Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-13 / 109. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Nagyot zuhant a Slovnaft nyeresége Pozsony. A Slovnaft olajtársaság 2006 első negyedévében 1,314 milliárd korona adózás utáni nyereséget könyvelt el; ez 45%-kal volt kevesebb, mint 2005 hasonló időszakában. Az alacsonyabb profit a műanyagok és egyéb termékek kisebb haszonkulcsának számlájára írható. A visszaesés némileg meglepő, mivel az év első negyedében a társaság forgalma 60,8%-kal nőtt, elérve a 28,534 milliárd koronát. „Az első három hónapban sikerült növelni az exportot, a kivitelből származik a cég működési nyereségének 80 százaléka” - közölte Világi Oszkár vezérigazgató. (SITA) Szlovákiai segítség Horvátországnak Zágráb. Horvátország uniós csadakozását segíti Szlovákia is, a napokban Berényi József külügyi államtitkár vezetésével küldöttség járt az országban. „Szlovákia számára gazdasági és turisztikai szempontból is fontos, hogy Horvátország mielőbb az EU-tagja legyen” - mondta Berényi. Pozsony szeretné elérni, az unió Zágráb esetében is alkalmazza azt az elvet, hogy aki teljesíti a feltételeket, annak ne kelljen másik államra - ebben az esetben Törökországra - várnia. A hor- vátok leghamarabb 2010-ben csadakozhatnak. (1-p-j) Nálunk landolt a Harvard alap pénze? Prága/Pozsony. Az 1990-es évek legelejének vagyonjegyes privatizációja során milliárdokat felhalmozó Harvard alapból a kétes hírű Viktor Kožený 1997 és 2001 között legalább 232 millió dollárt emelt ki, és ebből az összegből akár 50 millió dollár is Szlovákiában köthetett ki - állítja Zdenék Častorál, a Harvard alap felszámoló biztosa. Ezért még áprilisban a szlovák legfőbb ügyészségen ismeretien tettes ellen feljelentést tett. A ciprusi és belizei adóparadicsomban eltűnt tetemes összegek egy része most búvópatakként felbukkant a szlovák Druhá strategická Rt. könyvelésében. E társaság elnökségi tagja Juraj Široký, a Szlovák Jégkorong Szövetség elnöke, aki egyelőre csak kitérő válaszokat adott az üggyel kapcsolatban. (TASR, ú) Már csak egy mankóra támaszkodik Pozsony. Mikuláš Dzurindának tíz héttel balesete után már csak egy mankóra van szüksége. A kormányfő tegnap vált meg egyik támaszától, bár orvosai szerint továbbra sem érdemes túlzottan megerőltetnie sérült végtagját. Dzurinda lábának állapota az orvosok várakozásainak megfelelő ütemben javul. (TASR) Ismertették az írásbeli érettségik eredményeit Inkább nyelveket tudnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az állam az érettségin idegen nyelvből legjobb eredményt elérő diákok mintegy egyharmadá- nak, 2313 maturandusnak ötezer koronáig utólag megtéríti a nemzetközileg elfogadott nyelvvizsgabizonyítvány megszerzésének költségeit, jelentette be tegnap Szigeti László oktatási miniszter, miután ismertette az idei központi érettségi vizsgák eredményeit. A 63 974 diák részvételével megtartott megméretés során az emelt szintű matematikavizsgán 60,4%-os átlageredmény született. A B típusú számtanvizsgát 56,9%-ra teljesítették a tanulók. Az emelt szintű angollal 77,9%-os eredményességgel küzdöttek meg, alapszinten viszont csak 58,4%-os teljesítményt nyújtottak. Német nyelvből 76,1, illetve 54,2%-os eredményt értek el. Egyelőre nem tudni, hogy a magyar tannyelvű középiskolákban érettségizők teljesítménye mennyiben tér el az országos átlagtól, tájékoztatott a szaktárca vezetője. Részletes elemzés csak a későbbiekben várható. Az eredmények tükrében megállapítható, a diákok matematikából kevésbé felkészültek, mint idegen nyelvekből, Szigeti ennek ellenére elégedett. Az Állami Pedagógiai Intézet munkatársai a napokban személyesen látogatnak el abba a 230 iskolába, ahol a vizsgázók hibásan tüntették fel a feladatlapjukon az iskolájuk azonosítóját, illetve személyi számukat. Míg a hibát nem hárítják el, az érintett 400 tanuló nem kaphat értesítést az írásbeli vizsgán elért eredményéről. Az elírások alapján legkésőbb tíz nappal a szóbeli érettségi előtt kézhez kell kapniuk a tájékoztatást, (cze) Javult a vállalkozói környezet az országban Adó ász a kormánynál ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormánynak az elmúlt négy évben sikerült teljesítenie a gazdaságpolitikát, közkiadásokat és adózást érintő ígéreteit, továbbra is jelentős lemaradást könyvelhetünk el azonban az egészségügyben és az oktatásban - állítja Martin Chren, az F. A. Hayek Alapítvány igazgatója, az alapítvány által készített elemzésre hivatkozva. Ugyanakkor hozzátette: a pártok már a kormányalakítás során megszegték ígéreteiket, hiszen többségük drasztikusabb adócsökkentéseket ígért, mint azt később a kormányprogramban megfogalmazták. Ennek ellenére az alapítvány az adórendszer reformját tartja a jelenlegi kormány egyik legnagyobb eredményének, aminek köszönhetően Európában ma az egyik legmodernebb adórendszerrel büszkélkedhetünk. Korántsem ilyen jó a helyzet azonban a járulékfizetés terén, amely Chren szerint további reformokra szorul. A közkiadások esetében a legnagyobb előrelépésnek a bruttó hazai termékhez viszonyított hiány lefaragása számít: az eredeti tervekhez képest egy évvel korábban sikerült 3 százalék alá csökkenteni. Javult a vállalkozói környezet is, ezt azonban az alapítvány elemzése szerint inkább az adóreform közvetett hatásainak köszönhetjük, mintsem a kormány közvetlen, vállalkozóbarát politikájának. Chren úgy véli, a gazdasági tárca csődöt mondott, amikor költségvetésének háromnegyed részét olyan átláthatatlan támogatásokra fordította, amelyek inkább ártottak a vállalkozói környezetnek. (mi) Miklós László környezetvédelmi miniszter: az igazi megoldás a megelőzés lenne Utólag fizetnek az irtásért Pozsony. Ahol csípnek a szúnyogok és súlyos a helyzet, a polgármesterek ne féljenek elrendelni az irtásukat, a kormány utólag kompenzálja a költségeket! - üzente Miklós László környezetvédelmi miniszter a községeknek. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ František Valašek, a Közegészségügyi Hivatal elnöke tegnap megerősítette: a Kis-Duna, a Morva folyó és a Feketevíz mentén hivatalos szúnyogvészt hirdettek. A tárcavezető érdeklődésünkre elismerte: az igazi megoldás a megelőzés lenne, amelyre minden évben jelentős összeget igényel a költségvetésből, ám mindig elutasítják. A szúnyogvészt lárvairtással lehetne elkerülni, ám árvízvédelmi szempontból ez nem minősül prevenciónak, csak a gátak építése, megerősítése. „Biológiai szempontból a lárvairMár permeteznek Komáromban, Gútán, Karván és Dunamocson is Hulljon a szomszéd szúnyogja is! szehangolt szúnyogirtás lehetőségeiről. Tavaly ugyancsak volt ilyen kezdeményezés Bastrnák részéről, akkor a települések többsége megszavazta, hogy lakosonként 15 koronát (Komárom esetében 27 koronát) fordítanak irtásra. Komáromban egyébként már csütörtökön megkezdték a permetezést, és Gútán, Karván, valamint Dunamocson ugyancsak hozzáfogtak a szúnyogirtáshoz. „Sajnos a többi község, hacsak a kormánytól nem érkezik előbb pénzsegítség, előreláthatólag csak június elején kezdi meg a permetezést. Ennek főleg az az oka, hogy a költségvetésben nem hagytak jóvá pénzt erre a célra, és testületi döntés szükséges az ösz- szeg megszavazásához - mondta a délelőtti tárgyalásra hivatkozva Bastrnák Tibor. - Pedig a védekezés csak úgy lehet igazán hatékony, ha azt a szomszédos településeken is elvégzik.” Megtudtuk továbbá, hogy Komáromban hetente kétszeri permetezést terveznek, mindenekelőtt a szúnyogok alvó- és költőhelyein. V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. „A város idei költségvetésében a tavalyi ötszázezer koronával szemben egymillió korona szerepel szúnyogirtásra, ami tekintettel a tavaszi árvizekre és belvizekre biztosan nem lesz elegendő. Ezért további 2,5 millió koronát kértünk a kormánytól. Néhány napon belül kiderül, megkapjuk-e” - tájékoztatta tegnap az újságírókat Bastrnák Tibor polgár- mester, azt követően, hogy délelőtt megbeszélést folytatott a járás többi polgármesterével az öszMegszóiják a szúnyogokat (Pavol Funtál felvétele) Érdemes benyújtani a szúnyogszámlát Pozsony. A falvaknak is meg kell tanulniuk élni a különböző hatáskörökkel: az árvízvédelmi jogkör nemrég került az önkormányzatokhoz. A járási szakbizottságban képviselteti magát a regionális közegészségügyi hivatal is, a polgármestereknek hozzá kell fordulniuk. Az irtást a község mindenképpen elrendelheti, de csak hivatalosan kihirdetett szúnyogvész esetén számít mentési munkálatnak. Azzá utólag is minősíthető, a számlát pedig mindenképpen érdemes benyújtani a kormányhoz, (sza) , tás hatékony megelőzés, ám ár- vízvédelmi kritériumok szerint ez a megemelkedett vízszint következménye, azaz legfeljebb csak mentési munkálat lehet” - magyarázta lapunknak Miklós László. Mivel a lárvák nem csípnek, lárvavészt nem szoktak hirdetni, csak a szúnyogok ellen szoktak óvintézkedéseket elrendelni. Miklós László emlékeztetett: a község törvényből kifolyólag a legalacsonyabb fokú árvízvédelmi szerv, azaz az ő hatáskörébe tartoznak a különböző mentési munkálatok. Ugyancsak a polgár- mesternek kell intézkednie, ha például elszaporodnak a patkányok, vagy a kutakkal van gond. „A községek költségeit a kormány eddig mindig az utolsó fillérig kompenzálta, s meggyőződésem, most is így lesz” - tette hozzá. A szúnyogirtás lényegében ugyanúgy könyvelhető el, mint például árvíz esetén a homokzsák.,Árvíz esetén azokat törvényből kifolyólag kötelesek kihordani, a traktorok, a helikopterek és az emberek is azonnal kivonulnak, a kormány mindig kárpótol. A szúnyogpermetezés költségeit is utólag kiszámlázhatják” - hívta fel a figyelmet Miklós László, (sza) Hivatalos kampánynyitó a komáromi programalkotó pártkongresszuson MKP: az állam után az állampolgár ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ma hagyja jóvá a választási programját a Magyar Koalíció Pártja. A komáromi közgyűlés egyben az MKP hivatalos kampánynyitója is. A választási programot már a párt országos tanácsának ülésén véglegesítették, ám a kongresszusig nem akarták részletezni, sem az internetre feltenni. „Az összes fejezet - a gazdasági, a szociális, az egészségügyi, az ön- kormányzati, a biztonságpolitikai - az adott szakterületen tapasztalható problémákra reagál, valamint egy új szemléletet hoz az elképzeléseinkbe. Általánosságban elmondható: az elmúlt megbízatási időszakban rendbe tettük az ország gazdaságát, most itt az ideje, hogy az egyének, a családok, a polgárok életkörülményein, gazdasági helyzetén javítsunk” - nyilatkozta az Uj Szónak Farkas Iván, az MKP OT megbízott elnöke. Sokan azzal vádolják az MKP-t, hogy elsősorban etnikai párt, s ebből adódóan főleg a magyarság problémáira összpontosít. Bugár Béla elnök ezt egy csütörtök esti vitaműsorban visszautasította, mondván: a választási program nem csak a magyaroknak szól, a különböző égető problémákra kínált megoldások kihatnak az egész országra. Ugyanakkor csak a magyar pártnak van kisebbségi programja, ám Farkas Iván szerint azt sem szabad csak a magyarokra vonatkoztatni, hiszen a kisebbségi jogok a Szlovákiában élő valameny- nyi etnikumot érintik, ennél fogva az MKP bizonyos értelemben az ő képviseletüket is vállalta. Az előző programban voltak kimondottan magyar ígéretek is, például az egyetem létrehozása. „Továbbra sem tettünk le arról, amit az elmúlt négy évben nem sikerült megvalósítanunk: a nyelvi charta érvényesítésére, a kisebbségi kultúrák finanszírozására, a kisebbségek jogállásáról szóló törvényre és arra gondolok, hogy az önkormányzati charta rendelkezéseit is át kellene végre ültetni a szlovákiaijogrendbe. Ez utóbbi egyébként országos érdek, hiszen az összes önkormányzatot érinti, nem csak a magyarlakta területeken lévőket” - magyarázta. Farkas Iván: „Továbbra sem tettünk le arról, amit az elmúlt négy évben nem sikerült megvalósítanunk...” A Beneš-dekrétumok és az autonómia kifejezések nem lesznek a programban, viszont a kollektív bűnösség elvének a felülbírálatá- hoz és ahhoz is ragaszkodik az MKP, hogy Szlovákia tiszteletben tartsa az Európai Unió ezzel összefüggő rendelkezéseit, (sz. a.) Még minden nyitott Máért helyett bizottság? Pozsony. Elképzelhető, a következő kormányzati ciklusban a magyar parlament külön állandó bizottságot hoz létre, mely a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozna. Az elképzelés nem új, már az első Gyurcsány-kormány idején is felmerült egy ilyen testület létrehozásának gondolata, mondta lapunknak Szabó Vümos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára. Szabó szerint azonban még korai arról beszélni, hogy a most alakuló kormánykoalíció milyen módon tartja majd a kapcsolatot a határon túli magyarokkal. „A parlamenti bizottság létrehozása már többször is felmerült, a szocialista párt képviselőinek egy része is támogatta” - mondta lapunknak az államtitkár. Szerinte azonban ennek az ötletnek az új kormány megalakulása előtt nincs aktualitása. A Heti Válasz úgy tudja, a bizottság elnöke Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum képviselője lehet. Szabó úgy véli, a bizottság nem helyettesíthetné a Magyar Állandó Értekezletet (Máért). „A magyar-magyar kapcsolatoknak az utóbbi másfél évtizedben több fóruma is kialakult, de egyik sem vált a Máért ellenintézményévé” - mondta Szabó. Példaként említette a Sólyom László magyar köztársasági elnök által összehívott szakmai tanácskozást is. Szabó szerint Szlovéniában működik hasonló parlamenti bizottság, melynek hatáskörébe a határon túli szlovének ügyei tartoznak. „A parlamenti bizottság be tudna épülni a már létező intézményrendszerbe” - véli az államtitkár. Bugár Béla azt tartja a legfontosabbnak, milyen feladatokkal bízzák meg, milyen jogkörei lesznek a bizottságnak, ha egyáltalán létrejön. „Például ha ez a testület fogja megszűrni a határon túli magyarokat érintő törvényeket, törvényjavaslatokat, akkor ezzel a bizottsággal szorosan együtt kell majd működnünk” - mondta lapunknak a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Szerinte a kormánypártok a választási győzelmükkel új lehetőséget kaptak arra, hogy átgondolják a magyar-magyar politikájukat, az MKP csak akkor mond véleményt, ha megismeri az új magyar kormány konkrét javaslatait. dpj) Ahol mindenki nyert Napjaink kincskeresői Pozsony. A Szülőföld Alap, a Csemadok és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által felső tagozatos alapiskolásoknak és gimnazistáknak meghirdetett Kincskereső - helyi értékeket kutató diákpályázat országos fordulójának valamennyi indulója kiérdemelte az elismerést. Az eredményhirdetést tegnap tartották a kormányhivatal tükörtermében, ahol Szigeti László oktatási miniszter gratulált a diákoknak. A tárcavezető szerint a helytörténeti értékek felkutatása hozzájárulhat identitásunk megőrzéséhez, megerősítheti szülőföldünk iránt érzett szeretetünket, ragaszkodásunkat anyanyelvűnkhöz. A diákpályázat koordinátora az ötletgazda, Szanyi Mária pedagógus, néprajzkutató volt. Pék László, az SZMPSZ elnöke szerint a rendkívüli érdeklődés miatt ősszel újra meghirdetik a pályázatot. Horváth Viktória, a komáromi Eötvös utcai alapiskola végzős tanulója háromfős csapatával második díjban részesült. Diáktársaival Selye János világhírű orvos-biológus komáromi kötődéseit tárta fel, mintegy két hónapos kutatómunkával, (-cz-e)
