Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-13 / 109. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN EU-csúcsot akarnak a finnek Helsinki. Informális Európai Tanács-ülést hívott össze október 20-ra az unió következő soros elnökségét ellátó Finnország. Az állam- és kormányfői találkozó napirendjét tegnap nem ismertették, azonban várhatóan tárgyalnak majd az EU energiaellátásáról és arról, hogyan lehetne az energetikai függetlenségét megteremteni. A helyszín a dél-finnországi Lahti lesz. (MTI) Milínkevics kiszabadult Minszk. Büntetésének letöltése után, tegnap szabadon engedték Alekszandr Müin- kevics fehérorosz ellenzéki vezetőt, akit 15 napi elzárásra ítéltek április végén egy minszki tüntetés nyomán. A börtönből Milinkevicset az előre kitűzött időpont előtt néhány órával engedték ki. Felesége, Inna Kulej szerint azért, mert az eredeti időpontban várhatóan sokan köszöntötték volna a fegyintézetnél a szabadságát visszanyert politikust. Egy másik ellenzéki vezetőnek, Vinciik Vjacsorkának, Lukasenko régi politikai ellenfelének is tegnap kellett szabadulnia, őt szintén 15 nap elzárásra ítélték rendzavarás miatt. (MTI) A Milínkevics elleni eljárást az Európai Bizottság is elítélte (Képarchívum) Merényletek Korzikán Párizs. Kisebb anyagi károkat okozva tizenöt pokolgép robbant a tegnapra virradó éjszaka Korzika déli részén, közülük négy állami intézmények közelében, de szerencsére senki sem sérült meg. Jósé Thorel államügyész szerint egy szakadár mozgalom állhat a „szimbolikus merényletsorozat” mögött, amely így kívánta erejét megmutatni. A merényletek ügyében a párizsi terro- rizmuselhárítással foglalkozó ügyészség rendelt el nyomozást. (MTI) Iva Brožová súlyos balesete Prága. Súlyos autóbalesetet szenvedett tegnap Brünn- ben Iva Brožová, a cseh legfelsőbb bíróság elnöke. Az 55 éves főbírót egy gyalogos átkelőn ütötte el egy személy- gépkocsi, amelyet egy 80 éves férfi vezetett. Iva Brožovát azonnal az egyik helyi kórházba szállították, ahol élet- veszélyes állapotban az intenzív osztályon kezelik. Részleteket egészségi állapotáról hivatalosan nem közöltek, (kj) A venezuelai és bolíviai államfő magára haragította a nyugati világot - Latin-Amerikában példaértékű modellnek tekintik az uniót Bécsben találkozott a világ egynegyede Bécs. Az együttműködés és a kompromisszumok fontosságát hangsúlyozták tegnap Bécsben, az Európai Unió, valamint a latinamerikai és a karibi térség országainak (EU-LAK) csúcskonferenciáján. ÖSSZEFOGLALÓ A találkozón e térségek több mint 60 állam- és kormányfője vett részt, a szlovák küldöttséget Mikuláš Dzurinda vezette. Wolfgang Schüssel, az unió soros elnöki tisztét betöltő Ausztria kancellárja megnyitójában megerősítette, az európai államok érdekeltek a dél-amerikai földrész országaihoz fűződő kapcsolataik fejlesztésében, és reményét fejezte ki, hogy a bécsi csúcstalálkozó megfelelő külpolitikai hangsúlyt is ad ennek. Jósé Manuel Barroso, az EU bizottságának elnöke arra szólította fel a csúcstalálkozón képviselt országokat, hogy erősítsék együttműködésüket a világméretű biztonság és jólét megteremtése érdekében. Kiemelte, hogy az EU - csakhamar 27 országgal - a világ legnagyobb kereskedelmi tömörülése, és a legnagyobb fejlesztési segélyező szervezete. Rámutatott, hogy az EU, valamint a latin-amerikai és a karibi országok együtt a vüág negyedét alkotják, és e jelentős potenciál együttműködésében ldegyensúlyozott- ságra, kompromisszumokra, de határozottságra és bátorságra is szükség van. Megfigyelők szerint az együttműködésre és kompromisszumokra szólító felhívások annak az ideges légkörnek a következményei voltak, amely az egyesek szerint szélsőségesen baloldali venezuelai és bolíviai államfő, Hugo Chávez, illetve Evő Morales csütörtöki nyilatkozatai után vált érezhetővé. A nyugati vezetők körében különösen Moralesnek az olaj- és gáziparral kapcsolatos államosítási döntései keltettek aggodalmat, ráadásul a bolíviai elnök csütörtökön ezék folytatását ígérte. Kommentátorok szerint mindez helytelen irányba vitte el a csúcs figyelmét. Schüssel kancellár, Tony Blair brit kormányfő, Kofi Annan ENSZ-főtitkár és Vicente Fox mexikói elnök is bírálta Moralest az államosítások miatt. Annan a normális gazdasági tevékenység meghiúsításával, Fox poKiegyensúlyozottságra, kompromisszumokra, valamint határozottságra és bátorságra is szükség van. pulizmussal vádolta Moralest, Schüssel pedig hangsúlyozta: a külföldi befektetések számára garantálni kell a biztonságos környezetet. A mexikói elnök, aki az osztrák kancellárral együtt a bécsi csúcs- találkozó társelnöki tisztségét látta el, példaértékű modellnek minősítette az európai integráció kialakulását, a közös európai ház felépítéséhez vezető utat. Értékelése szerint ez olyan integráció, amely minden tagja számára előnyt biztosít. Az elnök elsődlegesnek minősítette az integráció kérdését a latin-amerikai térség számárá, és ezzel összefüggésben hangsúlyozta az EU-val kialakított kapcsolatok fejlesztésének fontosságát, hogy ezzel is hozzájáruljanak a dél-amerikai térségben élő népek jólétének és haladásának biztosításához. Kofi Annan arra szólította fel a 62 ország vezetőit, hogy állítsák a középpontba a foglalkoztatás növelését, mindenekelőtt a fiatalokra vonatkozóan. Kiemelte, hogy a 15 és 24 év közöttiek alkotják a világ lakosságának a negyedét, de a munkanélküliek fele a körükből kerül ki. Mikuláš Dzurinda szerint az EU-LAK-együttműködés keretében azzal segíthet a legtöbbet a latin-amerikai országoknak, ha átadja a hazai reformpolitika terén szerzett tapasztalatokat. „Vagyis főleg azzal, amit az utóbbi három évben csinálunk” - tette hozzá. Az ENSZ főtitkára bécsi sajtóértekezletén felszólította Washingtont és Teheránt, hogy kezdjenek közvetlen tárgyalásokat az iráni atomprogram miatti vita megoldása érdekében. Annan szerint nagyon fontos, hogy az USA is képviseltesse magát a tárgyalásokon, és más európai országokkal együtt találjanak megoldást. Annan a hangnem visszafogására szólította fel a vitatkozó feleket, valamint arra, hogy fokozzák a diplomáciai erőfeszítéseket. (CTK, MTI, SITA, TASR) ' aasi&Dt pAPtvER&s -- S.OU1AM»NANTíS NO PUUPtMU. POU.UTION Bár hátulról nem az látszik, a bikiniben tiltakozó Creenpeace-aktivista nagyon élvezte, hogy hatvan állam- és kormányfő előtt pózolhatott Hugo Chávez puszikat dobált neki, és azt mondta: ez volt a csúcs legszebb pillanata. (TASR-felvétel) Állítólag elfogadnák a szélsőségesek a börtönben született rendezési tervet Egyesülhet a Fatah és a Hamász ÖSSZEFOGLALÓ Doha. Háled Mesaal, a Hamász radikális palesztin mozgalom politikai vezetője szerint a Hamásznak és a Mahmúd Abbász vezette Fatahnak egyesülnie kellene, és egymás helyett Izrael ellen kellene harcolnia. Mesaal egy kétnapos dohai konferencia végén felszólalva hangsúlyozta: a Hamásznak a Fatah mellé kellene felsorakoznia egy közös platform: „Palesztina felszabadítása, Izrael el nem ismerése, valamint a szent háború és az ellenállás útjának választása” alapján. Mesaal nem tett említést a Hamász és a Fatah izraeli börtönben lévő vezetőinek megállapodásáról, amelynek értelmében elfogadnák a palesztin állam határait, ezáltal közvetetten elismernék Izraelt. Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke már támogatta a kezdeményezést. Csak kitartásra és türelemre szólította fel a palesztinokat a Hamász-kormányra nehezedő nemzetközi nyomással szemben. Mesaallal ellentétben a Hamász egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője azt mondta, a szélsőséges mozgalom számára kisebb módosításokkal elfogadható a Hamász és a Fatah izraeli börtönben lévő vezetőinek közös, csütörtökön ismertetett tervezete. Az illetékes azt állította, ez a javaslat lesz a tervezett tárgyalások alapja a két nagy rivális palesztin mozgalom között. Megfogalmazása szerint pártja elfogadhatónak tartja a közös javaslat összes főbb pontját, de bizonyos módosításokat szükségesnek tart, ezekre viszont nem tért ki. A javaslat szerint a Fatah és a Hamász felhatalmazná Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hogy tárgyalásokat folytasson Izraellel. A tervezet azt is kimondja, hogy a Fatahnak csatlakoznia kellene a Hamász vezette palesztin kormányhoz. (MTI, ú) Washingtonban nem működtek együtt az Európai Parlament küldöttségével Amerikai nyomás újságírókra MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az Európai Parlament eseti bizottságának jelentéstevője szerint tíz USA nyomást gyakorolt újságírókra annak érdekében, hogy ne nevezzenek meg egyes európai országokat a titkos CIA-börtönökről szóló írásaikban. Az olasz Claudio Fava, a CIA lehetséges európai titkos börtönei ügyében vizsgálódó EP-bizottság jelentéstevője nem nevezte meg az érintett újságírókat. Fava azt mondta, vannak részletes bizonyítékaik, a részletekre azonban tért ki. A The Washington Post tavaly novemberben azt úta, hogy a CIA titkos börtönöket működtet Kelet- Európában, ahol az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat feltételezett tagjait tartják fogva. A Human Right Watch embeijogi szervezet később a CIA-gépek légtérhasználati adataiból következtetve Lengyelországot és Romániát nevezte meg ezen börtönök lehetséges befogadóiként. Mindkét ország tagadta ezt az állítást. Az európai parlamenti küldöttség, amely tegnap fejezte be kéthetes washingtoni látogatását, arra is panaszkodott, hogy falba ütközött, amikor amerikai illetékesektől próbáltak meg tájékozódni a titkos CIAjáratokról. Carlos Coelho, a küldöttség vezetője képviselők sajnálatát fejezte ki, amiért a kongresz- szusnak csak négy tagja fogadta el a velük való találkozóra szóló meghívást. Fava elmondta: a washingtoni külügyminisztérium illetékesei, akikkel csütörtökön találkoztak, sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarták a titkos európai börtönökre vonatkozó értesüléseket. Bírál a vöröskereszt Genf. Szokatlanul kemény hangon bírálta tegnap a vöröskereszt vezetője, hogy az amerikai kormány nem engedélyezte munkatársainak a titkos amerikai börtönökben fogva tartottak felkeresését. Ez irányú kérését Condoleezza Rice külügy- és Donald Rumsfeld védelmi miniszter is visszautasította. A vöröskeresztet a hadifoglyok helyzetét rendező genfi egyezmények feljogosítják arra, hogy meglátogassa a foglyokat, észrevételeit azonban csak az adott állammal közölheti, (m) Akár több száz is lehet a halottak száma Elevenen égtek az emberek összefoglaló Lagos. Százötvennél is többen vesztették életüket egy olajvezeték felrobbanása következtében tegnap egy Lagos környéki nigériai faluban. Ezt rendőrségi források közölték, megerősítve a vöröskereszt nigériai szervezete és a Channels magántelevízió értesülését. Az amerikai CNN tudósítása kétszáznál is több halottról szólt. Nem kizárt, hogy a halottak száma több százra is rúghat. A robbanás aközben történt, hogy a környékbeli falusiak odagyűltek a megsérült - esetleg megfúrt - vezetékből kilövellő olaj összegyűjtésére. A televíziók híradása szerint a robbanás a Takwa-öböl közelében, a Nigéria legfontosabb városának számító Lagostól 45 kilométerre keletre fekvő Ilado falunál történt. „Több mint százan égtek meg (elevenen)” - mondta a nigériai vöröskereszt főtitkára, Abiodun Orebiyi. A szervezet munkatársai mintegy ötszáz (üzemanyag szállítására alkalmas) kannát találtak a helyszínen. A naponta átlagosan 2,5 millió barrel nyersolajat felszínre hozó afrikai ország a kontinens legjelentősebb termelőjének számít, és a nigériai kőolaj az ötödik legjelentősebb importforrás az USA számára. A legnépesebb afrikai országnak számító Nigéria nyersolajának legnagyobb részét a Niger folyó deltájának vidékén hozzák a felszínre, ahonnan az olajat csővezetéken keresztül szállítják a finomítókhoz. Nigériában nem ritkák az ilyen robbanások, mivel az üzérek vagy maga a lakosság gyakran megfúrja a csöveket, hogy ingyen üzemanyaghoz jusson. Az ülékony folyadék könnyen lángra lobbanhat, felgyújtva mindazokat, akik az olaj begyűjtésével kísérleteznek. (MTI, t, ú) Rászállt a Der Spiegelre a német hírszerzés Botrányos megfigyelés MT1-H1R Berlin. A német hírszerzés (BND) az eddig ismertekhez képest kiterjedtebb körben figyelt meg hazai újságírókat, nemcsak a munkájukat, de a magánéletüket is. Ezt a Süddeutsche Zeitung írta tegnap, míg a szolgálat egyik szóvivője lezártnak minősítette az ügyet. A lap Gerhard Schäferre, a legfelsőbb bíróság egyik volt bírájára hivatkozott, aki a héten a titkos- szolgálatok törvényességi felügyeletét ellátó zártkörű parlamenti bizottság elé terjesztette mindazt, amit tud. Schäfer aránytalannak és jogba ütközőnek tartja azt, amit a BND csinált. Mint kiderült a BND nemcsak egyes újságírókat figyelt meg, de kollégákat is ültetett a nyakukra, hogy kiderüljön például, milyen témán dolgozik az újságíró. A BND-t különösen a Der Spiegel hamburgi hetilap, a leleplező, tényfeltáró újságírás németországi éllovasa érdekelte. Schäfer öt újságírót nevezett meg név szerint, akik vagy maguk ajánlottak fel információkat a BND-nek, vagy a BND kérdezte ki őket - és állítólag fizetett is az információkért. Schäfer jelentése több mint 170 oldalas, és titkossá minősítették.
