Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-15 / 110. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Vasvillával várták a betelepülőket Puhó. Nimnica lakosai nem hagyták, hogy a közeli Puhóból (Púchov) a községben helyezzék el a lakbérhátralék miatt kitelepí­tett, többségében roma embereket. A város vezetése egy házat vá­sárolt itt számukra. A helyzet a hétvégi költöztetéskor kiéleződött, a község polgármestere polgári engedetlenségre szólított fel. A mintegy 200 helybéli ellenállását látva a rendőrség elszállította a tíz nemfizetőt, akiknek letelepedését még a helybeli romák is el­lenzik. (S, ú) Dicséri reformjainkat a mexikói elnök Pozsony. Mexikó is felhasználhatná a szlovákiai reformok ta­pasztalatait - hangzott el Vicente Fox Quesada mexikói elnök és Ivan Gašparovič szlovák államfő szombati pozsonyi találkozóján. Az észak-amerikai köztársaság elnöke csodálja „a szlovákiai mo­dern adóreformot”, ezért Mexikó elemezni fogja az egykulcsos adórendszert. A két fél megegyezett abban, hogy nagy lehetőségek rejlenek a vegyipari, a gépipari termékek kölcsönös kereskedelmé­ben, továbbá a turizmusban. (SITA) 2010-ben autópályán Kassáig? Pozsony. Pavol Prokopovič közlekedési és távközlési miniszter szerint 2010-ig elkészül a Pozsonyt Kassával összekötő Dl-es autópá­lya. „Valamennyi sztrádaszelvény megépítésének ütemterve úgy van előkészítve, hogy a 2010-es céldátum abszolút reális” - nyilatkozta a miniszter a Szlovák Televízió tegnap déli vitaműsorában, hozzátéve: az RI-es gyorsforgalmi utat pedig 2010-ben vagy 2011-ben adhatják át. Ezzel szemben vitapartnere, Ľubomír Vážny (Smer) határozottan cáfolta az állítását, kijelentve: az autósok leghamarabb csak 2012- ben, esedeg 2013-ban tehetik meg autópályán az utat a fővárostól Kassáig. Abban viszont mindkét fél megegyezett, hogy a következő kormánynak be kell vezetnie az elektronikus útvám rendszerét. Pro­kopovič szerint a 3,5 tonnánál nehezebb járművek kilométerenként mintegy 4 koronát üzemének, (s, t) Ján Slota az OTP bankot vádolja Pozsony. Ján Slota, az SNS elnöke úgy véli, a következő kor­mányban semmi keresnivalója az MKP-nak és a KSS-nek. A Markíza Testre szabva című műsorában elmondta, végső esetben a HZDS-szel és Vladimír Mečiarral is hajlandó lenne együttműködni a kormányban. Szerinte az MKP rengeteg kárt okozott Szlovákiá­nak az elmúlt nyolc évben, és veszélyt jelent az országra. Szerinte az európai uniós alapokból érkező támogatások többsége az OTP Banka Slovenskon keresztül fut be hozzánk, a bank Slota szavai szerint szintén magyar. (SITA) Megépülhet a nyergesi cementgyár Nyergesújfalu. A Hokim cementgyárának építéséről kiírt teg­napi népszavazáson a részvétel nem érte az 50 százalékot, így az érvénytelen, de a megjelentek kétharmada egyetértett felépítésé­vel. „Az eredmény megerősítette a képviselő-testület határozatát a beruházás megvalósulásáról” - mondta Miskolczi József polgár- mester. A 63 milliárd forintos beruházással Esztergom közelében megépülő gyár a legkorszerűbb lenne Európában, és kiváltaná az elöregedett lábatlapi üzemet. Az ott foglalkoztatott 230 fő átvétele mellett 52 új munkahelyet teremtene. (MTI) Mikuláš Dzurinda Martin Fedort ölelgeti, a boldog ara boldog. Szom­baton trencséntyeplicben megnősült a védelmi miniszter, az ese­ményre az SDKU párttagságának egy jelentős része, a város lakói és a fürdővendégek is kíváncsiak voltak. A mézeshetek azonban ki vannak zárva, a miniszter már ma reggel a brüsszeli NATO-központba repült egy megbeszélésre. (TASR-felvétel) A memorandum megfogalmazói az MKP-nak akartak ártani - véli Bugár Béla pártelnök MKP-elhatárolódás a kiáltványtól Komárom. „Az MKP teljes egészében elhatárolódik at­tól a memorandumtól, ame­lyet Szlovákia uniós csatla­kozásának második évfor­dulóján ismertettek Brüsszelben, és amely úgy­mond a szlovákiai magyar­ság igényeit tartalmazza” - nyilatkozta lapunknak Bugár Béla pártelnök. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Akik ilyen memorandumot megfogalmaznak, azok el vannak szakadva a valóságtól, nem akarják észrevenni az elmúlt nyolc évben elért eredményeket. A választások előtt pár héttel olyan követeléseket megfogalmazni, amelyektől még a józanul gondolkodó szlovákoknak is feláll a szőr a hátán, eleve nem azt a célt szolgálja, hogy segítsen a szlo­vákiai magyarokon, hanem hogy ártson az MKP-nak.” A szóban forgó memorandumot állítólag azon a sajtótájékoztatón osztogatták, amelyet a Bernat Joan i Marí meghívására Brüsszelbe uta­zó négytagú szlovákiai magyar kül­döttség (Erdélyi Géza püspök, Ha­vasi Péter, Hulkó Gábor és Petheő Attila) tartott. Szerzői ismeretle­nek, Bugár szerint brüsszeli csopor­tok, illetve brüsszeli magyarok áll­hatnak mögötte. „Sajnálatos, hogy alávaló módon az említett szlováki­ai magyar küldöttség brüsszeli láto­gatását használták fel e kiáltvány terjesztésére” - mondta Bugár. A küldöttség tagja volt az MKP válasz­tási listáján az Ifjúsági Csoport szí­neiben szereplő Petheő Attila és Hulkó Gábor is, akik állítják: kinti sajtótájékoztatójukon nem talál­koztak a szóban forgó kiáltvánnyal; csupán itthon értesültek a memo­randum létezéséről, mégpedig az MKP pénteki elnökségi ülésén, ma­gától Bugár Bélától. „Mi vállaljuk mindazt, amit az Európai Parla­ment képviselői meghallgatásán a szlovákiai restitúcióval, valamint a magyar nyelvhasználattal, a népes­ségfogyással, a magyar iskolákba beíratottak romló arányával kap­csolatban elmondtunk, de a memo­randummal nem találkoztunk” - szögezték le mindketten, (vkm) Mi áll a névtelen memorandumban? Követeli, hogy részesüljön megfelelő kárpótlásban az ország va­lamennyi polgára az elszenvedett deportálásért és kényszermunká­ért; szűnjön meg a hamis propaganda a múltról az iskolákban és a médiában; magyar többségű régió létrehozása; teljes magyar anya­nyelvű iskolarendszert óvodától egyetemig; esélyegyenlőséget az élet minden területén; legyen a magyar az állam második hivatalos nyelve; szövetségi államforma két egyenrangú államalkotó nemzet­tel, a szlovákkal és a magyarral. Júliustól a jól keresők, októbertől a kiskeresetűek is többet fizetnek, ha emelkedik a minimálbér Emelkedik a társadalombiztosítási járulék ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Júliustól magasabb társadalombiztosítási járulékot fi- zetnek a legjobban keresők, emel­kedik ugyanis a kivetési alap felső határa. A havi emelkedés akár az ezer koronát is meghaladhatja. A Szociális Biztosító szerint az intézkedés mintegy 20 ezer embert érint, ennyien vannak csak tehát, akik havi 47 475 koronánál többet keresnek. A kivetési alap felső hatá­rát az előző éves átlagbér határoz­za meg, mely 2005-ben 17 274 ko­rona volt, szemben a 2004-es 15 825 koronával. A nyugdíjjárulék és a munkanélküli biztosítás esetében jelenleg a 2004-es átlagbér három­szorosa jelenti a kivetési alap felső határát, ami 47 475 korona. Az át­lagbér tavalyi jelentős emelkedése miatt ez az összeg több mint 4 ezer koronával, 51 822 koronára nő. Kisebb lesz az emelkedés a be­tegbiztosítás esetében, mivel itt a kivetési alapot az átlagbér másfél- szerese határolja. Jelenleg legfel­jebb 23 738 koronából kell űzetni, júliustól a felső határ 25 911 koro­na lesz. A magasabb összeget au­gusztusban kell először űzetni. Az alsó kereseti határ közelében moz­gók októbertől számíthatnak a tár­sadalombiztosítási járulék emelke­désére, ha az új kormány a mini­málbér emelése mellett dönt. A ki­vetési alap alsó határa ugyanis a mindenkori minimálbérrel azonos, mely jelenleg 6900 korona. A nyugdíjrendszer átalakítása­kor a kormány a társadalombiztosí­tási járulék csökkenését ígérte, ez azonban nem valósult meg érzékel­hető mértékben. Csak a munka­adók esetében csökkent 3,25 szá­zalékponttal a betegbiztosítási já­rulék, viszont az új rendszerben ők fizetik alkalmazottaiknak a táp­pénzt a betegség első tíz napjában. A betegbiztosítási alap egyenlege további járulékcsökkenést is lehe­tővé tenne, mivel évente többmilli- árd koronás többlet keletkezik, ám a Szociális Biztosító ezt rendszere­sen a nyugdíjalapban keletkező hi­ány csökkentésére fordítja. A nyug­díjtörvény a legutóbbi módosítás előtt csak az év végéig tett lehetővé ilyen pénzátcsoportosítást, ám a képviselők áprilisban egy évvel ki­tolták a határidőt, (lpj) Hogyan emelkedik a társadalombiztosítási járulék legmagasabb összege A maximális járulék* Munkaadó jelenleg 11 196 július elsejétől 12218 különbség 1 022 Alkalmazott 4132 4 509 377 Összesen 15 328 16 727 1 399 Egyéni vállalkozó 14 696 16 039 1 343 * minden biztosítás esetében a kivetési alap felső határából számítva (forrás: sme, lpj) A magyarok 31 százaléka támogatott adójából valamilyen társadalmi vagy kulturális szervezetet Csak 28 százaléknyian adtak 2 százalékot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A megkérdezetteknek csupán 28,4 százaléka adta oda adójának 2 százalékát valamelyik társadalmi szervezetnek, 5 százalé­kuk pedig nem is tudott ilyen lehe­tőségről - derült ki az MVK közvé­lemény-kutató felméréséből, ame­lyet kiadónk megbízásából végzett. Milyen sugallatra döntött a 2 szá­zalék átutalásáról? A válaszadók 4,5 százaléka mondta, hogy reklá­mok hatására. Leginkább az isme­rősök befolyásolták (10,5%), majd a munkaadók (5,2%), azonban a fő csoportot azok képezik (71,6%), akik a témában nincsenek érintve. Főként a felsőfokú végzettségűek adakoztak üy módon, minden má­sodik (52,8 százalék) segítette a nonprofit szervezeteket, míg az alapfokú végzettségűeknek csupán a 6,3%-a. Bár a 2%-os adó nem be­folyásolja a nettó bér nagyságát, mégis elsősorban a magasabb fize- tésűekre jellemző ez a gesztus: a 15 és 20 ezer korona közötti fizetésből élők 37,1 %-a, a 20 ezer korona fe­lett keresőknek pedig 41,6%-a segí­tette az alapítványokat. Érdekes, hogy a jótékonyság mértéke nem függ a vallásosságától: a hívők 24,9%-a, az ateisták 34,3%-a segí­tett ilyen szervezeteket. Ami az adakozók nemzetiségét illeti, nincs érdemi különbség a szlovákok és a magyarok között (28,2%, illetve 30,9%). A településszerkezet és a regionális megoszlás sem befolyá­solja érdemben az adakozókedvet. Például alig van különbség a 2000 főnél kisebb települések, valamint Pozsony és Kassa között: az előbbi kategóriában a megkérdezettek 28%-a, az utóbbiban pedig 26,8%- a adta oda adója 2%-át. Csak a zsolnai kerület mutat érezhető el­maradást (16,9%), míg az élen a nagyszombati áll 39%-kal. Végeze­tül a pártszimpatizánsok e téren nagyvonalúbbak az égjük pártra sem szavazóknál; az élen az ANO szavazói állnak 48,3%-kal, legke­vesebben pedig a HZDS hívei közül adakoztak, (só, ú) Annak is érdemes újra próbálkozni, akinek egyszer már elutasították a kérvényét Kárpótlás a büntetőszázadba sorozottaknak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Már csak másfél hóna­pig igényelhetnek kárpótlást azok, akiket a II. világháború után bünte­tőszázadokba soroztak be, azaz úgjmevezett PTP-sek, 1954 után pedig TP-sek voltak. A kérvényeket eredetileg tavaly december 31-éig lehetett benjüjta- ni, ám a képviselők az utolsó pilla­natban kitolták a határidőt június 30-ig. Aki ezt az időpontot is lekési, többé már nem kérvényezhet kár- pódást. A kérvényben fel kell tün­tetni, hogy az adott személy a 726/2004-es számú kárpóüási tör­vény alapján fordul a védelmi mi­nisztériumhoz. Becsületbeli nyilat­kozatot kell mellékelni arról, hogy a kérvényező szlovák állampolgár! Ezenkívül fontos csatolni az illeté­kes regionális katonai levéltár iga­zolását arról, hogy hol, mikortól meddig volt büntetőszázadban, s milyen feladatokat végzett. Min­denki jogosult a kárpódásra, aki nem volt elítélve és fegyver nélkül szolgált - olyan kezébe ugyanis nem adtak fegyvert, akit politikai megbízhatadansága miatt soroz­tak be, bármi - akár ennek ellenke­zője is - állt hivatalos papírjaiban. Ató már egyszer kérte a kárpódást, de elutasították, most érdemes még egyszer megpróbálnia! Koráb­ban ugyanis több kérvényt amiatt utasítottak el, mert dacára a meg- hurcolásnak, az illető dossziéjában azt szerepelt, hogy megbízható (vagy már megbízható) a szocialis­ta rendszer számára! Lehet, hogy a tavaly decemberben megváltozta­tott kritériumok alapján már jár kárpódás, ám a hivatal csak kérvé- nyezés esetén bírálja felül a korábbi elutasító döntést. A kilencvenes években már volt lehetőség a büntetőszázadosok kárpótiására, akkor a nyugdíjhoz ítéltek meg bizonyos járulékot. Most az is újfent kérvényezze, aki akkor kérte, ugyanis a járulék meg­szűnik. Az újabb kárpódás egyszeri összeg formájában történik, min­den ledolgozott hónapért 1500 ko­rona jár. Aki két évnél hosszabb ideig szolgált, annak ezen felül hó­naponként már 2000 koronát ad­nak, ám a teljes összeg nem halad­hatja meg a 60 ezret. Ha az illető már nem él, házastársa is benjmjt- hatja a kérvényt, de csak a megítél­hető összeg felét kapja. Ha június 30-ig nem sikerül be­szerezni a katonai archívumból az hatokat, a kérvényt akkor is ajánla­tos benyújtani, legfeljebb a védelmi tárca utólag kéri a hiányzó doku­mentumok pódását. (sza-) A minisztérium címe Ministerstvo obrany SR, Oddelenie pre vydávanie osvedčení, Ma­riánska č. 1, 832 47 Bratislava. Telefonszám: 0960 328 857 vagy 0960 328 805. A kárpódás nem vonatkozik a Beneš-dekrétumok alapján kényszermunkára hurcolt személyekre.

Next

/
Thumbnails
Contents