Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-21 / 92. szám, péntek

16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 21. www.ujszo.com A beteg leveleket a fóliasátorból ki kell hordani és meg kell semmisíteni, mert a talajba forgatott kórokozók akár 4-5 évig is fertőznek Salátahajtatás kevesebb vegyszerrel Nálunk a fejes saláta nem tartozik a gyakran fogyasz­tott zöldségfélék közé. Ellenben a hollandok és a franciák 3-5 kg-ot is meg­esznek belőle évente. Rá­adásul az éves elosztás is nagyon egyenetlen, több­nyire csak áprilisban-má- jusban keresik a salátát. TERBE ISTVÁN A fejes saláta fogyasztása - mint általában a levélzöldségfélé­ké - nagyon egészséges. Vitami­nokban gazdagabb zöldségfélék léteznek ugyan, de a saláta - ha­sonlóan a többi levélzöldségfélé­hez - számos fontos, az emberi szervezet számára nélkülözhetet­len ásványi anyagot tartalmaz, és kiváló étrendi hatásánál fogva elősegíti az emésztést. A hajtatott fejes salátát számos betegség fenyegeti, amik a teljes termést elpusztíthatják, ha nem védekezünk szakszerűen. Ezért a rendszeres permetezés elenged­hetetlen. Ugyanakkor a rövid te- nyészidő és a permetezőszerek vi­szonylagos hosszú várakozási ide­je miatt nehéz az élelmezésügyi várakozási időt betartani. Ezért, ha nem kellő figyelemmel és gon­dossággal tervezzük meg a nö­vényvédelmet, a hasznos primőr akár káros is lehet az egészségre. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a saláta minden tekintetben az egészséges táplálkozást szol­gálja? - vetődik fel a kérdés min­den lelkiismeretes termesztőben. Trágyázás, fajtaválasztás A védekezés az előző növénykul­túra letakarításával kezdődik. A le­hullott, nem egyszer beteg levele­ket gondosan össze kell szedni, a fóliasátorból kihordani és megsem­misíteni. Ennek az igen egyszerű, alapvetően fontos szabálynak na­gyon sokan nem tesznek eleget, pe­dig a betegségek jelentős része így telel át a fóliák alatt. A beteg levele­ken megtelepedett kórokozók a ta­lajba forgatás után akár 4-5 évig is életképesek maradnak, és vissza­fertőznek. Csak indokolt esetben használjunk műtrágyát, lehetőség szerint végeztessünk talajvizsgála­tot! A feleslegesen kiszórt nitrogén vagy foszfor nemcsak a költségeket növeli, de szennyezi a talajt, rontja a minőséget. Talán minden tényező közül a legfontosabb a fajta kiválasztása. Az adott körülményeket (szaporí­tási időpont, ellenálló-képesség, termesztési mód, stb.) figyelembe vevő fajtaválasztással, egy sor olyan kedveződen környezeti ha­tástól kíméljük meg a növényt, ami a betegségekkel szembeni ellenál­ló-képességet rontaná, a növény ér­zékenységét növelné. Az egyes faj­tatulajdonságok tekintetében ha nem is ellentmondó, de minden­képpen eltérő igényeket támaszta­nak a termesztők, a fogyasztók és a kereskedők, azaz más-más tulaj­donságot tartanak fontosabbnak vagy meghatározónak. A fogyasztó a világoszöld levelű (szőke) salátát kedveli, ami nagy, kemény fejeket képez, és alul erősen záródó, széles alappal ren­delkezik. Az utóbbi időszakban a nagyobb fejméretet tekintik a vá­sárlók a fontosabb fajtatulajdon­ságnak, és elsősorban ennek alap­ján választanak. Bár az EU-szab- vány meglehetősen alacsony feját- lagtömeget ír elő, a hazai piacon 200-250 grammos súly alatt nem lehet salátát értékesíteni. A fo­gyasztó a vékonyabb levelű, zsen­gébb salátát keresi, szemben a ke­reskedővel, aki a tartóssága, pul­tállósága miatt a vastagabb le­velűeket részesíti előnyben. Ezek lassabban fonnyadnak, a frissessé­güket lényegesen tovább képesek megőrizni. A téli hónapokban közismerten rosszak a fényviszonyok, nemcsak rövidek a nappalok, de a napfény ereje is gyenge, ami lassítja a saláta fejesedését és rontja a fej minősé­gét (ilyen körülmények között csak laza fejeket fejleszt a növény). A ki­fejezetten gyenge fényviszonyokra nemesített fajták azonban a téli, fényszegény körülmények ellenére is jól fejesednek. Fontos követelménynek tekint­hető a kereskedelem és a fogyasz­tók részéről a fej zártsága és tö- möttsége, ugyanakkor a ter­mesztők körében ismert, hogy az ilyen fajták hajlamosabbak a kü­lönböző élettani betégségekre. A széles alap az úgynevezett „lá­datöltő” fajták fontos tulajdonsága, ezeket a kereskedők és a ter­mesztők egyaránt kedvelik. A jól záródó alapú fajtákjobban ellenáll­nak a botrítiszes és a szklerotíniás betegségeknek, egyszerűbb a nö­vényvédelmük, kevesebbet kell őket permetezni. Hasonló okok mi­att kedvezőbb a felfelé álló levelű fajták hajtatása az elterülő levélze- tet nevelőkkel szemben. Palántanevelés, ültetés A palántákat mindig fertőtlení­tett, új közegben neveljük, erre a tőzegek a legalkalmasabbak. A táp­anyagtartalmukat műtrágyák be­keverésével alakítsuk a kívánt szintre. Az esetleges fertőzöttségük miatt alkalmatlanok viszont a célra a fóliákból, szaporítóládákból, cse­repekből kikerült úgynevezett kerti földek, amiket már használtak ter­mesztésre. A tűzdelésig négyzet- méterenként 2-3 ezer növény ne­velhető fel, a tűzdelést követően pedig - 4x4-es tápkockákkal szá­molva - körülbelül 600 palánta. Ennél sűrűbb vetés vagy kisebb tápkocka használata mellett nehe­zebb a növényvédelem, a betegsé­gek jobban terjednek. Törekedjünk arra, hogy már a palántaneveléskor, de a hajtatás során is minél több fény érje a nö­vényeket. Ezért lehetőség szerint tiszta fóliát használjunk, a belső ta­karót, amint lehet, távolítsuk el, és 22,5 x 22,5 vagy 20 x 25 cm-nél ne ültessük sűrűbbre a palántákat. Ültetéskor a tápkockának legfel­jebb a fele, de jobb ha csak a har­mada kerül a talajba, így a levelek nem érintkeznek a nedves talajfe­lülettel. A sekély ültetés az egyik leghatékonyabb módja a növényvé­delemnek. Nagyon sok múlik a szellőztetésen. A magas páratarta­lom kedvez a gombás és a baktériu­mos betegségek terjedésének. Nap közben sokat szellőztessünk, a pá­ratartalmat lehetőség szerint 80% fölé ne engedjük! Nagy melegben lazul a növény szövetállománya, ami a kórokozók szempontjából kedvező - arról nem is beszélve, hogy rosszabbul fejesedik a saláta, és tömör fej he­lyett csak nagy leveleket hoz. Ezért a fényszegény téli időszakban nap­pal csak 16-18 °C-ot tartsunk, és csak a melegebb, fényesebb április­ban emeljük a hőmérsékletet 18-20 °C-ra, erős napsütés alkal­mával 22-25 °C-ra. Az éjszakai hőmérséklet borult időt követően 5-8 °C, napos idő után 6-10 °C le­gyen. Lehetőleg a déli órákban ön­tözzünk, amikor a növények gyors­abban felszáradnak. Az esti öntö­zés után ugyanis hosszú ideig ned­vesen maradnak a levelek, és ezzel igen kedvező feltételt teremtünk a gombás betegségek gyors felszapo­rodásának. Palántabetegségek ellen A közismert és veszélyes gom­bás betegségek ellen - salátapero- noszpóra, botrítiszes rothadás, szklerotíniás gombás betegség - növényvédő szerekkel kell véde­kezni, de a permetezések számát jelentős mértékben csökkenthet­jük a fent említett agrotechnikai módszerekkel. Ha úgy változtat­juk meg a környezeti tényezőket (Fotó: Somogyi Tibor) és a termesztési technológiát, hogy kedvezőtlen feltételeket te­remtünk a kórokozó gombáknak, akkor csökkenthető a felhasznált vegyszermennyiség és javítható a növényvédő szerek hatásfoka. Van, amikor elkerülhetetlen a nö­vényvédő szerek bevetése. így a palántanevelés idején mindenkép­pen célszerű a palántadőlés beteg­ség ellen védekezni, amíg borús időben a salátaperonoszpóra el­len, párás, esős időjárás esetén pe­dig a botrítiszes rothadás ellen in­dokolt a védekezés. A fejesedés kezdetéig, illetve a később megje­lenő rothadás esetén a rövidebb várakozási idejű készítmények ajánlottak. Hasonló vegyszerek használhatók az úgynevezett szklerotíniás betegség ellen is. Késő tavasszal gondot okozhat­nak a levéltetvek. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,232 ‘ Lenqyel zloty 9,560 Anqol font 53,760 Maqyar forint (100) 13,986 Cseh korona 1,308 Svéd korona 4,009 Dán korona 4,990 Szlovén tollár (100) 15,538 Japán jen (100) 25,630 Svájci frank 23,679 Kanadai dollár 26,526 USA-dollár 30.151 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,27-38,27 29,40-31,06 1,28-1,34 13,35-14,65 OTP Bank 36,29-38.18 29,42-31,05 1,28-1,34 13.49-14,52 Postabank 36,26-38,20 29,38-30,92 1,28-1,34 12,19-15,79 Szí. Takarékpénztár 36,28-38,14 29,36-30,90 1,27-1,34 13,37-14,63 Tatra banka 36,28-38,22 29,42-31,00 1,28-1,34 13,45-14,55 UniBanka 36,30-38,20 29,45-30,99 1,27-1,34 13,65-14,37 Általános Hitelbank 36,29-38,23 29,48-31,05 1,27-1,35 13,49-14,52 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Korán fertőz a ribiszke és köszméte levélhullató betegsége, itt az ideje a szamóca ágyások rendbetételének is Növényvédelmi tennivalók a bogyósokban TÓTH MIKLÓS Tavaly erősen károsított a kösz­méte és ribiszke amerikai liszthar­mata. A kórokozó a növényeken telelt, a kis levelek megjelenése után rövid időn belül megtörtén­het az első fertőzés, ezért me­gelőző jelleggel javaslom a véde­kezést kéntartalmú készítmény- nyél. Ha nem sikerült kivédeni tá­madását, akkor több hullámban fertőzi növényeinket, rámegy a gyümölcsre is, különösen igaz ez párás, melegedő időjárásban. Szintén korán fertőz a ribiszke és köszméte levélhullató betegsége. A levelek foltosodása, növekedé­sük leállása, majd lehullásuk jelzi a fertőzést. Ellene kaptán hatóa­nyagú készítmény használata ad védelmet. A ribiszke rügyeit a rü­gyatka támadja meg igen korán. Azt látjuk, hogy a rügy nem hajt ki, torzult leveleket hoz. Ellene speciális atkaölő szerekkel lehet védekezni. A kihajtott kis levele­ken elsőként a levélpirosító levél­tetű kártételénekjellegzetes tüne­teit (hólyagszerűen torzult levél, pirosas színeződés) látjuk meg. Idén később jött elő, de melegebb fekvésben már megtalálták. Elle­ne az új típusú nikotinszármazé­kok valamelyike eredményesen használható. A ribiszke szitkár rajzása későbbre várható, ám lár­vája a vesszőkben telel. A károsí­tott vesszőket elég nehéz felis­merni, de kihajtás után elég szembetűnő a károsítás (hiányo­san hajt ki a vessző, esetleg egy szakasza fonnyadni kezd), s még ilyenkor is ki lehet vágni a fertő­zött vesszőket. Itt az ideje a sza­móca ágyások rendbetételének is. Ez elsősorban gyomlálást jelent, ületve ahol nem fóliatakarást al­kalmaznak, ott valamilyen „szige­telő” anyagot (leggyakrabban szalmát) szoktak a tövek köré ten­Ha a szamóca szívlevele nem bomlik ki, vagy torzult leveleket látunk, azt valószínűleg a szamóca-atka okozta. ni, hogy az érő gyümölcs ne érint­kezzen a talajjal, ezzel is csök­kentve a szürkepenészes rothadás veszélyét. A szalma sajnos gyom magvakat tartalmazhat, s az ágyások a mi munkánktól gyomo- sodnak el. A szamóca lombozatát már egész korán támadják a káro­sítok. Ha a szívlevél nem bomlik ki, vagy torzult leveleket látunk, azt valószínűleg a szamócaatka okozta. Később ez a tő elsatnyu- lásához vezet, tehát érdemes megvédeni állományunkat. Spe­ciális atkaölő szer alkalmazása indokolt, de külön figyeljünk az élelmezés-egészségügyi várako­zási időre, hiszen ezen termékek­nél ez gyakran hosszú, ugyanak­kor a szamóca röviddel a virág­zás után már neveli termését. Gombabetegségek is megtámad­hatják a leveleket, általában fol- tosodás a tünet. Ezek ellen réz­tartalmú készítmények, esetleg réz és szerves hatóanyag kombi­nációk javasolhatók. (MR) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa április 20-án április 19-én április 19-én április 19-én április 20-án április 19-én április 19-én sárgarépa 25 Sk/kg 16 Sk/kg 20 Sk/kg 16 Sk/kg 20-23 Sk/kg 15-25 Sk/kg 22 Sk/kg petrezselyem 68 Sk/kg 36 Sk/kg 49 Sk/kg 38 Sk/kg 45 Sk/kg 49 Sk/kg 30 Sk/kg burgonya (új) 12-14(36) Sk/kg 10-12 Sk/kg 13 Sk/kg 10 Sk/kg 11-14(25) Sk/kg 11-15 Sk/kg 13 Sk/kg tojás 3,50 Sk Sk/db 3,00 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,80-3Sk/db hagyma (fokhagyma) 15-35 (100) Sk/kg 10(98) Sk/kg 12(100) Sk/kg 13 (70)Sk/kg 12 (90-100) Sk/kg 14-17(100) Sk/kg 16(95) Sk/kg zeller 35 Sk/kg 26-28 Sk/kg 35 Sk/kg 30 Sk/kg 32 Sk/kg 38 Sk/kg 30 Sk/kg zöldpaprika 140 Sk/kg, X X 80 Sk/kg 125 Sk/kg 86-90Sk/kg 130 Sk/kg paradicsom 69-89 Sk/kg X X X 50-70 Sk/kg 54-79 Sk/kg 45 Sk/kg kelkáposzta 44 Sk/db * 25 Sk/kg 25 Sk/kg 32-38 Sk/kg X X retek, újhagyma 14,15 Sk/csomó 6-10,6-8 Sk/csomó 12,18 Sk/csomó 10,10 Sk/csomó 10-12,12 Sk/csomó x, 18 Sk/csomó 5-10, 7-12 Sk/csomó alma 22-29 Sk/kg 20-22 Sk/kg 15-25 Sk/kg 15 Sk/kg 15-23 Sk/kg 14-25 Sk/kg 17 Sk/kg káposzta 15 Sk/kg X 15 Sk/kg 13 Sk/kg 16-17 Sk/kg 17-20 Sk/kg X méz (dióbél) 120-140 (250) Sk/kg 100-130 (160) Sk/kg 120 (160) Sk/kg x (100) Sk/kg 100 (x) Sk/kg 70-130 (100) Sk/kg x (220-240) Sk/kg uborka 59 Sk/kg 48-50 Sk/kg X X 65 Sk/kg X ' X fejes saláta 8-14 Sk/db 6-8 Sk/db 16 Sk/db 8 Sk/db 8-12 Sk/db 14 Sk/db X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents