Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-19 / 90. szám, szerda
Tanuljunk az Új Szóval! Prosram az alapiskolák számára Részletek a 14. oldalon 2006. április 19., szerda Ára 10 Sk (előfizetőknek 9 Sk) 59. évfolyam, 90. szám www.ujszo.com Melléklet a labdarúgás szerelmeseinek Célegyenesben a Chelsea; Ismét bajnok a Lyon; Armani megveszi az Inter Milant? SLOVENSKO POTREBOVALO REFORMY. Mai melléklet Fércmunkák a pártok óriásplakátjai A jó billboard könnyen érthető, megjegyezhető üzenetet tartalmaz, emellett nem árt, ha szellemes 3. oldal A szegény régiókban a legalacsonyabb bér megközelítené az átlagot A minimálbéremelés jól hangzik, de hátulütői vannak Pozsony. Elbocsátási hullámot válthat ki a radikális mini- málbéremelés, vélik egyes gazdasági szakértők. A Smer az átlagbér 60 százalékára emelné a legalacsonyabb fizetéseket, mely a jelenlegi 17200 koronás átlagkeresetet figyelembe véve mintegy 10 500 koronás bért jelentene. A minimálbér jelenleg 6900 korona, vagyis az országos átlagbér mindössze 40 százaléka. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „A minimálbér deformálja a piaci viszonyokat, gazdasági szempontból indokolatlan intézmény - mondta lapunknak Peter Gonda, a Konzervatív Intézet gazdasági elemzője. - Minél magasabb a minimálbér, annál inkább korlátozza a munkavállalást.” Gonda szerint ez elsősorban az alacsony végzettséggel rendelkezőknek hátrányos, mert éppen azt a munkát drágítja, amelyeket ők végezhetnek. „A tartósan munkanélküliek éppen ebből a rétegből kerülnek ki, vagyis aki a minimálbér emelését javasolja, az a hosszú távú munkanélküliséget tartósítja” - véli Gonda. Jozef Burian, a Smer parlamenti képviselője azonban kitart pártja elképzelése mellett. „Terveink szerint a minimálbér fokozatosan, négy év alatt érhetné el az átlagkereset 60 százalékát” - mondta lapunknak. Szerinte évente az átlagkereset öt százalékával emelkedhetne a minimálbér, ami lapunk számításai szerint évi ezer koronás emelést jelentene. „Ä jelenlegi minimálbérből nem lehet megélni, sőt akinek ez alapján számítják majd ki nyugdíját, öregkorára a szociális segélyre szorul majd” - indokolta a Smer álláspontját Burian. A minimálbér emelése a Szakszervezet Szövetségének is a szívügye, mely szorosan együttműködik a Smerrel. Ők az európai statisztikával érvelnek: „A minimálbér tekintetében egyik utolsó helyen vagyunk az uniós országok között, csak Lettországban és Litvániában alacsonyabb” - indokolta a KOZ álláspontját Eugen Škultéty alelnök. Az Eurostat 2004-es adatai szerint a minimálbér Szlovákiában 152 euró, Csehországban 212 euró, Magyarországon 209 euró, Lengyelországban 180 euró volt. A magasabb minimálbér főleg a szegényebb régiókban élők számára lenne káros - állítja Horváth Mihály gazdasági elemző. „Ahol alacsony az átlagbér, ott a magasabb minimálbér akár a helyi átlagbér 70-80 százalékát is elérhetné, ez fékezné a munkaerőpiacot - mondta Horváth. - Nőne a feketemunka, kevesebb lenne a munkalehetőség, vagyis ahelyett hogy segítené a legszegényebbeket, inkább rontaná helyzetüket. Egész régiók fejlődését lassíthatná le.” Eperjes megyében például tavaly mindössze 13 185 korona volt az átlagkereset, ennek a javasolt 10 500 koronás minimálbér már a 80 százaléka. Magyarországon 62 500 forint A minimálbért Magyarországon a Fidesz emelné a legnagyobb mértékben, a választási kampány során 100 ezer forintos, azaz mintegy 360 eurós alsó határt ígért. Ez év januárjától déli szomszédunknál nem lehet kevesebbet fizetni 62 500 forintnál. A radikális emelés a kisebb létszámú cégeknél dolgozókat veszélyezteti leginkább, magyarországi Volksbank Rt. felmérése szerint leginkább a 20-49 főt foglalkoztatókat. A cégek 56 százalékát a januári emelés nem érintette, ezeknél eddig sem keresett senki 62 500 forintnál kevesebbet, ugyanakkor a foglalkoztatottak közel 14%- ának bére alacsonyabb volt a minimálbérnél. A Fidesz javaslata ennél sokkal radikálisabb, a fizikai munkát végzők átlagkeresete ugyanis a legtöbb megyében alacsonyabb a párt által javasolt 100 ezer forintnál, (lpj, m) A parlament elé vonulnak az orvosok, azt mondják, lassan tényleg betelik a pohár Sztrájk, tüntetés, aztán még durvább sztrájk ÚJ SZÓ-HÍR NAHÁT! Huszonöt éve tüntet Tokió. Huszonöt éve tüntet volt munkahelye előtt Japánban egy elbocsátott alkalmazott. Az 58 éves Tanaka Tecu azóta, hogy 1981-ben felmondtak neki az OKI elektronikai konszernnél, minden reggel nyolckor megjelenik a gyár bejárata előtt, ésfü órán át maga költötte békedalokat énekel A gyár azért vált meg tőle, mert nem akarta elfogadni áthelyezését. Azt követeli, egykoň munkaadója ismerje be: bosszúhadjáratot folytatott ellene és vegye vissza. Volt vállalata azonban a japán legfelsőbb bíróság döntésére hivatkozik, amely szerint az elbocsátási eljárás minden vonatkozásban jogszerű volt. Tanaka nem adja fel A férfi, két gyermek apja, zeneoktatással keresi kenyerét. (MTI) Pozsony. A sztrájk a bíróság előzetes intézkedése ellenére is folytatódik, jelentették be tegnap az orvosok pozsonyi sztrájkbizottságának képviselői. ,A bíróság határozatát még egyik szakszervezet sem vette át” - tájékoztatott Ondrej Škodler, az egészségügyi alkalmazottak jogi képviselője. Szerinte így a határozat még nem jogerős, csak a kézhezvétel időpontjában emelkedik jogerőre. Az egyik pozsonyi járásbíróság múlt héten előzetes intézkedésben kötelezte a sztrájkoló- kat a gyógykezelés biztosítására a sztrájk idején is. A jogász szerint, aki egyben a Szabad Fórum képviselőjelöltje, a bíróság hibát követett el, mivel a szakszervezeteket kötelezte a gyógykezelés folyamatos biztosítására, nekik azonban a vonatkozó jogszabályok szerint nem áll módjukban „biztosítani” a gyógykezelést., A sztrájkolok az alkotmány biztosította egyéni jogukra hivatkozva szüntették be a munkát, a szakszervezet emiatt nem kötelezhető semmire” - véli Škodler. A pozsonyi egyetemi kórház sztrájkbizottságának tagjait tegnap az igazgatóság tájékoztatta a bíróság döntéséről. „Egyes orvosok csak az akut gyógykezelést biztosítják, mások azonban már ma is elMa parlament elé vonulnak a sztrájkoló egészségügyiek, s azzal fenyegetőznek, egyáltalán nem állnak munkába. végzik a tervezett műtéteket is, a sztrájkbizottság holnapra ígérte állásfoglalását” - mondta lapunknak tegnap Katarína Sedláková, a kórház gyógykezelésért felelős igazgatóhelyettese. Az Orvosi Szakszervezet (LOZ) azonban keményebb lépésekre készül, ha a kormány ma sem kezd el komolyan foglalkozni követeléseikkel. Marián Kollár, a LOZ elnöke elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a sztrájkolok egyáltalán nem veszik fel a munkát. Az országban - néhány kivétellel - az egyetemi kórházak sztrájkolnak, összesen 18, a halaszthatatlan kezeléseket azonban mindenhol elvégzik. Az országos sztrájkbizottság ma délutánra tiltakozó nagygyűlést hívott össze a parlament elé, szeretnék elérni, hogy ügyükkel foglalkozzanak a képviselők is. Az egészségügyi bizottság azonban nem fogadja képviselőiket, Bastr- nák Tibor MKP-képviselő szerint ugyanis nincs értelme találkozni velük, mivel a parlament nem segíthet nekik, a bérek a kórházak vezetésén, az intézmények gazdasági helyzetén múlnak. A Szabad Fórum más véleményen van: szerintük a parlamentnek határozatban kellene köteleznie a kormányt, hogy biztosítsa a szükséges anyagiakat a követelt béremelésre. 13. oldal Ha mp3-as mobilt veszel... Mire figyeljünk a zenefonok vásárlásakor, milyen szempontok alapján döntsünk? Onkológiai központ - Minszk. Húsz évvel a katasztrófa után Csernobil még mindig szed áldozatokat. A Greenpeace szerint az 1986. április 26-án bekövetkezett nukleáris baleset következtében 90 ezren betegedtek meg és hunytak el. (TASR/AFP-felvétel) MEGKÉRDEZTÜK Miért keres önkénteseket kampányához az MKP? Gyurovszky László, a Magyar Koalíció Pártja kampány- főnöke: A megyei választási kampány alatt sok helyen megfogalmazódott, hogy a párt ne csak hivatalos gyűléseken és nagy rendezvényeken próbálja elmagyarázni politikai célkitűzéseit, valamint meghallgatni a polgárok véleményét, közelebbi kapcsolatba is kerülhetne a választókkal. Azért keresünk aktivistákat, hogy az ősegítségükkel a kampányrendezvényeken kívül is lehetőséget adjunk az embereknek a megnyilvánulásra. Fontos, hogy azok is elmondhassák véleményüket, akik nem tudnak elmenni a gyűlésekre. A cél, hogy az önkéntesek személyesen elbeszélgessenek a választókkal, erre a 150 képviselőjelölt fizikailag képtelen lenne. Az aktivisták egyrészt feljegyzik, amit a választók elmondanak, másrészt válaszolnak kérdéseikre, tolmácsolják az MKP elképzeléseit, programját. Önkéntes csak párttag lehet? Idáig kik jelentkeztek? A párttagság nem feltétel, a lényeg, hogy elkötelezett legyen az MKP irányában. Nem tudom, idáig hány önkéntesünk van, még nem összegeztük. Munkájukat az első hivatalos kampánygyűlés után kezdik meg. Kapnak valamilyen jutalmat? Bizonyos útiköltséget és különféle más kiadásokat természetesen megtérítünk, (sza) 9 AKTUÁLIS JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK USD EUR GBP CZK 100 HUF PLN 30,591 37,482 54,210 1,312 14,056 9,546 IDŐJÁRÁS Változékony idő A hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul NÉVNAP Ma az Emmák ünnepelnek. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS Telefon: 02/59 23 34 II