Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-10 / 106. szám, szerda
12 Európai unió ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 10. www.ujszo.com Az új tagországokban nőtt az életszínvonal, a régiek előtt új befektetési lehetőségek nyíltak, az EU egésze jobban helytáll a nemzetközi versenyben Mindenkinek gazdasági növekedést hozott a bővítés Brüsszel. Nem csupán politikai, hanem gazdasági szempontból is egyértelmű siker volt az Európai Unió tavalyelőtti bővítése a tizenöt régi és a tíz új tagszámára egyaránt. ÖSSZEFOGLALÓ Az új tagországok gyorsan növekvő gazdaságuk révén fokozatosan közelebb kerülnek a régiekhez, utóbbiak számára pedig a 75 millió fővel kibővült egységes piac kedvező befektetési és kereskedelmi lehetőségeket jelent. Ez szerepel az Európai Bizottság múlt heti, a bővítés második évfordulója alkalmából kiadott közleményében. Joaquin Almunia pénzügyi biztos szerint az új tagországokban javult az életszínvonal, a régiek előtt új befektetési lehetőségek nyíltak meg, az EU egésze pedig jobban helyt tud állni a nemzetközi versenyben. Az említett, több mint százoldalas EB-közlemény egy tanulmány eredményeit is ismerteti, amely szerint a bővítés fokozta a gazdasági növekedést és a kereskedelmet mind a huszonöt országban. A nyolc kelet- és közép-európai új tagállam ádagosan 3,75 százalékos növekedése 1997 és 2005 között messze meghaladta a régiekét, az egy főre eső jövedelem pedig a korábbi EU-tagok átlagához viszonyítva 44-ről 50 százalékra emelkedett. Igaz ugyanakkor az is, hogy a munkanélküliség átlagosan 5,5 százalékkal magasabb keleten, mint a régi EU-ban. Nőtt az újak kereskedelme is a régiekkel: import- részesedésük a 15 korábbi államban 5-ről 13 százalékra emelkedett 1993 és 2005 között. A régi EU-or- szágok még mindig jelentős kereskedelmi többlettel is bírnak - áll a szövegben, amely nyilvánvalóan azzal a szándékká készült, hogy a régi tagok elbizonytalanodott, esetenként az EU jövőjével kapcsolatban kétkedővé vált lakosságát meggyőzze a bővítés előnyéből. Olli Rehn bővítési biztos emlékeztetett arra, minden idők legnagyobb, 75 millió új uniós lakost jelentő bővítésének idején a régebbi tagok sajtójában számos olyan jóslat napvilágot látott, amelyek szerint az unió beleroppanhat a szélesítésbe, a Nyugatot kelet-európaiak árasztják el, az EU csődbe megy a megnövekedett anyagi támogatási igény miatt vagy éppen a brüsszeli központi intézmények bénulnak meg. E forgatókönyvek egyike sem igazolódott be. Az elmúlt két évben alig egy százalékra rúgott a kelet-európai munkaerő érkezése a régi tagállamokba. A bővítés költségei éves átlagban fejenként mindössze 26 euróra rúgtak a régi országokban (miközben ráadásul az újak hozzájárulása elérte az 58 eurót). Csupán elenyésző mértékű jelenség maradt a vállalatok termeléskihelyezése, delokalizációja is, ráadásul azt nem elsősorban a bővítés, hanem sokkal inkább a világpiaci verseny magyarázza, és ha nem Kelet-Európába, akkor keletebbre, Ázsiába vándoroltak volna. Mindezzel szemben az új EU- tagok gazdasági növekedése átlagosan meghaladja a régiekének a kétszeresét is, új dinamikát adva az uniós gazdaságnak. A 25 országban tavaly átlagban egy százalékkal nőtt a foglalkoztatás, a keletiek érkeztével sikerült betömni a hiányokat a munkaerőpiacukat megnyitó régi államok számos szektorában. A közlemény szerint az új tagországokban jelentősen megnőtt a közvetlen tőkebefektetés is: tavalyelőtt összesen 191 milliárd euróra rúgott, míg tíz évvel korábban gyakorlatilag nem is lehetett ilyenről beszélni. A régebbi tagok mindennek háromnegyedét mondhatják magukénak: közülük is kiemelkedik Németország, amely különösen a közép-európai országokban aktív, továbbá a skandináv országok, amelyek a balti államokban a legnagyobb befektetők. (MTI, ú) Minimálbér néhány európai országban (2005-ben, euróbán számolva) Írország Nagy-Britannia Franciaország Spanyolország Szlovénia Portugália Csehország Magyarország Lengyelország Észtország Szlovákia 1 293 1 244 218 i69 Forrás: Eurostat, HN, graf: TASR Úrabér egyes európai országokban (2006 januárjában, euróbán számolva) Luxemburg Franciaország Hollandia Írország Belgium Nagy-Britannia Görögország Spanyolország Málta Szlovénia 8.69 8.03 7,96 7,65 7,48 7,36 3.86 3,78 3,35 3.03 ForrásiWSI, Právo, graf: TASR Portugália Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia Észtország Litvánia Lettország Románia Bulgária 2,62 1,58 1,35 1,32 1,00 0.99 0,92 0.67 0.52 0.47 Az EP támogatja az UEFA-szigorítást a saját nevelésű játékosokkal kapcsolatban Foci és társadalom az unióban Húszról negyven százalékra emelkedne a kohéziós és strukturális támogatás Növelnék a jövő évi költségvetést ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Néhány héttel a németországi világbajnokság előtt a labdarúgás és a futballklubok társadalmi szerepe került az európai parlamenti közmeghallgatás napirendjére. Futballszakértők és EP- képviselők folytattak eszmecserét a foci jövőjéről és arról, hogyan lehetne a sport népszerűségét az európai társadalom javára felhasználni. A vüág legnépszerűbb játéka lehetővé teszi, hogy az emberek találkozzanak, megismeijék egymás nézeteit. Ahogy azonban Nikolaosz Szifunakisz, a kulturális szakbizottság görög (szocialista) elnöke mondta, „a futball társadalmi vonatkozása pusztulóban van, mivel a csapatok egyre kevesebb pénzt fektetnek a helyi tehetségek nevelésébe”. Az UEFA saját nevelésű játékosokkal kapcsolatos szabálya egy lehetséges válasz a helyi sportéletben megfigyelhető hanyatlásra, és a legtöbb EP-képviselő melegen üdvözölte a kezdeményezést. A következő szezontól kezdve a futballcsapatoknak legalább négy helyben kinevelt játékost kell szerepeltetniük - olyan játékosokat, akik 15 és 21 éves koruk között három évig az adott klub igazolt játékosai voltak. A követelmény három éven belül nyolc saját nevelésű játékosra szigorodhat. Richard Corbett brit munkáspárti képviselő szerint az intézkedés arra készteti a klubokat, hogy gondoskodjanak az utánpódásról. Ne csak a játékospiacról vásároljanak, hanem a saját környezetükben élőket képezzék, az ifjúsági és a junior csapatokban neveljék ki a sportolókat. Ivó Belet belga kereszténydemokrata EP-képviselő egyetértését fejezte ki: „A labdarúgóklubok csak akkor lehetnek sikeresek, ha megőrzik a közveden kapcsolatot a helyi közösséggel.” A labdarúgás a megkülönböztetés és a rasszizmus elleni harc eszköze, az identitástudat és a társadalmi beilleszkedés forrása lehet. Példa erre Salou Ibrahim ghánai származású hivatásos játékos, aki tizenhét éves korától játszik európai csapatokban, és most a belga Waregem klubot képviseli. Elmondta, hogy a labdarúgás a nyelvi akadályok leküzdésétől a belgiumi letelepedéséig sok mindenben segített neki. Szomorú lenne, ha ez csak egy kivételes eset maradna. (euractiv.hu) Svájcban készül a világbajnokságra az iráni válogatott A kis képen Salou Ibrahim, aki tavaly óta belga állampolgár, az Európai Parlamentben. (TASR/EPA- és SITA/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Azt javasolta az Európai Bizottság a múlt héten az EU jövő évi költségvetésének tervezetét ismertetve, hogy az ideihez képest növeljék 4,6 százalékkal a kiadási oldalt. Eszerint az összköltségvetés 126,8 milliárd eurót érne el, nagyjából az uniós össztermék 1,08 százalékának felelne meg. A javaslat a 2007-2013 közötti időszak költségvetési kiadásaival kapcsolatos első tervezet, a hétéves keret kezeli először teljes egészében teljes jogú tagként a tavalyelőtt csatlakozott országokat, valamint a jövőre belépőket. A kiadások növelését ugyanakkor nem elsősorban ezzel, illetve Bulgária és Románia 2007-ben esedékes belépésével, hanem - a deklarált uniós fő célok szellemében - a versenyképesség növelésének és a munkahelyek teremtésének szükségességével hozta összefüggésbe brüsszeli sajtótájékoztatóján Dalia Grybauskaité költségvetési biztos. A két leendő új tagország részére a tervezet mindazonáltal 3,5 milliárd eurós kiadást úányoz elő. A kiadások legnagyobb hányadát, 43 százalékot ezúttal a felzárkóztatási támogatások - kohéziós és strukturális pénzek - teszik ki. Az agrárbüdzsé jövőre 35 százalékra rúghat, míg a leválasztott vidék- fejlesztési kiadások részesedése mintegy 10 százalék. Külső akciókra (nemzetközi segélyezésre, tagságra jelentkezők támogatására) az uniós költségvetés öt százalékát szánja a bizottság. A költségvetés nagy nyertesei közé tartoznak a tavalyelőtt csatlakozott új tagországok, amelyek immár a felzárkóztatási támogatások 40 százalékával számolhatnak ösz- szesen. Idén az új tagokra jutó kohéziós és strukturális támogatás csak mintegy 20 százalék körül alakul. A javaslatot a 25 EU- tagország kormányai is megvitatják, majd az Európai Parlament elé kerül a büdzséelképzelés. A hagyományok szerint végleges formában csak a decemberi plenáris EP- ülésen hagyják jóvá az uniós költségvetést. A tagországokat képviselő tanács az eddigi tapasztalatok szerint a bizottsági tervhez képest általában csökkentésekről határoz. Grybauskaité mindazonáltal úgy vélte, a brüsszeli bizottság már így is minimális értékű költségvetést készített, amely - tekintve a hétéves keret szűkösségét - nem tartalmaz elegendő forrást az újításokra és kutatásokra, és nem finanszírozza a holnap kihívásait. Az unió mindazonáltal a 2007-es javaslattal elindulhat a korszerű költségvetés irányában - tette hozzá a brüsszeli illetékes. Vanhanen: uniós prioritás marad a Balkán és az alkotmányos szerződés ügye A finnek készülnek az elnökségre ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió soros elnökségét júliusban átvevő Finnország féléves irányítása alatt is prioritás marad az EU napirendjén a Balkán helyzete, azon belül is a koszovói státusról folytatott tárgyalások. Helsinki megpróbál haladást elérni a francia és holland népszavazás negatív kimenetele miatt elakadt ratifikáci- ójú alkotmányos EU-szerződés ügyében is. Erről tájékoztatott Matti Vanhanen finn miniszterelnök Brüsszelben. Vanhanen a következő félév elnökségének előkészítése kapcsán jelezte, hogy az unió saját ügyeivel foglalkozó tevékenység egyik fő pontja az alkotmány kérdése lesz. A témát az EU-tagországok vezetői elvben már a június végi - még osztrák elnökség alatt zajló - találkozójukon áttekintik, de mind Manuel Barroso EB-elnök, mind az osztrák vezetés értésre adta már: nagyobb előrelépést egyelőre nem tartanak valószínűnek az ügyben. Miután Franciaországban és Hollandiában tavaly elbukott a ratifikáció, a két ország vezetése közölte, egyelőre nem tartja lehetségesnek a folyamat folytatását. Sőt: nemegy holland nyilatkozat egyenesen halottnak nyilvánította a szerződést. Az idei két elnökséget adó ország a hagyományosnál jóval szorosabban együttműködik az irányításban, közös prioritásokat áhítottak fel. Ezek közé tartozik az uniós integrációban elérendő konkrét előrelépések mellett a csatlakozási tárgyalások érdemi előrevitele Horvátországgal és Törökországgal, az atomerőművek biztonsága, a környezet védelme, a kutatások és újítások ösztönzése EU-szerte, illetve további előrelépések az unió bevándorlással kapcsolatos politikájában. Finn részről kiemelten fontosnak tartják az éghajlatváltozás eüeni küzdelmet is. (MTI, ú)
