Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-11 / 107. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 11. www.ujszo.com rifIMH Olcsóbb roaming a Vodafone-nál Pozsony. Már egy ideje komolyan foglalkozik az Európai Unió azzal, hogy letörje a magas roamingdíjakat. A Vodafone - mely esélyes arra, hogy harmadik szolgáltatóként megjelenjen a szlovákiai piacon - most önként bejelentette, hogy 2007 áprilisáig 40 százalékkal csökkentik az EU-n belüli roaminghívások díját. A mobilszolgáltató egyúttal jelezte, hogy kezdeményezéséhez bármely hivatalos EU-szolgáltató szabadon csatlakozhat, illetve 2006 októberétől csak olyan roamingszerződést kötnek, amelyben már az alacsonyabb árban tudnak megállapodni, (szí) Bezárt a 3D mozi a fővárosban Pozsony. Már nem fogad nézőket az Orange IMAX mozi. A háromdimenziós filmszínház a pozsonyi Avion bevásárlóközpontban működött, térhatású filmeket vetített. Az üzemeltető Solarfilm döntése értelmében a héten végleg bezárta kapuit. (1) Még nem zárolták a vagyonukat Bazin. Még mindig nem sikerült lefoglalni a BMG és a Horizont pénzügyi szolgáltatók csődbe juttatásával vádolt Vladimír F. és František M. vagyonát. A Speciális Bíróság két hete döntött a kérdésben, de a Kassai Kerületi Hivatal illetékesei szerint ők nem jogosultak a vádlottak tulajdonának lefoglalásához, (s) Pavol Rusko csak ügyetlenül lőtt Pozsony. A rendőrség felfüggesztette a Pavol Rusko tavalyi balesete kapcsán indított eljárást. Az ANO elnöke november 13-án puskájából véletlenül golyót röpített saját lábába. A rendőrség szerint a balesetet Rusko önmaga okozta, (t) A rektor a kórház főigazgatójának fejét követeli Gahér kontra Potičný ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Elfogadhatatlannak tartja a Comenius Egyetem Orvos- tudományi Kara az egyetemi kórház három klinikájának bezárását. Információik szerint ugyanis a kórház vezetése két belgyógyászati és egy sebészeti klinika bezárására készül az óvárosi részlegen. „Elfogadhatatlan számunkra a klinikák bezárása és az a mód, ahogyan az igazgató tárgyal az egyetemmel, ezért levélben kértük leváltását az egészségügyi minisztertől” - tájékoztatott tegnap František Gahér, az egyetem rektora. A medikusok gyakorlati oktatása 50 százalékban az említett klinikákon folyik, megszüntetésük ezért az oktatást veszélyezteti. A kórház vezetése azonban cáfolta a klinikák bezárására vonatkozó híreket. „Nem tudom, mire alapozza kijelentéseit a rektor úr, a ldinikák működnek, nem tervezzük bezárásukat” - mondta lapunknak tegnap Katarína Sedláková, a kórház gyógykezelésért felelős igazgatója. Tegnap kiállt Valerián Potičný főigazgató mellett Rudolf Zajac egészségügyi miniszter is. „Mindent megtesz a kórház működésének érdekében - védte az általa kinevezett főigazgatót Zajac. - Én nem szólok bele abba, hogy a rektor saját hatáskörében kit hogyan kezel, ezért csak tudomásul veszem levelét.” Anna Remáková, az I. belgyógyászati klinika - melyet állítólag ugyancsak megszűnés fenyeget - elöljárója szerint az igazgató személyesen tájékoztatta őt arról a tervről, hogy a részleget be fogják zárni. „Mindhárom klinika elöljáróját és helyettesét külön-külön személyesen tájékoztatta erről az elképzelésről a főigazgató” - mondta Remáková. Később azonban már csak működésük „felfüggesztéséről” beszélt. A kezeléseket még mindig veszélyezteti az orvosoknak az a tiltakozó akciója, a szakszervezet szerint „sztrájkja”, hogy nem vállalnak ügyeletet, ha teljesítették a munkatörvénykönyvben előírt óraszámot. Sedláková szerint a rektornak ismernie kell a helyzetet, mivel ő is jelen volt azon az egészségügyi miniszter jelenlétében tartott megbeszélésen, melyen a kórház főigazgatója tájékoztatott az orvosok akciója miatt kialakult helyzetről. „Az egyetem alkalmazásában álló orvosok törvényellenesen csadakoztak a sztrájkhoz, ez is nehezítette az ügyeletek biztosítását” - jelentette ki Sedláková. Remáková szerint a kórház vezetése megfélemlítéssel akarta rávenni az orvosokat, hogy a számukra előnytelen szerződéseket aláírva vállalják a pluszügyele- teket. Tegnap egyébként az egészségügyi szolgáltatók felmondták a sztrájkkészültséget, (lpj) PARTOK LISTÁJA A Dicio ügynökség április 18-a és május 2-a között 1046 személy bevonásával végzett közvélemény-kutatást a politikai pártok és mozgalmak támogatottságáról. A sorrend így alakult: Smer-SD^ s ĽS-HZDSC □ 10,1 ■ SDKÚ-DSC □ 10,0 o sfC S3 9,8 MKP 8,8 $KPH TT KDH 7,8 35,8 & D SNSf 17,0 ANO H 3,8 KSS [U 3,2 HZdQ 2,1 Más pártok Q 1,8 Az adatok százalékban értendők. Nem tudja *8,5 Nem 9;6 szavazna ’ Szavazna 71,9 Grafikon: TASR Visszalépésnek tekinthetnék, s azt is jelezhetné: Szlovákia már kevésbé tartja fontosnak az emberi jogokat Egy (nem) felesleges kormánytag? Pozsony. Ha az MKP nem lesz tagja a következő kormánynak, megszűnik az emberi jogokat felügyelő miniszterelnök-helyettesi poszt. Eredményességéről és hatásköreiről lehet vitatkozni, de a szakemberek szerint nem kell megszüntetni, mert az visszalépésnek számítana, s azt is jelezhetné: Szlovákia már kevésbé tartja fontosnak az emberi és kisebbségi jogokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A választáson induló esélyesebb pártok a kabinet karcsúsítását ígérik, s mivel a Csáky Pál által irányított hivatalnak nem látják gyakorlati hasznát, elsőként zárnák be. Ez valószínűleg azzal is összefügg, hogy kisebbségi programja csak az MKP-nak van, s a posztot már nyolcadik éve a magyar párt jelöltje tölti be. Az SNS és a Smer szemrebbenés nélkül megszűntémé a tisztséget, és a KDH is sajátosan viszonyul az emberi jogokhoz: elég az anti- diszkriminációs törvény, az esély- egyenlőség és a szólásszabadság kereszténydemokrata értelmezésére gondolni. A HZDS és az SDKÚ is megszűntémé, az utóbbiból kivált Szabad Fórum azonban már nem. „Ha Csáky csak azt csinálja, amit tudni lehet róla, édes kevés. Ha ennél többet dolgozik, jól titkolja” - mondta lapunknak Milan Urbáni, a HZDS alelnöke. A miniszterelnökhelyettes szóvivője ezt visszautasította. „A kérdést nem lehet szemellenzősen csak az emberi jogokra korlátozni. Nem szabad elfelejteni, hogy Csáky vezényelte le Szlovákia történetében az egyetlen sikeres népszavazást az uniós csatlakozásról. Aktív az európai ügyek intézésében, rendszeresen jár tárgyalni külföldi partnereivel. Az utóbbi időszakban Szlovákiában senki sem vonhatja kétségbe az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Az illetékes kormánytanács is épp a múlt héten emelte ki Csáky szerepét” - reagált a kritikára Martin Urmanič szóvivő. „Nem elég, ha csak a miniszterelnök-helyettes állítja saját magáról, hogy külföldön elismerik, miközben idehaza kapásból a legtöbben nem tudják, mit ért el az elmúlt nyolc évben” - mondta az Új Szónak Urbáni, aki szerint a poszt fölösleges. Urmanič elismerte, a kormányprogram bizonyos részei - a nyelvi charta érvényesítéséhez szükséges törvénymódosítások, a kisebbségek jogállásáról és a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvények elfogadása - nem teljesültek, mert a partnerek részéről hiányzott a politikai akarat. „A kormány kisebbségbe került, ezért sok mindent nem lehetett megvalósítani, de az MKP nem tett le róla. A különböző funkciókról szóló találgatások a választási kampány része, úgyis minden a voksolás eredményétől függ majd” - mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, (sza) VÉLEMÉNYEK ♦ Martin Bútora szociológus szerint túlzás azt állítani, hogy Csáky Pál az emberi jogok terén nem csinált semmit. „Mégiscsak létezett egyfajta felügyelet és koordináció, megszületett néhány fontos dokumentum, s a romaügyi kormánybiztos is fontos munkát végzett. Az emberi jogok nem kerülhetnek az utolsó helyre, nem csak akkor kell velük foglalkozni, ha már minden más problémát orvosoltak. Ha a következő kormány anélkül szüntetné meg a posztot, hogy más adekvát megoldást kínálna, akkor az rendkívül nyugtalanító lesz. Az emberi jogok terén még sok a tennivaló, amit a szociális és gazdasági reformokkal egyszerre kell elvégezni. A feladatokat pedig érdemes intézményesíteni, konkrét tisztséghez kötni, hogy számon is lehessen kérni” - magyarázta érdeklődésünkre Bútora. ♦ Öllős László politológus is hasonlóan vélekedik. Emlékeztetett: az emberi jogok és szabadságok felügyelete más típusú képviseletet igényel, mint a hiány elvéből kiinduló, véges javakat eloszló ágazatok, minisztériumok. „Nem árt, ha az emberi jogokkal összefüggő kérdések egy tárcánál koncentrálódnak, és a kormányon belül külön ember foglalkozik a témával” - jegyezte meg az elemző, (sz-a) Szúnyoginvázió: a kormány nem irtja az elszaporodott rovarokat, a pozsonyi önkormányzat már igen Plusz kilencvennégy rendőr lesz az országban ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. Pontosan 94 rendőrrel és három járási kapitánysággal lesz több az országban - döntött tegnapi ülésén a kormány. A rendőrök száma ezáltal 21 410-re emelkedik. Az új járási kapitányságokat Svidníkben, Ó- lublón és Bazinban nyitják meg. A bővítés 52 millió koronát vesz igénybe. Egyes kiadások fedezésére a kabinet tegnap 358 millió koronát különített el. Például ebből állják a Szlovák Rádió tavalyi tartozását, amely a 270 millió koronát is túllépte. A tátrai szélvész által okozott károk enyhítésére további 40 millió koronát szánnak az összegből, 18 milliót a madárinfluenza pandémiás tervének anyagi fedezésére fordítanak. Csaknem 14 miihó koronával járulnak hozzá a tavalyi árvízkárok enyhítéséhez. Viszont a kabinet egyelőre nem számol a veszélyesen elszaporodott szúnyogok irtásának állami finanszírozásával. (A Pozsony megyei önkormányzat ma kezdi a permetezést a fővárosban és környékén.) A kormány elfogadta a 2006-ra vonatkozó bűnmegelőzési stratégiát, amely a megelőzés terén tavaly elért eredményekről is beszámol. Eszerint a belügy 2005- ben 24,7 millió koronával járult hozzá a bűnmegelőzéshez. A szaktárca prioritása volt tavaly a szlovák-ukrán határ mentén fekvő települések biztonságának növelése - eddig 23 községet szereltek fel biztonsági kamerákkal, 16,7 millió korona értékben. Martin Pado belügyminiszter tegnap Budapesten aláírta a szlovák-magyar határon áthaladó turistaösvényeken való szabad mozgásról szóló szerződést. A dokumentum értelmében a két ország, illetve az EU-államok polgárai szabadon, vámellenőrzés nélkül léphetik át a határt. Az államközi szerződés a két ország schengeni övezethez való csatlakozása után veszíti hatályát, (s, t) Végzettségük szerint négy osztályba sorolják az elítélteket; az is számít, ki hány éves gyakorlattal rendelkezik Mozgó bérrel ösztönzik jobb munkára a rabokat Fizetik a takarítást is (Jón Krošlók felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A rács mögött ülő elítéltek és vádlottak 68 százaléka dolgozik, bérüket azonban évek óta nem valorizálták, ezért a kormány tegnap úgy döntött, megemeli a fizetésüket. Minőségi munkavégzésre pedig a mozgó bér bevezetésével - alapfizetésük akár 70 százalékával, ami a legmagasabb osztály esetében 5000 korona lehet - akarják ösztönözni a rabokat. Vagyis aki jól takarít, vagy a konyhán kitűnően segédkezik, teljesítményéért plusz 2600 koronát kaphat. A túlórákért, a hét végén és az ünnepnapokon, valamint a veszélyes körülmények között végzett munkáért 25 százalékkal több jár. Az igazolt hiányzást elfogadják, az igazolatlant azonban nem. A rendelet 12 bérkategóriát különböztet meg - a rabokat végzettségük szerint négy bérosztályba sorolja, s ezen belül számít az is, ki hány éves gyakorlattal rendelkezik. Az első osztályba olyanok kerülnek, akiknek elég egyszer megmutatni, mit kell csinálniuk. Ilyen például a liftkezelő, a rakodómunkás, a karbantartó, a takarító. A második osztályosoknak már tanfolyamot is el kell végezniük, s utána mezőgazdasági munkákra osztják be őket; például gazt égethetnek, kapálhatnak, erdei feladatokat bízhatnak rájuk. A harmadik osztályban lévőknek rendelkezniük kell valamilyen szakérettségivel vagy legalább szakmunkás-bizonyítvánnyal. Velük is mezőgazdasági munkákat végeztetnek, de már magasabb szintűt, például járművet is vezethetnek. A legfelsőbb osztályba tartozóknak egyetemi-főiskolai oklevelük van, s bizonyos gazdasági tevékenységeket, ingatlankezelést bízhatnak rájuk, felügyelhetik a többiek munkáját, vagy olyan egyéb feladatokat kaphatnak, melyekre a börtönben pillanatnyilag nincs alkalmazott, viszont sürgősen el kell végezni. Az igazságügyi minisztérium szerint az utolsó osztályba csak rendkívüli esetben lehet sorolni az elítélteket, a gyakorlatban inkább az első három szintet kell alkalmazni. „A börtönökben jelenleg 3541 elítélt és vádlott dolgozik; 910-en az intézmények működtetésével ösz- szefüggő munkát végeznek: szerelők, a konyhán, a mosodában segédkeznek, takarítanak. A többiek a gazdasági mellékágazatok központjaiban dolgoznak. Lipótváron például munkaruhát varrnak, egy másik fegyintézetben talajcsempét gyártanak, a fiatalkorúak pedig bútort szerelnek össze” - tájékoztatta lapunkat Ľubomíra Miklovičová, az igazságügyi minisztérium sajtóosztályának munkatársa. Az első negyedévben a bruttó átlagbér 2300 korona volt. „Nem jogosultak a minimálbérre, hiszen nincsenek megélhetési költségeik, különösebb kiadásaik. A rabok foglalkoztatása nevelő szándékú, hogy szabadon bocsátásuk után könnyebben beilleszkedhessenek a társadalomba, s ne veszítsék el munkaszokásaikat” - tette hozzá Miklovičová. (sz. a.) A vádlottak és az elítéltek bértarifa-táblázata Fokozat Figyelembe vett gyakorlat Bérosztály 1 legfeljebb 5 év 1 3 440 2 3 740 3 4 050 4 6 630 2 5 és 10 év között 3 600 3 890 4 230 6 920 3 10 év felett 3 750 4 060 4410 7 200 Az összeg koronában, egy hónapra értendő. Forrás: www.government.gov.sk
