Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-05 / 80. szám, szerda

14 Interjú - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 5. www.ujszo.com Szájer József, a Fidesz EP-képviselője: „Nem kell bevonni a kampányba a határon tüli kisebbségeket, de minden állampolgárnak joga van a véleménynyilvánításhoz" A kisebbségi jogok tiszteletben tartása elsődleges Sokakat meglepett, hogy az MKP-n kívül a KDH és az SDKÚ európai parlamenti képviselői is támogatták Orbán Viktort az Európai Néppárt múlt heti római tisztújító kongresszusán. A szavazás után Szájer Jó­zsefet, az ÉPP fldeszes frak­cióvezető-helyettesét a szlo­vák-magyar viszonyról és a kisebbségben élő magya­rokról kérdeztük. B. SZENTGÁL1 ANIKÓ Milyen a szlovák-magyar vi­szony és az együttműködés a szlovákiai képviselőkkel az EP- ben? Fontosnak tartom, hogy a ma­gyarországi magyar képviselők együttműködésén túl gyakran egyeztetünk a szlovákiai magyar politikusokkal is. Ez egy gyümöl­csöző együttműködés. Az EP ma­gyar frakciójának egyik legfonto­sabb feladata, hogy megjelenítse azt a tényt, hogy a magyar határo­kon túl többmilliós magyar kisebb­ség él, valamint az ebbői következő feladatokat: a kisebbségi jogok tisz­teletben tartását. Ebben óriási se­gítség az, ha maguk a kisebbségi képviselők is küzdenek ezekért a jogokért. A frakciónkon belül a ki­sebbségi jogokkal elsősorban Gál Kinga foglalkozik, aki egyben a ro­mániai európai parlamenti vegyes bizottságnak az első alelnöke, s e téren már értünk el eredményeket is. Például az, hogy a Vajdaságban müyen támadások érik a magyaro­kat, korábban nem volt ismert szé­les körben, de most már az EP hatá­rozata is felhívta erre a figyelmet, vizsgálóbizottság alakult, és a szé­lesebb európai közvélemény tisztá­ban van azzal, hogy a Vajdaságban nincsen minden rendben. Persze mi nem csupán a magyar kisebbsé­gekért, hanem azért az elvért küz­dünk, hogy Európa-szerte a kisebb­ségi közösségek nyelvhasználati, kulturális jogai minél szélesebb körben érvényesülhessenek. Egy EP-határozatnak mekkora súlya van? Az EP az unió egyeden olyan in­tézménye, amelyet közvetlenül Eu­rópa polgárai választanak meg. Eb­ből a szempontból a leginkább al­kalmas arra, hogy egy-egy fontos kérdésre felhívja a figyelmet. Gon­dolok itt a cigányság kérdésére is. Járóka Lívia a cigányság érdekkép­viseletét látja el az EP-ben. Európá­ban mindenhol, szülte az összes tagállamban él kisebbségi formá­ban mintegy tízmillió cigány, en­nek ellenére egész Európában egyeüenegy képviselőjük van. A romakérdésről általában so­kat beszélnek, de a gyakorlatban évek óta nem tapasztalható sok változás. Az EP vajon képes-e kézzel fogható eredményt felmu­tatni e téren? Nyüván ez egy többszáz éves probléma, ma ezt nem is lehet megoldani pusztán EP-határoza- tokkal. A mi feladatunk az, hogy felhívjuk erre a figyelmet, s azokon a területeken, ahol az EU cse­lekvőképes - például ezeknek a ki­sebbségeknek a segítése nyelvhasz­nálati jogaik érvényesítése, szociá­lis felzárkóztatásuk terén -, ott a bi­zottság tud programokat indítani, s ezek finanszírozásáról a parlament dönt. Azt is mondhatnám, hogy az elmúlt években áttörés volt a ki­sebbségi jogok területén, hiszen korábban úgy tekintették, hogy ez minden országnak a belügye. Ezzel szemben ma már a kisebbségi és az emberi jogok kérdése összeurópai, sőt az egész vüágra kiteijedő ügy. Ezért egy-egy ilyen határozat műi­dig előrelépés, érzékenyebbé teszi a befogadó közeget. Ma már a ki­sebbségi jogok felvetése elfoga­dottnak tekinthető, és éppen most lépünk át abba a stádiumba, hogy ehhez európai szintű programok megindítására nyűik lehetőség. A magyarországi pártok miért vonták be a határon túli magya­rokat a választási kampányba? Szerintem a kampányba nem kell bevonni a határon túli kisebb­ségeket, de úgy vélem, a határon túl élő közösségek sorsa igenis sok tekintetben múlik azon, bogy Bu­dapesten milyen kormány van. Ez nem azt jelenti, hogy a kampány­ban bármüyen módon részt kellene aktívan venniük, de állást foglal­hatnak. Szlovákiában, Romániá­ban és Szerbiában is szólásszabad­ság van. Ezek elviekben és az alkot­mányaik szerint is szabad társadal­mak, vagyis minden állampolgár­nak joga van a véleményét kinyü- vámtani - még akár adott esetben egy másüt ország kormányával kapcsolatban is. Tebát ha valaki ezt teszi, akkor ezzel alapvető jogait gyakorolja. Természetesen szavaz­ni ebben a formában nem szavaz­hat, a Fidesznek ez nem is célja. A korábban elhangzott nyüatkoza- tokkal szemben a Fidesznek nem célkitűzése az, hogy akarata elle­nére szavazati jogokat ráerőltessen bárkire. Mi úgy gondoljuk, a hatá­ron túli magyar politikában létez­nek a határon túli magyar közössé­geknek politikai szervezetei, s ezeknek az álláspontja a meghatá­rozó. A Fidesz azért állt ki a magyar állampolgárság könnyített meg­adása mellett, mert ezt a határon túli magyar szervezetek határozot­tan kérték. Szavazati jogot nem kért senki, legalábbis nem tudunk róla, hogy ilyen típusú szavazati jo­got akartak volna, és ennek követ­keztében ez nem is része a Fidesz programjának. Akül- és nemzetpo­litikával kapcsolatos részben a ma­gyar állampolgárság könnyített megadásának az elve szerepel, az viszont nincs benne, hogy bármifé­le szavazati jogot kellene biztosíta­ni a határon túli magyaroknak. ( Vagyis rólunk nem nélkülünk? Ez mindig is alapelvünk volt, s éppen ezért, mint már említettem, nem mindegy, milyen kormány van Budapesten. Láthattuk az elmúlt hetven évben, sok múlik azon, hogyan képviselte ezen közössé­gek ügyét a magyar kormány. Ha tényleg a szívükön viselik a határon túliak sorsát, megnyil­vánulásaikban nem lehetnének óvatosabbak? Szlovákiában ugyanis még mindig előszeretet­tel húzzák elő a magyar kártyát, s a magyarországi politikusok ki­jelentései sokszor többet árta­nak, mint használnak. A magyarországi és a szlovákiai politikai viták, különösen a válasz­tási kampány idején kétségkívül akaratlanul is érzékelhetőek, ez egyik következménye a kisebbségi sorsnak. Viszont megfelelő kom­munikációval igenis lehet segíteni ezeken az ügyeken. Azt látjuk, hogy a szocialista kormányok rend­re gyengítik azokat a pozíciókat, amelyeket akár a magyar kisebbség is a saját közösségében elért, mert a szocialista kormányok félnek a vi­táktól. A vita viszont az érdekérvé­nyesítés fontos eszköze. Úgy gon­dolom, Európában ma ez korrekt dolog, mert mindenki jobban tisz­teli azt, aki világosan elmondja a véleményét, mint azt, aki egyfajta ál-konfliktusmentesség jegyében eltitkolja vagy feladja álláspontjait. Oldódni látszik a Fidesz és a szlovák pártok közötti konfliktus is. Noha nyűtan nem merték vál­lalni, egyes SDKÚ- és KDH-képvi- selők megsúgták, ők is megsza­vazták Orbán Viktort az ÉPP alel- nökévé. Mit szól ehhez? Az EU sok tekintetben olyan eredményeket tud elérni, amelyek az együttműködést segítik. Az EP- ben nem pusztán kisebbségi kérdé­sek mentén dolgozunk együtt, ha­nem a szlovák képviselőkkel a leg­különbözőbb ügyekben hatéko­nyan együttműködünk. Ez egy olyan légkört teremt, melyben né­zeteltéréseinket napi szinten tud­juk megbeszélni. Jelen pillanatban, amikor még az új és a régi tagor­szágok között gazdasági fejlettség­ben és az unióhoz való viszonyulás­ban is oly nagy különbség van, a nyugati államoknál jobban rá va­gyunk szorulva a felzárkóztatási alapokra, s az új tagok igencsak egymásra vannak utalva. Különö­sen az a nyolc ország, amelyik ha­sonló gazdasági, társadalmi hátte­(Képarchívum) rét élt meg a kommunizmus alatt. Arra jöttünk rá az EP-ben, hogy sokkal több az olyan közös ügy és elv, amelyik összeköt bennünket. Ilyen légkörben a kisebbségi kérdé­seket is jóval józanabbul lehet fel­vetni, le lehet venni róluk azokat az éles elemeket, amelyek megrontot­ták korábban ezeket a viszonyokat. Ezért nem meglepő, hogy kölcsö­nösen tudjuk támogatni egymás céljait. A magyar néppárti delegá­ció rendszeresen együttműködik más néppártbeli küldöttségekkel, s ezért minden hónapban találko­zunk valamelyik nemzeti közösség­gel. Az első ilyen összejövetel a szlovákiai politikusokkal volt, még tavaly. Ez is megalapozhatta a je­lenlegi kiváló viszonyt. Ez nem je­lenti azt, hogy mindenben egyetér­tünk, de a viták előbbre visznek. Fontos, hogy Európa közös ügy le­gyen, s a különböző lényeges kér­désekben képesek legyünk széle­sebb koalíciókat kialakítani. A Slovenská sporiteľňanal a régióban döntenek a hitelkérvényekről A szlovákiai változások megfelelő vállalkozói környezetet alakítottak ki a külföldi befektetők és a hazai vállalkozók számára. A bankszektorban a vállalkozások fellendülése a finanszírozások iránt megnövekedett érdeklődésben mutatkozott meg. A kis- és középvállalkozóknak, a közszféra alanyainak nyújtott banki szolgáltatásokban a Slovenská sporiteľňa átütő sikereket ért el. A szegmensből érkező ügyfelek száma, és a nekik nyújtott szolgáltatások volumene évről évre rohamosan növekszik. Ezt igazolják az eredmények, valamint az, hogy a cégek elégedettségének ennél a banknál a legmagasabb a mutatója - a GfK Slovakia ügynökség felmérése szerint. A bank ügyfelei nagyra értékelik a szaktudást és a gyors ügyintézést, attól függetlenül, hogy Szlovákia melyik részében látogatnak el a Slovenská sporiteľňa bankfiókjába. Tavaly 7 milliárd koronával több hitelt nyújtott A Slovenská sporiteľňa tavaly a kis- és középvállalkozóknak 19,3 milliárd korona hitelt nyújtott. Ez az összeg 7 milliárd koronával több, mint amennyit 2004-ben adott hitelre. A vállalkozói hitelek nagyságának növekedéséből lassan hagyomány lesz, ha már második éve évenként több mint 60 százalékkal növekszik. Tibor Öunderlik, a kereskedelmi központok osztályának igazgatója szerint a hitelek iránti érdeklődés az előnyös kamatlábak és az egyszerű ügyintézés miatt nő. „Az idén is reális az az elvárásunk, hogy ügyfeleink száma, valamint a vállalkozással kapcsolatos szolgáltatásaink volumene növekedni fog. Feltételezem, hogy szaktudásunk, a megbízható kezdő vállalkozások támogatása, illetve a falvak és városok finanszírozása az idén is meghozza gyümölcsét.” A Slovenská sporiteľňánál a régióban döntenek a hitelkérvényekről A Slovenská sporiteľňa Szlovákia legerősebb bankfiókhálózatán és tíz kereskedelmi központján keresztül, ahol több mint 120, kizárólag erre a szektorra szakosodott szakember dolgozik, gondoskodik a kis- és középvállalatokról. Minden régióban létesítettünk kereskedelmi központot; Pozsonyban kettőt, Nagyszombatban, Trencsénben, Zsolnán, Nyitrán, Besztercebányán, Kassán, Eperjesen és Poprádon egyet-egyet. A bank vezetősége annyira megbízik bennük, és akkora hatás- és jogkörrel ruházta fel őket, amelynek alapján fontos döntéseket hozhatnak a hitelnyújtással vagy más banki szolgálattal kapcsolatban. Ebben is különbözik a Slovenská sporiteľňa a konkurenciától. „Erősségünk, hogy az ügyfélnek nagyon gyorsan meg tudjuk mondani, milyen feltételekkel kaphat nálunk hitelt, és az egyes régiókban a munkatársaink ítélik oda a hiteleket. így az ügyintézés, bonyolultabb esetben is, pár napra csökken, sőt, az ügyfélnek már az első tárgyaláskor reális üzleti feltételeket kínálhatunk.” - magyarázta Tibor Čunderiík, a kereskedelmi központok osztályának igazgatója. - „Ez a munka nagyon magas elvárásokat támaszt a munkatársak kiválasztásakor, akiknek az első pillanattól teljes mértékben vállalniuk kell a felelősséget döntéseikért.” Fontos, hogy megértsük ügyfeleink igényeit, és gyorsan cselekedjünk A kis- és középvállalatok nemcsak hitelért fordulnak a Slovenská sporiteľňához. Egyre gyakrabban kérnek tanácsot ahhoz, hogyan lehet kivitelezni a szokatlan pénzügyi projekteket, áthidalni a nehéz kezdetet a vállalkozásban. A Slovenská sporiteľňának nagyon jó híre van, amelyet annak köszönhet, hogy eredeti megoldásokat tanácsol, és gyorsan képes konkrét tervet is előterjeszteni, amelyek később a gyakorlatban nagyon sikeresnek bizonyulnak. A bank így egyre gyakrabban az ügyfelei pénzügyi partnere és szaktanácsadója lesz már a stratégiai tervek elkészítésénél is. Mivel termékei portfoliója összetett, a vállalkozási tervek refinanszírozására megoldásvariánsokat tud kínálni. A minőségi termékekkel nagyon elégedettek az ügyfelek A kis- és középvállalatok számának növekedésével és a piac fejlődésével megnőttek a minőségi pénzügyi szolgáltatások választéka iránti elvárások. A Slovenská sporiteľňa ezen a területen a legszigorúbb elvárásokat is teljesíti. A vállalkozások támogatására kifejlesztett hagyományos banki termékek mellett igényes, összetett vállalkozói tevékenységek speciális finanszírozásával bővítette kínálatát. Ilyenek például az ingatlanok, tervek finanszírozása, a kereskedelmi és exportfinanszírozások. Az ilyen szolgáltatásoknál követelmény az, hogy „méretre szabjuk”, és az egyedi üzleti feltételek. A Slovenská sporiteľňa termékkínálatát leányvállalatai is bővítik. Termékeik közül a kis- és középvállalatok számára legvonzóbb a faktoring és a lízing. Az elektronikus banki szolgáltatások iránt is növekszik az érdeklődés. Elsőként vezettük be a Databankinget - ez online összeköttetést jelent a cég könyvelési rendszere és a bank között. A Databanking automatizálja az adatcserét, felhasználójánál egyszerűsíti és gyorsítja az adatátfutást, és a művelet nagyon magas biztonsági fokon megy végbe. Egyre nagyobb az érdeklődés a faktoring iránt Noha Nyugat-Európában nagyobb az érdeklődés a faktoringszolgáltatások iránt mint Szlovákiában, azért a szlovák cégek is egyre gyakrabban veszik igénybe ezt a finanszírozási lehetőséget. Kétségkívül a faktoring előnyei miatt - az azonnal rendelkezésre álló készpénz, a fizetőképtelenség elleni védelem, a jobb konkurenciaképesség és, hogy a hitelkötelezettség nem növekszik - veszik egyre többen igénybe ezt a szolgáltatást. A Factoring Slovenskej sporiteľne a. s. komplex faktoringszolgáltatást kínál, ebbe beletartozik a kintlevőségek behajtása és komplex kezelése a bank kereskedelmi hálózatának igénybe vételével. Mint a legnagyobb szlovákiai faktoringtársaság, amelynek tavaly 14,2 milliárd koronás forgalma volt a faktoringpiacon, amely 46%-os részesedést tesz ki, Slovenská sporiteľňa a. s. megbízhatóságot és minőségi szolgáltatásokat garantál ezen a területen is. Kínálatunkban pénzügyi és operatív lízinget is talál A Leasing Slovenskej sporiteľne a. s. lízingje iránt évről évre nő az érdeklődés. Igazolja ezt az üzletek évi 224%-os növekedése, a tavaly nyújtott szolgáltatások összértéke 2,42 milliárd korona volt. A lízing gyors, egyszerű, és kényelmes módja a személy- és tehergépkocsik, új vagy használt megmunkáló-, építő-, nyomda-, élelmiszer- ipari és más gépek, technológiai gépsorok, mezőgazdasági manipulációs és egészségügyi technika stb. finanszírozásának. A pénzügyi lízing nagyon rugalmas, és a kérvényező egyéni igényeihez igazítható. Akkor tanácsoljuk ügyfeleinknek a lízingelést, ha a rendelkezésére álló pénzt számára előnyösebb a vállalkozása fejlesztésére fordítani. A Slovenská sporiteľňa a földműveseket is finanszírozza A nyújtott agrohitelek szaporodása igazolja, hogy a mezőgazdasági szféra ismét eledezik. Míg 2003-ban a Slovenská sporiteľňa által a földműveseknek nyújtott hitel nagysága alig 100 millió koronát tett ki, addig 2005-ben már csaknem 1 milliárd korona volt. A földműveseket specifikusabb feltételekkel finanszírozzuk. A Slovenská sporiteľňa leggyakrabban igénybe vett termékei közé tartoznak a rövid futamidejű áthidalóhitel, amelyet az agrotámogatások előfinanszírozására nyújtunk, valamint raktárlevelekkel garantált rövid futamidejű hitel. Ezek a termékek megfelelő pénzforrásnak bizonyultak a klasszikus üzemelési finanszírozással vagy az EU strukturális alapjaiból befektetési tervezetekre igényelt pénzzel kombinálva. A bank számára az ügyfelei sikere a legjobb ajánlólevél A Slovenská sporiteľňa célja, hogy hosszú távon támogassa a szlovákiai vállalkozói szféra fejlesztését. A már említett tevékenységein kívül ehhez azzal is hozzájárul, hogy ügyfeleivel igyekszik kölcsönös bizalmon, előzékenységen és megértésen alapuló hosszú távú kapcsolatokat kiépíteni. Termékeink kitűnő minőségét, ideértve szolgáltatásaink minőségét is, bizonyítja, hogy több hazai és külföldi társaság és intézmény díjazta. Többek között megkaptuk a The Banker pénzügyi havilap és az Euromoney folyóirat A 2005-ös év legjobb szlovákiai bankja díját. BP-6-11030

Next

/
Thumbnails
Contents