Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-26 / 96. szám, szerda

SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. április 26., szerda 3. évfolyam, 16. szám „Ellopták a halastavunkat!" A jogos tulajdonosok nem kaptak kárpót­lást, bárkihez fordultak is panaszukkal 31. oldal 32. oldal Tavaszváró — ősi erők szépsége A régió hagyományőrzői közösen várták a tavaszt Emlékezés a győzelmes hadjáratokra A szabadságharc kudarcának okait keresték, az építés fontosságáról szóltak Nagysallón 32. oldal Az Utazás Kelet-lndiákon című album illusztrációja (Képarchívum) Korának és társadalmi osztályának egyik legtehetségesebb vállalkozója, akit már életében nagy megbecsülés övezett, és aki a művészetekben is remekelt 185 éve született gróf Andrássy Manó A gyakran vasgrófként em­legetett Andrássy Manót, Andrássy Károly fiát, a csa-. Iád betléri ágának tagját Jó­kai Mór valódi magyar nagyúrként, szabadelvű, eszes emberként jellemez­te, aki vagyonát eszével, te­hetségével és szorgalmával megkétszerezte. KOVÁCS ÁGNES Jókai ugyanis újabb alkotása megírásához 1882-ben Gömörbe látogatott, hogy regénye tárgyát a Rákóczi korba vetítse, s az Andrássy család történetéből merítsen. A betléri kastély akkori gazdája, And­rássy Emánuel, akit szeretet és álta­lános megbecsülés övezett, és csak Manó néven emlegettek, éppen a látogatást megelőző évben fogott hozzá az ősi fészek, a bedéri kastély legutolsó komolyabb átépítéséhez. Jókai tehát személyesen is találko­zott a vasgróffal, sok segítséget ka­pott tőle, s későbbi regényeinek egyes alakjai visszatükrözik a gróf megnyerő alakját. Aktív politizálás Andrássy Manó gróf 1821-ben született Oláhpatakon, ahol gyer­mekkorát és ifjúságának nagy ré­szét töltötte. Egyetemi tanulmányai végeztével beutazta Olasz-, Német- és Franciaországot, Angliát, na­gyobbrészt apja társaságában. Ké­sőbb Spanyolországot, Portugáliát kereste fel, ahonnan átrándult Ma­rokkóba is, s megismerkedett a nagymogullal. Közéleti tevékenysé­gét 26 évesen, 1847-ben kezdte Zemplén megyében, ahol főispán volt, majd az 1847-1848-as ország- gyűlésre Torna vármegye által kö­vetté választották, s még ugyaneb­ben az évben a magyar minisztéri­um által Torna megye főispánjává nevezték ki. Részt vett a nemzet szabadságának kieszközléséért fo­lyó mozgalmakban, a pákozdi csa­tában, majd amikor a dolgok az ő nézete szerint letértek a törvényes útról, visszalépett, hogy hazája biz­tos vesztét ne lássa. Emigrált, és be­járta Keletet, beutazta Indiát, Kínát, Indonéziát és Ceylont. A gróf a ki­egyezés utáni időszakban Gömör- Kishont megye ispánja, majd főis­pánja volt. Ámikor visszavonult a politikai élettől, legszívesebben oláhpataki, majd a betléri kastélyá­ban töltötte ideje nagy részét. Visz- szavonultságából 1881-ben lépett ki a politikai küzdőtérre, amikor Rozsnyón országgyűlési képviselő­vé választották, mely tisztséget ha­láláig betöltötte. Rozsnyói választói még azon állítólagos kijelentését sem vették tőle zokon, mely szerint ha lovát állítaná ki képviselőjelölt­nek Rozsnyó városának piacára, ott azt is megválasztanák. Nagy befo­lyását a vidék érdekében gyakran érvényesítette. Meggyőződését több ízben mind a szabadelvű, mind az ellenzéki lapokban több­ször kifejtette. A király, I. Ferenc Jó­zsef 1887-ben belső titkos tanácso­si méltóságra emelte. A hetven­éves, ereje teljében lévő, életvidám ember 1891-ben indult el külföld­re, hogy családtagjait meglátogas­sa. Egy fertőzés következtében hir­telen halt meg. Avasmágnás Élete második felében szinte minden figyelmét és energiáját a megye nagy hagyományokkal ren­delkező vasiparának fejlesztésére fordította. Apjától, in. Andrássy Károly gróftól megörökölte az oláh­pataki Károly-kohót és a tehetséget. Rövid időn belül felépítette az alsósajói Etelka-vasolvasztót (ma mindkettő technikatörténeti mű­emlék), megvásárolta és kiépítette a bedéri, a berzétei, a gombaszögi és a vígtelkei vasgyárat. Neki kö­szönheti létét a salgótarjáni és bor­sodi (rudabányai) vasműtársulat. Fő részvényese volt több magyaror­szági iparvállalatnak, közvetlenül halála előtt a szerencsi cukorgyárat ő hozta létre. De minden fejlesztés­nek és bővítésnek csak akkor volt értelme, ha az uradalom termékeit el tudják juttatni a piacra. Ehhez pe­dig vasútra volt szükség. Ezért Andrássy Manó a kiegyezést köve­tően harcba szállt a gömöri iparvi­dék vasútjaiért. Legnagyobb érde­mei közé sorolható az a fáradhatat­lan tevékenysége, amelyet mint el­nök, az apja által kezdeményezett Tisza-szabályozás körül fejtett ki. A szenvedélyes műgyűjtő A gróftól nem álltak távol a mű­vészetek sem. Képtára, műkincsei és éremgyűjteménye a ritkaságok Gróf Andrássy Manó 1870 körül egész halmazától tündökölt. Má­tyás király nyerge, Bebek sisakja, Szapolyai, Miksa császár és Bebek ágyúi, eredeti tárogatók... A legje­lentősebb festők alkotásai mellett figyelemre méltó itáliai és németal­földi munkák is láthatók a termek falain. A festmények mellett gazdag fegyvergyűjtemény, porcelán- és üvegtárgyak között is számos ritka­ság van. A betléri kastély az And- rássyaknak a vüág csaknem min­den táján elejtett trófeáival van tele. De Manó gróf nemcsak gyűjtötte a művészeti alkotásokat, hanem ő maga is tehetséges rajzoló volt. Munkáival 1841-ben szerepelt a Pesti Műegylet tárlatán. Belépett a műegyletbe, melynek ügyvezetésé­ben később mint elnök is részt vett. Utazásai során keletkezett keleti tárgyú rajzaival illusztrált, valamint vadász- és sportjeleneteket tartal­mazó albumot adott ki. Az Utazás Kelet-lndiákon című munkája külö­nösen az általa készített nagyszerű rajzoknál fogva Európa-szerte fi­gyelmet keltett. Európai utazását a Honderűben írta le 1853-ban. Ki­adott munkáiért a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 1858-ban levelező tagjává, 1860-ban pedig rendes tagjává fogadta. Székfoglalójában indítványozta az akadémia régiség- tani osztályának újjászervezését. Andrássy Manó gróf vásárolta meg 1885-ben Paczka Ferenc Attila ha­lála című óriási festményét, amely a krasznahorkaváraljai Andrássy- galériában látható. Andrássy Manó oláhpataki szülőháza Bemutatkozott a turisztikai központ Rozsnyó. A helyi lürisztikai Információs Központ idén már a negye­dik nagy nemzetközi utazási vásáron vett részt, ezúttal Budapesten. A stand főleg vidéki stílusával és a népviseletbe öltözött kiszolgáló személyzettel vonzotta a budapesti érdeklődőket. A budapestiek Gömör iránti érdeklődése azzal magyarázható, hogy főleg az Andrássyak hagyatéka az, amelyről a budapestiek nagyon jól tájéko­zottak. Ezenkívül a gömöri standon információkat szerezhettek a Murányi-fennsíkról, a Szlovák-karszt és a Szlovák-paradicsom szép­ségeiről, a bedéri kastély és a krasznahorkai vár kincséből, a számos gömöri gótikus templomról. A turisztikai központ Lengyelországban is szeretne részt venni egy utazási nagyvásáron, (kov)

Next

/
Thumbnails
Contents