Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-05 / 80. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Görözdi Judit Hangyasírás, csillagmorajlás. Elhallgatásalakzatok Mészöly Miklós írásművészetében című könyvének bemutatóját tartják holnap 18 órakor a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A könyvet Grendel Lajos Kossuth-díjas író mutatja be. Mészöly Miklós a magyar elbeszélő művészet meg- újítója: a nyelvi megformálásnak és a csenddel szólásnak is mestere. Görözdi Judit a Szlovák Tudományos Akadémia Világ- irodalmi Intézetének munkatársa. Dolgozata a mészölyi elhallgatások mibenlétét és természetét kutatja. Az elhallgatásalakzatokat az ambivalencia jelenségeként értelmezi, a késő modern talaján formálódó életmű sajátos poétikai válaszaként a nyelvfilozófiák felvetette kérdésekre. Áttekinti a szerző tárgyhoz kapcsolódó elméleti felvetéseit és az elhallgatásalakzatok szövegbeli szerepét, (ú) A pozsonyi Febiofest látogatottsága Pozsony. Befejeződött a Febiofest elnevezésű nemzetközi film-, televíziós és videófesztivál pozsonyi része. Az előzetes eredmények szerint 8500-an voltak kíváncsiak a Febiofest pozsonyi programjára. Összehasonlításképpen, a tavalyi évfolyam kínálatából 7278 néző válogatott. A szemle helyszínei közül a leglátogatottabb mozi a Charlie centrum volt 3200 filmrajongóval. A Febiofestre beválogatott alkotásokból más szlovákiai városokban is vetítenek: Kassán például április 19-től 25-ig tart a szemle a Cinefil filmklubban. E nemzetközi filmmustrára neves külföldi vendégek is érkeztek, köztük Krzysztof Zanussi lengyel rendező, aki Pozsonyban ma találkozik újságírókkal, (tébé) A kassai Thália Nyíregyházán Nyíregyházán vendégszerepei a kassai Thália Színház április 10-én: a társulat Arthur Miller Pillantás a hídról című drámáját mutatja be a Móricz Zsigmond Színházban. A darab rendezője Beke Sándor, s a szerepeket a kassai színház vezető színészei játsz- szák, Petrik Szilárd, Pólós Árpád, Kiss Szilvia, Kövesdi Szabó Mária, Cibula Péter, Flórián R. Szabolcs, Illés Oszkár és Kovács Attila. A szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely színháza rendszeresen biztosít anyaországi vendégjátékra lehetőséget a határokon túli magyar társulatoknak. (MTI) Az Elemi ösztön II. kudarca New York. Megbukott Sharon Stone a Basic Instinct II. (Elemi ösztön II.) című erotikus thrillerrel: a hétvégén mindössze mintegy 700 millió forintnak megfelelő bevételt hozott a moziknak és ezzel a kasszasiker terén csak a 10. helyre jutott. A filmről - amely a korábbi, hasonló című alkotás folytatása - az amerikai sajtóban lesújtó kritikák jelentek meg, szinte egyöntetűen kiemelve, hogy az első résszel ellentétben nemhogy nem izgalmas, hanem egyenesen unalmas. Az első helyre az elmúlt hétvégén a Jégkorszak című rajzfilm folytatása került 15,3 milliárd forintnak megfelelő összbevétellel, a második helyet A belső ember című, öüetekben gazdag thriller szerezte meg. (MTI/dpa) Mozivásznon a Simpson család Los Angeles. Játékfilm készül a Simpson család című, világszerte igen népszerű rajzfilmsorozat alapján, bemutatója 2007 nyarán lesz - jelentette be a 20th Century Fox stúdió. Ä bolondos család kalandjait maró gúnnyal ábrázoló sorozat főszereplői Homer, a falánk apuka, Marge, a dicséretre méltó anyuka, és három gyermekük: a lusta Bart, a már-már túlontúl tehetséges Lisa és kisbaba Maggie. A sorozat amerikai népszerűségét mi sem mutatja jobban, hogy míg az alkotmányban rögzített szabadságjogok közül a lakosság mindössze 22 százaléka tud idézni néhányat, 52 százalék különösebb erőfeszítés nélkül meg tudja nevezni a Simpson család legalább két tagját. A Matt Groening alkotta, világszerte népszerű sárga figurák immár tizenhét éve szórakoztatják a különböző rajzfilmcsatornák nézőit. (MTI/AFP) Nyikolaj Koljada kortárs orosz szerző Mese a halott cárkisasszonyról című drámáját játssza Czajlik József rendezésében a komáromi Jókai Színház ma 19 órától Ipolyságon, a városháza színháztermében, az Ipolyság Város Pecsétje Alapítvány szervezésében. Képünkön: jelenet az előadásból. (Dömötör Ede felvétele) Marié Poledňáková új családi komédiája arról szól, hogy az életben senki sem akar egyedül maradni Krokodilszelídítés cseh módra Ľuboš apuka (Miroslav Etzler), filmbéli kislánya, Amálka (Žofie Tesamvá), valamint kis védence, az enni- valóan édes Koudelka (Tomáš Peč) (Képarchívum) Marie Poledňáková, a neves cseh vígjátékrendező tizenhat év kihagyás után újra elfoglalta a rendezői széket, és leforgatta a Hogyan szelídítsünk krokodilokat? című családi komédiát, amely a nagy sikerű Hogyan húzzuk ki a bálna zápfogát? és a Hogyan juttassuk apukát javítóintézetbe? laza folytatása. TALLÓSI BÉLA A filmet szlovákiai bemutatója előtt azzal reklámozták, hogy a cseh premiervetítést követő négy nap alatt több mint ötvenötezer filmrajongó nézte meg. Természetesen az egy dolog, hogy valaki jegyet vált, és beül egy felcsigázó, erős kampánnyal indított filmre. A másik az, hogy a „horogra kapott” néző egy ilyen film megnézése után milyen szájízzel jön ki a vetítőteremből. Marie Poledňáková mozgóképe után nem kell szájízjavító szert alkalmazni, ám talán mégsem olyan eget-földet megrázó durranás, amüyenre számíthatnánk azok után, hogy a trilógia előző részeit az „évszázad komédiáinak” minősítette egy nézők közt végzett felmérés. Az ember úgy elvan a vászon előtt, elnézi, mert lenyűgöző a környezet, az annyiszor megcsodált cseh vidék himnikus méltósága, valamint a káprázatos Magas- Tátra. Mert a cseh humor, az cseh humor, azt úgy istenigazából nem lehet elrontani, különösen nem, ha Poledňáková nyúl hozzá. Azért is jó nézni, mert a cseh színészek között olyan nagyágyú komikák vannak, mint Éva Holubová, akitől bő vérrel pulzál a Hogyan szelídítsünk krokodilokat? vígjátéki vénája - telitalálat Bobulová figurája, a féíjfogás- ra minden cselt bevető, túlfűtött vágyaitól valamelyest bepöccent aggszűz. (Nem véledenül bombabiztos Bobulová alakja, hiszen Poledňáková kimondottan Holu- bovára írta a szerepet.) És hát azért is közönségvonzó a Hogyan szelídítsünk krokodüokat?, mert ha valamely történetben szeretetreméltó gyereket szerepeltetnek, az már csak jól sülhet el, s ebben a moziban bizony egy egész osztálynyi szeretnivaló gyerkőc hancúrozik. Nem utolsósorban azzal is hódít Poledňáková új mozija, hogy van benne egy csupa pozitív tulajdonsággal megáldott figura, aki áradó energiákkal tölti fel a filmet. Ő Ľuboš, az apuka, akit Miroslav Etzler alakít megnyerőén. Hegyi mentőként dolgozik az Alpokban, ám szabadságot kap, s váratlanul betoppan prágai otthonába, a színpadot elhagyni készülő prímabalerina feleségéhez, Coco Island-i expedícióra vágyó nagyfiához, Vašekhez, valamint Amálka nevű, alsó tagozatos kislányához, akinek viszont éppen erdei iskolába kellene indulnia. Csakhogy a kislány az utazás helyett apukájával szeretne otthon maradni, hiszen olyan ritkán látja. Aztán az erdei iskola veszélybe kerül, mivel a gyerekek ellátására nem tudnak egészségügyi nővért biztosítani, anélkül pedig nem utazhatnak a Tátrába. A dolgok addig csavaród- nak-bonyolódnak, hogy Ľuboš apuka vállalja az „egészségügyi nővér” szerepét, és utazik a Tátrába a gyerekekkel. Ezzel indul a film egyik szála. A másik pedig Prágából vidékre tart: a feleség ugyanis, arra az időre, amíg a kislány és az apuka a hegyeket járják, leköltözik vidékre, ahol belecsöppen a szomszédok- tipikus romantikus vidéki figurák- csupa vidám félreértésen alapuló, zsörtölődős mindennapjaiba. Megérkezésével kezdődik a komédia: a film egyik leghatásosabb helyzetkomikumával, ahogy a lejtőn elkezd gurulni egymással szembe egy kormányozadan üres autó és egy traktor. Innentől kezdve össze- kuszálódnak a szálak, szülte alig lehet követni a komédiafolyammá dagadó kapcsolatfonalakat. Közben elcsattan a film egyik legötlete- sebb vicce is, amely valahogy így hangzik: „Miért öregszenek és halnak meg az emberek? Mert másoktól azt látják.” Ám amíg csak öregszenek, de nem halnak meg, addig társra vágynak, mert senki sem szeret egyedül maradni. Még a mindenre kapható falusi Pepik bácsi sem, akit három nő is üldöz gyengéd érzéseivel. Köztük a mindig túlságosan is disztingváltan finomkodó, számítógépes programozást oktató tanárnő, áld nem éppen szalonképes helyzetben toppan be, hogy Pepik bácsit megtanítsa a komputerezés fortélyaira. Pepik bácsit ugyanis a tanárnő érkezésekor éppen a szelek gyötrik, de nagyon - a közönség önfeledt nevetése közben próbál úrrá lenni a gázokon. Igen, kicsit „gázos” a jelenet, mégis a film egyik csúcsepizódja. Ám nem maradunk mindvégig vidéken, itt-ott átruccanunk a Tátrába, mivel ott is történnek dolgok. Ľuboš apukába, a csupa pozitív tulajdonsággal megáldott jóemberbe, a mindenre kész, hegymászásban jeles „egészségügyi nővérkébe” belezúgnak az apróságok. Imádják őt, mert vele mindent lehet, vevő a gyerekcsínyekre. Hegymászókötélből és egy speciális ülőkosárból épít egy különleges csúszdát, amelyen még a jócskán túlsúlyos nevelőnő is leereszkedik. És a Tátrában ott van a gyerekek közt egy ennivalóan édes csöppség, a szeretette éhes Koudelka (Tomáš Peč), akinek két anyukája és két apukája van (két „becsavarodott” zenész), ám akinek sohasem hoz levelet a postás. És a sztori erősen róla kezd szólni, az ő magányáról, arról, hogy ő sem akar egyedül lenni. Szeretette vágyása olyan erős érzelmi töltetet ad a filmnek, hogy ez a szál egy kicsit talán át is csap rózsaszínbe, vagyis érzelgősségbe, mi több hiteltelenségbe: a történet vége felé a gyerekek „hőstette” a hegyi zubogóban ugyanis egy kicsit eltúlzott. Ne feledkezzünk meg még egy „csaliról”! A család nagyfíáról, Vašekról, akinek ugyan nagy szerepe nincs, ám van egy jó poénja: amikor közlik vele, hogy nem mehet az expedícióra, mert az anyja és az apja halál komolyan válni készül, azzal üti el a dolgot, hogy „üyen hülyeség miatt fogok lemaradni életem nagy lehetőségéről”. Ám e kisebb szerep is nagy tömegeket vonz, ugyanis Vašekot a nagy tinikedvenc, a Snowboardozókból megismert, s most a Raftingo- zókban is az egyik főszerepet alakító tinisztár, Jirí Mádl alakítja. Aki szereti a csupán szórakoztató, hagyományos, bukolikus (kedves vidéki humorú) cseh komédiá- zást, az nem fogja azt mondani, kidobott pénz volt a jegyár. Jót szórakozni, kikapcsolódni megteszi. Valójában mi mást is kellene vámunk a családi komédia műfajától? Négynapos nemzetközi költészeti fesztivál kezdődik holnap Budapesten, Europoetica Sacra a Ráday utcában ELŐZETES Budapest. Az Europetica Sacra elnevezésű nemzetközi költészeti fesztivál színhelyévé válik április hatodikától küencedikéig a Ráday utca. „Az Europoetica Sacra fesztivál a szakralitás és a művészet kapcsolatát kívánja bemutatni úgy, ahogyan azt a meghívott magyar, német, olasz, holland, francia, lengyel, szlovák írók, költők, képzőművészek, zeneművészek látják és műveiken keresztül láttatják. A nemzetközi fesztivál műfajok, kultúrák, hagyományok sokféleségét vonultatja fel. Hitünk szerint a poétikai határok ádépik a politikai határokat. A művészetek nyelve megkülönböztet, de nem választ el, a határok átjárhatók! Ha azt szeretnénk, hogy ismerjenek minket, nekünk is ismernünk kell másokat. Erre a kölcsönös érdekre építve rendezzük meg a negyedik Ráday utcai nemzetközi költészeti fesztiMacsovszky Péter magyar, angol-magyar), könyvbemutatók, hangverseny várja az érdeklődőket. A fesztivál magyar résztvevői között lesz Bojtár Endre, Lackfi János, Jónás Tamás, Márton László, Zalán Tibor, Pálja András és mások. Szlovákiát Macsovszky Péter költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő képviseli, aki magyar és szlovák Lackfi János (Fotók: képarchívum) nyelven egyaránt alkot. Magyar nyelvű versei az Álbonctan, a Kivéve és a Hamis csapdák könyve című kötetekben láttak napvilágot. Az Europoetica Sacra rendezvénysorozatán április 9-én 15 órától az esszéíró, műfordító Koppány Mártonnal közösen tart szlovák-magyar irodalmi délutánt a Ráday Könyvesházban, (m) vált” - így jellemzi a fesztivál célkitűzéseit és jellegét a programfüzetben Gegesy Ferenc, a rendezvény- sorozatnak otthont adó Ferencváros polgármestere. A négy nap folyamán kiállítások, irodalmi estek (német-magyar, olasz-magyar, lengyel-magyar, francia-magyar, hollandHagar Peeters Hollandiából jön
