Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-10 / 106. szám, szerda
Közügy ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 10. www.ujszo.com ll e-mail: regio@uisio.com , fax: 02/59 233 469 A11 jelölt közt politikai újonc és exminiszter is akad Ligetfalu szombaton polgármestert választ ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szombaton polgár- mestert választanak Ligetfalu városrészben. Az ország legnagyobb lakótelepének vezetéséért tizenegyjelölt verseng. A Duna jobb partján elterülő panelrengetegben azért kell kiegészítő helyhatósági választásokat tartani, mert Vladimír Báján január 31- én lemondott a polgármesteri funkcióról, miután 2005. december 10-én fölényesen megnyerte a megyei választások második fordulóját is. Azóta a kereszténydemokrata Viera Kimerlingová helyettesíti őt, aki azonban nem indul a megmérettetésen. A tizenegy jelölt - akik között politikai újonc éppúgy akad, mint exminiszter .- mindent megtesz a választók kegyeiért. Tegnap (lapzártánk után) a zabosi kultúrház- ban Müos Čemák, Peter Dubovan, David Dvoŕák, Milan Ftáčnik, Mário Jurik és Ján Kotúľa találkozott a választókkal a Hogyan tovább, Ligetfalu? című vitaesten, ma este hat órakor pedig Peter Majchrák- nak, Peter Matúškának, Pavol Mi- chalíknak, Jaroslav Pokomýnak és Ladislav Snopkónak tehetik fel kérdéseiket az érdeklődők ugyanott. A 2005-ös évet 38 millió koronás nyereséggel záró városrész polgár- mesteri posztjára pályázók óriásplakátjai már április elején megjelentek az utak mentén, noha a kampány hivatalosan csak április 26-án vette kezdetét. A legszorgalmasabb „plakátoló” Peter Matúška, Ján Kotúľa és Ladislav Snopko volt. Mások a helyi lapokban jelentettek meg politikai hirdetést. A függetlenként induló Peter Matuška a közlekedési helyzeten szeretne javítani, de támogatná a nyugdíjasokat is; a fiatal választókat pedig az ingyenes internethozzáférés ígéretével szeretné megszólítani. Az egész lakótelepet lefedő Wi-Fi-hálózat kiépítése egyébként nyolcmillió koronájába kerülne a városrésznek. Tervei között szerepel egy fedett uszoda építése is. Az SDĽ egykori oktatási minisztere, Müan Ftáčnik ezúttal a pártját bekebelező Smer és a köztársasági elnökkel kampányoló Demokráciáért Mozgalom (FIZD) színeiben indul. Kampányának kulcsszavai az oktatásügy, a közlekedés, a szociális és közbiztonság. Ftáčnik panelrekonstrukciós programba kezdene állami pénzen, építene még pár felüljárót a Ligetfalut átszelő vasútvonal fölé, és módosítaná néhány helyi járat útvonalát is. Az iskoláknak új taneszközöket ígér. A köz- biztonságon pedig a körzeti megbízotti rendszer kiépítésével javítana. Pavel Michalik, aki a Vpred regionális politikai mozgalom színeiben indul, az életkörülmények javítását ígéri a választóknak. Michalik kitisztítaná és revitalizálná a hor- vátjárfalui Duna-ágat, és rekonstruálná a szabadidőközpontokat is. A 45 éves hidrológus az egyetlen a jelöltek között, aki hangoztatni merte: a rendes helyhatósági választásokig már nincs idő átfogó reformokra. A városrész kulturális intézményeit igazgató Ladislav Snopko az SDKÚ-DS és a zöldek színeiben indul. A közlekedési és közbiztonsági helyzet javításán túl a zöldterületek számának növelésével is biztatja választóit. Snopko uniós forrásokra is pályázna, valamint befektetőket csalogatna a városrészbe. Nemcsak a közlekedési, hanem a parkolási helyzetet is javítaná, és szívesen üzemeltetne egy önkormányzati televíziót, (kcr) KIK INDULNAK? név/kor foglalkozás párt 1. Ján Kotúľa, 55 közlekedési mérnök Kereszténydemokrata Párt2. Jaroslav Pokorný, 52 közalkalmazott Polgári Konzervatív Párt Szlovákia Prosperitása Párt 3. David Dvoŕák, 30 vállalkozó Polgári Liberálisok 4. Pavel Michalik, 45 természettudós Vpred Mozgalom 5. Peter Matúška, 28 közgazdász független, a Szabad 6. Miloš Cérnák, 51 vállalkozó Fórum támogatásával Szlovák Nemzeti Párt 7. Peter Dubovan, 55 ügyvezető független 8. Mário Jurik, 27 tanár Szlovákia Kommunista 9. Milan Ftáčnik, 49 egyetemi oktató Pártja Smer-HZD 10. Peter Majchrák, 48 építész Néppárt 11. Ladislav Snopko, 56 művelődésiházigazgató SDKÚ—DS—Zöldpárt (Forrás: TASR) MEGHÍVÓ Kaskády. A csallóközi és mátyusföldi polgármestereket és agrárvállalkozókat váiják az üdülőtelep konferenciaközpontjában holnap 13 órakor kezdődő, Megújuló energiaforrásokra épülő technológiák telepítése és gazdaságos üzemeltetése című konferenciára. Témák: ér- demes-e az önkormányzatoknak megújuló energiaforrások hasznosítására épülő technológiákat telepíteni a 2007-2013 közti programozási időszakban; kötelező lesz az épületek energetikai certifiká- lása. A konferenciát Pomothy László gazdasági államtitkár és a Galántai Regionális Fejlesztési Iroda (RRA) szervezi, (gl) Sok szülő a körülmények miatt korán „elengedi a gyermek kezét", s ez később kellemetlenségeket okozhat Egyre fiatalabb iskolakerülők A pedagógusok egyre gyakrabban találkoznak olyan esetekkel, amikor a dolgozó, a munkájuk miatt esetleg naponta utazó vagy műszakokra járó szülők elvesztik az áttekintést gyermekük napirendje, viselt dolgai fölött (Miroslava Cibulková illusztrációs felvétele) A törvény szava az iskolalátogatás terén pontosan meghatározza az érintett felek jogait és kötelességeit. Szlovákiában 16 éves korig kötelező az iskolalátogatás. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az iskola kötelezettségei is adottak, vagyis tisztázott, hogyan kell eljárnia, ha problémás esettel találkozik. A jogszabályok ugyanis meghatározzák azokat a keretértékeket, amennyi igazolatlan hiányzás esetén a szó- és írásbeli figyelmeztetések, a szülő behívatása, a magaviseleti jegy rontása után az oktatási intézmény igazgatója köteles az iskolakerülésről a fenntartót, azaz a helyi önkormányzatot, továbbá a körzeti hivatalt tájékoztatni. Tizenöt tanóra fölött már ez a lépés következik, amelynek következménye a családi pódék megvonása. Azt a tényt viszont ritkán emlegetik, hogy a hatóságok ezzel az elvonással csak a szülők felhasználási jogát korlátozhatják, az összeget kötelesek más formában a gyermekre fordítani - kifizethetik belőle a tanuló ebédjegyeit, tanszereket vásárolhatnak stb. Hatvan igazo- latían tanóra fölött a szülők ellen büntetőeljárás indul, akár szabadságvesztésre is ítélhetik őket, a gyermek pedig állami gondozásba kerülhet. Az iskolakerülés mögött minden esetben családi gondok húzódnak meg. Ma már nehezen mernénk megkockáztatni azt az általánosítást, hogy a probléma egyértelműen a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családokra jellemző. A pedagógusok egyre gyakrabban találkoznak olyan esetekkel, amikor a dolgozó, a munkájuk miatt esetíeg naponta utazó vagy műszakokra járó szülők elvesztik az áttekintést gyermekük napirendje, viselt dolgai fölött. Ezt húzza alá az a tény is, hogy a megkérdezett pedagógusok véleménye szerint az iskolakerülés terén az utóbbi évek egyik nagy és tanulságos tapasztalata éppen az, hogy lefelé húzódik a korhatár: ma már előfordul, hogy kisiskolás „felejt el“ befáradni az órákra. Ha a körülmények miatt korán „elengedik a gyermek kezét”, annak önálló döntéseivel esetleg kellemeden formában találkozhatnak... Az iskolakerülés régiónkban is gyakorlatilag minden alapiskolát érint, de szerencsére általában éyi egy-két kirívó esetről van szó - állítják a megkérdezett környékbeli pedagógusok, hozzátéve, hogy keleti kollégáiktól azt hallják, ott rosz- szabb a helyzet. Hangsúlyozzák, vidékünkön inkább „puha esetek” fordulnak elő, azaz általában már az is segít, ha az iskola igazgatója elbeszélget a szülőkkel. Szívesen idéznénk adatokat, de tartunk tőle, megtévesztőek lennének. „Ügy” ugyanis csak a jéghegy csúcsát képező esetekből lesz. Egyrészt azért, mert tapasztalatunk szerint az alap- és a középiskolák eltérő módon járnak el iskolakerülés esetén; utóbbiak inkább házon belül oldják meg a problémát. Másrészt: mire a diákok középfokú oktatási intézményekbe kerülnek, többségüknél meglehetősen fejlett helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség alakul ki. A többség azért inkább a „bennmaradásra” szavaz, időnként némi plusz szabadidőt szerezve magának. Kérdezzünk meg egy tizenéves diákot, vagy tegyük fel a kérdést bármelyik iskolában - mindenki képes felsorolni például azokat a jószándékú környékbeli orvosokat, akik két-há- rom napra minden további nélkül adnak igazolást. Akár visszamenőleg is. így pedig, ugye, rögtön más a helyzet, (as) MEGKÉRDEZTÜK Milyen szerepet vállalnak a problémakezelésben? Hecht Anna, a Nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal elöljárója: A szülóknekjoguk és egyben kötelességük biztosítani, hogy a gyermekük tíz évig iskolába járjon. Ha ezt elmulasztják, a község a város köteles eljárni velük szemben. Hivatalunkat a probléma elsősorban módszertani szempontból érinti, tanácsokkal útmutatással látjuk el az iskolákat. Szövevényes kérdésről van szó. Például ha az iskolakerülés hatással van a gyermek tanulmányi előmenetelére, ha sokat hiányzott, bizottság előtt kell vizsgáznia egyes tantárgyakból. Ha az igazolatlan hiányzáshoz magatartásbeli gondok is társulnak, az iskola a körzeti pedagógiai-pszichológiai tanácsadó segítségét kérheti. Ha ott úgy döntenek, hogy a tanuló az iskolában különleges törődést igényel ún. integrált gyerekké minősítik. Ebben az esetben az oktatási intézmény az adott gyermekre 2,5-szörös normatívát kap, ebből biztosíthatja a fokozottpedagógusi odafigyelést. Ha egy osztályban öt ilyen gyerek van, az iskola pedagógiai asszisztenst alkalmazhat. Ha az iskolakerülés testi vagy szellemi fogyaték kísérőjelenségeként jelentkezik, az iskola gyógypedagógiai tanácsadó segítségét kérheti. Eddig gondot okozott, hogy ezen a téren nem volt magyar szakember, a közeljövőben azonban Dunaszerdahelyen gyógypedagógiai központ nyűik, a magyar tannyelvű speciális alapiskola és készségfejlesztő szakiskola mellett. Ha a gyermek nemcsak iskolakerülő, hanem például veszélyezteti is a többieket, és ha a szülőiekéi sem sikerül eredményesen együttműködni - az iskola akár bírósági úton is kezdeményezheti, hogy a gyermek kikerüljön a szülői hatáskörből és hosszabb vagy rövidebb időre javítóintézetbe vigyék Tapasztalatom szerint azonban az iskolakerülési esetek nagy többségében már azzal eredmény érhető el ha az iskola, a fenntartó és a szülő hatékonyabban kezd kommunikálni egymással (as) MIT SZÓL HOZZÁ? Ön szerint ki a felelős az iskolakerülésért? Miriam Károlyiová osztályvezető, Galánta: Sajnos, aktuális a kérdés, sok az iskolakerülő. Az okokat nehéz meghatározni. Hogy a szülő hibás-e, mert nem törődik azzal, hogy mit csinál a gyereke, esetleg a társadalom, mert nincsenek eszközei arra, hogy rendet tegyen? Netán az iskola? Nem tudom. Az indokokat biztosan a családban kell keresni, mert az alapvető nevelést otthon kell elkezdem. Mert amit a gyerek a szüleitől megtanul, azt egész életében magával kellene vinnie. Nehéz megmondani, hogyan kellene büntetni a felelősöket. Ha a család juttatásaihoz nyúlnának, bizonyára ösztönözné a szülőt arra, hogy odafigyeljen a gyereke iskolalátogatására. (gl) Cservenka János, a magán szakmunkásképző és kereskedelmi akadémia alapítója, Hidaskürt: Iskolámban 15 éves fennállása alatt nem találkoztam ezzel a jelenséggel. Úgy vélem, az üyen hanyag magatartást az alapiskolából hozzák a gyerekek. Nincs bennük megfelelő kötelességtudat, a tanulást szükséges rossznak tekintik. Az iskolák évtizedeken keresztül átvállalták a szülőtől a nevelést, nem tudtak megfelelni az effajta küldetésnek, a szülők meg leszoktak a nevelésről. Sem az iskola, sem a szülő nem neveli a gyereket, és folyik az egymásra mutogatás. Mi a nulladik szülői értekezleten megmondjuk: csak akkor vagyunk sikeresek, ha a szülő is mellénk áll. (gl) Szetyinszky Veronika tanítónő, Vágseltye: Sajnos, egyre több gyerekünk iskolakerülő. Az okok sokszor a családban keresendők. Sokszor kiderült, a szülő nem tud az iskolakerüléséről. Különösen az ötödikhatodik évfolyamban fordul elő, hogy a gyerkőc elindul otthonról, de nem az iskolába érkezik. A törvény azzal büntet, hogy megvonja a családi pótlékot, de a szülő azt mondja: nem tudja a gyereket rábírni az iskolába járásra. Lehet, a törvény kevés, valamüyen más társadalmi intézmények kellenének. Ebből aztán gyakran az következik, hogy az iíyen gyerekek bűnözésre adják a fejüket. Közös összefogás kellene a tanítók és a szülők részéről is. (gl) Belkovics Judit gyermekpszichológus, Dunaszerdahely: Az ilyen gyerekek esetében érzelmi labüitásról beszélhetünk, nem találják a helyüket sem az iskolai közegben, sem a gyerekek között. A gyakori iskolakerülőknél lehetséges, nem megfelelően fejlett az érzelmi intelligenciájuk. Erről nem csak a pedagógusok tehetnek; sok esetben a szülő lepődik meg, amikor megtudja, nem jár órákra a gyerek. Ha a szülő tud az iskolakerülésről, s nem tesz ellene, csak a gyermekvédelem léphet. Ha a szülő megengedő, az iskola teheteden. Ha a gyerek látja, a szülő nem érdeklődik sem otthon, sem az iskolában, úgy érzi, nincs felügyelet alatt, és azt tesz, amit csak akar. (jóm)
