Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-19 / 90. szám, szerda
rjm PÉNZVILÁG 2006. április 19., szerda____________________________________________________________________________________________10. évfolyam 2. szám A Világgazdasági Fórum felmérése szerint már három éve a világ 10, a vállalkozások helyzetét leginkább javító országok közé tartozunk Kialakulóban van a vállalkozásbarát környezet A vállalkozók bizonyára pozitívan értékelik a csökkenő hitelkamatokat (SITA-felvétel) Szlovákia Vállalkozói Szövetsége (PÁS) már öt éve vizsgálja a hazai vállalkozói környezet alakulását. A Világbank és a Világgazdasági Fórum is figyeli, de az egész világra kiterjedően, hogy hol javul vagy romlik a vállalkozások feltétel- rendszere. Mindhárom intézmény szerint Szlovákia az utóbbi években nagy lépést tett előre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovákia Vállalkozói Szövetsége (PAS) a 2001 nyarán életre hívott indexét 100 pontban állapította meg. 2005 végén a hazai vállalkozói környezetnek már 123,74 pontot adtak, vagyis közel az egynegyedével javult. Ezen belül a bankszféra előrelépését értékelték a legjobbnak, összesen 203,24 pontos osztályzattal. Ez azt jelenti, hogy a szlovákiai kereskedelmi pénzintézetek bő négy év leforgása alatt több mint 100 százalékkal javultak, ami megmutatkozik kedvezőbb hitel- nyújtási módszereikben, nagyobb rugalmasságukban, jobb szolgáltatásaikban, előnyösebb kamat- politikájukban. A felmérés objek- tívnek mondható, hiszen a vállalkozók tudják csak igazán értékelni, miként viszonyul hozzájuk a pénz világa. A Világgazdasági Fórum kimutatásából kiderül: a megkérdezett szlovákiai vállalkozók háromnegyede azt állítja, az elmúlt 12 hónapban egyszerűbbé vált a hitelek hozzáférhetősége. Ráadásul világviszonylatban is a legjobbak közé tartozunk, ugyanis már három éve a világ 10, a vállalkozások helyzetét leginkább javító országok közé tartozunk. Visegrádi szomszédaink, azaz Csehország, Magyarország és Lengyel- ország viszont csak a 44. és 46. helyek valamelyikét foglalták el tavaly a 105 államra kiterjedő felmérésben. Az is tény, hogy Szlovákiának volt honnan javulnia, magyarán rendkívül alacsony szintről tornázta fel magát a jók közé. Csak egyetlen, ám annál szemléletesebb adat: míg 1999- ben a hitelkamat átlagos nagysága 20,9 százalék volt, addig tavaly a nemzeti bank felmérése szerint már csak 6,48 százalék, ami tekintetbe véve a 4 százalékhoz közelítő inflációt, nem számít magasnak. A kamatcsökkenés mellett még két fontos tényező javította a hazai vállalkozók közérzetét: a bankok kiélezett versenye, és az ebből fakadó előnyök, valamint a további finanszírozási források előretörése, gondolunk elsősorban a lízingpiac 2000 utáni szárnyalására. A szlovákiai vállalkozók körében végzett felmérés azt mutatja, a megkérdezettek 97 százaléka szerint a bankok egészségesek, a legfontosabb mutatóik kedvezőek, nyereségük megfelelő. A bankszektor stabilizációját minden évben mérik, mégpedig 1-től (a legrosszabb osztályzat) 7-ig (legjobb) terjedő skálán. A szlovákiai pénzintézetek jegye 2002- ben 5,0 volt, tavaly pedig már 6,1, ami már az élbolyra jellemző osztályzat, mivel a legmagasabbra értékelt országok bankjainak átlagos mutatója 6,8 környékén mozog. A vállalkozásbarát környezet kialakulása megmutatkozik a hitelnyújtás volumenének emelkedésén. Tavaly a bankok hitelállománya elérte a 242,4 milliárd koronát, ami 20,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Általánosságban elmondható, hogy a hitelnyújtás esélye és feltétele annál jobb, minél több megbízható információval rendelkezik a pénzintézet a hitelfelvevőről, továbbá ha a gyakorlatban is működő törvények garantálják a hitelezők és a hitel- felvevők jogait. Korábban csak a nagyvállalatok jutottak szinte minden gond nélkül hitelhez, ma már a középvállalatok kegyeiért is versengenek a bankok. Ez a vállalkozók közérzetén is megmutatkozik, ugyanis a megkérdezettek 40 százaléka úgy látja, napjainkban ha jó projektummal rukkolnak elő, akkor már kezesség nélkül is hitelhez lehet jutni. A Világbank a Doing Business in 2006 elnevezésű tanulmányában a hitelfelvétel két feltétel- rendszerét vizsgálta. Az egyik a garanciák és csődjog fejezetére vonatkozik, a másik pedig a hitelregiszterek kérdéskörére. Az első paraméter esetében a lehetséges 10 pontból Szlovákia 5-öt kapott, ami jónak mondható, hiszen a világ legfejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak átlaga is csak 6,3. A Világbank kiemelte azt a tényt, hogy nálunk ingósággal is lehet kezességet vállalni. Napjainkban ilyen módon garantálják a felvett hitelek mintegy 70 százalékát. Azonban a hitelregiszter terén még komoly elmaradásunk van. Annak dacára, hogy a legnagyobb bankok között már működik a regiszter (ebből kiderül, hogy a bankokhoz forduló szubjektumoknak milyen a pénzügyi múltjuk, ki mennyire fegyelmezetten törleszt, mekkora az adósságterhe), Szlovákia a maximális 6 pontból csupán kettőt kapott. A Világbank azt javasolja, az ügyfelekkel kapcsolatos információcsere htjából söpörjék félre a legiszlatív akadályokat, jobb legyen az áttekintés, ami összességében kiszűri az ügyeskedő vagy hitelképtelen vállalkozókat, csökkenti a behajthatatlan hitelek mértékét, és végső soron hozzájárul az alacsonyabb kamatterhekhez. Ha javul a hitelek hozzáférhetősége, marad a jelenlegi adórendszer, akkor az hozzájárul az új munkahelyek teremtéséhez, a tartósan gyors gazdasági növekedéshez, amelynek folyományaként Szlovákia polgárainak életszínvonala közelebb kerül a fejlett Európai Unió standardjához. (SAP, só) HOL JAVULT LEGINKÁBB A HITELFOLYÓSÍTÁS 2005-BEN? India 1 Szlovákia 10 Izland 2 Lengyelország 44 Tajvan 3 Csehország 45 Írország 4 Magyarország 46 Litvánia 5 A felmérést a világ 105 országára terjesztették ki, 11 ezer menedzser megkérdezése alapján. (Forrás: Világgazdasági Fórum) A HITELKAMAT ÁTLAGOS NAGYSAGA 1999 20,90 2003 8,47 2000 14,69 2004 8,68 2001 2002 11,17 10,24 2005 6,48 Az adatok százalékban értendők. (Forrás: Szlovák Nemzeti Bank) A nemzeti bank alapkamatemelése felgyorsította a jelzálogkölcsönök igénylését Az éles verseny megkönnyíti a hiteligénylést ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A júniusra előrehozott parlamenti választások és a pénz világának kapcsolata Minden a vokscsata utáni történésektől függ ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az év első két hónapjában látványosan nőtt a jelzáloghitelek felvétele. Ennek oka a gyors gazdasági növekedés és az építőipar teljesítményének felgyorsulása mellett az volt, hogy az ügyfelek tartottak a Szlovák Nemzeti Bank alapkamatának emelésétől, ami drágítja a kölcsönöket. Az aggodalom jogos volt, mivel a jegybank végül 3 százalékról 3,5%-ra növelte az alapkamatot. Február végén a kereskedelmi pénzintézetek összesen 69,61 milliárd korona értékben nyújtottak jelzáloghiteit, ez egybevetve a 2005 februári állapottal 37,5%-os növekményt jelent (akkor 50,64 milliárd koronát tett ki a jelzálog). Aki az alacsonyabb alapkamat időszakában kötött szerződést, az kivédte a 0,5 százalékpontos alapkamat okozta magasabb terheket, és ez igaz abban az esetben is, ha a hitelszerződése több évre szólt. A jegybank hatása egész évben érződhet, mivel megfigyelők szerint a jegybank május vagy június folyamán az infláció elleni küzdelem jegyében újra alapkamatot emelhet. A jelzálogfelvétel felgyorsulásának azonban van még egy további oka is, jelesül az, hogy egyre könnyebb és egyre gyorsabb a hitelfelvétel folyamata. „A növekvő érdeklődés további hajtóereje az emelkedő életszínvonal, a javuló banki szolgáltatások, továbbá a hitelre rakódó kezelési költségek mérséklődése” - vélekedett Roman Začka, a Tatra banka szóvivője. „Az ingatlanpiac egyre bővül, egyre több családi és társasház épül, ennek finanszírozására pedig a legkézenfekvőbb megoldás a jelzáloghitel felvétele” - mondott még egy szempontot Alena Walterová, az Általános Hitelbank (VÚB) szóvivője, ráadásul itt a tavasz, ami az építkezés, házfelújítás szempontjából a legkedvezőbb időszak, (shz, HN) Június 17-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában. A belpolitika és a pénz világa látszólag két különböző dolog, azonban a viharos közelmúlttal rendelkező országunkban ez nem teljesen így van. Bár az utóbbi 8 évben helyzetünk konszolidálódott, a transzatlanti és a nyugat-európai nagy szervezetek tagjai lettünk, a pénz világa azonban érzékenyen reagál minden változásra. Lássuk, mint mondanak az egyes bankok a parlamenti választások hatásáról. „Egyelőre semmi olyan érezhető kilengést, változást nem tapasztaltunk, amely összefüggésbe hozható a parlamenti választással” - nyilatkozta Kollár Andrea, a HVB Bank szóvivője, és ezt az állítást a többi pénzintézet is megerősítette. Elena Pénzes-Strobl, az Istroban- ka képviselője ehhez hozzátette: „Szlovákia bankszektora kellő szerkezetátalakításon ment keresztül, a pénzintézetek külföldi tulajdonban vannak, és az ügyfelek újra bizalommal fordulnak a bankok felé. Ezért a politikai hatás kockázata az ügyfelekre és a pénzintézetekre nézve gyakorlatilag a nullával egyenlő.” Miroslav Šmál, a Postabank elemzője azonban szélesebb összefüggésekbe helyezte a dolgokat. „Mivel az előrehozott választások időpontja nem tér el jelentősen a korábban várt időponttól, továbbá a kormánykoalíción belüli ellentétek gyakorlatilag végigkísérték a teljes ciklust, ezért a pénzvilág számára A pénzpiacok számára az előrehozott választásoknál fontosabbnak számít az ország gazdaságának további alakulása. a júniusi terminus nem volt olyan nagy meglepetés. Ezt megerősíti a korona/euró árfolyam alakulása is, bár azokban a napokban, amikor a KDH bejelentette kilépését a kormányból, majd bejelentették az előrehozott választásokat, a hazai fizetőeszköz árfolyama érezhetően gyengülni kezdett. Azonban napjainkban már megnyugodtak a kedélyek. A további fejleményekkel kapcsolatos várakozások sem negatívak, ami a korona további gyengülésének megállásában mutatkozott meg. A pénzpiacok számára a korábbi időpontra hozott választásoknál fontosabbnak számít az ország gazdaságának további alakulása, az, hogy az új kormány miként viszonyul az elvégzendő reformokhoz. Mind a pénzpiacokra, mind a bankok ügyfeleire ez hatást gyakorol. A hatás elsősorban a kamatok alakulását érinti, amelyek a választások utáni kedvezőtlen változásokra nagy valószínűséggel emelkedéssel reagálnának, ami ugyan előnyös a takarékoskodóknak, azonban tekintetbe véve a lakosság nagyarányú eladósodását, negatívan érintené a kölcsöntörlesztőket. Ugyanígy a gyengülő korona megdrágítaná az importot és felpörgetné az inflációt. Ebben az esetben a kamatok nem követnék a pénzromlás ütemét, ami összességében a lakosság vásárlóerejének gyengüléséhez vezetne. A gondolatot folytatva, romlana Szlovákia külföldi megítélése, ami kedvezőtlenül hatna az ország gazdaságára. Visszatérve a kérdésre, az előrehozott választások egyelőre nem befolyásolták a banki ügyfelek viselkedését. Minden a választások utáni történésektől függ majd” - vélekedett az elemző, (r, shz) A BANKOK RESZESEDESE A JELZÁLOG PIACBÓL Szí. Takarékpénztár 13,82 Tatra banka OTP Bank 10,07 Istrobanka 6,66 UniBanka 3,99 ČS0B 3,27 Dexia 2,84 Volksbank 2,82 HVB Bank 1,84 VUB 29,87 A százalékban kifejezett adatok a 2006 februári állapotot tükrözik (Forrás: HN)
