Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-19 / 90. szám, szerda
u Közügy ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 19. www.ujszo.com Nagymegyeren fejlesztő befektető kerestetik Az ipari park céljaira kijelölt terület felét értékesítenék ÚJ SZÓ-HÍR Nagymegyer. Fejlesztő befektetőt (developertársaságot) vonna be a város szélén, a Pozsony-Ko- márom főútvonal mellett kialakítandó ipari park feltételeinek a megteremtésébe a nagymegyeri képviselő-testület a város vagyonkezelő bizottságának a javaslatára. A jóváhagyott határozat értelmében a zöldmezős beruházás céljaira kijelölt 40 hektáros terület felét szeretnék ily módon értékesíteni, legalább négyzetméterenkénti 350 koronáért, természetesen azzal a feltétellel, hogy a befektető köteles beruházni a terület infrastruktúrájába, mielőtt azt továbbadná. A város azzal számol, hogy az adásvételből befolyt összeg egy részéből képes lesz maga kialakítani a tervezett ipari park másik 20 hektáros területének az infrastruktúráját, s azt később előnyösebb feltételekkel értékesítheti. Azaz jelentősebb mértékben érvényesítheti saját szempontjait - akár a munkaerőpiac, akár a környezet- védelem tekintetében - az idetele- pülés iránt esetlegesen érdeklődést tanúsító ipari cégek kiválasztásakor. (Az a veszély egyébként nem fenyeget, hogy komolyabb környezetszennyezéssel járó gyárak költöznek Nagymegyer határába, mivel vízvédelmi területről van szó, így pl. vegyi üzemek eleve nem jöhetnek szóba.) A város már csak azért is szükségesnek tartja befektetők bevonását a projektbe, mert országos viszonylatban a régióban viszonylag alacsonyabb a munkanélküliek aránya, így kiemelt kormánytámogatásra aligha számíthatnak, (as) Logisztikai szempontból is kedvező a kiszemelt terület (A szerző felvétele) Készülnek a 2007-2013 közti uniós pályázatokra Nagymegyer fő célkitűzései ÚJ SZÓ-HÍR Nagymegyer. A város kezelésébe tartozó út- és járdahálózat felújítása, a művelődési ház régi szárnyának a modernizációja, a városhoz tartozó iskolaépületek korszerű átalakítása, Izsap városrész csatornahálózatának a kialakítása, a város közvilágításának a felújítása, valamint a déli lakónegyed közművesítése szerepel azok között a prioritások között, amelyeket az Európai Unió strukturális alapjai tekintetében a nagymegyeri képviselő-testület meghatározott. A város igyekszik jó előre felkészülni az uniós lehetőségekre, azaz a strukturális alapok keretében 2007 és 2013 között meghirdetendő pályázatokra. Mivel az a tapasztalat, hogy egy-egy uniós pályázat kiírása és elbírálása között viszonylag rövid az idő, a nagymegyeri városvezetés már most elő szeretné készítem a szükséges dokumentumok egy részét. Az elsődlegesen fontos célok meghatározásán túl a képviselők határozata értelmében a városi hivatal biztosítja a pályázatokat előkészíteni hivatott munka- csoport személyi, pénzügyi és szervezeti hátterét. Következő lépésként a város versenypályázatot hirdet majd az egyes prioritásokhoz kapcsolódó műszaki tervdokumentáció elkészítésére, (as) V v':'' ÜZENJEN! ^ t®" Üzenni akar a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Szenei járásban vagy Pozsonyban élő szeretteinek, barátainak, ismerőseinek? Véleménye van a régiójában, környezetében zajló dolgokról, másokkal is szívesen megosztaná a tapasztalatait? ■S’ Van valamilyen felvetése, témajavaslata, hogy lapunk milyen ügynek nézzen utána? í . . írjon! regio@ujszo.com A Nisak szakértői szerint a megye eladhatná a kész projektet, mert az az ország nagy részén alkalmazható Égető nélkül füstbe ment milliók Az égetőműről készült látványterv (Szőcs Hajnalka felvétele) Nyitra. A megyei képviselő- testület április 10-i ülésén sem tisztázódott, mi lesz a Vágsellyére tervezett égetőmű sorsa - felépítik-e máshol, vagy a megye veszteségként könyvelheti el a tervekre fordított harminc- hatmillió koronát. ÚJ SZÓ-HÁTTÉR A Nyitrai Kerületi Önkormányzat 2004 júniusában hozta létre a NISAK Részvénytársaságot a veszélyeshulladék-égető felépítésének, előkészítésének céljából, és ötven- milliós hitelt vett fel az előtanulmányok és szakvélemények kidolgozására. Még mielőtt a környezetvédelmi minisztérium hozzájárult volna a kétmilliárd korona értékű beruházáshoz, az érintett települések - Vágsellye, Vágtomóc és Mocsonok - lakosai tiltakozni kezdtek az égetőmű ellen, és idén februárban a minisztérium is úgy foglalt állást, hogy nem javasolja a felépítését. Jelenleg egyeden módja látszik az eddig elköltött pénz hasznosításának - ha a tulajdonosi jogokat gyakorló megyei önkormányzat eladja a tanulmányokat más megyének, de Nisakon belüli káosz miatt sor sem került ennek a lehetőségnek a megtárgyalására. A hitelező OTP Bank ugyanis hetekkel ezelőtt zárolta a hitelszámlát; a Nisak már jó ideje nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit. Február óta nem folyósítja az alkalmazottak bérét, nem fizeti be a kötelező járulékokat, és 4,8 millió koronával tartozik a szerződéses munkatársainak, ezért a múlt héten lemondott a részvénytársaság teljes igazgatótanácsa és a felügyelőtanács néhány tagja is. Tettüket az igazgatótanács volt elnöke, Finta Adrianna szerint figyelmeztetésnek szánták, és arra szerették volna rábírni a megyei képviselő-testületet, hogy végre komolyan foglalkozzon a Nisak ügyével. „Ha velünk nem akarnak vagy nem tudnak együttműködni, válasszanak új vezetőséget, estik a befektetett pénz és az elvégzett munka ne vesszen kárba” - mondta Finta. A Nisak szakértőgárdájának tagjai szerint a megye eladhatná a kész projektet, hiszen a műszaki, valamint a befektetési és nyereségi tanulmány nyolcvanöt százalékban bárhol az országban alkalmazható, csak a környezettanulmányt kell újra kidolgozni. A képviselők a felvázolt lehetőségek ellenére nem az égetőművel kapcsolatos projekt jövőjével, hanem a Nisak múltjával foglalkoztak. Egyes felszólalók kétségbe vonták, hogy a társaság hatékonyan használta fel az elköltött pénzt, mások egyenesen szándékos gazdasági visszaélésekről beszéltek, és büntetőjogi feljelentéseket helyeztek kilátásba. Kuczmann Imre megyei főellenőr - aki az elmúlt hetekben vizsgálódott a Nisak háza táján - cáfolta ezeket a vádakat. „Gazdasági visszaélésre, a vagyon szándékos kimentésére utaló nyomot nem találtunk a cég könyvelésében, az egyeden tisztázadan ügy a társaság volt igazgatója, Fekete Ferenc által az igazgatótanács beleegyezése nélkül megrendelt és kifizetett két előtanulmány. Ezeknek a tanulmányoknak semmi kézzelfogható nyomát nem találtuk” - mondta Kuczmann. A volt igazgató ellen az igazgatótanács tagjai februárban feljelentést tettek csalás és hűden kezelés gyanúja miatt, de ő állítja: a vitatott tanulmányok a bútokában vannak, s búóság előtt kész felmutatni azokat. A Nisak jelenleg vezetőség nélkül létezik, sorsáról majd valamelyik következő megyei közgyűlésen tárgyalnak. Egyelőre csak haladékot kapott - a megye egyeztetni kezd az OTP Bankkal a hitel további folyósításáról és a törlesztési határidő kitolásáról 2007-ig. Addig talán az is kiderül, felépülhet-e az égetőmű, vagy ha mégsem, akkor kiket terhel a felelősek a füstbe ment milliókért, (vm) ■retrmzTlK Mit szól ahhoz, hogy Vágsellyén mégsem épül égetőmű? Ladislav Hegyi, a Föld Barátai környezetvédő szervezet vezetője: Arcátlanságnak tartom, hogy így akarják megmenteni azt a 37 millió koronát, amit a tervek készítésére felhasználtak. Ez az adófizető polgárok pénze volt, amit egyszerűen a szemétkosárba dobtak, pedig sokkal hasznosabb beruházásokra, az egészség- vagy az oktatásügyre lehetett volna fordítani. Ehelyett ezt a pénzt szakmailag elfuserált, ökológiai szempontból rossz, sőt veszélyes tervezet készítésére használták fel A Nyitrai Kerületi Önkormányzat nagyon furcsa körülmények között akart felépíttetni egy hatalmas égetőművet, amely 99 százalékban magáncégeknek szolgálna, holott az önkormányzat a megye adófizetőinek a pénzéből gazdálkodik, és az európai uniós alapokból szerzett támogatások is közpénzek. Ezeket akarták a megyei parlament egyes képviselői magánvállalatok nyereségének növelésére felhasználni. Kérdés, hogy miért? Ez csak azzal magyarázható, hogy összefonódások vannak egyes képviselők és magán- váüalatok között. Mit szól ahhoz, hogy a Nisak képviselője javasolta: a megye adja el a kész terveket valald- nek, aki máshol találna megfelelő helyet a hulladékégető felépítésére? Egyszerűen hazugságnak tartom, hogy a tervek 85 százaléka felhasználható lenne. A terv az alapjaitól rossz, a tervezett elégetendő mennyiség is túlmértezett volt. Jól ismerem az egész projektet, hiszen szakmai véleményt is írtam róla, és állíthatom, hogy éppen ellenkezőleg: legalább a 80 százaléka használhatatlan. Csak nagyon kis részét lehetne felhasználni egy másik égetőmű terveihez. Egy jó projektnek az égetéssel szemben az újrahasznosítást vagy egyéb tisztább, alternatív megoldást kellene előnyben részesítenie az égetéssel szemben. Értelmetlen szlovákiai viszonyok közepette ilyen hatalmas égetőművet tervezni, ez szerintem más régiókban sem járhat sikerrel Egy akkora égetőműnek mekkora a hatóköre a légszeny- nyezés és a káros hatások szempontjából? A kérdést úgy kell felfogni, hogy bármelyik hulladékégetőnek egészen a Északi-sarkig terjedhet a káros hatása. Ez azzal magyarázható, hogy olyan nehezen bomló, mérgező anyagokat is termelnek, amelyek az élő szervezetekben felgyü- lemlenek, és mert nem bomlanak el, az élelmiszerláncon belül vándorolnak. Még a sarki jegesmedvék szervezetében is kimutattak ilyen anyagokat, pedig ott tényleg több ezer kilométeres távolságban nincsenek veszélyes létesítmények. Van tudomása hasonló szlovákiai tervről? Besztercebánya megye önkormányzata szintén tervezi egy nagy- kapacitású veszélyeshulladék-égető építését, de a kiszemelt települések sorra elzavarják őket. Próbálkoztak Dubovában, ám ott népszavazáson utasították el a tervet. Hliník nad Hronomban és Tornaiján is egyértelműen nemet mondtak, (gl) ■IT «6l NOZZÄT Mi a véleménye arról, hogy elvetették a beruházás tervét? Horváth Adrián szabadúszó, Felsőszeli: A Duslo területén épült volna meg, a lakott terület közelében, ami nem szerencsés. Gondolom, vannak szabályok, müyen távol lehet a lakott területtől, de ez a széljárástól és más tényezőktől is függ. A települések szempontjából nem örülnék, ha itt lenne, de a szemét eltüntetéséhez kell olyan létesítmény, amely környezetbarát és nem akkora helyigényű, mint a lerakatok. Ott kell megépítem, ahol nem érinti a településeket, (gl) Molnár Péter iskolaigazgató, Vághosszúfalu: A környező települések tiltakoztak, és ha ennyien ilyen véleményen vannak, jó, hogy nem épül meg. Én is tiltakoztam. Másrészt szükséges egy ilyen berendezés, úgy tudom, az Unió is megköveteli. Megoldás lehetne, ha az egykori katonai gyakorlóterek valamelyikén helyeznék el. Magyarországon hét település elutasított egy hasonló beruházást, a nyolcadik befogadta - előnyöket ígértek. A Nisak nem is gondolkodott, hogy máshol legyen? (gl) Vicsápi László magánvállalkozó, Vezekény: Szerintem azt a kérdés is fel kell tenni, hogy mi a veszélyesebb: az égető vagy a szétdobált hulladék. Ezt nem tudom szakszerűen megítélni, de úgy vélem, az égető csak egyszer szennyez, amikor a füstöt kibocsátja, és még energiatermelésre is kihasználható. Szerintem az égető a hasznosabb és tisztább, mert a szerteszét dobált hulladék még ötven év múlva is szennyezni fogja a környezetünket, csak éppen nem vesszük észre, (gl) Komjáthy János városi rendőr, Vágsellye: Úgy vélem, ne legyen itt üyen égető, elég gond a Duslo. Többször beszélgettünk erről, és csodálkoztam, hogy volt, aki azt mondta: akkor is megépítik, ha a város és környéke ellenzi. Örülök, hogy ez nem fog sikerülni. Mert hiába mondják, hogy az égető biztonságos lenne, nem lenne veszélyes, mert az odaszállított hulladékot csak ott kellene tárolni, és az is veszélyt jelentene. Mindig elleneztem az égetőt, és most is ez az álláspontom, (gl)
