Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-28 / 98. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 28. www.ujszo.com RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 16. számában feltett kérdésre Juhos Ferenc a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Vadkerti Erzsébet muzslai, Ve­ress Vilmos nyírágói és Bacsó János gömörhorkai olvasónk nyerte. Gratulálunk! Dzsesszhétvége a zsinagógában Ipolyság. Kétnapos dzsesszünnep kezdődik ma a Menora Saag Centrum Artisban, a Bartók Béla tér 13 szám alatt található neológ zsinagógában, a pozsonyi Magyar Intézet és az Ipolyság Város Pecsétje Alapítvány rendezésében. Ma este héttől a Földvá­ri Gergely Trió játszik (Földvári Gergely zongora, Papesch Péter basszus, Kottler Ákos dobok). Holnap 17 órától a New York-i Trio Tarana zenél (Jasn Kao Hwang hegedű, Ravish Momin dobok, ütőhangszerek, tabla, Shanir Ezra Blumenkranz oud, basszus). 19 órától a Balázs Elemér Group mutatja be Magyar Népdalok cí­mű CD-jét. (fm) Dzsesszkoncert a Borházban Kürt. Április 30-án este 22 órai kezdettel Magyar népdalok cím­mel neves magyarországi dzsesszmuzsikusok és énekesek adnak koncertet a Borházban. A Balázs Elemér Group tagjai a névadó dzsesszdobos mellett Dés László, Balázs József, Glaser Péter, Haj­dú Klára, Juhász Gábor és Winand Gábor. A rendezvény szervező­je a pozsonyi Magyar Intézet, a társszervezők pedig - az illusztris helyszínt biztosító - Strekov 1075, valamint az Érsekújvári Polgári Klub. (- pécz -) Közös örömzenélés Léva. A Na kus reči kávézóban játszik ma este nyolctól a Petra Börnerová Band, a cseh-szlovák formáció vendége Benkő Zsolt magyarországi dzsessz-blues gitáros, (fm) Helytörténészek találkozója Udvard. Ma és holnap az Udvardi Művelődési Házban tartják a szlovákiai magyar helytörténészek tizedik országos találkozóját, amelyet az 1956-os magyarországi forradalom 50. évfordulója al­kalmából rendeznek. Ma 10 órakor kezdődik a Múltidéző című kö­zépiskolai történelmi vetélkedő országos döntője, kiállítással és a legjobb munkák bemutatásával egybekötve. Holnap átadják a Pat- ria-díjat, majd 10.15-től több elődadás hangzik el. Az előadók: Si­mon Attila történész, Sándor János helytörténész, Szanyi Mária néprajzkutató, Kovács László történész, Pomichal Richárd bioló­gus, valamint Varga László történész, (száz) Az ezredforduló ukrán zenéje Somoija. Az Olga Veszelina és Vagyim Larhikov alkotta, odesz- szai Duó Violoncellissimo ad koncertet ma 19.45-kor a zsinagógá­ban. Előadásukban fiatal kortárs ukrán zeneszerzők műveit hall­hatja a közönség, (ú) Sziámi - több mint öt év után új stúdióalbum „A zene egyen meg!” RÁCZ VINCE „Én elsősorban költő vagyok, nem pedig énekes, különben sincs hallásom, botfülű vagyok. Előbb írtam verset, mint hogy be­szélni megtanultam” - tömören ezekkel a szavakkal jellemezte magát Müller Péter Sziámi (MPSZ), aki szerda este a Deja vu klubban vendégeskedett. A ren­dezvénynek otthont adó Hlava XXII étterem zsúfolásig megtelt csillogó szemű bölcsészlányok­kal, sokan közülük a lépcsőkre kényszerültek. Sziámi az őt kérdező Legát Ti­bornak, a Magyar Narancs rovat­vezetőjének elmondta, eszmeel- lenességből vonzódott az úgyne­vezett alternatív kultúrához, földalatti mozgalmakhoz. Zenei pályafutása valamikor a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején úgyszólván játékból indult. Az egész egy mélységesen átélt svindli volt, emlékezett vissza. Mivel első zenekarának, az URH- nak a tagjai csupán viccnek fog­ták fel a zenélést, nagyon megle­pődtek, mikor az egyik akkori mérvadó könnyűzenei szaklap a világ legjobb együttesének kiál­totta ki őket. MPSZ egyébként ma is úgy véli, zenéjét a folyamatos kísérletezés jellemzi. Az idén tizennegyedik évadá­ba lépett, általa kiötlött Sziget Fesztiválról elmondta, a mára Közép-Európa legnagyobb nem­zetközi kultúrkempingjévé fejlő­Müller Péter Sziámi (MPSZ) (Kiss Gábor felvétele) dött rendezvény évről évre a „Kell egy hét együttlét!” jegyében telik. „Sosem akartam ellenkul­turális fesztivált rendezni, egy ideje már a programszervezésbe sem szólok bele, mivel nem sze­retném, ha személyes ízlésterro­rom súlya alatt alakulna a prog­ram - mondta Sziámi, aki büszke arra, hogy ez ideig sikerült meg­akadályozni, hogy a különféle ideológiák és a politika bevegyék a Szigetet. - Az eszméknek me­gálljt parancsolunk a kapunknál, és ez így helyes.” Búcsúzásképpen három dalt énekelt el zenekarának, a Sziámi­nak idén megjelent új, Fogjad Már Meg! című lemezéről. Beszélgetés Hodossy Gyulával, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnökével Megnyílik az írók irodája Május 10-én nyitja meg ün­nepélyes keretek között dunaszerdahelyi irodáját a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT). Az iro­da feladatairól, célkitűzé­seiről Hodossy Gyulával, a társaság elnökével beszél­gettünk. MISLAY EDIT Egy írótársasági „szolgáltató­menedzselő” iroda létrehozásá­nak szükségességéről ön már két évvel ezelőtt, az elnöki tisztség elfogadása után szólt. Az elkép­zelés most valóra vált. Miért tar­totta fontosnak egy ilyen intéz­mény létrehozását? Legutóbbi közgyűlésünkön, amely csaknem két évvel ezelőtt volt, új alapszabályzatot és progra­mot fogadtunk el, amelyben az ér­dekvédelemre helyeztük a hang­súlyt. Az írótársaságot egy olyan szervezetté szeretnénk átformálni, amely képes arra, hogy segítse a tagságot az írói pályáján. Milyen konkrét segítségről lenne szó? Egyik fő célkitűzésünk, hogy népszerűsítsük, olvasóközeibe vi­gyük íróinkat és műveiket. Nagyon sokszor előfordult ugyanis, hogy még magyar szakos pedagógusok is azt mondták nekem: ők már nem is igazán tudnak eligazodni a hazai kortárs magyar irodalomban, vagy nem tudják, mi módon érhetnék el egyik vagy másik írót, ha író-olvasó találkozóra szeretnék meghívni. Ezért is tartom fontosnak, hogy az írótársaságnak legyen egy önálló internetes honlapja, amely egyéb­ként már készül. Mit tartalmaz majd ez a hon­lap? Egyebek mellett tagjaink fényké­pes életrajzát, bibliográfiáját. Na­gyon sok kiváló szerzőnk van, és jó lenne, ha minél több olvasó tudna róluk és a könyveikről. íróink egy része ügyesen menedzseli magát, másokból hiányzik ez a tehetség, üyen szempontból tehát minden­képpen hasznos egy ilyen jellegű információs csatorna. Egy nagyon rugalmas, könyvújdonságokkal és hírekkel teli weboldalt szeretnénk működtetni, amely természetesen nem csupán az olvasókhoz, hanem az írókhoz is szólna. Őket milyen módon szólítaná meg? Elsősorban a különböző pályáza­ti lehetőségek közzétételével. Ma­gyar nyelven közel száz irodalmi­kulturális lap jelenik meg, és a szlo­vák nyelvűekről se feledkezzünk el. Az irodalmi lapok többsége külön­böző alkotói pályázatokat hirdet meg. Azt szeretnénk, ha ezekről a lehetőségekről a tagjaink is értesül­nének, és minél nagyobb számban vennének részt a pályázatokon, amelyek révén növelhetik anyagi lehetőségeiket, publikációs terü­ket. Fontosnak tartjuk, hogy a tár­saság 116 tagjával aktív kapcsola­tot alakítsunk ki, a terveink között szerepel egy rendszeres hírlevél ké­szítése, amelyben a pályázati lehe­tőségek mellett a legfontosabb hí­reink, információink, rendezvé­nyekre szóló meghívók kapnának helyet, és amelyet valamennyi ta­gunkhoz eljuttatnánk. Úgy érzi, hathatósan segíthet az írók, művek népszerűsítésé­ben a honlap? Nem elég, hogy a könyvek megjelennek és a bol­tokba kerülnek? Semmiképpen sem. Akkor lenne elég, hogyha a könyveiket nyere­(Somogyi Tibor felvétele) séggel lehetne eladni, mert ezrek vásárolnák meg. De a valóság az, hogy százak se nagyon. Nem arról van szó persze, hogy eltűnt a könyvvásárlási kedv, mert a statisz­tikák azt mutatják, hogy az embe­rek egyre több könyvet vesznek. A probléma igazából abban van, hogy milyen könyvet vásárolnak. Azt veszik, amit megfelelő módon kínál a média. Sajnos a ponyvairo­daimat nagyon jól menedzselik, jó a reklámja. A minőségi irodalmat ugyanúgy kínálni kell. Ezért fontos, hogy amit a minőségi irodalom népszerűsítéséért a társaság a saját hatáskörén belül meg tud tenni, azt tegye meg. Törődnünk kell az olva­sókkal is, sőt ki kell őket nevelni. Miképpen láthat hozzá a társa­ság ehhez az olvasóneveléshez? Ismét csak azt mondhatom, hogy a szerző népszerűsítésével. Fontos szerepük van az író-olvasó találkozóknak, amelyek mára szin­te eltűntek az iskolákból, s amelyek során a diákok megismerkedhettek a szerzővel és a műveivel. Egyértel­mű, hogy a minőségi irodalom, az úgynevezett magaskultúra termé­kei végső soron csak egy szűkebb réteghez jutnak el, ott lelnek vissz­hangra, de véleményem szerint meg kell kísérelni a fiatalok kezébe adni ezeket a műveket, és aztán úgyis eldöntik, hogy számukra vonzó-e vagy sem. Hogyan fogadták irodalmi berkekben ezeket az elképzelé­seket, az írótársaság vezetésének a hazai magyar írók érdekvédel­me felé forduló tevékenységét? Sokan megkérdezik tőlem, nem skizoíféniás helyzet-e számomra, hogy miközben annak idején az Iródia vezetőjeként magam is úgy fogalmaztam, hogy nincs szlováki­ai magyar irodalom, elvállaltam a SZMÍT elnöki posztját, és most a szlovákiai magyar irodalom javára szeretném végezni a munkámat. Szerintem nincs ellentmondás, mert én nem földrajzi helyhez kö­tött irodalomként akarom azt nép­szerűsíteni. Egyszerűen arról van szó, hogy a Szlovák Köztársaság­ban élnek magyar nyelven író alko­tók, és nekik szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy minél jobban tudjanak érvényesülni. Az ő műve­iknek a megítélése azonban nem a SZMÍT dolga. Például az írótársa­ság vers- és prózaantológiájával kapcsolatban, amelynek idén már a harmadik évfolyama jelenik meg, elhangzottak olyan vélemények, hogy az előző év terméséből miért kell - minőségre való tekintet nél­kül - mindenkinek az írását a válo­gatók asztalára tenni. Én azt mon­dom, hogy oda kell tenni, mert író­társasági elnökként én nem ítélhe­tem meg ezeket a munkákat. Az már az antológia készítőjének a dolga. Ó dönti el, mi kerüljön bele, és ő adja a nevét hozzá. Idén példá­ul a versantológiánkat Kukorelly Endre válogatta, a prózaantológiát pedig Csapiár Vümos. Végül még egy fontos dolog: hol található a hamarosan meg­nyíló új iroda? A dunaszerdahelyi Bonbon Szál­lóval szemben, a város tulajdoná­ban lévő volt pártházban bérelünk két helyiséget. Az irodának két főál­lású alkalmazottja lesz, illetve van, hiszen a munka már a hivatalos megnyitó előtt megkezdődött. Re­mélem, a megnyitón szép számban megjelennek az írótársaság tagjai, mivel ez jó alkalom lesz arra, hogy tájékoztassuk őket az iroda nyújtot­ta lehetőségekről, és kikéijük a vé­leményüket arról, miben lehetnénk még a segítségünkre, illetve hogy elmondják konkrét ötleteiket. A ma kezdődő Mediawave fesztiválon igazi csemegéhez juthat a dunaszerdahelyi zenekedvelő közönség Ez tényleg nagy durranás lesz JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. „Halló, embe­rek, világhírű zenekar a láthatá­ron!” -mondta a Mediawave fesz­tivál dunaszerdahelyi helyszíné­nek szervezője. Héger István, az NFG-l-FILM-klub vezetője lelkese­déssel beszélt a gazdag program­ról és a zenei csemegékről, ame­lyekhez 50 és 100 koronáért juthat a nagyközönség. Csak „tévéisten­től” tart, attól, hogy az emberek nagy része pusztán közönyből le­marad egy talán vissza nem térő alkalomról. Holnap ugyanis a vi­lágzenét játszó Mitsoura zenekar koncertezik a vmk nagytermében. Ahogy Héger István elmondta, a Mitsoura egyedülálló a maga ne­mében. Hatalmas sikereik vannak, tavaly a Womex fesztiválon vettek részt, a Mediawave-et követően pedig Angliába, a Peter Gabriel ne­véhez kapcsolódó WOMAD feszti­válra utaznak, ahol második leme­zük anyagát mutatják majd be. Ilyen kaliberű zenekar ritkán jut el Szlovákiába. Előadásuk vizuálisan is nagy élmény, és minden korosz­tálynak érdekes lehet, hiszen vé­gigvezetnek a cigány és indiai folk­lóron. A zenekar énekesnője, Mi- czura Mónika - az Ando Drom ze­nekar hajdani énekese - összeté­veszthetetlen hangjával, egyedi előadói tehetségével vüágszerte a legrangosabb helyen szerepel a ro­ma előadóművészek sorában. A Mitsoura-koncerten kívül egyéb programok is lesznek a hét­végén, amelyekkel főként a fiata­lokat szólítják meg, de senkit sem küldenek el, aki érdeklődik a Mediawave programjai iránt. Már csak azért sem, mert a Mitsoura például nullától kilencvenkilenc éves korig minden korosztálynak érdekes lehet. A többi estén in­kább laza, diszkós, táncos prog­ram lesz, zárásként pedig beszél­getés. Stabil filmprogram is fut majd, a vetítések szintén a klub­ban lesznek. Héger István elmondta, bíznak az emberek nyitottságában. „Sze­retnénk megtölteni a művelődési központ ötszáz férőhelyes színház- termét, ott lesz ugyanis a Mit- soura-koncert” - tette hozzá. Az NFG-l-Füm-klub természete­sen nem csak a Mediawave duna­szerdahelyi műsorát szervezi. „Rengeteg amatőr együttesnek biztosítunk fellépési lehetőséget. Fiatal tehetségeknek nem csak a régiónkból. Bár nehéz állami tá­mogatást szerezni, szervezetlen nálunk a klubélet, és az amatőrök nem kapnak sok támogatást. Pedig senki sem profiként kezdi, hanem fokozatosan nevelődik egy-egy ge­neráció. Bennünket a város támo­gat, de főként pályázatokból tart­juk fenn magunkat. Legfőbb támo­gatónk a pozsonyi Magyar Intézet, most is nekik köszönhetjük, hogy egy üyen nagy horderejű program helyszíne lesz az NFG. Ä klub rend­szerint csütörtökön, pénteken és szombaton van nyitva este 8-tól addig, amíg vendégek vannak, és jó a hangulat” - tájékoztatott a klubvezetője. MEDIAWAVE 2006 - Dunaszerdahely Április 28., 21.00: Scrinber & Grasshopper-koncert (Szlovákia). Helyszín: NFG-l-FILM-klub, művelődési központ. Április 29., 19.00: Mitsoura-koncert (Magyarország). Április 30., 20.30: Teletrip-koncert (Magyarország). A zenekar 2002-ben alakult. Elektronikus tánczenét játszanak. Május 1., 16.00: Közös üldögélés, a fesztivál méltatása az NFG-1- FILM klubban. A belépés ingyenes.

Next

/
Thumbnails
Contents