Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-16 / 111. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 16. Tudomány - hirdetés 11 Nem akármilyen horgásztóról van szó A fiú arra ébredt fel, hogy valami a fejének csapódott, de harapást nem érzett Teknőssziget Budapesten Halálos denevérharapás történt Texasban MTl-OSSZEFOGLALO Erezte a becsapódást, de a harapást nem, ez lett a veszte (Képarchívum) A Budapest XVI. kerületében lévő Naplás-tó, a gyanútlan arra járónak egy átlagos, nem túl látványos horgásztónak tűnik. Ennek ellenére a tó, a környező láprét és a nádas, számos védett növény és állatfajnak ad otthont, többi között az egyetlen hazai őshonos teknősfajunk, a mocsári teknős élőhelye is. ÖSSZEFOGLALÓ A bejáratnál tájékoztató tábla hirdeti, hogy nem akármilyen horgásztóról, hanem egy igen jelentős vizes élőhelyről van szó, melynek különlegességét az is növeli, hogy egy nagyváros területén található, ahol az intenzív emberi hatás nem elhanyagolható. Mintaterület és bemutatóhely A tó fontos élőhelye a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek (Emys orbicularis). A mocsári teknős elsősorban lassú folyóvizekben és állóvizekben fordul elő, azok vízinövényzettel benőtt részem. A WWF-Magyarország által 2002- ben indított mocsári teknős védelmi program keretében az ország számos területén folyamatos állományfelmérést végeznek, melynek elsődleges célja az állomány változásának nyomon követése, és az élőhely védelmének biztosítása. „A Naplás-tó egyfajta mintaterületül és bemutatóhelyül szolgál” - nyüatkozta lapunknak Bera Márta, a program koordinátora. A többéves kutatás során néhány itt élő egyedet rádióadóval láttak el, hogy nyomon követhessék a mozgásukat. Élvefogós csapdákkal pedig az állomány méretét próbálják meghatározni, ez mintegy száz egyed körül lehet. Mivel a tavon a horgászat és a hétvégi turisták miatt erős a zavarás, a nádas egyes részeit bójákkal kerítették el, hogy védelmet biztosítsanak a teknősök számára. Ugyanakkor fatörzseket is helyeztek a vízbe, ami kiváló napozóhely a teknősök számára. Az országos állomány méretéről nehéz pontos adatot adni - állítja a szakértő -, a becslések inkább a nagyságrendi változásokra vonatkoznak. A még jelentős számban előforduló őshonos fajra a legnagyobb veszélyt egyrészt az élőhelyek beszűkülése, valamint az emberi zavarás jelenti, ugyanis gyakran tönkreteszik a tojásrakó helyeiket, elpusztítják őket a vélt károkozás miatt, számos egyed pedig az élőhelyet keresztező automaton végzi. Konkurens teknősök Egy másik szintén jelentős veszélyforrás a vörösfülű ékszer- teknős, ugyanis a megunt, egyébként melegebb területekről (Észak-Amerika déli területeiről) származó hobbiállatot a tulajdonosaik gyakran a mocsári teknős élőhelyéül szolgáló kis tavakba, vízfolyásokba teszik ki. Bár korábban a szakértők azt gondolták, hogy az ékszerteknősök nálunk nem képesek áttelelni, úgy tűnik, tévedtek, a tapasztalatok szerint nagy részük átvészeli a telet. Sőt, a szakirodalom szerint Franciaországban annyira „berendezkedett” ez a faj, hogy még ott született egyedeket is regisztráltak. Mivel az elmúlt évtizedek során a hazai vizekben egyre szaporodó számú ékszerteknős meglehetősen jól alkalmazkodott az európai klímához és természeti adottságokhoz, nem lévén természetes ellensége, komoly konkurenciát jelent az őshonos mocsári teknős számára, mivel táplálékuk hasonló: halak, algák, rovarok, csigák, férgek. Az ékszerteknős ráadásul jóval aktívabb, mint az őshonos társa. Ugyanakkor fordítva is igaz, vagyis előfordul, hogy a mocsári teknőst befogják hobbiállatnak, holott védett fajról van szó. A férfiak viselik a szoknyát A mocsári teknős hátpáncélja sötét zöldes-bamás-fekete színű, melyen sárga mintázat látható. A kifejlett nőstény általában nagyobb, mint a hím. Viszont a hím hátpáncéljának hátsó felén lévő szegély (un. szoknya) szélesebb, mint a nőstényé, ezért mondják, hogy a férfiak hordják a szoknyát. A haspáncél világos színű és sötét foltokkal mintázott. Az október végén (november elején) magát iszapba ásó teknős tavasszal - áprilisban - jön elő a telelésből, és májusban párzik. A fehér, lágy héjú tojásokat a talajba ásott mélyedésbe teszi. A lerakott mintegy tíz tojásból általában egy-kettő kel ki, viszont a tojások áttelelhetnek, és bár kevés eséllyel, de következő tavasszal, akár ki is kelhetnek belőlük az új egyedek. A mocsári teknős éjjel aktív, vagyis ekkor jár vadászni, nappal pedig a vízparton vagy a vízből kiemelkedő ágakon napozik. Mivel félénk állat, a legkisebb zavarásra a vízbe ugrik, ezért fontos az élőhelyek zavartalansága. A mocsári teknős védelmi program részeként, a Naplás-tónál, de az ország több pontján is, májusban, ü- letve ősszel a WWF szakértői bemutatót tartanak a lakosság számára, ahol az érdeklődők számos érdekességet megtudhatnak erről a fajról és élőhelyéről. (NG) Zachary Jones egy hónapja arra ébredt, hogy egy denevér csapódott a fejének. Bár a fiú nem tudta, a kis állat meg is harapta. A16 éves kamasz veszettséget kapott, és egy hónap múlva meghalt. Denevérharapás végzett egy texasi kamasszal. A 16 éves fiú veszettséget kapott a denevér harapásától. Az áldozatot, Zachary Jonest egy hónapja alvás közben harapta meg a nyitott ablakon berepülő denevér. A fiú arra ébredt fel, hogy valami a fejének csapódott, de harapást nem érzett. Az állatot a családtagok egy törülköző segítségével megfogták, majd kidobták az ablakon, így a későbbiekben nem volt mód megvizsgálására. Amikor a fiún jelentkeztek a betegség tünetei, egy houstoni kórházba vitték, de az orvosok erőfeszítései nem jártak eredménnyel. A hét végén Zachary meghalt. A klinikán az orvosok ugyanazt a gyógymódot alkalmazták a fiúnál, amellyel 2004-ben sikerült megmenteni egy 15 éves, szintén veszettségben szenvedő wisconsini lány életét, de a kórház szóvivője szerint a fiúnál egyrészt előrehaladottabb stádiumban volt a betegség, másrészt ő a szörnyű kór egy súlyosabb változatát kapta meg, műit az említett tinilány. Az Egyesült Államok egészség- és járványügyi központjainak nyü- vántartása szerint az országban 1998 óta összesen tíz ember vesztette életét veszettség miatt. A veszettség, amelynek tünetei gyakran csak hetekkel a fértőzés után jelentkeznek, pusztító idegrendszeri károsodást okoz, és csaknem mindig halálos. A denevérek gyakoriak Texas szövetségi államban tavaszonként, amikor telelőhelyükről, Mexikóból visszaköltöznek észa- kabbi területekre. Természetvédelmi szakemberek szerint hasznos állatok, mert rovarokkal táplálkoznak és közreműködnek kultúrnövények beporzásában. Mocsári teknős (Képarchívum) Üdüljön a mi utasbiztosításunkkal Több szerződés, job Képzelje el, hogy üdülése tökéletes, és tegye hozzá a mi egyéni utasbiztosításunkat. Az ilyen üdülésen igazán nincs mitől félnie, mert csak mi nyújtunk a gyógykezelésekre korlátlan fedezetet. Az Ön biztonságos világa Most már interneten és infovonalon keresztül is 0800 122 222 www.allianzsp.sk Allianz (fij) Slovenská poisťovňa BP-6-11827
