Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-19 / 90. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 19. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ GAZ ETA WYBORCZA A Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt erősíteni akaija az együttműködést a rokonpártokkal, s e célból létre kívánja hozni a kelet-kö- zép-európai jobbközép pártok állandó titkárságát Varsóban -jelentette a lengyel lap. A lengyel parlament külügyi bizottságának elnöke, Pawel Zalewski szerint a kelet-kö- zép-európai jobboldalnak össze kell fognia, hogy közösen védelmezzék országaik érdekeiket mind az Európai Unión belül, mind pedig Oroszországgal szemben. A PiS Magyarországról a Fidesz, Szlovákiából a KDH és az SDKÚ, Csehországból az ODS csatlakozására számít. Jirí Paroubek miniszterelnök pisztolyt küldött legfőbb riválisának, Miroslav Topoláneknek Humor a cseh kampányban Bár a választási kampányban a cseh politikusok sem mennek a szomszédba egy kis keménységért, sőt durvaságért, de azért Švejk népe többségében mégis úgy véli: a politikai ellenfél nem ellenség, s ezért az idegtépő választási kampányt mindig ildomos fűszerezni egy kis vidámsággal, szórakoztatással. S nyilván az sem mellékes, hogy éppen így lehet leginkább a televízió képernyőjére, vagy a lapok címoldalaira kerülni. KOKES JÁNOS Nyilván így gondolta Jirí Paroubek szociáldemokrata kormányfő is, amikor húsvét előtt két régi pisztolyt vásárolt, majd lovas hintóba ültette huszárnak öltözött segédeit, s a fegyvereket ajándékként elküldte legnagyobb riválisának, Miroslav Topoláneknek, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt elnökének és kormány- főjelöltjének. A jelképes ajándék „szópárbajra” való Idhívás volt. Bár Topolánek először nem értette, hogy a segédek egyike - Jaroslav Tvrdík, volt védelmi miniszter, a szocdemek kampányfőnöke - miért is dobott a lába elé fehér kesztyűt, de amikor kapcsolt, felvette, s visszavágott: állok a vita elébe, de mint párbajra kihívott fél élek azzal a jogommal, hogy a helyszínt és időpontot én választom meg. A parádés kihívást természetesen minden televízió többször levetítette. „Az embereknek joguk van tudni, mit gondolunk az ország dolgairól” - indokolta kezdeményezését Paroubek. A hírek szerint a két politikus a választásokig hátra lévő másfél hónapban legalább egy tucatszor vitázik majd, s az utolsó három szópárbajt a három országos televízió is közvetíti. Csehországi hagyomány szerint szabad, kötetlen, heves vita lesz, amelyet nem korlátoznak olyan merev szabályok, mint a magyar kormányfőjelöltek vitáját. Ugyancsak a figyelem középpontjába került a cseh politikai életet több mint egy évtizede parodizáló Balbín Poétikus Pártja kezdeményezése. Óriásplakátokon hívta fel a figyelmet arra, hogy Miroslav Kaloušek, a kormánypárti Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt elnöke „Csehország legtisztességesebb polgára”. Balbínék pártja, amelyet avantgárd cseh művészek, értelmiségiek és fiatalok a- lakííottak polgárpukkasztó szándékkal, kampányával a cseh kereszténydemokraták kétszínűségére mutat rá. A kereszténydemokrata párt ugyanis az egyetlen, amely a rendszerváltás után - bár a választásokon sosem szerzett még tíz százalékot se - minden cseh kormánynak tagja volt, legyen akár bal-, akár jobboldali. Vezető politikusai gyakran beszélnek arról, hogy a magasabb erkölcsöt képviselik. A csehek többsége viszont nem kedveli, álszentnek tartja őket. Talán ennek a humoros kampánynak is része van abban, hogy a kereszténydemokraták népszerűsége most az ötszázalékos parlamenti küszöb körül mozog. Hasonló célpont volt néhány éve Stanislav Gross, akkoriban a kormányzó szociáldemokraták első embere, aki óriásplakátokon hirdette választási jelszavát „Ő- szintén gondolom”. Nem sok idő telt el, s országszerte számtalan kétes személyiség arcmása alatt jelent meg a népszerűvé vált, gúnyosan értelmezett felirat. Más plakátok pedig fennen hirdették: Lapátot a politikusoknak!, természetesen az „Őszintén gondolom” aláírással. Rómában olyan nevekkel illették őt, mint „páncélos bíboros“, „Isten rottweilere", de rácáfolt a jelzőkre Egy éve lépett Szent Péter trónusára XVI. Benedek MTl-HÁTTÉR Korábbi tisztségeire és vatikáni hírére rácáfolva őskonzervatív helyett fontolva haladó óvatos reformer benyomását keltette eddig Joseph Ratzinger, aki XVI. Benedek néven egy évvel ezelőtt lépett Szent Péter trónusára, hogy átvegye a világ egymilliárd katolikus hívőjének a vezetését. A Bajorországban született Ratzinger évtizedeken át volt a Vatikán hittani kongregációjának (az egykori Szent inkvizíció jogutódának) a prefektusa. Rómában többnyire csak olyan nevekkel illették őt, mint „páncélos bíboros“, „Isten rottweilere”, a „hit őskonzervatív őrzője”. Hogy ezek a jelzők tévesek, de legalábbis idejétmúltak, azt az új egyházfő már négy hónappal , megválasztása után megmutatta. Augusztusban Kölnbe utazott, hogy részt vegyen a katolikus ifjúság vüágtalálkozóján, ahol félénken és alázatosan mutatott be szabadtéri szentmisét több százezer fiatal előtt. A kölni rendezvénnyel a valóságban is demonstrálta azt, amit megválasztásakor hangsúlyozott: a katolikus egyház él, az egyház fiatal! Hogy számára nem léteznek dogmatikus korlátok, azt azzal bizonyította, hogy szeptemberben többórás magánkihallgatáson fogadta hivatalában a Vatikán egyik legélesebb hangú bírálóját, a svájci Hans Küngöt. A hitoktatástól még II. János Pál által eltiltott svájci teológus - akivel Ratzinger annak idején együtt tanított a tiibin- geni teológiai akadémián - a közös vacsora után kijelentette: a pápa „nyitott az új gondolatokra“. Első enciklikájával, amelyet 2006 januáijában adott közre, s amely a Deus caritas est (Isten a szeretet) címet viseli, XVI. Benedek még azokat is képes volt meggyőzni, akik úgy vélik, hogy a papi nőtlenséghez ragaszkodó katolikus egyház nem illetékes az emberek közötti kapcsolatok dolgában. Az enciklikában a pápa - holmi tilalmak helyett - a szeretet és az odaadás pozitív üzenetére helyezte a hangsúlyt. Egyúttal célzott a testi szerelem vallási jelentőségére, és hangsúlyozta az Isten iránti és a felebaráti szeretet közötti szoros összefüggést. Az intrikák fészkének tartott római kúriában - a vatikáni „kormányban“ - ugyanazzal a távolságtartó csodálkozással fogadták egy évvel ezelőtt Ratzinger beiktatását, mint amilyen általában „a németeket“ kíséri olasz földön. „Végre egy német pápa: na, az majd rendet tesz itt!“ - idézte fel a tavaly áprilisi hangulatot egy nevének elhallgatását kérő prelá- tus a Spiegel Online hasábjain. Ám XVI. Benedek nem kapkodta el a dolgokat: háromnegyed év is eltelt, mire megszülettek első személyi intézkedései és reformlépései. Január óta viszont felgyorsultak a dolgok. Megszületett és napvilágot látott az első enciklika, amely a mai napig másfél millió példányban kelt el. A kúria reformja immár eldöntött kérdés. A pápai tanácsosok száma csökkenni fog; a kúria egy magas rangú tagját nunciusi minőségben Egyiptomba küldte az egyházfő. Aki ráadásul nemrég 15 új bíborost kreált, és közülük - az egyházi állam tisztviselőinek a megdöbbenésére - csak hárman tagjai a kúriának. XVI. Benedek a katolikus egyház keleti politikájában is újítani akar, szívügyének tekintve az ortodox egyházhoz fűződő viszony javítását. E célból .jégtörőként“ nemrég Moszkvába küldte a konklávé egy olyan tagját, aki egy évvel ezelőtt aligha tartozott a hívei közé: Walter Kasper bíborost, Stuttgart-Rot- tenburg egykori püspökét, aki 2001 óta az ökumenizmus kérdéseiért és a keresztények egységéért felelős pápai tanács elnöke. Változások várhatók a Vatikán és Kína kapcsolataiban is. „Az enyhülés időszakát éljük“ - állítja egy vatikáni diplomata, aki rendszeresen megfordul Pekingben. Szavai szerint „a kínai kormány nem tart a jelenlegi pápától, ami nagy változás az elődjéhez viszonyítva“. II. János Pálra ugyanis mindvégig úgy tekintettek Pekingben, mint aki személyesen felelős a kelet-európai kommunista rezsimek bukásáért. A Szentszék nyilvánvalóan azt mérlegeli, hogy a pápai nunci- atúrát (nagykövetséget) még a 2008. évi nyári olimpia előtt Taj- pejből Pekingbe helyezze át. Emellett továbbra sem nevezne ki bíborosokat Kínában a pekingi kormánnyal való nem hivatalos egyeztetés nélkül. A modus vivendi javításának a szándékát jelzi a másik fél részéről, hogy Peking érdemi ellenállás vagy zajosabb tiltakozás nélkül „lenyelte“, amikor a pápa márciusban bíborosi rangra emelte Hongkong püspökét - azt a Joseph Cent (Zen), aki rendszeresen bírálja a pekingi kormány lépéseit. A közeledés tényét megerősíti Cen bíboros március végén tett nyilatkozata is. Ebben nem kevesebbet állított, mint azt, hogy Kínának érdekében áll hivatalos kapcsolatokat létesítem a Szentszékkel. Szavai szerint Tajvan „megértené“, ha a Vatikán úgy döntene, hogy megszakítja a hivatalos kapcsolatokat a szigetállammal, és elismeri a Kínai Népköz- társaságot. „Ha garanciákat kapna arra, hogy a katolikus egyház szabadon tevékenykedhet Kínában, akkor Tajvan kormánya és népe elfogadná a szentatya döntését“ - fogalmazott a bíboros. KOMMENTÁR Ki alkalmazkodik kihez? i NAGY ANDRÁS Érdekes közvélemény-kutatást jelentetett meg az MVK kutatóintézet, melyben azt vizsgálta, hogy az egyes pártok szavazói mely más pártokkal lámák szívesen sajátjukat a kormányban. Bár jelenleg egyetlen szakember sem merne biztosat mondani a leendő kormánykoalíció összetételéről, mintha a szavazók egy kicsit tisztábban lámának, mint választottjaik. A szavazók mintegy egyharmada a kommunistákkal nem látná szívesen saját pártját egy kormányban, kivéve a Smer szavazóit, akik a párt vezetőivel azonos véleményen lehetnek, hiszen különösebben nem elutasítóak senkivel sem. Ficóék a hatalomban való részvételért gyakorlatilag hajlandóak lennének mindenkivel szövetkezni, s ez érvényes szavazóikra is. Érdekes módon az MKP-val szemben a szlovák pártok szavazóinak egy része továbbra is tartózkodó, ami a pártok vezetőhői már nem mondható el, hiszen az SNS-en kívül egyelőre senki sem zárkózott el a magyarokkal való együttműködéstől. Ugyanígy a HZDS is már egyre elfogadhatóbbá válik a szavazók szemében is, egyértelműen csak a kereszténydemokraták hívei nem kívánnak együttműködni vele. Egyre közelebb kerültek így egymáshoz a HZDS és az SDKÚ szavazói, Dzurindáék támogatóit sokkal jobban irritálná a Smerrel és az ANO-val való együttműködés, mint Vladimír Mečiarral. Az SDKÚ vezetői konkrétan Mečiart még elutasítják, de apártjával való együttműködéstől már senki sem zárkózik el. Az SDKU és a Zuzana Martináková vezette Szabad Fórum jövőbeni együttműködése is érdekes lehet, mivel Martináková számára Mikulás Dzurinda maga az Antikrisztus, pártjának szavazói mégis inkább az SDKÚ-val, mint bármelyik más párttal fognának össze egy leendő kormányalakítás során. Hasonló a tényállás a KDH szavazóinál is, akik legszívesebben szintén a Dzurinda vezette SDKÚ-val alakítanának kormányt, a párt vezetői viszont biztosan nem lépnének be újra egy olyan kormányba, melynek feje Mikuláš Dzurinda lenne. Bár a szavazók másodlagos szimpátiájának nincs közvetlen befolyása a pártok koalíciókötéssel kapcsolatos döntésére, néha azért érdemes ilyen felméréseket is készíteni, hogy a politikusoknak is legyen némi elképzelésük arról, szavazóik milyen kormányt szeremének. Érdekes lesz figyelni az elkövetkezendő pár hónapot, hogy a pártok alkalmazkodnak-e szavazóik akaratához, avagy fordítva. JEGYZET Hogy a csuda vigye el! RÁCZ VINCE Bizonyára önökhöz is eljutott a napokban a hír, hogy Jézus igazából jégen járhatott, nem pedig csapdosó hullámokon, ahogy a bibliai történet állítja, mely szerint a messiás a tanítványai Ge- nezáret-tavon ringatózó halászcsónakjához vezető legrövidebb utat vízen száraz lábbal tette meg. Egy amerikai professzor elképzelhetőnek tartja, a Földközi-tenger partvidékén a múltban néha cudar hideg volt, akár a Genezáret-tó is befagyhatott, ajég pedig elbírhatta egy ember súlyát. A tudós szerint Jézus idejében éppen egy ilyen hideg időszak köszöntött be a térségben. Szó sincs tehát csodatételről, a názáreti egy jégtáblán szörfözött. Higgyék el, nem vallásos meggyőződésből okvetetlenkedem a floridai oceanológus tabudöntögető álláspontja miatt, már csak azért sem, mert szégyen, nem szégyen, nekem nincs olyan. Sokkal inkább vagyok a hamis hit pogánya, mintsem buzgó, templomba, mecsetbe vagy zsinagógába járó hívő, mégis úgy gondolom, jó tudni, történhettek a múltban csodák, ha manapság már nem is. Nem kell feltétlenül mindent megmagyarázni, mert mi lesz, ha következetesen leszámolunk minden illúziónkkal? Én legalábbis nem szeretnék olyan világban élni, ahonnét kitiltottak minden csodát. Mióta világ a világ, időről időre felbukkan egy-egy okostojás, hogy leleplezzen valamilyen csodát. Pedig csodák és illúziók híján csak mi leszünk szegényebbek. A hitre, legyen bármilyen jellegű, minden embernek szüksége van, még a magamfajta ateistának is. A természettudományos magyarázatok is egyfajta hiten alapulnak, mégpedig azon, hogy a tudomány mindenre magyarázatot adhat. Mik- száthnál olvastam legutóbb: „hanem azért még soha egy könnyet se szárított fel a bölcsesség. Bizony gyenge portéka az a fájdalommal szemben.“ Valahogy így. Büntetlenül nem vehetik el senkitől sem a hitét, előbb- utóbb sztrájkba kezdenek a hívők, ha nem történhetnek csodák, így hát nyájas olvasó, legyen hited szerint. ______________________FIGYELŐ Orb án utolsó fellépése A Fidesz előrelátható választási veresége Orbán Viktor politikai karrieijének végét jelenti - írta az Evenimentul Zilei. A független román napilap szerint Magyarország a választások második fordulójára készül, de a budapesti elemzők nem számítanak csodára. Ilyen csoda lenne, ha a Fidesz győzne. Ez a kudarc a volt miniszterelnök politikai karrieijének utolsó fellépése lesz. A kommentátor úgy fogalmaz: a Fidesz az elmúlt négy évben megpróbálta tönkretenni az MDF-et, és elfoglalni a politikai paletta jobboldalát. A szerző szerint az MDF kampánya során sokkal inkább volt Fidesz-ellen- es, mint MSZP-ellenes, és azzal vádolta Orbán pártját, hogy cselekedeteiben inkább a szélső- jobboldalt képviselte, semmint az európai jobboldalt.
