Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-09 / 105. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 9. Régió 3 Idén Gyurgyík László és Kiss László részesült kitüntetésben; Csáky Pál és Szigeti László Szímő díszpolgára lett Jedlik Ányos-emléknap Szímő. Jedlik Ányos-emlék- napot tartottak május első péntekén a Vág menti tele­pülésen, ahol Nagy András­ra, az első jeles Jedlik-kuťa- tóra emlékeztek, és meg nem élt hatvanadik szüle­tésnapján emléktáblát avat­tak fel a tiszteletére. SZÁZ ILDIKÓ Idén a Jedlik-díjat két jeles szlo­vákiai magyar személyiség vette át Bób Jánostól, Szímő polgármeste­rétől. Gyurgyík László szociológus a társadalomtudomány terén elért eredményeiért kapta az elismerést. Eddigi munkásságát Vadkerti Kata­lin történész méltatta. Az idei em­léknapon a természettudományok terén elért eredményeiért és eddigi munkásságáért Kiss László csiliz- radványi körorvos, orvostörténész részesült elismerésben, akinek ed­digi munkáját Lacza Tihamér, a Jedlik-kuratórium tagja ismertette. A Szent Márton-templomban Várszegi Asztrik pannonhalmi fő­apát celebrálta a nagy tudós és bencés pap tiszteletére rendezett emlékmisét, majd a falu szülötte, Helga Varga Bach, a Szlovák Nem­zeti Opera szólistája lépett az ün­neplő közönség elé. „A magyar gé­niusz, a teremtő magyar erő meg­ajándékozott bennünket. Nekünk kötelességünk méltányolni ezt az Gyurgyík László társadalomkutató és Kiss László körorvos, orvostörténész a szímői Jedlik Ányos-mellszo- bornál (Csuport István felvétele) ajándékot. Jedlik Ányos példája kapcsán mi másról lehetne itt, Szímőn beszélni, mint a magyarság és a keresztény civilizáció elvá- laszthatadan egységéről” - hang­súlyozta ünnepi beszédében Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a Jed­lik Ányos mellszobránál tartott ko- szorúzási ünnepségen. A tudományos szimpózium ven­dége a Jedlik Ányos-díjas Végh László, a Bibliotheca Hungarica igazgatója és Szőcs Ferenc, a Szlo­vák Tudományos Akadémia tagja volt. Ők a díjról határozó kurató­rium kérésére az elmúlt két évben végzett tevékenységükről számol­tak be. A hagyományos megemlé­kezés egyik meglepetéseként a te­lepülés önkormányzata első ízben avatott díszpolgárokat. Szímő vá­lasztása Csáky Pál miniszterelnök­helyettesre és Szigeti László oktatá­si miniszterre esett; Darázs Rozália alkotását, a település üvegbe fog­lalt, rézplakett címerét vették át Bób Jánostól. ÍZ IN A KÉRDÉS Másodrendű polgárnak érzi magát azért, mert magyar? Bemáth Edit vállalkozó, Pár­kány: Egyáltalán nem vagyok másod­rendű állampolgár azért, mert magyarnak születtem, még a kér­dés felvetése is butaság. Ugyanak­kor egyre gyakrabban érzem ma­gam másodrendű állampolgárnak kisvállalkozóként - az állam fejős­tehénnek képzel bennünket. Nem győzünk egyre többfelé és egyre többet fizetni, ráadásul sok a fel­szólítás, parancs, figyelmeztetés, mintha a kedves állam szemében potenciális bűnözők lennénk. Még a közhangulat is olyan - leg­alábbis gyakran ezt tapasztalom -, hogy sikeres a vállalkozók elle­ni sugallmazás: mi csak lopunk, csalunk, halmozunk. Ezen kellene változtatnia az államnak. A nem­zetiségi kérdésből pedig nem kell ál- és műproblémákat gyártani. Urbán Péter egyetemi hallga­tó, Kassa: Az utóbbi években egyáltalán nem érzem hátrányos helyzetben magam amiatt, mert magyar va­gyok. Régebben, középiskolás koromban előfordult, hogy a szomszéd srácok viccelődtek ve­lem a fura szlovák kiejtésem mi­att, vagy mert hibásan ragoztam valamit. Mivel vegyes lakosságú kisvárosban nőttem fel, köteles­ségemnek éreztem jól megtanul­ni a nyelvet, amivel máris sokat nyertem. Az egyetemi kollégium­ban nem téma a nemzetiségi kér­dés. Két szlovák csoporttársam­mal lakom egy szobában, nagyon jó barátok vagyunk, sőt egyikük egyszer imponálni akart egy ma­gyar lánynak, és szinte követelte, hogy tanítsak meg neki néhány mondatot magyarul. Ha nyitot­tak vagyunk a másik ember felé, általában mindenki pozitívan re­agál, nemzetiségtől függedenül. Legalábbis én ezt tapasztalom Kassán. Kajtor Pál mérnök, Ipolyság: Egyáltalán nem. Itt születtem, a szülőföldemen élek, itthon ér­zem magam. Alkalmazkodtam az elmúlt évtizedek életkörülmé­nyeihez. Magyarságomért, ma­gatartásomért csak tiszteletet kaptam, tudtam érvényesülni. Nagyon sok közép-szlovákiai ba­rátom van, szövetkezeti elnök­ként mindig együtt tudtam mű­ködni a szlovák kollégáimmal. Volt egy alapelvem: értekezleten vagy baráti találkozón azonnal tisztáztam: magyarnak szület­tem, s ezt nem szégyellem, te szlovák vagy, arra legyél büszke. A nemzetiség adott, nem vita tár­gya, de kiindulópont. Senkit sem szabad a nemzetisége alapján megítélni, a magatartás a fontos, az emberség. A szlovákiai ma­gyaroknak ugyanolyan jogaik vannak, mint a szlovákoknak, csak tudni kell velük élni. Szá­momra nem szimpatikusak a melldöngetős típusok, mindig a megoldást, a kompromisszumot kell keresni. Sok magyarországi ismerősöm irigyelt azért, mert két nyelvet tudok, két kultúrát is­merek. Az emberség, a szeretet a legnagyobb érték, ha tudok, szlo­váknak, magyarnak egyaránt se­gíthetek. Számomra az igazi em­berség az alkalmazkodás. Haminda László karbantartó, Kassa: Nem érzem magam másodren­dű állampolgárnak, és soha nem is éreztem. Mikor Kelet-Szlovákiá- ból, egy magyar lakta faluból Kas­sára költöztem, akkor sem ért semmiféle hátrányos megkülön­böztetés, pedig altkor még nem tudtam túl jól szlovákul. Sem is­merőseim, sem kollégáim nem éreztették velem, hogy más len­nék, mint ők. Legfeljebb olyankor fordultak elő megjegyzések, mor­gások, ha foci után hazafelé jövet magyarul beszéltünk. Az ilyen morgós illetők hamar megkapták a magukét, szóban vagy - ha nem értettek belőle - tetdeg is. De a „Ne beszéljünk magyarul” fajtájú megjegyzésből is kevés akadt ed­dig. (buch, juk, fm, kzs) JOGI TANÁCS A kisrészvényesek kizárása Szeretnék tanácsot kérni egy olyan ügyben, amely bizto­san másokat is érdekel. Az első privatizációs hullámban a kas­sai vasmű (akkor VSŽ - a szerk. megj.) 35 részvényére tettem szert, amelyekből eddig hasznom nem volt, csak bosz- szúságom. 2003-ban Pozsony­ban személyesen kellett átven­nem az úgynevezett a Névre szóló csoportos részvény (Hromadná akcia na meno) nevű dokumentumot, amely akkor a VSŽ Rt., Kassa (VSZ akciová spoločnosť, Košice) nevű társaságra vonatkozott. Tavaly ugyanezt a társaságot már Szlovák Befektetési Hol­dingnak (Slovenský investičný holding) nevezték. Ekkor szó­lítottak meg először a társaság részéről, hogy szeretnék meg­vásárolni a részvényeimet. Úgy döntöttem, nem adom el azokat, mert arra számítot­tam, hogy a cég nyereséges lesz, és jutalékot kapok. Most újabb bosszúság ért: levélben értesítettek, hogy a társaság átalakult, és Szlovák Befekte­tési Szövetkezetként (Slovens­ké investičné družstvo) műkö­dik, tehát már nem részvényes vagyok, hanem szövetkezeti tag. Felszólítottak, a taggyűlés döntése értelmében fizessem be a társaság számlájára a tag­sági betét összegét, 355 800 koronát, ellenkező esetben el­vesztem a tagságomat. Felkí­nálták a lehetőséget: megvásá­rolják tőlem a részvényeim át­alakulásából adódó szövetke­zeti részemet. Úgy érzem, ez a sok ügylet csak arra volt jó, hogy a hozzám hasonló kis­részvényeseket kiszorítsák a piacról. Arra szeretnék választ kapni, hogy van-e valami lehe­tőség megtartani a szövetkeze­ti részem mindenféle befizetés nélkül. Ugyancsak érdekelne, hogy a mindenkori vonatkozó törvények alapján jártak-e el a szövetkezet vezetői. Jelige: Egy régi előfizető A cégnyilvántartás szerint ez a vállalkozás 1990 és 2006 közt részvénytársaságként működött, s közben négyszer változtatott nevet, és fokozatosan csökken­tette a törzstőkéjét. 2006 márci­usától megváltozott a társaság jogi formája is: szövetkezetté ala­kult. A folyamat hátterében gaz­dasági elemzők szerint a társa­ság többségi tulajdonát birtokló Penta befektetési csoport áll, amely a kisrészvényesek kizárá­sával ezt a társaságot a saját kizá­rólagos irányítása alá akarta vonni azzal a nem titkolt szán­dékkal, hogy a továbbiakban a Penta érdekeltségébe tartozó projekteket a társaságon keresz­tül finanszírozza. Az átalakulásról a társaság fő- részvényese közgyűlés keretem belül döntött, amire - feltétele­zem - Ön és a többi kisrészvé­nyes is kapott meghívót (névre szóló részvények esetében ez kö­telező), de nem jelentek meg a tanácskozáson. Á hatályos elő­írások szerint a jogi forma meg­változtatásáról szóló döntéshez a közgyűlésen jelen lévő részvé­nyesek összes szavazatának leg­alább kétharmados többsége szükséges - ha a társaság belső szabályzata nem követel meg na­gyobb többséget. Annak elbírálá­sa, hogy a döntés jogszerű volt-e vagy sem, meglehetősen bonyo­lult kérdés, és a társaság belső előírásainak ismerete nélkül szinte leheteden. Kiindulva ab­ból, hogy az illetékes cégbíróság bejegyezte ezeket a változásokat, feltételezem, formailag minden szabályosan zajlott. Ám a részvé­nyesek mindegyikének joga van ebben a határozat elfogadásától számított három hónapon belül bíróságtól kérni a közgyűlési ha­tározat felülvizsgálatát. A bíró­ság a határozatot érvénytelenít­heti, ha a vonatkozó jogszabá­lyokkal vagy a társaság belső elő­írásaival ellentétes. Ha műiden az előírásokkal összhangban zaj­lott, a kisrészvényeseknek alá kell vetniük magukat a többségi tulajdonos akaratának - min­den következményt beleértve. A szövetkezeti jogi formára va­ló átalakulás azt hozta magával, hogy a részvényesekből szövet­kezeti tagok lettek. A belépő tag­betét összegét 120 koronában (ami 1 darab részvény könyvelé­si értékének felt meg), a tagbetét teljes összegét pedig 360 000 ko­ronában határozták meg. Ez azt jelenti, hogy mindenki, akinek akár csak 1 részvénye volt, auto­matikusan szövetkezeti tag lett. Ezzel együtt a szövetkezet sza­bályzata értelmében kötelessé vált arra, hogy a már befizetett tagbetétjét (amely annyiszor 120 korona, ahány részvénye volt eredetileg) „felfizesse” a tagbetét teljes összegéig, azaz 360 000 koronáig a meghatározott határ­időn belül. Ha a tag nem tesz ele­get ennek a kötelezettségének, kizárhatják a szövetkezetből. Nincs tehát mód arra, hogy a tagbetét „felfizetése” nélkül megtartsa a szövetkezeti tagsá­gát. Két lehetőség közül választ­hat: vagy önként kilép, vagy ki- zátják a szövetkezetből. Mindkét esetben jogosult lesz arra, hogy transzformált (átalakított) rész­vényeinek megállapított értékét térítsék Önnek. Gulyás Éva ügyvéd VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: SOK HELYEN CSAPADÉK, 18-22 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 05.23-kor - nyugszik 20.14-kor A Hold kel 16.20-kor - nyugszik 03.47-kor Ózonhír: Szlovákia felett tegnap 362 Dobson-egységet mértek, ami 4 százalékkal alacsonyabb érték a sokévi átlag szerintinél. Az ultraibo­lya sugárzás erősödő, de az évszaknak megfelelő intenzitású. Az ország nagy része felett borús lesz az égbolt, Kö­zép- és Kelet-Szlo- váldában a délutá­ni órákban sok he­lyen valószínű csapadék. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 18 és 22 fok között alakul. Éjszaka 7 és 11 fok közti értéket mutathat a hőmé­rő higanyszála. Holnap a nyugati országrészben némüeg felszakado­zik a felhőzet, de keleten esőzés vár­ható. Napközben 18-22, éjjel 7-11 fok lesz. Csütörtökön is marad a csapadékos időjárás - főként kele­ten. Napközben 18-23 fok lesz. Alapvetően kedvezőtlenül hathat szerveze­tünkre a mai idő­járás. A reumati- ____________ kus betegségekkel járó fájdalmak felerősödésére számíthatunk. Gyakoribb lehet a fejfájás, inga­dozhat a vérnyomás. Ä szív- és ér­rendszeri problémákkal küszkö­dök lehetőleg kerüljék a túlzott fi­zikai és szellemi megterhelést! Fá­radékonyabbak és ingerlékenyeb­bek lehetünk, az arra hajlamosak depresszióssá válhatnak. Holnap is a maiaknál valamivel kedvezőbb hatásokra számíthatunk. TUNISZ

Next

/
Thumbnails
Contents