Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-26 / 96. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 26. Szülőföldünk 31 Harmincöt év után, 1998-ban lépett érvénybe a kisajátítási törvény. A jogos tulajdonosok azóta sem kaptak kárpótlást, bárkihez fordultak is panaszukkal. „Ellopták a halastavunkat!” Klínko Attila szinte magányos harcosként csatázik a hivatalokkal Tipikus szlovákiai probléma a földtulajdon rendezetlensége, sok esetben a rendezhetőség nagy nehézségekbe ütközik. Az áldatlan állapot tisztázása sok esetben a hivatalok packázásán múlik. KOVÁCS ÁGNES A tornagörgői halastó körül történt jogtiprás akár precedens értékű is lehetne, de még nem az. S a dolgok mai állása szerint ki tudja, meddig nem lesz még. Pedig a kisemmizett tulajdonosok és az ön- kormányzat már több jogi fórumot is megjárt, sőt a médiát is kihasználta igaza bizonyítására és jogos tulajdona visszaszerzésére. Mintegy 600 ember vátja 1963 óta, hogy fény derüljön az igazságra. Don Quihote harca Klinko Attila, valamikori szövetkezeti alkalmazott, jelenleg a Tornagörgői Úrbéri Társulat elnöke ismeri a legjobban a problémát. Magányos lovagként szélmalomharcot vív a hivatalokkal. „Ebben a faluban születtem, ledolgoztam az életemet a szövetkezetben. Ez a szövetkezet valaha jól működött, ma egy rozsdás szög se maradt belőle - mondja Klinko Attila. Persze tudja, hogy mivel a halastó az azóta kiépült halgazdaság miatt beépített résznek minősül, vissza már nem kaphatják. Alkotmányos joguk viszont, hogy az eredeti tulajdonosok méltányos kártérítést kapjanak. Szepesi Árpád polgármester hozzáteszi, hogy az 503-as törvény értelmében minőségében és kiterjedésében hasonló földeket kaphatnának a tó alatti területekért a tulajdonosok. De annyi földterület a görgői kataszterben nincs, bár ez már mellékes is, akár a szomszéd kataszterben is megfelelne. „Úgy érzem, szükséges a nyüvánosság elé tárnunk a dolgot” - kezdi Klinko Attila a történetet. „Már arra is gondoltam, hogy kiírunk egy nagy táblát, és kitesszük, hogy ellopták a halastavunkat. De nem volt támogatóm” - mondja. A tények ismeretében Tudjuk, hogy az előző rendszerben hogyan szerezték meg a kommunista rendszer csatlósai azt, amire szemet vetettek. Szerencsére nem voltak alaposak, és intézkedéseiket elfelejtették a kataszteri könyvekben feltüntetni. így 1989 után az elkobzott területek ismét visszakerülhettek az eredeti tulajdonosokhoz. Aztán jött egy másik teljhatalmú úr, a kataszteri hivatal igazgatója, aki egyszerűen kihúzta a könyvből az eredeti tulajdonosok nevét, és beírta az újakét. Az adott területet pedig privatizálták, és ez a mai napig így maradt. Azok, akik a csalást elkövették, ma is a helyükön ülnek. Ez történt a tomagörgői halastóval a Rozsnyói Kataszteri Hivatalban. Létezik 1963-ból egy határozat a Rozsnyói Járási Hivatal Pénzügyi Osztályától, amelynek alapján a görgői halastó alatti területeket a csehszlovák állam kisajátította, és a stupavai állami halgazdaságnak átadta. Történt ez annak az 1954 feb- ruátjában kelt, Kerületi Nemzeti Bizottsági végzésnek a folytatásaként, amely arról szólt, hogy ott halgazdaságot létesítsenek 30 évre. 1964. január 6-án a Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság Pénzügyi Osztálya felszólította a stupavai halgazdaságot, 30 napon belül kérvényezze a szóban forgó 270 hektáros terület telekkönyvi rendezését az állam, illetve a halgazdaság részére, valamint arról is értesíteniük kellett a hivatalt, milyen módon rendezték a területet az eredeti tulajdonosokkal. Csakhogy a kataszteri hivatal visszadobta az állami halgazdaság kérvényét azzal az indokkal, hogy egy sor törvénytelenséget vélt felfedezni a kisajátítás folyamatában. Nem voltak feltüntetve ugyanis az eredeti tulajdonosok, s értesítve sem voltak. Pedig mintegy 600 emberről van szó, akiket, akiknek törvényes örököseit így megrövidítették. A kataszteri könyvekben minden maradt tehát a régiben, csak éppen a halgazdaság használta más tulajdonát, amiért persze egy fillért sem fizettek a falubelieknek. Amikor pedig lehetőség nyalt a restitúcióra, kiderült, hogy a görgőieknek nincs mit visz- szakapniuk, mert az papír szerint változatlanul az övék. 1994-ben az akkor már a Nagymihályi Keletszlovákiai Halgazdaság kérvényezNem voltak feltüntetve az eredeti tulajdonosok, s értesítve sem voltak. Mintegy 600 emberről van szó, akiket megrövidítették. te a Rozsnyói Kataszteri Hivatalnál, tegyék hivatalossá a 30 évvel korábban kiadott kisajátítást. Előbb az épületeket, majd 1997-ben a területet is beíratták. A hivatal a kérésnek eleget tett. Szerintük bár 30 éves hatokról volt szó, de azok érvényesek. Persze, taktikus módon az új tulajdonosok egy gyűlésen 12 tulajdonos és az akkori polgármesterjelenlétében elismerték, a helyiek tulajdonában vannak a tó alatti földek, ráadásul még bérleti díjat is felkínáltak nekik, de az ígéretet tett nem követett. Csakhogy a kataszter nem csak a kisajátítás tárgyát képező területektől fosztotta meg a mit sem sejtő tulajdonosokat. Azoknak sem maradt semmi, akik később ott földet örököltek vagy vásároltak. Pedig a tulajdonjogi viszonyokat még 1997 márciusáig a hivatal rendesen vezette. Utána pedig egyszer csak mindez eltűnt. Három nappal az említett gyűlést követően (vagy éppen aznap?) ugyanis a kataszteri könyvben utólagosan egy 29/97-es betét jelent meg, amely azt kívánja alátámasztani, hogy a szóban forgó területek a nagymihályi halgazdaság tulajdonában vannak. A kataszteri hivatal illetékesei átszámozták a parcellákat, és új földmérő terveket is készítettek. Ettől kezdve pedig már nem volt nehéz megkaparintani a tavat, nem kellett hozzá más, csak egy bírósági végrehajtó, aki elárverezze az 52 hektáros úrbéri területet. Csakhogy hivatalosan sosem volt a szövetkezet tulajdonában a terület, ezért a Tornagörgői Úrbéri Társulat is lépett. Beadványt intézett a Rozsnyói Járási Bíróságra a helyi szövetkezet ellen, állapítsák meg a tulajdonviszonyt. A bíróság elismerte az úrbéri társulat tulajdonjogát. Mindezek ellenére 1999 áprilisában mégis megtörtént a terület eladása. 519 230 koronáért Ľudovít Janošov és társa, Ján Išky vette meg a halastavat. Az előbbi 51 százalékban birtokolja a tulajdont, az utóbbi pedig 49 százalékban. 2001-ben a község beadott egy vádhatot a két tulajdonos ellen, amelyet a járási bíróság formai okokra hivatkozva elutasított, s ezt az indokot a kerületi bhóságon is helybenhagyták. Még a kormányhoz is fordultak, de az a Kassai Kerületi Hivatalnak továbbította az ügyet. A kerületi hivatal ellenőrző osztálya megállapította, az eredeti tulajdonosok panasza jogos és megalapozott. Ä kataszternek nem kellett volna beírnia a 30 évvel ezelőtt érvényes kisajátítást. Közben ugyanis ezek a területek különféle örökösödési és vásárlási szerződések tárgyát képezték, amelyeket a kataszter rendre vezetett is. A kerületi ellenőr megállapítása szerint egyértelműen megsértették a 37- es kataszteri törvényt. Az ellenőr azt javasolta, a tulajdonosok tegyenek feljelentést, és forduljanak a bírósághoz. De miféle elégtétel az, ha a kerületi ellenőr azt tanácsolja a tulajdonosoknak, hogy forduljanak bírósághoz? Hiszen ezt a káoszt az állami hivatalok és azok hivatalnokai okozták. Az ügyészség azonban megállapította, a kataszteri hivatal nem követett el törvénysértést, mivel birtokában volt a kisajátítási rendelemek, amely alapján a beírást véghezvitte. S a kataszteri hivatal a mai napig ezzel a dokumentummal takarózik. Amit a kommunisták nem vittek végbe, az megtörténhetett a rendszerváltás után. A tulajdonosok ügyvédhez fordultak. Sőt, azt állították, nem is tudnak az ellenőr jelentéséről, holott az ellenőr írásos véleményt is kért a katasztertől, amelyet meg is kapott tőlük. Összegzésül elmondhatjuk tehát, hogy amit a kommunisták nem vittek végbe, az megtörténhetett a rendszerváltás után. A kétségbe- esett tulajdonosok ügyvédhez fordultak, aki az 503/2003-as földtörvény lehetőségének kihasználását javasolta. Az utolsó reményük is szertefoszlott A hat jogi képviselő közül, akik a görgőiek ügyét 1999 óta képviselték, az utolsó Szabó Olga ügyvéd volt, aki vállalta, hogy ingyen segít a görgőieknek. Egyébként a községnek 65 ezer koronájába került eddig a pereskedés, mely egyelőre nem vezetett eredményre. Szabó Olga eljött 2004 februárjában a faluba, hogy ismertesse az akkor érvénybe lépett 503/2003-as földtörvényt. December elején kelt levelében, melyet Szepesi Árpád polgár- mesternek írt, nem kétli a tulajdonosok igazát, de mint úja, sokszor sajnos nem mindig elég, ha igaza van a pereskedő félnek. A jogi gyakorlat ismeretében Szabó Olga feltételezte, Szlovákiában ez az ügy eredményes nem lehet, ezért azt javasolta, a Strasbourgi Emberjogi Búósághoz kell fordulni. Ahhoz azonban az országon belüli összes jogorvoslati lehetőséget ki kell meríteni. Ezért nem szabad megállni a kerületi bíróság elutasító határozata után sem, és folytatni kell a legfelsőbb búóságon. Számítása szerint idehaza három, Strasbourg- ban öt év várakozási idő után születhet eredmény, de arra nincs garancia, hogy a görgőiek javára döntenek. Ugyanakkor ezt az utat hosszadalmasnak, nagy anyagi áldozatot követelőnek tartja, és levelében javasolja, a tulajdonosok fogadják el az 503-as törvény értelmében kínált pótföldeket. „Nagyon kevés időnk maradt december végéig arra, hogy beadjuk a kérvényünket a földhivatalhoz. 187 személy december végéig mégis beadta a rozsnyói földhivatalba a kérvényét, amelyet még további hatokkal kellett kiegészíteni. Volt, aki megértette, hogy ez a legokosabb, amit tehet. Voltak azonban sokan, akik nem jöttek el” - mondta Szepesi Árpád. Jelenleg azonban az ügy áll, mert a kataszteri hivatalnak ki kell dolgoznia a telekkönyvi kivonatokat. 2004 végétől egészen mostanáig a kataszteri hivatal ezt még nem tette meg. A hivatal igazgatója arra hivatkozik, nincs rá lehetőségük, nem győzik, sürgősebb ügyekkel foglalkoznak” - mondta a polgármester. „A község nem sürgetheti a hivatalt, mert nem képviseljük az egyes tulajdonosokat. Egyet tehetünk, felszólítást írunk a kataszteri hivatalnak, hogy mondják meg, meddig tart még az ügyintézés. S ha ezt úásba adják, lesz valami kiindulási alapunk” - magyarázza Szepesi Árpád polgármester. Különutas megoldás Néhány tulajdonos türelmét vesztve úgy gondolta, maga szerez érvényt jogának. Egyikük azt mondta, lehetetlen, hogy ennyi tulajdonost összehangoljanak, és jobb, ha mindenki magának, vagy kisebb csoportokban intézi az ügyet. Tizennyolcán megjárták a járási és a kerületi bíróságot, és kérvényüket sikerült eljuttatniuk a Strasbourgi Embetjogi Búóságra. Ám onnan hamarosan visszaküldték, mert idehaza nem merítették ki az összes jogi lehetőséget. Ha az a 18 tulajdonos körültekintőbb lett volna, valószínűleg Strasbourg is foglalkozott volna az ügyükkel. Talán megalakíthatnának egy szervezetet, amely a kisemmizett tulajdonosokat képviselné, és egyetlen célt tűzne ki maga elé: a kártérítés kieszközlését. Ha a szervezet mögé odaállna az a 187 ember, aki élt az 503/2003-as földtörvénnyel, az is fél siker lenne. Újra és újra neki kell rugaszkodni, amíg megnyugtató eredmény nem születik. S akkor precedens értékű lesz a görgőiek ügye. Szepesi Árpád polgármester szerint a község minden tőle telhetőt megtesz (Szabó Ottó felvételei) Újdonságot terveznek az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskolában Kézilabda-sportosztályt nyitnának SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Több mozgási lehetőséget, emelt óraszámban érdekes testnevelési órákat kínálnak szeptembertől a régióbeli magyar alapiskolák negyedik évfolyamát látogató tanulók számára a Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű alapiskolában. „A 2006/ 2007-es tanévben kézilab- da-sportosztály megnyitását tervezzük, amelynek a tanterve óraszámban nem, de tartalomban eltér a hagyományos osztályétól. A bővített testnevelési órák fő irányvonala a kézilabda oktatása” - tájékoztatott Novák Mónika, az iskola igazgatója. A tervek szerint a heti két testnevelési óra mellett további öt tanítási órában edzenek majd a tanulók. Az alapiskola együttműködik a városi kézilabdaklub vezetőivel, edzőivel, akik a tehetséges tanulókkal igény szerint tovább foglalkoznak. A sportosztályba jelentkező tanulók más sportágakban is jeleskedhetnek, és bekapcsolódhatnak különféle sportversenyekbe. „A diákok nem csak az iskola tornatermében edzenének a szakképzett pedagógusok vezetésével. Már tárgyaltunk a kézilabdaklub vezetőivel, és a kis sportolók rendszeresen látogathatnák a Millennium Sportcsarnok korszerű nagytermét” - tette hozzá Novák Mónika. Az alapiskola igazgatója a napokban tájékoztatja az iskolájukat látogató negyedikes tanulók szüleit az új lehetőségről, de szeretnék, ha a sportosztályról a környékbeli magyar tanintézményeket látogató gyerekek is értesülnének. A Czuczor Gergely Alapiskolában várják az érdeklődők jelentkezését. Bővebb tájékoztatást nyújt az iskola vezetése a 035/ 6400260-as telefonszámon. Az iskoláról átfogó képet kaphatnak továbbá a www.zsmnz.sk honlapon. A legkorszerűbb technikát kívánják felhasználni a kassaiak informálására Önkormányzati ülések a világhálón JUHÁSZ KATALIN Kassa. A tervek szerint hamarosan az interneten is figyelemmel kísérhetik a képviselő-testületi üléseket a kassai polgárok. Az on-line közvetítéshez csupán két webkamerára lenne szükség, azt azonban még nem döntötték el az illetékesek, hogy a város megvásárolja-e a kamerákat, vagy egy erre szakosodott cégtől rendeli-e meg a szolgáltatást. Az ötlet a városi televízió elindításával egy időben fogant, mivel a felmérések szerint a napi lokális hírösszefoglaló mellett legtöbben az önkormányzati ülésekre kíváncsiak. Mivel a televízió költségei egyelőre meghaladják a város lehetőségeit, jelenleg az on-line közvetítés feltételeinek megteremtése az első számú feladat a városi hivatal informatikai osztálya számára. Jozef Houska osztályvezetőtől megtudtuk, decemberben már tesztelték az ötletet, két kölcsönkamerát szereltek fel a tanácsteremben, az egyiket a képviselőkre, a másikat pedig az emelvényre irányították, és attól függően váltogatták a képet, hogy épp kinél volt a szó a teremben. Ha a város vezetése saját kamerák vásárlása mellett dönt, ezeket egyéb rendezvények közvetítésére is fel kívánják használni. „A tavasz beköszöntével egyre több akció zajlik az Állami Színház előtti szabadtéri színpadon, valamint a tudományos könyvtár melletti téren. Ezeken a helyeken szeretnénk felállítani a webkamerákat, hogy a távolabb lakók is figyelemmel kísérhessék a produkciókat” - mondta az osztályvezető, aki bízik benne, hogy a május első hetében zajló városnapok eseményei már láthatóak lesznek a világhálón. Ha sikerül megvalósítani az elképzelést, Kassa lehet az ország első olyan városa, ahol a legkorszerűbb technikát használják fel a lakosság naprakész informálására.