Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-11 / 107. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Költöznének az EP-képviselők Brüsszel. Európai parla­menti képviselők felhívást tet­tek közzé az interneten. Ebben sürgetik, az EU törvényhozása teljes egészében Brüsszelben végezze munkáját, s ezzel fe­jezzék be az európai adófize­tők pénzének elherdálását. A kezdeményezők remélik, hogy a petícióhoz legalább egymil­lió ember csatlakozik majd. Egymillió aláírás esetén ugyanis az európai szerveknek kötelező foglalkozniuk a felve­tett kérdésekkel. (MTI) Ezernél több fogoly szabadul Bagdad/Kairó. Több mint ezer fogva tartottat engednek szabadon iraki katonai börtö­nökből egy iraki-amerikai bi­zottság döntése értelmében. Abdel-Huszein Sandal iraki igazságügy-miniszter nyilat­kozatát az asz-Szabáh című lap szerdai száma idézte. A miniszter azt is elmondta, hogy az elmúlt napokban már 153 foglyot kiengedtek a Bászra melletti Camp Bucca börtönből és a Bagdadtól nyu­gatra lévő hírhedt Abu Graibból. Mint mondta, to­vábbi kilencszáz ártadannak bizonyult fogoly szabadlábra helyezését a következő hetek­re tervezik. (MTI) Folytatódik a vérfürdő Bagdad. Tizenegy munkást lőttek le tegnap reggel a Bag­dadtól 60 kilométerre észak­keletre lévő Baakúbánál. A dolgozókat autóbuszon szállí­tották az iraki állami elektro­nikai vállalat üzemébe, ahol egyebek között televízióké­szülékeket is gyártanak. A tá­madók a járműre nyitottak tü­zet, és mire a rendőrök a hely­színre értek, az autóbusz már felrobbant. Előző este Tell- Áfár észak-iraki város zsúfolt piacán 17 emberrel végzett egy öngyilkos merénylő. A mentők 35 sebesültet szállí­tottak kórházba. Az áldozatok között rendőrök, katonák és polgári személyek egyaránt vannak. Dzsalal Talabani iraki elnök tegnap közölte: április­ban csak Bagdadban több mint ezer ember vesztette éle­tét vallási indíttatású gyilkos­ságokban. (MTI) Fura amerikai törvény Washington. Katonai te­metések közveüen közelében tilos lesz a tüntetés. Erről foga­dott el törvényt - helyi idő sze­rint kedd este - az amerikai képviselőház. A jogszabályt a törvényhozók elsöprő több­séggel, 408 szavazattal három ellenében szavazták meg. A Tiszteljük Amerika hősi halott­jait című jogszabályt azután terjesztették be a kongresszus­ban, hogy az Irakban elesett katonák temetésén a kansasi Fred Phelps fundamentalista baptista lelkész híveivel rend­szeresen hangos tüntetéseket rendez, és a veszteséget Isten büntetésének tulajdonítja azért, mert az országban meg­tűrik a homoszexualitást. A ti­lalom megszegőit akár egy év börtönnel is sújthatják. (MTI) Először választottak Itáliában államfőnek egy volt kommunista politikust Vörös herceg az elnöki székben Napolitano megválasztása után, újságírók gyűrűjében (TASR/EPA-felvétel) Washingtonnak üzengetett az orosz államfő Putyin: fegyvert és gyereket! MTl-ÖSSZEFOGLALÓ MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Megválasztotta olasz ál­lamfőnek Giorgio Napolitanót teg­nap a törvényhozás két háza és a régiók küldöttei által alkotott elek­tort testület. A balközép pártszövet­ség jelöltje, a 80 éves egykori kom­munista politikus biztos győzelmet szerzett, 543 szavazatot kapott, ami jóval több a megválasztásához szükséges 505 voksnál. A kijelölt olasz miniszterelnök, Romano Prodi úgy nyilatkozott: Napolitano minden olaszt képviselni fog annak ellenére, hogy a jobbközép nem tá­mogatta. Várakozása szerint az új kormány a jövő szerdán teheti le az esküt. Az olasz alkotmány szerint a köztársasági elnök nevezi ki a kor­mányfőt. A csendes és elegáns politikust tisztelői az utolsó olasz uralkodó­val, II. Umberto királlyal való ha­sonlósága miatt vörös hercegnek is nevezik. Az egykori legnagyobb nyugat-európai kommunista párt tagjaként nézetei gyakran eltértek az ortodox állásponttól. Kereste a kapcsolatot az olasz és az európai szocialistákkal, és az európai integ­ráció korai propagálói közé tarto­zott. Karrierjét a karizmatikus olasz kommunista vezető, Palmiro Togliatti védőszárnyai alatt kezdte. Az eredetileg Moszkva-hű politikus az 1980-as években pártja szociál­demokrata szárnyához csatlako­zott. A berlini fal leomlása után ak­tív szerepe-volt abban, hogy a kom­munista párt szociáldemokrata párttá alakult, és felvette a Baloldal Demokratikus Pártja (PDS) nevet. 1989-ben az Európai Parlament tagja lett, 1992-ben az olasz képvi­selőház elnökévé választották. A Prodi vezette balközép erők 1996- os győzelme után belügyminiszter lett. 1999-től 2004-ig ismét EP- képviselő volt, részt vett az EU al­kotmánytervezetének kidolgozásá­ban. 2005-ben Carlo Azeglio Ciampi államfő örökös szenátorrá nevezte ki az olasz demokráciáért végzett szolgálatai elismeréseként. Moszkva. Az orosz elnök a had­sereg fejlesztésére és a népességfo­gyás orvoslására összpontosított éves programadó beszédében. Vlagyimir Putyin a Kreml Már­ványtermében a parlament két há­za, a kormány, a bírói rendszer, a régiók, az egyházak és a Társadal­mi Kamara vezetői előtt kijelentet­te: Oroszországnak erős haderőre van szüksége nemcsak azért, hogy megvédje magát esedeges katonai támadásoktól, hanem azért is, hogy ellenállhasson a kívülről jövő politikai nyomásnak. Szerinte ko­rai még a fegyverkezési hajsza vé­géről beszélni, sőt úgy vélekedett: a versengés új technológiai szintre emelkedik. Rámutatott, az USA- ban 25-ször többet költenek kato­nai célokra, mint Oroszországban. Az orosz nukleáris triád (atomfegy­vereket hordozó repülőgépek, szá­razföldi telepítésű rakéták és ten­geralattjárók) a következő években olyan új fegyvereket kap, amelyek lehetővé teszik a hadászati erő- egyensúly fenntartását. így jelezte, 1990 óta első ízben, hamarosan rendszerbe állítanak két atom-ten- geralatijárót, amelyeket Bulava ra­kétákká szerelnek fel. Mint mond­ta, sikeres kísérletek folynak olyan egyedülálló, nagy pontosságú fegy­verek kifejlesztésére, amelyek pá­lyáját a potenciális ellenség nem tudja kiszámítani. Putyin Oroszország legfőbb gondjának a népesség csökkenését nevezte, és tízéves programot je­lentett be a születések számának serkentésére. Kezdeményezte, hogy az ifjú párokat anyagilag ösz­tönözzék a gyermekvállalásra. Ja­vaslata értelmében az első gyer­mek után a szülők másfél éven át havonta 700-1500, a második gye­rek után pedig 3 ezer rubel (90 euró) gyermekgondozási segély­ben részesülnének. A második gye­reket vállaló anyáknak a jövő év elejétől 250 ezer rubeles (7600 euró) anyasági alaptőke folyósítá­sát indítványozta, amit lakásmeg­oldásra, gyermekük oktatására vagy saját nyugdíjukra fordíthat­nának. A 143 milliós Oroszország lélekszáma évente 700 ezerrel csökken. Gazdasági kérdésekről szólva kijelentette: Oroszország belépé­sét a Kereskedelmi Vüágszervezet- be (WTO) a többi ország nem te­heti olyan alku tárgyává, amely­ben a tagságtól független követe­léseket fogalmaznak meg vele szemben. Putyin egyébként célul tűzte ki a rubel teljes konvertibili­tásának elérését 2007. július 1-jei határidővel. Megnyílik a nemzetközi bugyelláris, a szélsőséges Hamász tovább berzenkedik Mégis segít a kvartett Gáza/New York/Jeruzsálem. Izrael az évvégéig megkez­di az egyoldalú kivonulást Ciszjordániából. A közel-ke­leti rendezésben közvetítő kvartett New Yorkban a pa­lesztinok segélyezése mel­lett foglalt állást. ÖSSZEFOGLALÓ A Hamász radikális palesztin mozgalom tegnap jelezte: továbbra is gondot jelent az Izrael elismeré­sére és az erőszakról való lemon­dásra vonatkozó nyugati követelé­sek elfogadása. Néhány órával azu­tán, hogy a kvartett (az USA, Orosz­ország, az ENSZ és az EU) New Yorkban a palesztinok segélyezése mellett döntött, Iszmáil Haníje pa­lesztin kormányfő Gázában kijelen­tette: „A kvartettnek feltételei van­nak. Az a céljuk, hogy olyan enged­ményre szorítsák rá a palesztin kor­mányt, amelyek sértik a palesztinok jogait és ... legitimitást biztosítanak az (izraeli) megszállásnak.” Haníje újságírók előtt nyilatkozott azután, hogy a Hamász és a Fatah megálla­podtak az erőszakos cselekmények MTl-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Az ENSZ-közgyűlés kedden megválasztotta az újon­nan létrehozandó Emberi Jogi Tanács 47 tagját. A Nyugat által az emberi jogok helyzete miatt gyakran bírált három ország, Kí­na, Kuba és Szaúd-Arábia is a ta­nács tagja lett. Őket már az első fordulóban megválasztották. Az első fordulóban 44 tagot válasz­tottak meg, a három fennmaradó tag - három kelet-európai ország - sorsáról két további forduló döntött. A kelet-európai csoportból Azerbajdzsán, Lengyelország, Csehország, Románia, Oroszor­leállításáról. Később a Hamász-kor- mány közleményt adott ki, amely­ben üdvözölte a kvartett szándékát a palesztinok segélyezésének ügyé­ben, de sajnálatát fejezte ki, hogy feltételeket szabtak a palesztin ve­zetés bojkottjának megszüntetése fejében. Izrael számára elfogadható a kvartett döntése. Cipi Livni izraeli külügyminiszter asszony szavai szerint az „egybecseng Izrael állás­pontjával, mely szerint a humani­tárius segítséget továbbra is folyósí­tani kell a palesztinoknak a válság megelőzésére, de annak nem sza­bad a Hamász kezébe kerülnie”. Kofi Annan ENSZ-főtitkár helyi idő szerint kedden jelentette be, hogy a kvartett meghízta az Euró­pai Uniót: hozzon létre ideiglenes mechanizmust a palesztinok köz­vetlen segélyezésére. A 3 hónapos kísérleti időszakra vonatkozó hu­manitárius segélyezési javaslatot azután hagyták jóvá, hogy a Világ­bank figyelmeztetett: kormányoz- hatatlanná válhat a Palesztin Ható­ság, ha a külföldi adományozók nem intézkednek a mintegy 165 ezer közalkalmazott bérének kifi­zetése érdekében. Az USA, amely eredetileg ellenezte azt az európai szág és Ukrajna került be a testü­letbe. A nyugat-európai csoport hét helyét Németország, Finnor­szág, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svájc és a szintén ebhe a csoportba besorolt Kanada kapta. Az Afrikának szánt 13 he­lyet Dél-Afrika, Algéria, Kame­run, Dzsibuti, Gabon, Ghána, Ma- li, Marokkó, Mauritius, Nigéria, Szenegál, Tunézia és Zambia tölti be. A nyolc hellyel rendelkező la­tin-amerikai csoportba Argentína, Brazília, Kuba, Ecuador, Guate­mala, Mexikó, Peru és Uruguay került. Az ázsiai csoportból Sza­úd-Arábia, Bahrein, Banglades, Kína, Dél-Korea, India, Indonézia, Japán, Jordánia, Malajzia, Pakisz­javaslatot, hogy egy nemzetközi szervezet közreműködésével segít­sék a palesztinokat, közölte: a Hamász nem részesülhet a segít­ségből. Izrael az év végéig megkezdi az egyoldalú kivonulást Ciszjordániá­ból, ha világossá válik, hogy lehe­tetlen megegyezni a palesztinok­kal. Ilyen értelemben nyilatkozott Ehud Óimért izraeli kormányfő és több minisztere is. A Jediót Ahro- nót szerint Óimért egy találkozón kijelentette: „Várunk egy, két, há­rom hónapot, egy fél évet, és ha nem tapasztalunk a palesztinoknál semmilyen változást, a beleegyezé­sük nélkül cselekszünk.” Azt is hoz­zátette, ha a palesztinok nem fo­gadják el a nemzetek közössége ál­tal támasztott feltételeket, Izrael­nek egyedül kell rögzítenie határa­it. Cipi Livni asszony a katonai rádi­óban hangsúlyozta: a hat hónapos határidő nem jelenti azt, hogy Izra­el fél éven belül kivonul Ciszjor- dánia egyes részeiről, de megérti, hogy Óimért kijelölte a követendő utat. „Izrael számára jobb, ha van­nak nemzetközi megállapodások, de sajnos nincsenek perspektívái annak, hogy lesznek ehhez palesz­tin partnerek.” (MTI, t, ú) tán, a Fülöp-szigetek és Srí Lanka került a tanácsba. Az USA, amely ellenezte az Em­beri Jogi Tanácsnak a javasolt for­mában történő felállítását, úgy ítélve meg, hogy nincs elegendő garancia a hatékony működésére, eleve lemondott a tanácsban való részvételről. Az eddigi Emberi Jogi Bizottsá­got éppen azért érték bírálatok, mert számos olyan ország is helyet kapott benne, amelyben súlyosan megsértik az emberi jogokat. Kuba tegnap fényes győzelemnek és nemzetközi tekintélye megcáfolha­tatlan bizonyítékának nevezte, hogy az ENSZ-közgyűlés 135 szava­zattal a tanács tagjává választotta. Magánlátogatás Károly herceg Erdélyben Bukarest. Károly herceg brit trónörökös magánlátogatást tett a többségében magyarok lakta kö­zép-romániai Kovászna megyében. A herceg a szegről-végről a brit uralkodóházzal is rokon erdélyi Kálnoky család egyik leszárma­zottjának, gróf Kálnoky Tibornak a meghívására érkezett egy napra Miklósvár (Midosoara) faluba. A településen található a száműze­tésben töltött fél évszázad után Ro­mániába visszatért Kálnokyak kas­télya. A 16. században reneszánsz stílusban épült palotát a család res- tauráltatta, s jelenleg szállodaként működik, Károly herceg is ott szállt meg. A trónörökös egyebek között az ország küszöbönálló európai uniós csadakozásáról beszélgetett el a helyiekkel. (MTI) Varsó. Anna Fotygát nevezte ki tegnap este a lengyel államfő a le­mondott külügyminiszter helyé­be. A távozó Stefan Meller lemon­dásával az ellen tiltakozott, hogy bekerült a kormánykoalícióba az Önvédelem EU-ellenes, populista agrárpárt. A 49 éves politikusnő az 1980-as években a legendás Szolidaritás szakszervezet tagja, a jelenlegi el­nök, Lech Kaczynski közeli munka­társa volt. Később, 1997 és 2001 között Jerzy Buzek miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, majd a nemzeti konzervatív Jog és Igazsá­gosság (PiS) párt európai parla­menti képviselője. Anna Fotyga ki­nevezésével „azt akaijuk, Lengyel- ország folytassa egyre aktívabb külpolitikáját az EU-ban és annak határain kívül egyaránt” - fogalma­zott a miniszterelnök, Kazimierz Mardnkiewicz. A konzervatív len­gyel kormány előző nap biztosítot­ta uniós partnereit: a külügymi­niszter-váltás nyomán nem változik Varsó Európa-politikája. Lengyel- ország külföldi partnerei ugyanis attól tartanak, Varsó letérhet a fő Magyar Országgyűlés Megegyeztek a pártok Budapest Megállapodtak a pár­tok az Országgyűlés május 16-i ala­kuló üléséről, az erről szóló ok­mányt tegnap írták alá az öt frakció képviselői. A házelnököt az MSZP jelöli, az alakuló ülésen megválasz­tandó két alelnök egyikére az SZDSZ, másikra a Fidesz tesz javas­latot, további alelnököket később választanak. Tartalmazza a megál­lapodás a parlamenti ülésrendet is. Ennek értelmében a pulpitusról nézve az ülésterem bal oldalán az MSZP, mellette az SZDSZ frakciója foglal helyet, jobb oldalon az MDF és a Fidesz képviselőcsoportja kö­vetkezik oly módon, hogy a KDNP képviselői a Fidesz-frakció soraiban ülnek majd, a független képviselő pedig az ülésterem jobb oldalán kap helyet. (MTI) európai csapásirányról azután, hogy az Önvédelem és a nacionalis­ta Lengyel Családok Ligája (LPR) a múlt pénteken tagja lett a kor­mánynak. Kedden mintegy ezerötszáz di­ák tüntetett Varsóban az ellen, hogy az Önvédelem és az LPR is tagja lett a lengyel kormánykoalí­ciónak. A tüntetők leginkább az el­len emelték fel szavukat, hogy Roman Giertychet, az LPR nacio­nalista, EU-ellenes nézeteiről is­mert vezetőjét oktatási miniszter­nek nevezték ki. Anna Fotyga (Reuters) Megválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát - nem jobb az elődjénél Győzelmet ünnepel a Castro-rezsim Anna Fotyga lett az új lengyel külügyminiszter Varsó Európát nyugtatja MTl-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents