Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-25 / 95. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 25. Kitekintő - hirdetés 13 A 20 éve történt nukleáris katasztrófára emlékezünk A csernobili atomrobbanás következményei Húsz éve, 1986. április 26-án következett be a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Cserno- bilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőműszerencsétlensége. AATl-HÁTTÉR A Kijevtől 130 kilométerre létesített erőműben 1000 megawattos, ún. könnyűvizes, grafit hűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. Április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktora ellenőrizhetetlenné vált, s pár másodperc múlva két robbanás vetette szét. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, s tíz napon keresztül égő tűz keletkezett a reaktorban. Nagy mennyiségű radio-’ aktív szennyeződés jutott a levegőbe - több százszor annyi, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. A Szovjetunióban a balesetről az első jelentéseket csak két nap múlva adták ki, a Pravda csak május 5-én számolt be először a tragédiáról. Egy félresikerült kísérlet A katasztrófát egy félresikerült kísérlet okozta. A reaktorblokk személyzete különleges biztonsági eljárást akart kikísérletezni egy szimulált vészhelyzetben: azt akarták kideríteni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbi1987-ben az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték a biztonsági előírások megsértése és bűnös hanyagság miatt. nák maradványenergiája ele- gendő-e a veszély esetére tervezett póthűtőrendszer üzemeltetésére. A reaktor teljesítményét 20- 30 százalékra nyomták le, és minden érvényes előírás ellenére ebben az alacsony, instabil és alig ellenőrizhető teljesítménysávban üzemeltették. A kiszolgáló személyzet számos előírást figyelmen kívül hagyott, ráadásul elfelejtette bekapcsolni a vészhelyzetre tervezett póthűtőrendszert. A balesetet követően az erőmű másik három blokkját lezárták, a Szovjetunióban több hasonló típusú reaktort leállítottak. Az első és a második blokkot 1986 decemberében újraindították, a negyedik fölé vasbeton szarkofágot építettek. A felelősség megállapítására indult vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, 1987-ben az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték a biztonsági előírások megsértése, szolgálati beosztással való visszaélés, illetve bűnös hanyagság miatt. Mindazonáltal az atomerőmű tervezési hibáit, ület- ve hiányosságait már 1986. július 3-án államtitokká nyilvánították. Az áldozatok száma máig ismeretlen Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a kitelepítések. 1986 és 1990 között 90 ezer, 1990 és 2000 között 72 ezer főt költöztettek át a sugárszennyezett területekről; sokan önként hagyták el lakóhelyüket. (Más adatok szerint a szerencsétlenség után 330 ezer embert telepítettek ki az ukrajnai erőmű térségéből, de ötmillióan maradtak a fertőzött régiókban.) Az erőmű körül a hatóságok 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek. A sugárszennyezetté vált Csernobil és Pripjaty városok helyett a kitelepítettek, de elsősorban az erőmű dolgozói számára új települést emeltek az erőműtől 50 kilométerre északra, a zónán kívül Szlavutics néven. Ma sem lehet pontosan tudni, hány áldozatot követelt a katasztrófa, hányán betegedtek meg vagy haltak meg azóta a radioaktív szennyezés okozta betegségekben. Az ENSZ nyolc szakosított szervezete, valamint Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország kormányai által 2003 februárjában létrehozott Csernobil Fórum 2005. szeptemberi jelentése szerint a katasztrófa nyomán fellépő betegségek áldozatainak száma 4000-re tehető, a robbanás okozta sugárzás pedig eddig 56 halálos áldozatot követelt. A Greenpeace független nemzetközi környezet- védő mozgalom ugyanakkor bírálta, s bagatellizálónak minősítette e megállapításokat: a 20. évforduló kapcsán idén áprilisban Moszkvában közzétett tanulmánya szerint csaknem 100 ezer, rákmegbetegedés okozta halálesetet követel még a jövőben a csernobili katasztrófa sugárhatása, s a 2005-öt megelőző másfél évtizedben is mintegy 200 ezer megbetegedést okozott csak a három nagy szláv államban. A Greenpeace arra hivatkozik, hogy a baleset következményeinek leküzdésében részt vett gyakorlatilag valamennyi vizsgált likvidáló (a mentésben 600 ezren működtek közre) immunhiányosságokat mutat, s a megfigyeltek 80-84 százaléka három vagy több krónikus betegségben szenved egyszerre. Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon kívül a csernobili baleset további két tucat európai országot sújtott, és 45 260 négyzetkilométernyi föld fertőződött cézium-137 izotóppal. A nukleáris biztonság Az 1990-es évek közepétől erős nemzetközi nyomás nehezedett Ukrajnára az erőmű végleges bezárása érdekében. Kijev 1995-ben megállapodott erről az Európai Unióval, s 2000. december 15-én végleg leállították az erőmű még működőképes utolsó blokkját. (A többit már korábban inaktív állapotba helyezték.) A csernobili robbanás az atom- energetika történetének eddigi legsúlyosabb balesete volt, amely rádöbbentette az emberiséget, hogy az atomenergia még békés célú felhasználás esetén is beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik. Mint Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a Csernobil Fórum 2005. szeptemberi bécsi tanácskozásán megállapította, a csernobili örökség egyik pozitív következményének lehet tekinteni a globális nukleáris biztonsági rendszer kiépítését, s azt, hogy a nukleáris biztonság kiemelt hangsúlyt kapott a nemzetközi együttműködésben. A nukleáris katasztrófa áldozatainak emlékére állított kijevi emlékmű (ČT K/A P-fe I vétel) Slovenská poisťovňa A balesetbiztosítás a legjobbnál olcsóbb Magamnak és a kocsimnak a legjobbat akarom. Megbízható társat, aki a felmerülő problémákat gyorsan, kifogástalanul oldja meg. Minőségi országúti segélyszolgálatot, a káresetet pedig telefonon vagy interneten szeretném jelenteni. Az Ön biztonságos világa Infovonal: 0800 122 222 www.allianzsp.sk BP-6-11099
