Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-27 / 97. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 27. Fókuszban: az eurobarometer 3 Eurobarometer: az uniós tagállamoknak elsősorban a bűnözés elleni harc terén kell együttműködniük Büszkék vagyunk EU-tagságunkra (Reuters-felvétel) Pozsony. A munkanélkülisé­get és országuk gazdasági helyzetét tartják a legé­getőbb problémának az Eu­rópai Unió tagállamainak lakosai - derült ki az Euro­barometer közvélemény­kutatásból, melyet az EU 25 tagállamában, illetve Bulgá­riában, Romániában, Hor­vátországban és Törökor­szágban végeztek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia lakosságának 49 szá­zaléka gondolja, hogy az ország­ban épp a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot, ez öt száza­lékkal több az európai átlagnál. A gazdasági helyzetet a megkér­dezettek 36 százaléka tartja ked- veződennek, ami az európai átla- got tíz százalékkal lépi túl. A harmadik és a negyedik hely­re az EU polgárai ugyanazokat a problémákat helyezték, mint a szlovákiai válaszadók, csak más sorrendben. Szlovákiában az inf­láció (31%) a harmadik, a bűnö­zés (23%) pedig a negyedik helyre került, holott az uniós ádag sze­rint a bűnözés sokkal nagyobb gondot jelent. A szlovákiai válaszadók és az uniós ádag között a legnagyobb el­térés a terrorizmussal és a beván­dorlókkal kapcsolatos kérdéseknél mutatkozik. A terrorizmust nálunk a megkérdezettek csupán 5 száza­léka sorolta a két legnagyobb, ránk leselkedő veszély közé, míg az uni­óban 14 százalék. A bevándorlók esetében még nagyobb az eltérés: az uniós 15 százalékkal szemben, Szlovákiában csak 1 tart tőlük. A felmérés továbbá rámutatott, hogy a szlovák állampolgárok 43 százalékának véleménye szerint az ország prioritásai közt az elkövet­kezendő 10-15 évben az első he­lyen az infláció elleni harcnak kell állnia. Ugyanakkor a megkérdezettek 26 százaléka állította, a legfonto­sabb, hogy a polgárok hozzászól­hassanak a kormánydöntésekhez. A második legfontosabb prioritás­Messze van, de büszkék vagyunk rá ként a lakosok többsége (33%) az infláció elleni harcot jelölte meg. „Az uniós átlag és a szlovákiai eredmények összehasonlításánál egyértelműen fény derült rá, a szlovákiai válaszadók hosszú tá­von az áremelkedés elleni harcot tartják a legfontosabbnak. A vála­szokat viszont jelentősen befolyá­solhatta az a tény, hogy a közvéle­mény-kutatás elkészítésének időszakában nőtt az országban a gáz, a villanyáram és a víz ára, il­letve bejelentették: 2006. január elsejétől a dohányáru és az alko­hol után fizetett jövedéki adó is emelkedik” - áll a kutatás összeg­zésében. A vizsgálat arra a kérdésre is megpróbált választ adni: mely problémákról kellene az egyes or­szágok kormányainak önállóan döntenie, és mikor lenne lehetsé­ges az unió tagállamainak közös döntése. A szlovákiai válaszadók szerint az adóval, a nyugdíjakkal, a szoci­ális ellátással, az egészségüggyel és oktatásüggyel kapcsolatos kér­dések kizárólag a szlovák kor­mány hatáskörébe kell, hogy tar­tozzanak. Az együttműködést inkább a ter­rorizmus elleni harc, a védelem, a külpolitika és a bűnözés elleni harc terén támogatják. „Érdekességnek számít, hogy az EU 25 tagállama közül épp Szlovákia polgárai tá­mogatják a legnagyobb mértékben (91%), hogy a kormány az unió többi tagállamával együttműköd­jön a terrorizmus elleni harc terén” - áll a jelentésben. A közvélemény-kutatások több­sége már rámutatott, Szlovákia lakosai büszkék arra, hogy uniós állampolgárok, mindezek mellet nemzeti identitásukat sem veszí­tik el. A válaszadók 64 százaléka nemcsak szlovák, hanem európai állampolgárnak is vallja magát, ami az uniós átlagnál kilenc szá­zalékkal több. „A megkérdezettek többségének meggyőződése, ez a következő években sem fog megváltozni. El­lenkezőleg továbbra is jelentős (38%) azoknak a száma, akik kizá­rólag szlovák állampolgároknak vallják magukat. Viszont kizárólag európai állampolgárnak csak a vá­laszadók két százaléka tartja ma­gád’ - derült ki a felmérést összeg­zőjelentésből. Ezeknél a kérdések­nél szinte teljesen megegyezik az uniós és a szlovákiai átlag. A lakosság többségének pozitív a véleménye az unióról. Ugyanez jellemző az európai átlagra. A szlovákiai válaszadókban az EU elsősorban a remény érzését idézi elő (53%), a második helyen a bizalom (26%), a harmadikon pedig a bizalmatlanság. Az Eurobarometer szerint nyil­vánvaló: a szlovákiai polgárok vá­laszai egyre jobban közelednek az európai átlaghoz, (dem) 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Mi legyen az ország prioritása a következő'10-15 évben? 43% 1 32% : 25% 26% 26% 29% L 1 11% 3% 2% 3%-T­-----!---­■Hl —l—cmziHHIi—j Megtartani Lehetőséget adni Infláció Szólásszabadság a rendet a polgároknak a elleni harc védelme az országban kormánydöntésekhe való hozzászólásra Nem tudja ® EU25 Szlovákia Milyen gyakran érzi magát európai állampolgárnak is? 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% □ gyakran ■ néha □ soha o nem tudom Az Európai Unió lakosságának nagy része, csaknem 80 százaléka elégedett az életszínvonalával; minden negyedik a bűnözést tartja a legégetőbb gondnak A többség szerint nyertünk az európai uniós csatlakozással ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió lakosságának többsége, közel 80 százaléka elégedett az életszínvonalával - derült ki az Eurobarometer köz­vélemény-kutatásból. Az unió régi és újonnan csatla­kozott tagállamai közt viszont lényeges különbség van. Az eredeti 15 tagállam polgá­rainak 82 százaléka elégedett saját életével, míg a többi or­szágban csupán 69 százalékos az elégedettség. A munkanélküli­ség után az ország gazdasági helyzetét tartják a legnagyobb problémának az uniós tagálla­mok polgárai. A leginkább a németek (43%), az írek (4%), a máltaiak (44%) és az észtek (14%) vélekednek így. Minden negyedik uniós ál­lampolgár a bűnözést találja a legégetőbb gondnak. Ezt követik az áremelkedéssel, a bevándor­lással, a terrorizmussal, a nyug­díjjal, az adóval és az oktatás­üggyel összefüggő problémák. Az unió bővítését továbbra is a svédek, britek, osztrákok és fin­nek ellenzik a legjobban. Az újonnan csatlakozott országok­ban is fokozatosan csökken a lel­kesedés. Arra a kérdésre, pozi­tívnak tartja-e az unióhoz való csatlakozást a lettek 47, a szlové­nek, a csehek és a szlovákok 42 százaléka nem tudott válaszolni. A tagállamok lakosainak 52 százaléka egyetért abban, orszá­guk sokat nyert az Európai Unió­hoz való csatlakozás által. A leg­jobban Írország, Spanyolország, Portugália, Dánia, Görögország és Belgium lakosai vannak erről meggyőződve - a szlovákok 62 százaléka van ezen a vélemé­nyen, azaz tíz százalékkal töb­ben, mint az uniós átlag, (dp) A bűnözés elleni közös fellépést sürgetik (Pavol Funtál felvétele) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÉKONY IDŐ; 22-26 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 05.42-kor - nyugszik 19.58-kor A Hold kel 05.14-kor - nyugszik 19.57-kor A Duna vízállása - Pozsony: 495, árad; Medve: 490, változatlan; Komárom: 445, apad; Párkány 385, változatlan. Alacsony lég­nyomású légréte­gek alakítják a Kárpát-medence időjárását: köze­pesen felhős lesz az ég, ám gyakran kisüt a nap. A kora reggeli órákban erőteljes felhősödés várható, amelyet he­lyenként záporok és zivatarok kí­sérhetnek. Nappal 22 és 26 fok kö­rüli hőmérséldetre lehet számíta­ni, éjjel 12 és 8 fokig hűlhet le a le­vegő. Pénteken egy-két fokkal visszaesik a hőmérséklet, megnö­vekedő felhőzet mellett ország­szerte csapadékra van kilátás. Enyhe frontha- tás várható. Első­sorban a reumati­kus és mozgás- szervi, valamint a szív- és érrend­szeri betegségekben szenvedők számíthatnak panaszaik fokozó­dására. Gyakori lehet a hátgerinc- bántalmak miatti fejfájás, de fáj­dalmat érezhetünk az ízületek tá­jékán és a régebbi sebek helyén is. A labilis idegzetűeknél depresszi­ós rohamok is előfordulhatnak. Holnap jelentősen változik az idő­járás képe, a mainál kedvezőtle­nebb hatások várhatóak.

Next

/
Thumbnails
Contents