Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-22 / 93. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 22. Szombati vendég 9 Lakner Zoltán politológus: „Kínos, hogy tizenöt évvel a rendszerváltás után jött rá az elit például arra, hogy másfél millió munkahely megszűnt Magyarországon" A választás megmutatta Orbán tehetségének határait (A szerző felvétele) A Fidesz sem támogatói szá­mát nem tudta növelni, sem a jobboldalt egyesíteni az el­múlt négy évben, ugyanak­kor a párt vezetőinek min­den szándéka ellenére az Or­bán Viktorral szembeni el­lenérzéseket sem sikerült tompítani, míg az MSZP több bizonytalan szavazót szólí­tott meg - összegezte a la­punknak adott interjúban Lakner Zoltán a magyar par­lamenti választások első for­dulójának tanulságait KOSA ANDRÁS A politológus szerint a második fordulóban nem várható nagy vál­tozás a végeredményben, minden bizonnyal marad a mostani MSZP-SZDSZ-koalíció. Mennyire dőlt el a választások eredménye a második forduló előtt? A Fidesz - érthető módon - azt mondja, semennyire, a kor­mánypártok szerint teljesen. A felek nyilván politikai érdeke­ik mentén kommunikálnak. Ha a Fidesz csak a menthetőt akaija menteni, akkor is azt kell kommu­nikálnia, hogy a választás még nem dőlt el, különben a szavazóik nem mennek el a második fordu­lóban. Az első forduló annyiban döntött, hogy a fennmaradó 110 mandátumból a kormánypártok­nak kevesebbet kell megszerezni­ük a győzelemhez. Mi a Vision Consultinggal azt számoltuk, hogy ha a kormánypártok ebből a 110-ből 47-et megnyernek, azzal még nyerhetnek, a Fidesznek vi­szont legalább 64-et kell hoznia, hogy az MDF-fel többsége legyen, de hogy a Fidesz-MDF-többség kategóriának van-e egyáltalán ér­telme, az egy másik történet. Van esélye az MSZP-nek ab­szolút többség elérésére? Ennek kicsi a valószínűsége, de érdekes ebből a szempontból a két párt visszaléptetési megál­lapodása, ebben az SZDSZ szám­aránya alá ment a visszalépteté- sekkel, nyilván egy későbbi ön- kormányzati megállapodás elle­nében. De ebből a megállapodás­ból akár az is kijöhet, hogy SZDSZ-es szavazatokkal szocia­lista abszolút többség jön létre. Van arra esély, hogy Orbán Viktor - ahogy ő fogalmazott - „megmozdítsa a vidéket”, és eddig passzívnak bizonyult tö­megeket vigyen az urnákhoz a második fordulóban? Szkeptikus vagyok ezzel kap­csolatban. Ennél jóval mélyebb okai vannak, hogy vidéken miért nem szavaznak annyian. A részvé­teli adatok 1990-től folyamatosan Portré Lakner Zoltán politológus 1975. augusztus 28-án szüle­tett. A Miskolci Egyetem Böl­csészettudományi Karán szer­zett politológusi diplomát 1998-ban, amelyet egy, az EL- TE-n szerzett szociálpolitikusi oklevéllel toldott meg 2003- ban. Utóbbi intézményben ta­nársegédként tanít is, emellett a Vision Consulting Kommuni­kációs és Stratégiai Elemző Kft. vezető elemzője. Több po­litikai kutatásban vett részt 2000 óta, állandó vendége a Magyar Televízió Lapozó című politikai elemző műsorának. Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak. Ez nyüván nem egy fátum, de azt sem hiszem, hogy egy háromnapos kam­pánnyal meg lehet változtatni. Ugyanakkor a helyi kampányban óriási erőt mozgósít az MSZP és az SZDSZ, majdnem kétszer annyi helyre jutottak el, mint a Fidesz. Nem volt rossz stratégia Or­bán Viktor részéről, hogy az el­ső forduló után napokat töltött azzal, hogy nyomást gyakorol­jon Dávid Ibolyára, bejelentse saját visszalépését, és előhúzza a kalapból Bőd Péter Ákost mint közös kormányfőjelöltet? Ehelyett ő is járhatta volna a szavazóköröket. Ez igaz, de ezeket egyszerűen meg kellett próbálnia. Ha nincs MDF, nincs olyan lehetséges szö­vetséges, akit meg lehet mozgat­ni, nyilván a Fidesz is egyből nya­kába veszi az országot. Persze nem ez volt a stratégiai hiba a Fi­desz részéről. Ha megnézzük csak a már említett megyék eredmé­nyeit, láthatjuk, hogy pontosan az MDF-es voksok kellenek ahhoz, hogy a Fidesz többségbe tudjon kerülni, miközben tudjuk, a fó­rum szavazói nem fognak száz százalékban a Fideszre szavazni. Ha más a viszony a két párt kö­zött, ez a probléma fel sem merül. Tehát az „egy a tábor, egy a zászló” elve alapult hibás hely­zetértékelésen? Nemcsak az MDF parlamentbe jutása miatt lehet azt mondani, hogy ez a stratégia kudarcot val­lott, hanem mert az MDF komoly támogatottsággal bír; ha nem ju­tottak volna be végül a parla­mentbe, akkor is az lenne a hely­zet, hogy 4,9 százaléknyi jobbol­dali szavazót nem sikerült meg­nyerni Orbán Viktor szövetségi politikájának, a MIÉP több mint 2 százalékáról nem beszéltünk. Jó példa a Fidesz hibás politizálásá­ra a köztársaságielnök-választás, amikor mindkét párt Sólyom Lászlót támogatta, de a Fidesznek mégis sikerült a vakondozással to- vábbrontani a két párt viszonyán. Ez az eredmény az egységes jobboldal végét is jelenti? Dávid Ibolya nyilván egyfajta felhatalmazásként értelmezi az eredményt arra, hogy önálló poli­tikát folytasson, és a siker érte­lemszerűen a párton belüli hely­zetét is megerősíti. Azt nem hi­szem, hogy a Fidesz lemond az MDF szavazóiról. A Fidesszel közös listán jutott be a Kereszténydemokrata Nép­párt is, amely várhatóan önálló frakciót alakít. Négy éve így kezdte az MDF is, nem lehet, hogy tovább erodálódik a jobb­oldal? Szerintem a KDNP-vel kapcso­latban nem alakul ki olyan éles konfliktusa a Fidesznek, mint az MDF-fel. Velük kapcsolatban a fő baj nem is a táborba terelés szán­déka, hanem a megvalósítás mód­ja, annak durvasága volt a gond. Ha a Fidesz esetleg ismét elköveti ezt a hibát a KDNP-vel is, arra már nincs mit mondani. Egyébként a médiakuratóriumoktól kezdve az alkotmánybírók jelöléséig egy cso­mó olyan testület van, ahová frak­ciók delegálnak tagokat, az önálló KDNP képviselőcsoport ennyiben racionális lépés. Kérdés, Orbán Viktornak mekkora befolyása van a frakcióra. Szerintem nagy. Mikola István vagy Semjén Zsolt kijelentései a szingli hor­dákról vagy arról, hogy magán­ügy-e a vallás, mennyit ártottak a Fidesznek? Nyilvánvalóan ártottak. Hajlok arra, hogy a Fidesz valami olyas­mivel próbálkozott, amivel az amerikai republikánus párt 2004- ben, amikor a melegházasság és az abortusz témáját erőltetve tü­zelte fel a jobboldali szavazókat, hogy mindenképpen menjenek el választani. Nem tudom elképzel­ni, hogy ezek egyszerű hibák let­tek volna. Ugyanakkor a sikerhez hiányzott az illetők politikai ru­tinja, ráadásul az éles retorikával kiváló teret kínáltak az SZDSZ- nek, amely éppen a liberális érté­keket tudta Mikola és Semjén kije­lentéseivel szembeállítani. Meg lehet határozni, kik al­kotják az MDF szavazótáborát? Őket jobboldali protest szava­zókként is emlegetik; ebből ki­indulva mi várható tőlük a má­sodik fordulóban? A közvélemény-kutatások sze­rint az MDF szavazóinak még ak­kor is csak a fele támogatná a Fi- deszes jelöltet, ha rajta kívül csak szocialista maradt állva a válasz­tókörzetben. Az MDF szavazótá­bora véleményem szerint nagyon vegyes: a magukat konzervatív­nak valló választók mellett a négy évvel ezelőtti Centrum párt támo­gatói is köztük vannak. Ez azt mu­tatja, hogy az MDF anti-establish- ment retorikája sikeres húzás volt. Pártépítés szempontjából persze problémás ez a heterogén jelleg, de az MDF most elkezdheti formálni saját táborát. Az SZDSZ mennyi szavazatot köszönhet a rájuk átszavazó szocialista szimpatizánsoknak? Valamennyit igen, de nem hi­szem, hogy ez vitte be a pártot a parlamentbe. Nem fenyegeti az SZDSZ-t, hogy teljesen budapesti párttá válik? Vidéken sok helyen visszaesett a támogatottságuk. Még olyan helyeken is, ahol nem szoktak rosszul szerepelni. Ez így van. Fogadkozik is a párt vezetése, hogy vidékiszervezet-épí- tésbe fognak majd. Gondolom, nem a kis falvakat célozzák meg, hanem a nagyobb városokat, de er­re szükség van, különben nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerül az SZDSZ a fővárosi szavazóktól. Az SZDSZ-t hogy érintette az MDF bejutása? Nem csökkent ezáltal a párt mozgástere, hiszen ismét beszorultak a baloldalra? Ha az MDF nincs bent a parla­mentben, akkor sem valószínű, hogy az SZDSZ eseüeg úgy dön­tött volna, a Fideszt támogatja a szocialisták helyett. A bal- és jobboldal közötti szembenállás szorította az SZDSZ-t ebbe a pozí­cióba alapvetően, meg az, hogy 1994-ben koalícióra léptek az MSZP-vel - azóta is ezt nyögik egyébként. Mi történik egy esetleges ku­darc után a Fideszben? Nem hiszem, hogy alapvető stra­tégiákat értékelnek át: mondjuk, hogy megválnak Orbán Viktortól, és javítják a viszonyt az MDF-fel. A vereség utáni gyászhangulat nem is alkalmas racionális döntésekre, így nem hiszem, hogy rapid válto­zások lesznek. Másfelől Orbán Vik­tor személye összetartó erő. Ő poli­tikai közösséget szokott emlegetni, és itt valóban erről lehet szó. Azon­kívül létezik a pártban egy erősen vitatható hit, mely szerint a Fidesz a nemzeti érdekek egyedüli valós kifejezője, amiből az következik, hogy a vereséget is másképp érté­kelik a pártban. Leginkább egy amúgy meglévő többség ki nem nyilvánításának értelmezik, nem úgy, hogy kisebbségben vannak. Ha lesz is változás a Fideszben, csak évek távlatában. Az MDF játszhat ebben szere­pet? Ha az MDF nem tud elmozdul­ni az 5 százalékos bejutási küszöb közeléből, a Fidesz folyamatosan igazolni tudja majd saját egypárti törekvéseit. A Fidesz kudarca mennyiben Orbán Viktor személyes fe­lelőssége? Pártvezetőként nyilvánvalóan megvan a saját felelőssége. Hibás­nak bizonyult az egypárti stratégia durva erőltetése. Izgalmas, amikor Orbán Viktor azt mondja, nem is tudja felidézni, mikor szóltak egy rossz szót is az MDF-re. Ne felejt­sük el azon kívül, hogy a Fidesznek 20 százalékos előnye is volt. Bár nem értek egyet azokkal a kriti­kákkal, hogy a Gyurcsány-kor- mány semmit nem tett, az sem igaz, hogy sikertörténet lenne a működése, de a Fidesznek még­sem sikerült megtalálnia az ellen­szert. Gyurcsány Ferenc másfél éves működése után ráadásul min­den alkalmassági mutatóban vagy beérte, vagy megelőzte Orbán Vik­tort, akinek húszéves tapasztalata van a politikában. Ez a választás Orbán Viktor politikai tehetségé­nek határait is megmutatta. A Fidesznek nem sikerült bővítenie szavazótáborát sem. Igen, hiába épített fel egy poli­tikai tábort Orbán Viktor, a négy év nem volt elég arra, hogy meg­erősítse a politikai támogatott­ságát, hogy leépítse a személyé­vel szembeni ellenszenvet, pedig ez nagyon tudatos törekvés volt a Fideszben. Ez látványosan nem sikerült. Az MSZP több, eddig hagyo­mányosan jobboldali választó- kerületben nyert az Alföldön, ugyanakkor a Fidesz is jobban szerepelt a korábbiaknál Buda­pesten. Elindult egy földrajzi ki­egyenlítődés? Ezt nem hiszem; a vidéki szo­cialista sikerekre sok helyen ma­gyarázat, hogy a Fidesz elvesz­tette az MDF támogatását. A Fi­desz fővárosi erősödése pedig nem látványos. Ezt nem látom egy trend kezdetének. Ugyanak­kor tény, hogy az MSZP jól kiépí­tett szervezeti hátterét Gyur­csány Ferenc vezetésével nagyon hatékonyan működtették, és ké­pesek voltak felvenni a versenyt a Fidesszel. Nagyon sokat be­széltek korábban a Fidesz moz­gósító technikájáról, de ezzel szerintem az a baj, hogy a politi­kai stratégia következtében nem is volt már kit mozgósítani, hi­szen aki elkötelezett volt, az ma­gától is elment szavazni, a bi­zonytalanokat pedig az MSZP jobban megnyerte magának, rá­adásul a szocialisták láthatóan mozgósításban is egálban voltak ellenfelükkel. Ha nyer Gyurcsány Ferenc, nagyon erős legitimációt kap. Mennyiben tudja ennek segítsé­gével végrehajtani azokat a re­formokat, melyekről beszélni szokott? Nyilván olyan lehetősége van erre Gyurcsány Ferencnek, amely szocialista vezetőnek még nem állt rendelkezésére, hiszen min­dig fel tudja majd mutatni, hogy megmentette a kudarctól a pár­tot. Ha ennek révén sem tudja elindítani az egészségügy, a köz- igazgatás reformját, nem tudom, mit lehet tenni ebben az ország­ban. Egyébként kínos, hogy ti­zenöt évvel a rendszerváltás után jött rá az elit például arra, hogy megszűnt másfél millió munka­hely az országban, de legalább el­kezdtek vele foglalkozni a közbe­szédben, még ha sokszor megle­hetősen demagóg válaszok is szü­letnek a kérdésre. Lesz bátorság a koalícióban, hogy még a helyhatósági vá­lasztások előtt belefogjanak a reformokba? Lépéskényszer van, az euró be­vezetéséhez szükséges intézkedé­seket szeptemberig be kell nyújta­ni Brüsszelnek. Persze ez nem jár még konkrét intézkedésekkel, mint ahogy a reformok esetleges negatív hatásai sem lesznek érez­hetőek az őszi önkormányzati vá­lasztásokig. A térségbeli országokkal összehasonlítva Magyarorszá­gon erőteljes koncentráció volt megfigyelhető a pártokat tekint­ve. Most megállt ez a folyamat? Az én várakozásom az volt, hogy a két nagy párt tovább tud­ja koncentrálni a szavazatokat, ebből a szempontból az MDF be­jutása számomra meglepetés. De 2002-höz képest tovább nőtt a két nagy párt támogatóinak ará­nya. A szerző a Hírszerző munka­társa

Next

/
Thumbnails
Contents