Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-09 / 105. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 9. Agrárkörkép - hirdetés 9 A búza műtrágyázását - a műtrágyák mennyiségét és arányát - receptszerűen nem lehet előírni, azt mindig a konkrét viszonyok alapján kell meghatározni A tápanyagellátás és a minőség összefügg A gabonafélék tápanyagellátásában fontos szerepe van az okszerű és célzott trágyázásnak. A szerves trágyák alkalmazása mellett a műtrágyák adagjainak kiszámítása nemcsak a tápanyagárak miatt célszerű, mivel a kijuttatott tápanyagokkal egyben a termés minőségét is befolyásoljuk. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A magyarországi szaksajtóban Racskó József tollából megjelent e témához kapcsolódó írást röviden összefoglalva ismertetjük. A gazdaságos tápanyagellátás során nagyon fontos a műtrágya optimális mennyiségének megállapítása. Ezért a szükséges dózisok meghatározásakor több tényezőt is figyelembe kell venni. A tényezők közül legfontosabbak a következők: az elérhető termés biztosításához szükséges tápanyagigény; a termesztés környezeti feltételei: talajtípus, tápanyag- ellátátottság, elővetemény, szerves trágya utóhatás, feltöltöttségi állapot, stb., valamint a fajták szárszilárdsága és intenzitása. A műtrágya mennyisége mellett ügyelni kell a megfelelő tápanyag - NPK - arányokra is. Különösen káros a túlzott nitrogénellátás, de a túladagolt kálium is depressziót okozhat. A búza műtrágyázását - a műtrágyák mennyiségét és arányát - reA kiegészítő nitrogénadagok esetenként a termés nagyságát is növelik, ami a fehétjehozam növekedéséhez vezet. ceptszerűen nem lehet előírni; azt mindig a konkrét viszonyok alapján kell megállapítani. A műtrágyák és a talaj természetes tápanyagainak hasznosulása akkor a legjobb, ha a búza a téli fagyok beköszöntéig kellően meg tud erősödni, télen nem károsodik, a növekedési időszaka csapadékos és ádagos hőmérsékletű, generatív időszaka pedig napsütéses, meleg és viszonylag száraz. A búza NPK trágyázása A búza foszfor és kálium adagjának megállapítása - a nitrogénhez képest - lényegesen egyszerűbb, mivel az ökológiai, ill. talajadottságok befolyása számszerűen, pontosabban megállapítható, a foszfornak, de részben a káliumnak is kicsi a kilúgozódási veszélye, továbbá a foszfornak és a káliumnak az optimumtól eltérő adagja nem okoz olyan mértékű károsodást, veszélyt, akár terméscsökkenést vagy hatékonyságromlást, mint ami nitrogénnél tapasztalható. A talaj-előkészítést megelőzően bármelyik, nyáron betakarított elővetemény után kiszórható a foszfor- és káliumműtrágya a tarlóhántás, a tarlóápolás vagy a magágykészítés előtt. Nagyon fontos, hogy a talajok felvehető PK-tartalma ősszel megfelelő legyen, mert ez nagymértékben hozzájárul a növények kellő fejlettségének eléréséhez, a télre való edzettségének kialakulásához. A gyenge PK-ellátott- ságú talajokon a növények gyengén fejlődnek, s emiatt télen jelentősen károsodhatnak, különösen a kevésbé télálló fajták. Tél végén, tavasz kezdetén kiszórt foszfor fejtrágyának (10-20 kg P20s/ha) is kedvező hatása lehet, a téli csapadék hatására össze- iszapolódott, a kötött és a foszforszegény talajokon, valamint az öntözéses termesztésben, különösen, ha nitrogénnel együtt alkalmazzuk. Káliummal fejtrágyázni tavasszal legfeljebb csak homoktalajokon és csapadékosabb vidékek laza talájain érdemes. A P- és K-műtrágya mennyiségét módosító tényezők nem fejezhetők ki számszerűen olyan pontosan, mint N-műtrágyázáskor. Az előve- temények és egyéb tényezők a kiadagolandó P- és K-műtrágyák tömegét viszonylag kisebb mértékben módosítják. A kijuttatandó hatóanyag mennyiségét a növény fajlagos igénye mellett elsősorban a talaj feltöltöttsége, ill. a talajok P- és K-felvehetősége határozza meg. Intenzív műtrágyázás esetében az istállótrágya hasznosuló tápanyag- tartalmát csak két évre számolják. A közepes minőségű almos trágya ádagos tápanyag-szolgáltatása: ♦ az első évben: 15 kg/10t N, 15 kg/10 P2O5,50 kg/10t IGO, ♦ a következő évben: 10 kg/10t N, 10 kg/10 P2O5,20 kg/10t K2O. Az elővetemények különböző hatásukkal módosítják a kijuttatandó műtrágyák tömegét. A különböző vetésszerkezet, a vetésváltás négyéves periódusában a P- és K-mérleget javítják vagy rontják. A napraforgónak, de a kukoricának is nagy a K-igénye, azonban a szármaradványuknak kiemelkedően magas a K-tartalma, ezért napraforgó, kukorica elővetemények után a kiadagolandó K-műtrágyát csökkenthetjük. A nitrogéntrágyázás a megfelelő adagban és időben alkalmazva a A tavaszi fejtrágyázás ugyancsak növeli az állománysűrűséget, de kedvező hatású a kalászonként! szemszámra is. termés mennyiségét és minőségét egyaránt kedvezően befolyásolja. Hatása gabonánál nagymértékben függ a trágyázás időpontjától. Ősszel betakarított elővetemény után csak a magágykészítéssel van lehetőség az alaptrágya talajba munkálására. A vetéssel egyidejűleg adott nitrogén alaptrágya elsősorban a vegetatív fejlődésre hat, növeli az állománysűrűséget, de a dőlési veszélyt is fokozza. Az őszi starter nitrogénadagja a talaj fizikai tulajdonságaitól, az elővetemény betakarításának idejétől és a visszahagyott, a talajba dolgozott tarló és szár tömegétől függ. Szerepe segíteni a bokrosodást, anélkül, hogy túlfejlődést okozna. A tavaszi fejtrágyázás (többnyire a posztemergens herbicidkezeléssel egymenetben) ugyancsak növeli az állománysűrűséget, de kedvező hatású a kalászonkénti szemszámra is. Elsősorban a kalászdifferenciálódást kell elősegítenie, továbbá a búza asszimüációs levélfelületének fajtára jellemző kialakulásához járul hozzá (abban az esetben, ha a víz, a hőmérséklet, valamint egyéb termésalakító tényező nem korlátozza). A nitrogén harmadik részletét a kalászolást megelőzően kellene kiadni. Ezzel szemben a gyakorlatban - gazdaságossági okok miatt is - az április első felében esetékes gyomirtással kapcsolják össze. Amennyiben a fejtrágyázást követően néhány napon belül esőt kap a vetés, a nitrogén jól hasznosul, de ha csak a kalászolás után kap esőt a búza, nő a megdőlés valószínűsége. A szemképződés idején adott kiegészítő nitrogéntrágya a gabonaszem nyersfe- héije-tartalmát emeli. A szemképződés időszakában adott kései nitrogénadagok elsősorban a szemben, és csak kisebb mértékben a vegetatív szervekben halmozódnak fel. A nitrogén tavaszi megosztása szükségtelen akkor, ha a talaj kultúrállapota jó és gyommentes a talaj. A búza nitrogénigényénél több módosító tényezőt is figyelembe kell venni. Ezek közül az elővetemények nemcsak az őszi első adagot módosítják, hanem a teljes nitrogén mennyiséget. Nyáron betakarított pillangós (borsó, csicseriborsó, bab) 20-30%-kal csökkent- heti a búza nitrogén-igényét, de csak abban az esetben, ha gyommentesen hagyták vissza a talajt. A szója elővetemény értékéről megoszlanak a vélemények. Szárazságban beért szójának száraz ősz esetén nem jut érvényre a gyűjtött nitrogénje, viszont csapadékos körülmények között szója után a búza N- adagját akár 40%-kal is csökkenteni lehet. Módosító tényező az őszi búzafajták eltérő típusainak N-re- akciója. Az intenzív fajták 25-35%- kal kevesebb nitrogénnel is adnak annyi termést, mint az extenzív feltételekhez is alkalmazkodni képes fajták. Közép- és Nyugat Európa több országában a tavaszi nitrogénada- gok megosztják. Az enyhébb éghajlatú és csapadékosabb országokban a nitrogén nagyobb részét tavasszal, több, kisebb adagban adják. Hazánkban elsősorban az őszi alaptrágya, tavaszi fejtrágya megosztás szokásos. Környezetvédelmi megfontolásból célszerű az őszi nitrogénadagot minimálisra csökkenteni, esedeg a helyi viszonyoktól függően elhagyni, mivel az őszi és téli időszakokban a legnagyobb a kimosódás veszélye. A kései, kiegészítő permetező trágyázás kar- bamid oldattal végezhető. Gabonafélékre általában a karbamidos levéltrágyázást a szelektív gyomirtó szerek alkalmazásával együtt ajánlják, mivel a karbamid növeli a gyomirtó szer hatékonyságát, és stimulálja a gabona növekedését. A koncentráció 10-15%, az egy hektárra jutó karbamidmennyiség 30- 50 kg lehet. A hazai kísérletek sze(lllusztrációs felvétel) rint a hormonhatású herbiddek a gabonavetésekben akkor hatnak kedvezően, ha a gyomfertőzöttség nagymértékű, gyengébb gyomállomány esetében a hatás inkább dep- resszív jellegű. Alkalmazása mégsem terjedt el, mivel hatása országosan nem igazolódott. A műtrágyázást akármilyen jó módszer szerint, akármilyen gondossággal tervezzük meg, nem hozza meg a lehetséges eredményt, ha a kivitelezés minősége nem megfelelő. Ez függ a műtrágyák és a műtrágyaszórók minőségétől, valamint az üzemi kivitelezés gondosságától. A műtrágyázás hatása a beltartalmi mutatókra A fehérjetartalom növekedését általában a keményítőtartalom csökkenése kíséri. A kiegészítő nitrogénadagok esetenként a termés nagyságát is növelik, ami a fehérjehozam növekedéséhez vezet. A kései nitrogénadagok a tartalékfehérjék: a glutelin és a prola- min mennyiségét növelik. A különböző fehérjefrakciók aránya is változik hatásukra: a glutelin és prolamin mennyiségének növelésével csökken a globulin és az albumin részaránya. E megfigyelés az emberi és az állati táplálkozás szempontjából egyaránt fontos, mivel a fehérjefrakciók arányának megváltozásával az esszenciális aminosavak aránya is változik. A lizin pl. a globulinban és az albuminban nagyobb mennyiségben van jelen, mint a prolaminban, így a lizin viszonylagos mennyisége a kései nitrogénadagok hatására csökken. A lizin csökkenését a nagy nitrogénadagok használatánál a kukorica esetében is kimutatták. A gabonamagvak fehérjetartalma és a B vitamincsoportba tartozó vitaminok (tiamin, riboflavin és nikotinsav-amid) mennyisége között szoros a kapcsolat, így a fehérjetartalom növekedésével a vitamintartalom is nagyobb lesz. A sörárpa termesztésénél a nagyobb szénhidrát- és kisebb fehérjetartalom elérése a cél, ezért ez esetben a nitrogénadagokat mérsékelni, a kálium- és foszforadagokat pedig növelni kell a takarmányárpa NPK-adagjaihoz képest, (sz) BP-6-10074 — ■ ■ ® Folicur ...tökéletes védelem az egészséges kalászért • széles hatásspektrumú a betegségek ellen • egyedülálló a kalászfuzáriózis elleni hatása • hatása gyors és biztos bármely fejlődési stádiumban • javasolt dózis : 0,7 l/ha • markáns termésfokozó és minőségjavító hatás ' t r Ing. Ján Hanuska 0908 740 063 Ing. Gašpar Józan 0905 421 922 Ing. Miroslav Lučkai 0905 251 405 Ing. Karol Máté 0905 646 311 Ing. Ľuboš Žilinčík, PhD. 0908 710 749 0905 421 922 0905 251 405 0905 646 311 (*AiEj Bayer Crop Science
