Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-10 / 106. szám, szerda

Pénzvilág Vil www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 10. A parlament döntése értelmében korábbi 6 hónap helyett a nyugdíjpénztárak ügyfelei már csak kétévente egyszer válthatnak nyugdíj pénztárat Kinek állnak érdekében a pénztári átlépések? A MAGÁNNYUGDÍJ PÉNZTÁRAK ÁLTÁL KEZELT VAGYON AEGON Magánnyugdíjpénztár Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár ČSOB Magánnyugdíjpénztár ING Magánnyugdíjpénztár VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár Winterthur Magánnyugdíjpénztár 794 832 962,75 Sk 4 338 966 077,37 Sk 817 018 563,83 Sk 1 691 260 118,41 Sk 2 397 859 195,52 Sk 4 108 388 311,11 Sk Összesen 14 148 325 228,99 Sk (Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. április 25-i adatok) A parlament a legutóbbi törvénymódosítás során el­fogadta azt is, hogy a nyug­díjpénztárak ügyfelei csak kétévente egyszer válthat­nak nyugdíjpénztárat. A módosítást a hat jelenleg működő nyugdíjpénztár közül 5 kérte, az indoklá­suk szerint ugyanis az átlé­pések jelentősen megdrá­gítják a pénztárak működését. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A korábbi 6 hónap helyett a nyugdíjpénztárak ügyfelei már csak kétévente egyszer válthatnak nyugdíjpénztárat. A módosítást a hat jelenleg működő nyugdíj- pénztár közül 5 kérte. Az átlépé­sek jelenlegi rendszere - félévente egyszer a belépést követő egy év letelte után - mellett csak az Aegon Magánnyugdíjpénztár állt ki. A drágulást az okozza, hogy az ádépő ügyfeleknek az ügynökök fizetnek, vagy más módon teszik érdekeltté őket az átlépésben. Je­lenleg, egy évvel a nyugdíjpénztá­rak működésének indulása után ugyanis szinte semmi sem indo­kolja a pénztárváltást. „Egyetlen valós érv szólhat az átlépés mel­lett, ez a nyugdíjpénztár által az új ügyfélnek kínált pénz, egyes magánnyugdíjpénztárak abnor­málisán magas összeget kínálnak az átlépésért“ - jelentette ki Vik­tor Kouril, a VUB Generali Ma­gánnyugdíjpénztár igazgatótaná­csának tagja. A legkevésbé elfogadható indok­lás a nyugdíjpénztár által biztosí­tott hozam, mivel az eltel egy év ebből a szempontból nem biztosít alapot: szinte minden nyugdíj­pénztár azonos hozamot mutat, nincs nagy eltérés az egyes nyug­díjalapok által mutatott eredmé­nyek közt sem. A nyugdíjpénztá­rak képviselői szerint ennek az a magyarázata, hogy az első évben a vagyon csak folyamatosan nőtt, és csak az év végére közelítette meg azt a szintet, amikor már komo­lyabb befektetéseken kezdhettek gondolkodni. Az ügyfelek nyugdíj­járulékának nagy részét még min­dig banki termékekben tartják, melyek kisebb hozamot biztosíta­nak, mint például a kötvények vagy az értékpapírok. Vonatkozik ez a progresszív alapok által kezelt vagyonra is, melynek pedig akár 80 százalékát is értékpapírokba fektethetné az alap. Az április közepén elfogadott módosítás, mely idén augusztus elsején lép életbe, kimondja azt is, hogy az ádépési szerződést csak a nyugdíjpénztár kirendeltségében lehet megkötni, ügynök közvetíté­se nélkül. A nyugdíjpénztárak ez­zel is a kiadásaikat szeretnék csök­kenteni, mivel a nyugdíjügynökök ugyancsak pénzt akarnak maguk­nak az új szerződésekért. Aki tehát mindenképpen át akar lépni, mivel elvesztette bizalmát a kiválasztott nyugdíjpénztárban, augusztus elsejéig megteheti, ezt követően már csak kétévente egy­szer lesz erre lehetősége. Figye­lembe kell azonban vennie, hogy ha pénzt kap az átlépésért, akkor azt gyakorlatilag ő fizeti meg, mi­vel a magánnyugdíjpénztár nem jótékonysági intézmény. Mi változott egy év alatt a nyugdíjpiacon Még nem járt le a nyugdíjpénz­tár-választásra megszabott más­fél éves határidő, de máris jelen­tős változások történtek. A kez­deti nyolc nyugdíjpénztárból ma már csak hat működik, két kiseb­bet ugyanis felvásárolt két másik nyugdíjpénztár. Az ügyfél szem­pontjából ez nem jelent komoly változást, és főleg nem jelent ve­szélyt a befizetett járulékra, hi­szen csak annyi történt, hogy a korábbi pénztár ügyfelei az új nyugdíjpénztár ügyfeleivé váltak. Az Első Magánnyugdíjpénztárat az Allianz-Szlovák Nyugdíjpénz­tár vásárolta fel, a Sympatia- Pohoda Magánnyugdíjpénztár pedig az ING Magánnyugdíjpénz­tár kezébe került. A harmadik változás csak kozmetikainak ne­vezhető: a CREDIT SUISSE LIFE & PENSIONS Magánnyugdíj­pénztár új néven, Winterthur Ma­gánnyugdíjpénztárként várja ügy­feleit. Az első év tapasztalata azt mu­tatja, hogy a második pillér na­gyon népszerű a lakosság körében, a nyugdíjpénztárakkal szerződés­ben állók száma már tavaly meg­haladta az egymilliót, várható, hogy június végéig - amíg válasz­tani lehet a két rendszer között - a spórolásba bekapcsolódók száma meghaladja az 1,3 milliót. Ez egy­előre csak a Szociális Biztosítónak okoz gondot, mivel a nyugdíjpénz­tárakba a tervezettnél több pénz folyik be, így a biztosító hiánya na­gyobb a vártnál. A legfrissebb ada­tok szerint a pénztárak már több mint 14 milliárd koronával gazdál­kodnak. A nyugdíjalapok Minden pénztárnak három, kü­lönböző befektetési stratégiával rendelkező nyugdíjalapot kell lét­rehoznia: ♦ a progresszív alap a befizetések 80 %-át részvényekbe, 20 %-át kötvényekbe fektetheti ♦ a kiegyensúlyozott alap a befize­tések 50 %-át részvényekbe, 50 %-át kötvényekbe fektetheti ♦ a konzervatív alap a befizetések 100 %-át csak kötvényekben tarthatja. A legnagyobb hozamot várható­an a növekedési alap biztosítja majd, viszont ennél a részvénypiac ingadozásai miatt meglehetősen nagy ingadozások fordulhatnak elő, ezért a törvény korlátozza a biztosítottak számára ezt a befekte­tési lehetőséget: nyugdíj előtt 15 évvel kötelezően átkerülnek a ki­egyensúlyozott alapba, nyolc évvel ezután - vagyis 7 évvel a nyugdíj előtt - pedig a konzervatív alapba. Ez az intézkedés a megtakarítás ér­tékállóságát igyekszik biztosítani a nyugdíj előtti időszakban, mivel a részvények esetén fennállhat an­nak veszélye, hogy rövid távon na­gyobb értékesés következik be, melynek hatását már a nyugdíjkor­határ eléréséig nem lehet kiküszö­bölni. Azok, akikre nem vonatkoz­nak a korlátozások, bármikor vált­hatnak nyugdíjalapot egy pénztá­ron belül. Clpj) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK NYUGDÍJALAPJAINAK ÉVES HOZAMA AEG0N MNYP ALLIANZ-Szlovák MNYP ČS0B MNYP ING MNYP VUB -Generali MNYP WINTERTHUR MNYP Piaci átlag Konzervatív nyugdíjalapok Éves hozam 3,70% 3,42% 2,90% 3,34% 3,31% 3,50% . 3,36% Kiegyensúlyozott nyugdíjalapok Éves hozam 4,99% 4,07% 4,62% 3,51% 4,14% 4,17% 4,25% Progresszív nyugdíjalapok Éves hozam 5,00% 4,48% 4,73% 3,87% 4,49% 4,59% 4,53% (Forrás: a Magánnyugdíjpénztárak Szövetsége 2006 március végi adatok) A második Dzurinda-kormány legsikeresebb reformja talán a nyugdíjreform volt A több pillérnek van előnye és hátránya ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A második Dzurinda-kormány legsikeresebb reformja talán a nyugdíjreform volt, legalábbis így vélekedik a lakosság döntő hánya­da, több mint 62 százaléka. Las­san lezárul az első fejezet, június végéig lehet még dönteni arról, hogy az egy- vagy a kétpilléres rendszert választjuk. A nyugdíj- rendszer reformjának szükséges­ségével egyetértett valamennyi parlamenti párt, a korábbi rend­szer ugyanis kezdett lassan de biztosan veszteségessé válni, és a reform nélkül néhány év múlva évente több tízmilliárdos hiányt kellett volna pótolni az állami költségvetésből. A rendszer insta­bilitásának oka a csökkenő népes­ség és a várható élettartam folya­matos emelkedése. A megvalósítás tekintetében már jelentős nézetkülönbségek voltak, de ezek főleg a megreformált első pillérre vonatkoztak, a második pillérrel kapcsolatban az ellenzéki Smer­nek is csak a befizetett járulék biztonságával vannak problémái. A reform 2004-ben indult, az év folyamán létrejöttek a magán­nyugdíjpénztárak, melyek a máso­dik nyugdíjpillér alapját képezik. A lakosság döntő többségének másfél év, a 2005. január 1. és 2006. június közti időszak áll a rendelkezésére ahhoz, hogy válas­szanak a két rendszer, illetve a nyugdíjpénztárak közül. A máso­dik pillér elsősorban a fiatalab­baknak, a 45 év alattiaknak éri meg. A döntéshez a nyugdíjpénz­tárak által nyújtott információkat, a szociális ügyi minisztérium tájé koztatását és más, független intéz­mények, például az INEKO prog­nosztikai intézet „nyugdíjszámo­lógépét“ vehetik figyelembe, (lpj) AZ EGYPILLERES RENDSZER Előnyei: ♦ az első pillérből fizetett nyug­díjak összege rövid távon - az elkövetkező néhány évben - gyorsabban emelkedik, várha­tó ugyanis az életszínvonal fo­kozatos emelkedése, a felzár­kózás a korábbi uniós tagál­lamok szintjére, ez jelentősen befolyásolja az első pillérből származó nyugdíjak összegét ♦ a nyugdíjak értékének sta­bilabb és kiszámíthatóbb meg­határozása, mivel ez csak az infláció és a béremelkedés függvénye ♦ az első pillér kezdetben bőke­zűbb lesz ♦ nem befolyásolja az infláció, a nyugdíjakat ugyanis az inf­láció és a béremelkedés ará­nyában valorizálják Hátrányai: ♦ hosszútávon, néhány évtized múlva alacsonyabb nyugdíja­kat biztosít majd, mivel akkor kezd majd valójában érvé­nyesülni a demográfiai válság hatása, a rendszer mai bőke­zűsége tarthatatlanná válik ♦ túlságosan erős függés a min­denkori politikai elittől vagyis a kormánytól, az előre jelzett demográfiai válság miatt vár­ható a nyugdíjkorhatár újabb kitolása, a nyugdíjszámításra vonatkozó képlet módosítása ♦ a befizetett járulék nem ma­rad a biztosított tulajdoná­ban, nem örökölhető ♦ a rendszer zárt, tehát a nyug­díjak összege mindig a szlo­vák gazdaság teljesítőképes­ségétől függ majd (lpj) A KETPILLERES RENDSZER Előnyei: ♦ hosszú távon magasabb nyug­díjakat biztosít, a külföldi be­fektetések révén kiküszöböl­heti a hazai demográfiai vál­ság hatását ♦ a befizetések a biztosított va­gyonát képezik, kisebb a rend­szer politikai okokból történő módosításának veszélye ♦ mivel a befizetések a biztosí­tott vagyonát képezik, örököl- hetővé válnak Hátrányai: ♦ rövid távon alacsonyabb nyug­díjakat biztosít, mivel 7 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt már csak a konzervatív alapba tartozhat a biztosított, a rövid távú hasznot csökkenti az is, hogy a kezdeti években a ma­gánnyugdíjpénztárak maga­sabb költségekkel számolnak ♦ bizonytalanabb előrejelzés, mivel a nyugdíjszámlán lévő pénz a befektetések révén ka­matozik, egyes években akár veszteség is keletkezhet, a tő­kepiaci mozgások kevésbé előrejelezhetőek ♦ a megtakarítás érzékenyeb­ben reagál az inflációra, egy hirtelen ugrás elértéktele- nítheti a számlán lévő ösz- szeget (lpj) Válassza a legnagyobb növekedésű nyugdíjegység értéket Gondolkodjon Aegonomikusan. gondoljon nyugdíjára Akik bekapcsolódtak a nyugdíjrendszer II. pillérébe, egy évvel a nyugdíjreform beindítása után már össze tudják hasonlítani az egyes magánnyugdíjpénztárak eredményeit. Ennek az egyik legfontosab mutatója a nyugdíjegység értékének alakulása. 2006. III. 24-éig az AEGON Magánnyugdíjpénztár (DSS) minden nyugdíjalapjánál a legnagyobb nyugdíjegység érték-növekedést érte el. nyugdíjegység értékének növeke­dését kell figyelembe venni. A nyugdíjegység értékének és az ügyfél által befizetett összeg nagyságának a szorzata adja meg részesedését a nyugdíjalap vagyo­nából. ^ A legnagyobb növekedés az AEG0N Magánnyugdíjpénztárnál A nyugdíjalapok megalapítása óta, amikor minden nyugdíjegy­ség értéke 1,0000 Sk volt, 2006. III. 24-éig az AEGON DSS az ügyfele­inek minden nyugdíjalapjánál (ki­egyensúlyozott, növekvő és konzer­vatív) a legnagyobb nyugdíjegység érték-növekedést biztosította (lásd a táblázatot). Ebben az időszakban az AEGON Magánnyugdíjpénztár elsősorban azzal érte el sikereit, hogy együttműködve a külföldi munkatársainkkal, részvényekbe fektette az általa kezelt pénzt. Az AEGON egy világcég tagja, amely 10 legnagyobb pénzügyi csoport közé tartozik a világon, és már 160 éve tevékenykedik ezen a területen. Az AEGON összvilági vonatkozásban több mint 311 mil­liárd eurós vagyont kezel. Az AEGON jelenlegi és a po­tenciális ügyfelei a www.aegon . sk honlapon, a 0850 1234 66-os telefonszámon vagy a fiókok egyi­Forrás: Magánnyugdíjpénztárak Szövetsége (2006.3.29.) kében tájékozódhatnak az egyes alapok nyugdíjegység értékének alakulásáról. ^ Mire kell figyelni? 2006. június 30-áig még eldönt­hetik, hogy csatlakozni kivánnak-e a második pillérbe. Ha úgy döntenek, hogy belép­nek egy magánnyugdíjpénztárhoz, vagy szeretnének átlépni egy má­sikhoz, elsősorban a megbízható­ságát és a stabilitását, a nyugdíjalap kezeléséért felszámított díjat, és a Abban az esetben, ha az év elején a nyugdíjegység értéke 1,0000 Sk, az év végén pedig 1,0700 Sk volt, az alap évi hozamának a nominális értéke 7%-os, a reálhozamot pedig a nomi­nális érték és az infláció különbsége adja. Ha növekszik a nyugdijegység értéke, növekszik az ügyfél nyug­díjszámlájának értéke is. Ezért kell figyelemmel kísérni a nyugdíjalap nyugdijegység értékének alakulását. ^EGONDSS Dôchodková správcovská spoločnosf Világhírű szaktekintély a befektetésben, biztosításban és jövedelemben A magánnyugdíjpénztárral kötött szerződés kockázattal jár. és az általa működtetett nyugdíjalap eddigi vagy propagált hozama nem szavatolja annak jövőbeni hozamát. A magánnyugdíjpénztár tevékenységét a Szlovák Nemzeti Bank felügyeli. A nyugdíjegység kezdeti értéke 2005. III. 22-én minden nyugdíjalapnál egységes 1.0000Sk volt. BP-6-11123

Next

/
Thumbnails
Contents