpka beszélgetését Valér Mikula professzorral a szlo­vák irodalom klasszikusai soro­zat elképzeléseiről. A Tallózó ro­vatban Bodor Béla és Borbély Szilárd kritikáját találjuk, Tőzsér Árpád: Faustus Prágában című verses drámájáról, mely az idei Ünnepi Könyvhét újdonságai kö­zé tartozik, (zsolt)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents