Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-22 / 93. szám, szombat
12 Családikor ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 22. www.ujszo.com MINDENNAPI KENYERÜNK A lakatos cég köszöni HAIKO JÓZSEF A Pozsonyhoz közeli mária- völgyi búcsújáróhely lourdes-i barlangja hálaadó táblácskáinak egyik legkülönösebbike egy biztonsági zárakat és ajtókat forgalmazó cégé, mely Isten Anyjának mond köszönetét „a vállalkozásban elért sikerekért”. A tény, hogy a vállalkozók is szükségét érzik Istennek köszönetét mondani, alapjában véve rokonszenves és kedvező. Esetünkben azonban a szóban forgó táblácska egyúttal imádságra is késztet, hiszen az olyan társadalomban, ahol a biztonsági zárak és ajtók gyártóinak sikerük van, az emberek lényegében elveszítették biztonságérzetüket, és a veszélytől való félelmük ellen elmésen szerkesztett, erős és bevehetetlen ajtókkal védekeznek. Az ajtó tehát már többé nem a kapcsolat jelképe, vagy a különféle helyszínek áthidalása, sokkal inkább a legkülönfélébb veszélyforrásokkal szembeni védekezés szimbóluma. S ezen nem csodálkozhatunk, hiszen a statisztika szerint hazánkban évente több mint huszonhatezer betöréses lopást és több mint háromezer lakásbetörést követnek el. A nagyvárosokban még rosz- szabb a helyzet: Budapesten az ezredforduló utolsó öt évében minden tizedik családot kirabolták... Nyilvánvalónak tűnik, hogy a vacsorázóhely csukott ajtajának említése sem csak egyszerű díszítőeleme a történetnek, az ajtóé, melyen - noha csukva van - Jézus az e vasárnapi evangéliumban a tanítványai közé lép. Ugyanis a tanítványok sem véletlenül bújtak el a zárt ajtó mögé, ők is féltek: féltek Krisztus ellenségeitől, Jézus halála által bénultam Mintha őket is a földhöz nyomta volna az a bizonyos kerek kő, mely Jézus sírboltját elzárta, mintha őket is eltemette és rabul ejtette volna. Jézus a vacsoraterembe nem a zárt ajtó ellenére lép be, hanem éppen azért, mert zárva van. Hiszen ahol félelem van, veszélyérzet és ebből fakadó nyomasztó tétlenség - oda neki kell belépnie, hogy ismét béke legyen, és tettre sarkalló bátorság. A vacsoraterem leküzdött ajtaja sűrítve magában foglalja mindazt az ajtót, kaput, falat, gátat, egyszóval valamennyi akadályt, melyet feltámadása után le kellett küzdenie, hogy áthozhassa fölöttük az új életet. A halála pillanatában kettészakadt templomfüggöny előrejelezte, hogy Krisztus második Adámként elsőként lépi át a mennyország csukott kapuját, hogy végre kitárja mindazok számára, akik Istennel akarnak igazi párbeszédet folytatni. Jézus a egyes ember sorsába is belépett: a vakság, a némaság, a tehetetlenség és a bélpoklosság bezárt kapuin lépett át, megmentve a mögöttük szenvedőket. Jézus átlépett az előítéletek küszöbén is, amikor megölelte a bélpoklost, vagy amikor egy asztalhoz ült a bűnösökkel és a vámszedőkkel. Hogy közölje velük: szívének ajtaja az ő számukra is örökké nyitva áll. Csak egyetlen esetben tanácsolja Jézus kifejezetten „zárni” az ajtót, amikor ezt mondja az imádkozásról: „Te, amikor imádkozol, menj be a szobádba, zárd be az ajtódat, és így imádkozz Atyádhoz, aki a rejtekben van” (Mt 6, 6). Ez viszont olyan ajtónak a zárása, mely mögött jótékony csend honol. Az a csend, mely a vitathatatlanul legfontosabb ajtót nyitja: a Mindenhatóval párbeszédet folytató szív ajtaját. Bárcsak minél többen zárnák magukra ezt az ajtót, egyúttal kinyitva a legfontosabbat: mely az Istenhez vezet, egyúttal tehát önmagunkhoz is. Hogy szaporodjanak Máriavölgyben a hálaadó táblácskák: a megbékélésért, a belső nyugalomért, a kapcsolatokban való biztonságért. És a szeretettel teli emberek közti biztonságérzetért. A szerző római katolikus pap Szülők könyve - értelmileg sérült kisgyermekek neveléséhez Beiskolázási lehetőségek A kis létszámú osztályokban fejlődésük gyorsabb (Archívum) A gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatokon gyakran egészen kis gyermekek szüleinek az egyik első, félő, aggódó kérdése: „Azért ugye járhat majd rendes általános iskolába?” BORBÉLY-JÁSZBERÉNYl-KEDL A beiskolázási lehetőségeket természetesen elsősorban az értelmi sérülés foka határozza meg. Tekintsük át, milyen a kínálata a speciális iskolák hálózatának! Azt, hogy mit tanulhatnak meg azokban a gyermekek, később részletezzük. Az enyhébb fokú értelmi problémák, sérülések, az ún. tanulási akadályozottság esetében lényegében az általános iskolai tantárgyak szerkezete, óraszáma csökkentett, átcsoportosított tananyagban jelenik meg az értelmileg enyhe fokban sérültek általános iskolájában. A tanulócsoportok, osztályok létszáma alacsony. A speciális iskolák általános iskolai bizonyítványt adnak. A tantestület tagjainál nem ritka a több szakterületen szerzett képzettség: gyógypedagógusok szaktanári, általános iskolai tanítók, tanárok gyógypedagógusi végzettséggel. így lehetséges, hogy a gyermek érzelmi és értelmi fejlődésbeli sajátosságainak fokozott figyelem- bevétele mellett jó szintű tantárgyi ismereteket is képesek nyújtani. Ezek a régebben kisegítő iskolának nevezett speciális általános iskolák természetesen nagyon különböző színvonalúak, ugyanúgy, mint az ún. „normál” iskolák is. Az általában hangsúlyozott különbségek mellett azonban nem hallgatható el az a körülmény sem, hogy ezekbe az iskolákba gyakran járnak olyan gyermekek is, akiknél halmozottan hátrányos helyeztük miatt alakultak ki olyan súlyos tanulási nehézségek és következményes viselkedési eltérések, hogy az általános iskolában nem tudtak társaikkal együtt haladni. A kis létszámú osztályokban biztosított, egyénre szabottabb oktatás és törődés mellett fejlődésük gyorsabb ütemű lehet, mint a gondoskodó, fejlesztő családi környezetben nevelkedő, igazán sérült gyermekeké. Előfordul, hogy az utóbbiak kiszolgáltatottabbak e gyakran idősebb fizikailag is erősebb, sok sérelmet elszenvedett, nehéz sorsú gyermekeknek. Ugyanakkor az értelmileg akadályozott, illetve a jobb képességű gyermekek kölcsönösen kedvező irányban is befolyásolhatják egymást. Értelmileg sérült gyermekek oktatása lehetséges integrált formában, vagyis zavartalan fejlődésű gyermekek között is. Ez azonban csak akkor lehet sikeres, ha biztosítottak a szükséges feltételek (az iskola fogadókészsége, az odajáró gyermekek szüleinek egyetértése, az egyénre szabott oktatás lehetőHasznos kézikönyv folytatásokban A Medicina Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1998-ban Borbély Sjoukje-Jászberényi Márta-Kedl Márta szerzőhármas tollából a Szülők könyve, mely értelmileg sérült gyermekek neveléséhez ad a szülőknek tanácsokat erejüket meghaladó munkájukhoz. A Családi Kör a Carissimi jótékonysági alap jóvoltából folytatásokban közli ezt a könyvet, hogy eljuthasson azokhoz a szlovákiai magyar szülőkhöz is, akikhez egyébként nem jutna. Mert mi is segíteni szeretnénk! ségei: alacsony osztálylétszámok, fejlesztő gyógypedagógus stb.). Ennek hiányában gyakori, hogy úgy telnek el évek, a gyermek csak ott ül az iskolában, s nem halad. Ha alkalmazkodó a viselkedése, senkit sem zavar, látszólag elfogadják, de lényegében magányos marad. Ebben az esetben egyre nagyobb lesz a különbség a gyermek és osztálytársai tanulási teljesítménye között. Ez az enyhe fokban sérült gyermek számára nagy értelmi és érzelmi terhet jelenthet, egyre inkább megéli, felfogja a különbségeket, nehézségeket, ami könnyen szétzüálhatja az addig harmonikus személyiségfejlődést. Ugyanakkor az is igaz, hogy a speciális iskolában való elkülönített nevelést esetenként - főként a felsőbb osztályokban - megbélyegzésként élhetik meg egyes gyermekek. A középsúlyos fokban sérült gyermekek a korábban foglalkoztató iskolának nevezett általános iskolában teljesítik tankötelezettségüket tizenhat éves korukig. A tanulócsoportok létszáma általában alacsonyabb, mint az enyhe fokban sérültek iskoláiban, az életkori szórás is nagyobb egy-egy osztályon belül a tanulók között. A társuló sérülések gyakoribb előfordulása a csoportokat különösen vegyessé teheti. Jól beszélő, de nehezebben, összerendezetlenebbül mozgó, vagy alig beszélő, visszahúzódó viselkedésű, de viszonylag jobb kézügyességű gyermek egyaránt lehet egy-egy közösség tagja, a viselkedésbeli szélsőségek, kiegyensúlyozatlan teljesítményszintek szembetűnőbbek lehetnek, mint az enyhén akadályozottak iskoláiban. Ezért a szülő nehezebben éli meg azt, ha pl. beszélni tudó gyermekét egy olyan közösségbe javasolják, ahol úgy érzi, hogy nem tud ezen a területen fejlődni. Lehetséges azonban a jobb teljesítmény utánzása is. Az utóbbi években ezek az iskolák egyre több súlyos fokban sérült gyermeket is felvesznek, főként, ha nincs nevelésüket, ellátásukat nehezítő jelentős társuló sérülésük. (Medicina, 1998) EMBERNEVELŐ A továbbtanulási problémák MARKÓ EMIL Nincs olyan fiatal, aki ha mindeddig becsülettel helytállt a tanulásban, most egyszerre csak fütyül az egészre (Bacskódi Mária felvétele) Minden évben eljön ez az idő, amikor dönteni kell továbbtanulni szándékozó gyermekeink sorsa felől. A továbbtanulással kapcsolatban ugyanazok a gondok jelentkeznek, mint az iskolakezdésnél. Itt is a helyes időponttól függ a siker vagy a kudarc. Hangsúlyoznunk kell, hogy leginkább a jó adottságú- ak a veszélyeztetettek. Náluk a legvalószínűbb, hogy intellektuális képességeik miatt rosszul mérik fel érettségüket. Ezért aztán iskolai teljesítményük elmarad átlagosabb,#de szorgalmasabb társaik teljesítménye mögött. A tehetségesebb fiatalok eleven szelleme és gazdagabb fantáziája könnyebben eltérül. Jobban foglalkoztatja őket, hogy a környezetükben előforduló összetett és érdekes jelenségeket felfedezzék, megértsék. Ezért kevesebb idejük marad a kötelező penzumokra, tízéves korukban még nem ízlik nekik a gimnázium határok közé szorított, szigorúan rendezett tantárgyi struktúrája (és tagoltsága). Ha tehát az ilyen gyereket a negyedik általános után nyolcéves gimnáziumba íratják be, könnyen előfordul, hogy mind ő, mind a tanulmányi előmenetele megsínyli a döntést. Nem ritka, hogy súlyos szellemi túlterheltség tünetei jelentkeznek, és később alig megszüntethető intellektuális gátlási állapot lép fel nála. Hiába a jó kapacitás, ha nem társul hozzá a szellemi munka iránti érdeklődés és a tananyagban való elmélyülés öröme, az erőfeszítés és kitartás készsége. A felsőbb iskola nagyobb A jó családi nevelés megalapozhatja a tudásszomjat, a kitartást és más, iskolaérettséghez szükséges tulajdonságokat... munkatempót és tanulási készséget, a logikus és az absztrakt gondolkodás nagyobb biztonságát kívánja meg - és ezek olyan tényezők, amelyeket a szülők és az általános iskolai pedagógusok gyakran alábecsülnek. Fontos tehát, hogy a gimnáziumba iratkozó fiatalban meglegyen az a pszichikai állóképesség, aminek birtokában fel tud nőni a felsőbb iskolai feladataihoz. Szüksége van arra is, hogy megszokja a szaktárgyi rendszert és a gyakran cserélődő tanárokat (utóbbiak nálunk az általános iskola felső tagozatára is jellemzőek). De legalább ilyen fontos a jó kontaktuskészség és az egészséges önbizalom, hogy feszült helyzetekben és az osztálytársak közti rivalizálásban is helyt tudjon állni. A túlságosan érzékeny gyermekek szorongásuk, gádásaik miatt nem tudnak kibontakozni. Van egy másik gyermekcsoport, ők az alkotóképességgel megáldott gyerekek, akik tízévesen még álomvilágban élnek. Nekik nagyon nehéz az iskolai követelményeket elfogadni, különösen nyelv tanulásakor érik őket kudarcok. Nincs olyan fiatal, aki - ha mindeddig becsületesen helytállt a tanulásban, bizalmat élvezett mindenki részéről - most egyszerre csak fütyül az egészre, és gyűjti a rossz osztályzatokat. Éppen ellenkezőleg! Nekik a legkínosabb a megváltozott helyzet Ezt kellene tudniuk a szülőknek, mert az ő magatartásukon nagyon sok múlik. Semmiképpen sem szabad a fiatalt iskolai sikertelensége miatt vádolni, csökkent értékűnek tartam. Nemcsak igazságtalan az ilyen magatartás, de veszélyes rövidzárlati reakciók, tartós krízisállapotok, depresszió okozója is lehet. A bajokat általában még az is tetézi, hogy teljesen rosszhiszeműen a jóakarat, az érdeklődés hiányával, az erőfeszítésekre való képtelenséggel vagy te- hetségtelenséggel vádolják az ilyen gyereket, és emiatt továbbtanulásra alkalmatlannak nevezik. Komoly erőfeszítést igényel, míg ennek ellenkezőjéről sikerül meggyőzni a családot és az iskolát. A jó családi nevelés megalapozhatja a tudásszomjat, a kitartást és más, iskolaérettséghez szükséges tulajdonságokat, hogy azután ne érezze túl nagyoknak az iskolai követelményeket. A siker titka az iskolai sikeresség szempontjából az a tény, hogy a szülő bízzon gyermeke tanulmányi eredményeiben. A család együtt örüljön a jó jegyeknek, a sikertelenséget pedig közösen, higgadt megfontolás közepette igyekezzenek megoldani. A nyugodt légkör hozzájárul az eredményesség fokozásához, mely tudjuk, a sikerélményhez vezet.
