Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-11 / 107. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 11. Gazdaság és fogyasztók 9 Manapság a cégeknek már nem jelent olyan nagy problémát a banki hitelfelvétel, mint néhány évvel ezelőtt Vállalkozói örömök és sirámok A vállalkozói környezet javulását a kisvállalkozók is megérzik. Azon­ban a hiányos jogérvényesítéssel és a hivatali korrupcióval máig nem bírnak sem a kisebb, sem a nagyobb cégek. (TASR-felvétel) Pozsony. Szlovákiában az idei első negyedévben is folytatódott a vállalkozói környezet javulása - derül ki a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) elemzé­séből. A vállalkozói kör­nyezet indexe 125,41 pon­ton ált, ami 1,35 százalé­kos javulásnak számít az előző évhez képest. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovák Vállalkozói Szövetség a vállalkozói környezet indexét 2001-ben vezette be, amikor az át­lagindexet 100 pontban határozta meg. A vállalkozói szervezet elemzői szerint a legnagyobb vál­tozás a pénzügyi források hozzá­férhetőségében állt be. Ez utóbbi­nak 212,34 pontot adtak, ami csaknem 5 százalékos javulásnak számít. Ezen az eredményen nem rontott az sem, hogy a jegybank közben 0,5 százalékponttal emel­te az alapkamatot. Maguk a vállal­kozók is egyre többször nyilatkoz­nak úgy, hogy manapság már nem jelent olyan nagy problémát a hi­telfelvétel, mint korábban. Min­dezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a hazai bankok tavaly 242,4 milliárd koronányi hitelt nyújtottak a vállalkozóknak, ami 20 százalékkal haladja meg az előző évben folyósított kölcsönök mértékét. A másik legsikeresebb terület­nek a jogalkotás számít, ezen be­lül is az adókat és a beruházáso­kat szabályozó törvények. A vál­lalkozók ezt 168 ponttal díjazták, vagyis 3 százalékkal többel, mint korábban. Egyre jobb a helyzet az infrastruktúra megítélésében is, ami 2,8 százalékkal javult, és 146,68 pontot kapott. Mindehhez hozzájárult a kormány is, amely az európai uniós strukturális alapjainak következő programo­zási időszakára a közúthálózat fejlesztését tartja az egyik legfon­tosabb feladatnak. A legtöbb probléma - legalábbis a vállalkozók szerint - Szlovákiá­ban továbbra is a bíróságokkal, a hiányos jogérvényesítéssel és a hi­vatali korrupcióval van. Ez utóbbi nemhogy nem javult az elmúlt időszakban, de tovább romlott a helyzet. Ha a kormány szeretné megnyerni a vállalkozókat, így elsősorban ezen a téren kellene lépnie. Egyre több vállalkozó vallja közben azt is, hogy a törvény előtti egyenlőség tekintetében alig tör­tént valami. Nem csoda, hogy en­nek a területnek ezúttal csak 87 pontot adtak, ami újabb visszaesés­nek számít, (s, mi) Nincs több pénzügyi trükkje a magyar kormánynak Magyarországon van a legtöbb fizetésképtelen cég Megvásárolja magát a MÓL Szlovákia: 1645 csőd volt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar kormány máris lépett a pénzügyi egyen­súlyhiány lefaragása ügyében. A hét első felének tervei: tőzsdére vinné az állami autópályacégeket, továbbá a MÓL olajtársasságnak eladja a cég részvényeinek 10 szá­zalékát. Az utóbbi lépés eredmé­nyeként mintegy 240 milliárd fo­rinttal csökkentheti a Gyurcsány- kormány az államadósságot. Az államnak így már csak 1,7%-os ré­szesedése marad a magyar olaj­cégből. A pénzt - a privatizációs bevételekről szóló szabályok sze­rint - az államadósság csökkenté­sére lehet felhasználni. így való­színűleg továbbra is az unióban az euró bevezetéséhez megkövetelt szint, a GDP 60%-a alatt lehet tar­tani az adósságmutatót. Róka János gazdasági miniszter elmondta: a tőzsdére viszik az Ál­lami Autópálya Kezelő Rt. kisebb­ségi részvénycsomagját. Ezzel biz­tosítható, hogy az Európai Unió elfogadja az új magyar autópálya­finanszírozási rendszert. így az idei építési költségek valószínűleg tényleg nem jelennek meg a költ­ségvetésben, az államháztartás hiánya a bruttó hazai össztermék (GDP) 5%-án tartható. Ebben az esetben egy probléma adódik: ki legyen a vevő? A majdnem az összes magyarországi autópályát kezében tartó állami cég nagy fa­lat volna még egy külföldi sztrá­da-üzemeltetőnek is. Igaz, éppen az elmúlt napokban lett európai óriás vállalattá a spanyol Abertis, amely olasz és francia sztrádacé­gek megvásárlása után eséllyel pályázhatna a teljes magyar autó­pálya-hálózatra is. A magyar ál­lam ugyanakkor nem szívesen en­gedné ki kezéből teljesen az irá­nyítást. A kormányok az M5-ös és az Ml-es példáján megtanulták, mi történik, ha egy tőkeerős ma­gánbefektető megjelenik a maga profitelvárásaival. További extrasegítség azonban aligha várható: az államnak több trükkje nem maradt, és fogyóban vannak a privatizációra váró álla­mi cégek is. A maradék leginkább kicsiny cégekből áll, a Malév az egyetlen nagyobb, amely közel áll­na az eladáshoz. A hiányt viszont csökkenteni kell, így már tényleg csak a reformok maradnak hátra. Veres János pénzügyminiszter ezekre ígéretet tett, az egészség­ügyet, az oktatást, az önkormány­zati rendszert és az államigazga­tást nevezve meg változtatás előtt álló területként. (NSZ, ú) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. Tavaly Kelet- és Közép-Európán belül Magyarországon vált fizetéskép­telenné a legtöbb vállalat - derül ki a Coface adósságkezelő és üz­leti információs cég legfrissebb elemzéséből. Míg Magyarorszá­gon csaknem minden 50. cég állt a csőd szélén, addig Szlovákiá­ban minden 264. A térség II or­szágában összesen 22,5 ezer vál­lalkozás vált fizetésképtelenné 2005-ben, ebből több mint nyol­cezer Magyarországon volt beje­gyezve. Ez a 440 ezer aktív ma­gyarországi vállalkozás majd­nem 2 százalékát tette ki; a tér­ségi átlag mindössze 0,6 száza­lék volt. Szlovákiában ugyanek­kor az itteni 434 ezer vállalko­zásnak csupán a 0,38 százaléka vált fizetésképtelenné. Nálunk eszerint tavaly 1645 vállalkozás húzta le a rolót. Abszolút értelemben egyedül Románia közelítette meg Ma­gyarországot, ott ugyanis több mint 6800 vállalkozás jelentett csődöt az elmúlt esztendőben. Ez az 560 ezer román cég 1,2 százalékával volt egyenlő. Figye­lemre méltó ugyanakkor, hogy Lengyelországban a 3,3 millió vállalkozás közül alig 800 jelen­tett fizetésképtelenséget (ez 0,02 százalékos arányt jelent). A csődbe jutott vagy más mó­don fizetésképtelené vált cégek arányában hatalmas eltérések vannak a térség országai között, ám ez nem csupán a gazdasági folyamatokat tükrözi, hanem a különböző országok eltérő sza­bályozását is - mutat rá a Coface jelentése. Az egyes országokban mért drámai változások szintén a törvények változásaival magya­rázhatók. Romániában például 2004-2005 között megduplázó­dott, Szlovákiában pedig kéthar­madával nőtt a fizetésképtelenné vált cégek száma, ezzel szemben Lettország és Horvátországban felére csökkent ez a mutató. A térségben összességében emelkedett tavaly a fizetésképte­lenségek száma. A tizenegy vizs­gált országban a 2005-ös 0,6 százalékkal szemben 2004-ben még csupán 0,4 százalék volt azoknak a cégeknek a száma, amelyek ilyen helyzetbe jutot­tak. Ebből azonban nem szabad hosszú távú trendre következtet­ni, hiszen az előző három évet összességében nézve nincs érde­mi változás - teszik hozzá a Co­face szakértői, (p, m) Márciusban szinte az összes gazdasági ágazatban magasabbak voltak az átlagbérek, mint egy évvel korábban Toronymagasan vezetnek a távközlés fizetései ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Márciusban az összes hazai gazdasági ágazatban magas­abbak voltak az átlagbérek, mint egy évvel korábban, a fizetések az említett időszakban egyedül a postánál csökkentek, összesen 6,3 százalékkal, a távközlésben pedig stagnáltak - derül ki a Szlovák sta­tisztikai Hivatal legfrissebb jelen­téséből. A nominálbérek legin­kább az építőiparban és az autóke­reskedelemben nőttek. Az iparban 8,6, a kis- és nagykereskedelem­ben 8 százalékos volt növekedés, a szálloda- és vendéglátóiparban 6 százalék, a közlekedésben és szál­lításban 4,2 százalék. A statiszti­kai hivatal elemzése szerint a leg­nagyobb ádagbért, 37 703 koro­nát, a távközlésben fizették. Az in- gadanpiacon 19 662, az iparban 18 493, a nagykereskedelemben 17 502, a gépkocsieladásban 17 092, a közlekedésben 16 905, az építőiparban 13 290, a postánál 12 783, a kiskereskedelemben pe­dig 12 306 korona volt az átlagbér. Márciusban a reálbérek az ingat­lanpiacon nőttek a leginkább, 4,8 százalékkal, ugyanakkor a távköz­lésben 2,3, az autókereskedelem­ben 1,8, a postai szolgáltatások­ban sorrendben 1 százalékkal csökkentek. (T, ú) Foglalkoztatottság az egyes ágazatokban Bányaipar Ipari termelés Energiatermelés Építőipar Nagykereskedelem Autókereskedelem Kiskereskedelem Szállodaipar Ingatlanágazat Közlekedés Posta Távközlés B 8 980 9 529 ________________________________ ■BB BSESSaBBBBBS&SBBBBBSflEB sis 419 ..548 jU 38 498 ____J 40318 IHBHBBBB&BBBBSBBBI150 975 1135441 86 597 86 614 5 17 709 17 787 9 949 10 024 513/2006 □ 2005 m (Forrás: TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre több fekete építkezés Pozsony. Szlovákiában to­vábbra is problémák vannak az építésügyi törvény betartásával- derül ki a Szlovák Építésügyi Felügyelet felméréséből. A fel­ügyelet szakemberei tavaly 592 ellenőrzést végeztek, amiből 319 esetben derítettek fényt tör­vénysértésre. Eszerint nagyjából minden második építkezésen vétenek kisebb vagy nagyobb mértékben a jogszabályok ellen. A leggyakoribb hibának az szá­mít, hogy az építkezők nem tart­ják be az építési engedélyben foglaltakat, vagy éppenséggel engedély nélkül építkeznek. A legtöbb visszaélést a pozsonyi felügyelők tárták fel. Ők, az álta­luk elvégzett 141 ellenőrzésből 116 esetben nem találtak min­dent rendben. Pozsonyt a tör­vénysértések tekintetében Nyit- ra, Besztercebánya és Zsolna kö­veti, míg az építésügyi törvényt- legalábbis a felügyelet szerint- a Kassai kerületben tartják tiszteletben a leginkább. A fel­ügyelet tavaly 169 büntetést sza­bott ki, összesen 4,278 millió ko­rona értékben, (s, mi) Többet költünk az üzletekben Pozsony. Idén márciusban 10 százalékkal több pénzt költöt­tünk el a hazai üzletekben, mint az elmúlt év azonos hónapjában- derül ki a statisztikai hivatal je­lentéséből. A kiskereskedelem bevételei márciusban elérték a 32,25 milliárd koronát. A legna­gyobb növekedést a tisztító- és kozmetikai szereket árusító üzle­tek érték el, ahol a bevételek 15%-kal haladták meg az előző évit. Idén viszont a felére csök­kentek a háztartási gépeket javí­tó szolgáltatások bevételei, (t, s) Szárnyal a hazai lízingpiac Pozsony. Szlovákiában is egy­re nagyobb népszerűségnek ör­vend a lízing. Az idei első negye­dévben 13,708 milliárd koronás volt a lízingpiac teljesítménye, ami a negyedével haladja meg az elmúlt év azonos időszakáét. Az ingatianlízing azonban továbbra is elenyésző, az ingóságok, így elsősorban az autók lízingelé­sétől. Az ingadanlízing ráadásul az első negyedévben 70 száza­lékkal esett vissza az elmúlt év azonos időszakához képest, 258,5 milliós forgalmat bonyo­lítva. Összehasonlításképpen el­mondható, hogy a gépkocsik lí­zingje ugyanekkor 4,9 milliárd koronát tett ki. (t, s) Új energiaóriás a szomszédban Bécs. Európa egyik legje­lentősebb energiacége lesz az osztrák OMV kőolaj- és földgáz­ipari vállalat és az osztrák villa­mos művek - közkeletű nevén a Verbund - alkotta csoport azzal, hogy a két cég egyesíti erőit. A megállapodást tegnap írták alá. Az egyesülés kifogásokra szá­míthat Brüsszelben a versenyfel­ügyeleti eljárásban, mert az Eu­rópai Bizottság rossz szemmel nézi a nemzeti energiaegyesülé­seket, amelyek szerinte korlá­tozhatják a nemzetközi ver­senyt. Az egyesülés után 18 mil­liárd euró éves árbevétellel, Ausztriában az OMV Verbund lesz a legnagyobb vállalat. Az OMV-nek a 31,5%-a, a Verbund- nak 51%-a van állami tulajdon­ban. A vállalat régiónkban 2010- ig 18-20 százalékra tervezi nö­velni piaci részesedését. (MTI) Elsőségre tör a Milsy a cseheknél Prága. A báni (Bánovce nad Bebravou) Milsy tejfeldolgozó vállalat piacvezetővé szeretné magát felküzdeni Csehország­ban a párolt sajtok piacán. Mar­tin Šajdík, a cég kereskedelmi igazgatója szerint ez nem lesz nehéz, hiszen nyugati szomszé­dunknál a párolt sajtok piacának a 70%-án már most három szlo­vák cég osztozik, miközben ezt a sajtféleséget csak egy nagyobb cseh cég gyártja. Növeli az esé­lyeiket az is, hogy a csehek lénye­gesen több tejterméket fogyasz­tanak, mint a szlovákok. Míg nyugati szomszédunknál az egy főre jutó éves fogyasztás eléri a 230 kilogrammot, nálunk ez csu­pán 150 küogramm. (ČTK) Utazásrendelés interneten Pozsony. Szlovákiában egyre többen rendelik meg nyári kirán­dulásukat interneten keresztül - állítja Josef Suchánek, az Inter­net Shops Kft. vezérigazgatója. Főleg ezt tekintették szem előtt, amikor az eddig könyvek és ze­nehordozók internetes kereske­delmével foglalkozó www.du- naj.sk portálon az utazási irodák szolgáltatásait is igénybe vehet­jük. Jelenleg a honlapon keresz­tül 20 ezer utazási ajánlatból vá­logathatunk. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 37,485 Lenqyel zloty 9,772 Anqol font 54,645 Maqyar forint (100) 14,389 Cseh korona 1,326 Svéd korona 4,019 Dán korona 5,027 Szlovén tollár (100) 15,643 Japán jen (100) 26,534 Sválci frank 24,047 Kanadai dollár 26,689 USA-dollár 29,340 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,49-38,49 28,51-30,17 1,30-1,36 13,75-15,05 OTP Bank 36,51-38,42 28,53-30,11 1,29-1,36 13,86-14,93 Postabank 36,52-38,46 28,57-30,11 1,30-1,36 12,59-16,19 Szí. Takarékpénztár 36,51-38,38 28,50-29,99 1,29-1,36 13,75-15,04 Tatra banka 36,50-38,44 28,54-30,06 1,30-1,36 13,82-14,96 UnlBanka 36,51-38,43 28,56-30,05 1,29-1,36 14,02-14,76 Általános Hitelbank 36,50-38,44 28,52-30,04 1,29-1,36 13,83-14,90 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents