Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-03 / 101. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Köztes időben - tárlatnyitó Pozsony. Holnap 16 órakor nyitják meg a Pozsonyi Városi Galé­ria Pálffy-palotabeli kiállítótermeiben a Köztes időben című kiállí­tást, amely Svetozár Ilavský, Viktor Oravec, Dániel Brunovský és Milan Pagáč munkásságába ad betekintést. A kiállítás június 18-ig tekinthető meg. (tb) Edvin Marton Sport Emmy-díja New York. Edvin Marton magyar hegedűvirtuóz az amerikai Nemzeti Televízió-akadémia - közép-európai idő szerint - keddre virradóra megtartott díjkiosztó ünnepségén, a 27. Sports Emmy Awards díjkiosztóján a zeneszerzői kategóriában a legjobbnak járó elismerést vehette át. Edvin Martont az ESPN nevű amerikai sport­televízió jelölte, és két másik zeneszerzővel együtt megkapta a Sports Emmy-díjat a 2005-ös Műkorcsolya Világbajnokságra kom­ponált lírai hangvételű muzsikáért. (MTI) MOZIJEGY Tom Cruise alias Ethan Hunt, a szuperügynök és csapata harmad­szor is visszatér a mozikba, hogy két szórakoztató órával ajándékoz­za meg a közönséget. A veszélyt ezúttal egy rejtélyes és rendkívül veszélyes gonosztevő jelenti, aki nem a világot fenyegeti elsősorban - hanem Hunt frissen eljegyzett, elragadóan bájos menyasszonyát. A küldetés tehát nem csak lehetet­len, de személyes is, a feltételek pedig jóval halálosabbak a meg­szokottnál... Amerikai akdóthriller. Rendező: J.J. Abrams. Szereplők: Tom Crui­se, Ving Rhames, Kéri Russell, Phi­lip Seymour Hoffman, Laurence Fishbume. (Képarchívum) Mission: Impossible III FILMAJÁNLÓ Lukács János szepsi fafaragó első kiállítása Azt faragja meg, ami szíve szerint való A Chicago című világhírű musicalt próbálja a Komáromi Jókai Színház társulata - bemutató május 12-én A gyilkos revüsztárok és a többiek Készül a Komáromi Jókai Színház idei évadának legnagyobb vállalko­zása, a Chicago című musical (Dömötör Ede felvétele) Az évad legnagyobb vál­lalkozására készül a Ko­máromi Jókai Színház. Fred Ebb, John Kander és Bob Fosse Chicago című musicaljét próbálja a tár­sulat. Nem tervezték Roxie Hart és Velma Kelly, a két gyilkos revüsztár történetének színre vite­lét. Ám elmaradt a Karamazov testvérek be­mutatója, Martin Huba majd a következő évadban rendezi meg, Verebes Ist­ván pedig egy magyar víg­játék helyett a Kanyargó időben című színművet ál­lította színpadra. Új darab kellett. Jön hát a Chicago. BÁRÁNY JÁNOS Tóth Tibor színházigazgató Szabó Mátéra, a fiatal budapesti rendezőre bízta a világhírű da­rab megrendezését. A dramaturg Ari-Nagy Barbara. A koreográfus az a Bodor Johanna, aki A gaz­dag szegények és A Waterlooi csata táncait megálmodta. A ko­reográfus asszisztense Csenky Nikoletta m.v., a produkció zenei vezetője Axmann Péter m.v., a dalokat pedig Pálinkás Andrássy Zsuzsanna, a színház korrepeti­tora tanította be. Fred Ebbnek és John Kander- nek sok világhírű melódiát kö­szönhetünk. Köztük a legnagyob­bat, a New York, New York címűt. Első dalaikat az akkor még isme­retlen Barbra Streisand énekelte. Hatvanhatban született musical­jük, a Kabaré megdöbbentő új­szerűségével robbantott a zenés­táncos műfajban. Hetvenkettő­ben Bob Fosse rendezett filmet belőle, amely nyolc Oscart ho­zott az alkotóknak. Liza Minnelli pedig világsztárrá lett általa. A musicalt 1975-ben mutatták be a Broadwayn, Bob Fosse rendezé­sében és koreográfiájával. A húszas évek Chicagójában üvöltött a dzsessz, harsogott a konferanszié, és virultak a hideg­vérű férjgyilkos amazonok. Roxie Hart, a kóristalány a fény­be vágyott, hogy ott találkozhas­son példaképével, Velma Kelly revüsztárral. Hamarabb találkoz­tak, mint gondolta volna, még­pedig Morton mama női börtö­nében. Roxie hűtlen szeretőjét, Velma a férjét és annak szeretőjét ölte meg. A híres sztárügyvéd, Billy Flynn Velma után Roxie ügyét is vállalja, hogy Mary Sunshine, az újságírók királynője állandóan foglalkozzon vele. Győzött az igazságtalanság, a két kis táncosnő közös karriert futott be. A börtönben pedig az egyet­len ártatlan lányt, Hunyakot akasztották fel. A komáromi előadásban Ba­logh Anna, a budapesti Madách Színház színésznője alakítja ven­dégként Roxie Hartot, Velma Kelly szerepében a társulat dívá­ja, Szvrcsek Anita áll a közönség elé. Morton mama Bandor Éva Jászai-díjas színésznő lesz. Billy Flynn szerepét Tóth Tibor színidirektor játssza. Amos Hart, Roxie férje szerepét - aki a Mr. Celofán című világslágert énekli az előadásban - Fabó Tibor vál­lalta. Mary Sunshine, a darabban fontos szerepet játszó újságírók császárnője Holocsy Krisztina lesz. A férjgyilkos asszonyok ka­rának tagjai: Laux Judit m.v. (Liz), Rab Henrietta f.h. (Hunyak), Holocsy Katalin (Annie), Germán Lívia (June), Balaskó Edit (Mona) és Csenky Nikoletta m.v. (Pokolbéli Kitty), ám mellettük végzős pozsonyi színművészeti főiskolások is fel­tűnnek. Fogarty, a rendőr szere­pét Manases István, Fred, Roxie szeretője szerepét pedig Bernáth Tamás kapta. Két konferanszié harsog a musical komáromi elő­adásában: Pille Tamás, aki a tata­bányai Jászai Mari Színházban játszik, és vendégként érkezett, valamint Olasz István. Két táncos erősíti a társulatot vendégként: Fosztó András, aki a Csongor és Tünde koreográfusa volt annak idején Komáromban, valamint Szentirmay Zsolt, aki a Szombat esti láz című új tv-show táncka­rában táncol. A musical kisebb szerepeiben Mák Ildikót, Nagy Lászlót, Németh Istvánt és Tyukodi Szabolcsot láthatjuk majd. Á rendkívül látványos előadás­nak készülő produkció díszleteit és jelmezeit Karóczkai Tünde m.v. tervezte. A rendező asszisz­tense Jóba István. A Chicago világa különös vi­lág. Ahol a legfontosabb érték a bármi áron való érvényesülés. A csalás, az árulás, a korrupció. A kétségbeesett nők lélekrajza, a gyilkosságok ironikus krónikája ötvöződik a ragtime-ok és blue- sok harmóniájával. KOZSÁR ZSUZSANNA Szepsi. Nagy érdeklődés fogad­ta május elsején Lukács János szobrainak kiállítását, melyet a Szepsi Csombor Márton Napok keretében nyitottak meg. Az eső ugyan kitartóan áztatta a helyi tájház udvarát, ám ez nem riasztotta el azokat az ismerősö­ket, barátokat, rokonokat és kí­váncsiskodókat, akik látni szeret­ték volna az 53 éves helybeli sír­köves szobrait. A fa- és kőszobrok számukra méltó környezetben, a tájház vé­gében voltak láthatók. A szűk ud­vart ellepték az emberek, esernyő alatt ácsorogva türelmesen végig­hallgatták Szabó Ottó képzőmű­vész meleg hangú, frázisoktól mentes megnyitóját és az alkotó Lukács János néhány keresetlenül őszinte szavát. Az alkotó, aki csak néhány éve foglalkozik faragással, saját beval­lása szerint még az útkeresés fázi­sában jár, azt faragja, ami szíve szerint való, ami kikívánkozik be­lőle. Ezért vannak első kiállításán szinte mindenféle stílusú szobrok, de remélhetőleg lesz még ideje el­indulni valamilyen irányba. Lukács János fentebb idézett szavait a munkái is igazolták: a megrendelésre készült portrék mellett népi témájú faszobrokat és sok szimbolista elemet tartal­mazó, gondolkodásra késztető al­kotást is láthatott a közönség. Legtöbben meglepődve vették tu­domásul, hogy egyszerű mester­ember szomszédjuk jóval több puszta sírkőkészítőnél vagy mondjuk a komaróci, vendégi, buzitai háborús emlékmű megal­kotójánál. „Bár Lukács János barátom idő­sebb nálam, művész berkekben még csak most kezdi az első lépé­seket, és szívesen leszek akár a szobrai keresztapja is” - mondta őszinte szavakkal Szabó Ottó, aki szintén a Csombor-napok rendez­vénysorozatnak köszönheti egy­kori első önálló kiállítását. Sok érdekes szobrot láthatott a közönség (Bodnár Ottó felvétele) Caramel után párja, Eszti is elkápráztatott bennünket - albumán ő is leegyszerűsítette a maximalizmust Bartók Eszter: Beszállókártya PUHA JÓZSEF Néhány hónapja valaki azt írta a világhálón, ha Bartók Eszter soha többé semmilyen felvételt nem komponálna, akkor is örökké hálá­sak lehetünk neki. A Megasztárból megismert Elefántos dalért. Nyü- ván bóknak szánta, de abban egyetértek vele, hogy a magyar könnyűzenében régen nem szüle­tett ennyire szeretnivaló dalocska. Bevallom, egy ideig féltettem Esztert. Nem voltam biztos abban, hogy lesz lemezcég, amely szárnyai alá veszi. Attól is tartottam, mi tör­ténik, ha mégis szerződtetik. Fenn­állt a veszély, hogy a jobb eladható­ság érdekében letérítik az elkezdett útról, és átformálják a piac követel­ményeinek megfelelően. Az általa képviselt zenei stílust ugyanis Ma­gyarországon még mindig rétegze­nének tartják, a rádiók továbbra is mellőzik a szó jó értelmében vett egyszerű muzsikát, holott az euró­pai slágerlistákat már egy ideje (is­mét) ellepték a hozzá hasonló éne­kes-dalszerzők. Óriási hiba lett vol­na, ha elkallódik, netán új irányt vesz. Esztire szüksége van a ma­gyar zeneiparnak, mint egy darab kenyérre. Hiánypótló. Egy divat­hullám hiteles előhírnöke. Rövide­sen bizonyára a magyar piacon is teret hódítanak az akusztikus gitár vagy egy zongora kíséretében előa­dott könnyen megjegyezhető felvé­telek. Ha majd a rádiók nemcsak James Blunt egyetlen slágerét fog­ják orrba-szájba játszani, hanem megjelennek a színen a többiek is, például Jack Johnson, és a höl­gyek: Katie Melua, KT Tunstall, ak­kor hatásukra hazai követők is fel­ütik majd a fejüket. Előreláthatólag csak egy probléma lesz velük, az eredetiség fog hiányozni belőlük. Ami Eszti zenéjében mindvégig je­len van. Ritkán találkozhatunk ennyire hiteles előadóval. Első al­bumának minden pillanatát elhi­szem. Ráadásul azonosulni is tu­dok a mondanivalójával. Caramel után Eszter is bebizo­nyította, hogy felesleges sallangok nélkül is lehet tökéletes lemezt ké­szíteni. Dalait ugyanaz a leegysze­rűsített és letisztult, igényes maxi­malizmus jellemzi, mint pátja ko­rongját, a Nyugalomterápiát. Gi­tárközpontú, leginkább akusztikus gitárra épül. Az egygitáros zenei világú szerzemények mellett gaz­dagon hangszereltek is hallhatók máról már ismerős Gólyalábon áll az idő is, és a második széria Bú­csúdalának sajátos formába ülte­tett átdolgozása (az eredetit is Esz­ter írta), egy versszakkal kibővítve. Három angol nyelvű is helyet ka­pott rajta: a Full Of Pride, a Love és az I Don’t Want To Lose You címűek szintén az éne­kesnő szerzeményei. A Beszállókártya felfogható akár a Nyugalomterá­pia folytatásá­nak, kiegészítik egymást. Kizárt, hogy szántszán­dékkal. Szerin­tem azért, mert előadóik egy hú­ron pendülnek. Eszter albumán nincs magyar viszonylatban vett rádióbarát dal, a táncos szórakozóhelyeken sem állja meg a helyét. Mégis hatalmas az érdeklő­dés iránta. Különösebb hírverés nélkül is felfedezte a közönség - az eladási lista hatodik helyére iratko­zott fel, és a héten már az ezüstér­mes pozícióban szerepel. A korong jól példázza, hogy korántsem azok­ra a felvételekre van igény, amelyek a vízcsapból is folynak. Azok több­sége műsláger. Bartók Eszter az Elefántos dallal belopta magát az igényes zene ra­jongóinak szívébe, az első lemezé­vel pedig tovább szilárdítja a he­lyét. Most már nyilvánvaló, hogy feleslegesen féltettem. A törékeny külső erős, öntudatos lányt takar. rajta. . A dalok szövegét és ze­néjét saját maga írta, pontosabban az utóbbiban itt-ott besegített neki Caramel. A hangszerelést együtt végezték (két felvétel kivételével, azokat Fekete Kovács Kornél, vala­mint Bársony Bálint és Juhász Atti­la hangszerelte), és három dalt kö­zösen adnak elő. Több mega- sztáros társával ellentétben Eszti nem kapkodott, minden részletet precízen kidolgozott - amíg töb­ben az új szerzeményeket felhígít­ják a verseny során elhangzott átdolgozásdalokkal, addig ő mel­lőzte ezeket. Felkerült rá az Elefán- tos dal eredeti és jazzváltozata, a Fej vagy írás? című mozifilm albu­

Next

/
Thumbnails
Contents