Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-10 / 106. szám, szerda

IV Kultúra - oktatás - együttműködés ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 10. www.ujszo.com PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Történelemtanárok Társulása, a Bibliotheca Hungarica és a Pro Patria Honismereti Társaság az 1956-os magyar forradalom 50. év­fordulója tiszteletére történelmi esszépályázatot hirdet szlovákiai magyar középiskolások részére az alábbi témakörökben: 1. Nemzeti történelmünk sorsfordulói. Az 1848/49-es és az 1956- os magyar forradalom és szabadságharc hazai és nemzetközi hatásá­nak összehasonlítása. 2. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc üzenete a mai magyar fiatalok számára. 3. így élték meg nagyszüleink az 1956-os forradalmat (amit a kor­társak mesélnek az 1956-os forradalom hatásáról). Pályázhatnak egyének vagy csapatok (legfeljebb három fő). A pá­lyamunkát legalább öt, legfeljebb tíz oldal teljedelemben, számító­géppel út formában kell elkészítem, majd nyomtatott és elektronikus formában (e-mail vagy flopi) eljuttatni a Bibliotheca Hungarica cí­mére (Park utca 4, Šamorín, 931 01, simon@foruminst.sk ) október 30-ig. A pályázati munkákat 2006 december elején értékelik ki. A pá­lyázat győztesei értékes könyvjutalomban részesülnek, (ú) Előadások a tájegység hagyományairól, jelenségeiről Csallóközi helytörténészek is szerepeltek Udvardon SZÁZ ILDIKÓ Udvard. A szlovákiai magyar helytörténészek tizedik országos találkozóján Sünön Attila történész az 1956-os magyarországi forrada­lom eseményeivel foglalkozott, az­zal, hogyan viszonyultak a történé­sekhez a szlovákiai magyarok. Sán­dor János helytörténész az 1956-os koloni eseményeket idézte fel. A Pro Patria Honismereti Szö­vetség, a somorjai Bibliotheca Hungarica, a Csemadok Országos Tanácsa, annak érsekújvári terü­leti választmánya, udvardi alap­szervezete és a Rákóczi Szövetség helyi szervezete által rendezett jubileumi találkozó résztvevői egyetértettek: ötvenhatnak külön konferenciát kellene szentelni. Az április végi találkozó délutáni részében a pedagógusok kaptak szót a Helytörténet az iskolában címmel rendezett fórumon. Az elő­adókat és hallgatókat Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes köszöntötte, aki külön gratulált az idei Patria-dí- jasoknak: Borziné Bódi Irén gömöri helytörténésznek és Udvard önkor­mányzatának. Az előadók közül Szanyi Mária néprajzkutató a nép­rajzról mint modultantárgyról szólt, amely nem maradhat ki a tananyagból. Rendkívül érdekes­nek és tanulságosnak bizonyult Ko­vács László történész előadása, aki a Csallóköz történeti-úodalmi ha­gyományába, azoknak az oktatás során való felhasználására hívta fel a jelenlévők figyelmét. „A múlt po­zitív értékeinek közvetítése céljá­ból, a ma élők társadalmi életben való eligazodását elősegítve a tör­ténelem támlásában nagy szerepet kell, hogy kapjon a szűkebb kör­nyezet, a falu, az egymással össze­függő települések régiója az okta­tásban. Kérdés azonban, hogy mi­lyen ismeretekkel rendelkeznek a történelemoktatók a Csallóközben. Tüdomásom szerint más régiókkal összehasonlítva egészen jó a hely­zet. A Csallóközi Kiskönyvtár jóvol­tából mi ugyanis gazdag anyagból meríthetünk” - hangsúlyozta Ko­vács László. Az előadó néhány konkrét példával illusztrálta állítá­sát, köztük azzal, hogy a csallóközi régióban pontosan nyomon követ­hető a mezővárosok fejlődése, hi­szen több település az akkori heti vásárokról kapta nevét. Ebben a ré­gióban ugyancsak nyomon követ­hető az egyházszervezet működé­se, 18 Árpád-kori templom áll a Du­na és a Kis-Duna által határolt tér­ségben. Varga László történész előadásá­ban az előtte szóló Kovács László tartalmas beszámolóját „folytat­ta”. Három évtizedes pedagógiai tapasztalatai felhasználásával mu­tatta be a helytörténet-oktatást. Szakköri tevékenységen belül a di­ákokkal közösen gyűjtötték Nagy- megyer tájházának anyagát az 1973 és 1980 közti időszakban. Pomichal Richárd biológus az udvardi helytörténeti konferenci­án gazdag képanyaggal, élvezetes előadással lepte meg a jelenlévő­ket a csallóközi természeti értéke­ket mutatva be. A Csallóközt érintő valamennyi előadás azt bizonyítot­ta, hogy a régió alap- és középisko­láiban nincs ok az aggodalomra, a pedagógusok helytörténészek­ként, néprajzosokként is kiérde­melték helyüket a katedrán. A helytörténészek találkozójának a középiskolások számára rendezett, Múltidéző című verseny is része volt. Képünkön két sikeres mátyusföldi résztvevő látható. (Csuport István felvétele) HELYREIGAZÍTÁS Mellékletünk múlt heti számában, a Tánczos Tiborról szóló írá­sunkban a szerkesztő (tehát nem a szerző) hibájából többször helyte­lenül Tánczos Gábort ütünk. Az érintett és kedves olvasóink szíves el­nézését kérjük! Galánta révén szlovák kormánytámogatással újíttatta fel artézi kútjait a vajdasági Óbecse városa Az együttműködés forrásai is A katolikus pap után a pravoszláv parókius is megszentelte a Galánta névre keresztelt kutat Óbecse-Vajdaság. A szlováki­ai testvérváros, Galánta se­gítségével újították fel a negyvenezer lakosú, körül­belül felerészt magyarok lakta vajdasági város, Óbecse artézi kútjait a kö­zelmúltban. GAÁL LÁSZLÓ .Azelőtt másfél hónapig is eltar­tott egy kútfúrás, nem úgy, mint most, amikor egy hét alatt megcsi­nálják a háromszáz méteres fura­tot. De akkor, ötven-hatvan évvel ezelőtt nem volt ilyen technika” - mondja az óbecsei kútfúró család utolsó, még e mesterséget kitanult tagja, a 80 esztendős Reperger Sándor bácsi. Ő is ott volt azon az ünnepségen, amelyen Óbecse és Galánta polgár- mestere, Dusán Jovanovics és Ale­xander Mézeš, valamint Berényi József, a szlovák kormány külügyi államtitkára felavatták a szlovákiai testvérvárosról, Galántáról elneve­zett, újonnan fúrt artézi kutat. Sán­dor bácsi egy néhány méterrel odébb álló, a felavatotthoz hasonló alakú, ámde rozsdaette, régi ártézi kútra mutat. „Százhúsz évvel ez­előtt fúrta egy Sós nevű hódmező­vásárhelyi mesteri’ - mondja, majd a saját családjáról kezd beszélni. Már az apja és a nagyapja is kútfúró volt, ő maga 13 éves korától dolgo­zott a szakmában, és amikor az édesapja 1957-ben meghalt, ő vitte tovább a mesterséget - egészen 77 éves koráig. „Hatvan-hetven évvel ezelőtt is hasonló el szerint dolgoz­tunk, csak akkor még nem volt ilyen technika. A környéken apám volt az egyetlen kútfúró, az egész Vajdaságban jártunk kutat fúrni. Szabadkán, Zomboron, Újvidéken is dolgoztunk. Itt, Óbecsén ötven­hatvan kutat csináltunk az apám­mal.” Az öt óbecsei artézi kút közül is hármat az ő édesapja, Reperger Ferenc készített. A két legrégebbit (a pravoszláv templom mellettit és az alsóváro­sit) a már említett, Sós nevezetű mester fúrta 120 esztendővel ez­előtt. E két régi helyett csináltak most új kutakat. Az avatás pedig azért zajlott ilyen nemzetközi rész­vétellel, mert a két kút elkészítését abból a SlovakAid nevű segély- programból támogatták, amelyen keresztül Szlovákia európai uniós tagállamként az EU-csatlakozásra még csak váró államokat segítheti. Ezt a lehetőséget Berényi József ál­lamtitkár ajánlotta fel több mint egy évvel ezelőtt, akkor járt a galántai önkormányzat vezetőivel a vajdasági városban, hogy megbe­széljék, milyen célra lehetne a tá­mogatást felhasználni. Óbecse ak­kori vezetői azt javasolták: a tönk­rement artézi kutakat újíthatnák fel ebből a pénzből. A kormány ál­tal kiírt pályázatra a testvérváros, Galánta készítette el a sikeres bead­ványt. Ezért utazott most az óbecsei polgármester meghívására a kútavató ünnepségre Berényi Jó­zsef társaságában Alexander Mézes galántai polgármester, Po­lák Tibor, a sikeres pályázatot ké­szítő galántai projektmenedzser és Pallya Gábor, a város főellenőre, Nagyszombat megyei képviselő. „Á városközpontban lévő kútnak a fémvezetékei mentek tönkre, és a kút vagy kétszáz méteren beom­lott, az alsóvárosi kútba pedig vala­milyen szennyeződés került, ami­att lett a vize ihatatlan” - tudtuk meg Szabó Endrétől, az óbecsei vá­rosi képviselő-testület elnökétől (Szerbiában a polgármester és a testületi elnök két külön tisztség.) A kutak felavatásával korántsem fejeződött be a két város együttmű­ködése. Berényi közölte, a szlovák kormány idén is tud hasonló támo­gatást nyújtani. A becseiek öröm­mel vették a felajánlást, és jelezték, a kooperáció továbbra is a vízzel le­hetne kapcsolatos. Ezúttal nem ar­tézi kútról lenne szó, hanem a helyi vízvezetéket ellátó „vízgyár” táplá­lásához kell három új kút. Öröm­mel vennék, ha az egyiket szlováki­ai támogatással tudnák kifúrni. Van másik lehetőség is: a vízvezeté­kek kiépítésének költségeihez já­rulna hozzá Galánta, pontosabban - a városi önkormányzaton keresz­tül - a szlovák kormány. Ahányszor vizet merítenek belőle, felvidéki testvérvárosukra emlékezte­ti majd a kút a becseieket (Szőcs Hajnalka felvételei) A hatvan-nyolcvan országból érkező vitorlázók Európa legnagyobb síkvidéki taván mérik össze tudásukat Vitorlás világjátékokat rendeznek Burgenlandban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Neusiedl am See. (Ausztria). A Nemzetközi Vitorlás Szövetség Vi­lágjátékot szervez a Fertő tavon - méghozzá első alkalommal a belső tavon. A Fertő tó - amely a Garda­tó mellett Európa legszélbiztosabb tava - május 10-20. között lesz a Vüágjáték helyszíne. Hatvan­nyolcvan országból 1500 aktív ver­senyző - köztük olimpiai, világ- és Európa-bajnokok, valamint női vi­torlázók - érkezik Burgenlandba, hogy különböző olimpiai hajóosz­tályokban küzdjenek meg a világ- bajnoki címért. Az olimpiai hajó­osztályok - Laser, 470, 49-es, Neü Pryde RS:X -, valamint a csapat és a kéttestű kategória izgalmas ver­senyeket ígér. A Világjátékokat Ausztria ki­emelkedő sporteseményei között tartják számon, százezer vendéget várnak a régióba. A regatták küz­delmén kívül kísérőprogramok és szárazföldi látnivalók csalogatják emberek ezreit a tópartra. Osztrák és nemzetközi sztárok váiják az ér­deklődőket, a vitorlázókon kívül a nádépítészet művészei Breiten- brunnban találkoznak, a homok­szobrászok pedig többméteres al­kotásokat készítenek Neusiedl am See „homokvidékén” ( www.sand- land.at ). A sárkányrepülés csillagai Podersdorfban mutatják be tudá­sukat. A gyerekeket, családokat változatos program várja Weiden am See-ben. Rustban Burgenland világhírű borát, valamint az udvari hangversenyekkel tarkított kultu­rális életet állítják reflektorfénybe. A 11 euróba kerülő napi bérlet tu­lajdonosát a rendszeresített buszjá­ratok és kompok egyik helyszínről a másikra viszik. Az Európa legnagyobb síkvidéki tava körül fekvő régió ebből a sporteseményből mindenképpen sokat profitál. A nemzetközi mé­diajelenlét a „Burgenland” védjegy és a „Fertő tavi régió” reklámérté­két rendkívüli mértékben növeli - ez Gerhard Guchernek, a Burgen­land Tourismus igazgatójának is szüárd meggyőződése. A Nemzet­közivitorlás Szövetség Vüágjátéká­nak a „Sportolás összhangban a környezettel és a természettel” a jelmondata, és az a célkitűzése, hogy a leginkább környezetbarát sporteseménnyé váljon. E projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap (EFRE) INTERREG közösségi kezdeményezése támogatja. (In­formációk: www.worldsaümgga- mes2006.at) (ú) Kísérőprogram a játékokon Május 19-ig: a Nemzetközi Nádszimpózium megnyitója Breitenbrunnban Május 10.: a Nemzetközi Vitorlás Szövetség Vüágjátékának nyitóünnepsége Neusiedl am See-ben (Seebad) Május 10-20.: hajó- és szabadidő-vásár Breitenbrunnban Május 10-20.: Sárkányosok Fesztiválja Podersdorfban Május 12.: „Sound of the City” Rustban - különféle műfajú hang­versenyek a helyi polgári házakban Május 13.: Pannon éjszaka a breitenbrunni Fő téren Május 13-14.: modellvitorlások nemzetközi versenye Weiden am See-ben Május 14.: Eisenstadti Nyári Fesztivál - díjátadás a selejtezők után Május 17.: a „Sandland 2006” nyitóünnepsége Neusiedl am See-ben Május 20.: záróünnepség Podersdorfban Május 21.: „Szikrázzanak a fények!” - Az év eseménye Neusiedl am See-ben (Seebad) Vitorlázzon a vüág legjobbjaival! - Húes személyek, sztárvitorlázók és gazdasági vezetők egy hajóban. (A belépés ingyenes.)

Next

/
Thumbnails
Contents