Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-15 / 88. szám, szombat
32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 15. www.ujszo.com AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL Mindent a tojásról Vannak ételek, amelyekhez teljesen friss tojás kell. Legkönnyebben úgy győződhetünk meg a tojás frissességéről, hogy feltörjük vagy vízbe tesszük. Ha az előbbi módszert választjuk, akkor a következőképpen járjunk el: tányér felett törjük fel a tojást. Ha a sárgája egyben, majdnem a fehérje közepén helyezkedik el, akkor a tojás friss. A régebbi tojás esetében a fehéije folyós, a sárgája lapos és széles. Ha a másik módszert helyezzük előtérbe, akkor a tojást helyezzük egy pohár vízbe. A friss tojás leereszkedik a víz aljára, a régebbi pedig a hegyesebb végével a felszín felé mutat. Ha nagyon öreg a tojás, a „feje tetejére áll”. Raktározással a tojás súlya egyre csökken. A benne lévő folyadék kiszárad, és a levegő mennyisége pedig megnő. Ezért úszik fel a víz felszínére. Nagysága - súlya szerint S M L XL kevesebb, mint 53g 56-63 g 63-73 g több, mint 73 g Nyers vagy főtt? A hűtőszekrényben egymás mellett van a nyers és a főtt tojás. Honnan tudja megkülönböztetni őket, ha súlyuk azonos? Ha a tengelyük körül megforgatja őket, megbizonyosodhat róla. Helyezze a tojást lapos tányérba és pörgesse meg. A főtt tojás gyorsabban pörög, a nyers lassabban. Legyünk mértékletesek! A vendégjárás és a locsolkodás során nem kell mindenhol az összes fogást végigenni Az ünnep is teljen egészségesen A húsvét a családi összejövetelek, és ezzel együtt a nagy lakmározások ideje. A mértékletes, változatos táplálkozásra az ünnep alatt is éppúgy fontos odafigyelni, mint a hétköznapokon: a kiegyensúlyozott táplálkozás szabályai kis odafigyeléssel a hagyományos ünnepi ételek fogyasztása mellett is betarthatóak. TÁPLÁLKOZÁS Legyünk mértékletesek! A vendégjárás és a locsolkodás során nem kell mindenhol az összes fogást végigenni, ugyanúgy a vendéglátóknak sem muszáj minden vendéggel együtt enni, vagy akár még az étkezések között is falatozni; ugyanis egy ilyen pár napos bőséges lakmározást követően epepanaszok, valamint gyomorrontás léphet fel. Ugyanez vonatkozik az alkoholfogyasztásra is, melynek túlzásba vitele nemhogy balesetveszélyes, (gondoljunk csak arra, hányán ülnek ilyenkor volán mögé annak ellenére, hogy alkoholt fogyasztottak), de káros és egészségtelen is. A mértékletes alkohol- fogyasztás egészséges embernél nem okoz károsodást, de egy ilyen ünnepen nem ritka, hogy sokaknak, bár „mindenhol csak egy pohárral“ isznak, mégsem sikerül mértéket tartani; a nap végén pedig jön a túlzott alkoholfogyasztás okozta rosszullét, illetve a másnaposság. E kellemetlenségek elkerülése mellett azt sem árt tudni, hogy az alkoholnak jelentős az energiatartalma is, ugyanis 1 g alkohol 7 kcal energiát tartalmaz - többet, mint például a szénhidrátok (4 kcal). Az adatokból jól látható, hogy ha valaki egy nap megiszik pl. kétszer fél dl pálinkát és két üveg sört, akkor csak az elfogyasztott alkohollal kb. 750 kcal energiát visz be, ami megfelel öt darab zsemle energia- tartalmának. Hagyományos ételek A húsvéti ünnepek táplálkozási szokásai régi időkre vezetnek visz- sza; a jellegzetes fogások ma is ugyanazok: bárány, sonka, tojás, torma. A bárány az ünnep „áldozati” étele, melynek energia- és tápanyagértékei a sovány sertéshúséhoz hasonlóak. Vásárláskor érdemes minél fiatalabb állat húsát választani, ugyanis ennek íze finomabb; az idősebb állat húsa söté- tebb és intenzívebb ízű. A bárányhús frissen készítve a legízletesebb. A régi magyar konyha gyakran használta ezt a húsfélét, ma már sok családban szinte csak húsvét- kor található meg az asztalon. Természetesen nem számít szentség- törésnek, ha a húsvéti ünnepek alatt nemcsak bárány, hanem pl. szárnyas vagy hal is szerepel a menüben. A sonka szülte nélkülözhetetlen szereplője a húsvétnak. Fogyasztjuk hidegen, tormával, szendvicsként; de lehet belőle villásreggelit, vagy meleg főételt is készíteni különféle tekercsek, illetve sültek formájában. Mivel a füstölt sonka elég sós, ezért meleg ételként történő elkészítése során plusz só hozzáadása már nem szükséges. Energia- és zsírtartalma viszonylag magas, mivel 100 g füstöltsonka kb. 370 kcal energiát, 33 g zsírt, 17 g feltétjét és 108 g koleszterint tartalmaz. A tojás a húsvéti ünnep talán legjellegzetesebb jelképe. A kereszténység elteijedésével vált szokássá, hogy Jézus mennybemenetelének, azaz a húsvét megünneplésekor a hívők a feltámadást jelképező tojást ajándékozták egymásnak. 1 darab tyúktojás energiatartalma 68 kcal, fehérjetartalma 5,4 g, zsírtartalma 4,8 g, szénhidráttartalma pedig elhanyagolható. Koleszterintartalma magas, 1 db tojássárgája 180 mg-ot tartalmaz (naponta maximum 300 mg koleszterinbevitel az ajánlott!). A tojás gazdag forrása a folsavnak, B-, A-, D-vitaminoknak, a cinknek és a vasnak, fehérjetartalmú pedig magas biológiai értékű. A sonka mellé A hagyományos húsvéti ételek mellett használjuk ki a tavasz előnyeit: fogyasszunk friss zöldségféléket (retek, újhagyma stb.), például saláta formájában, melynek elkészítésénél a magas a zsír- és energiatartalmú majonéz helyett részesítsük előnyben a joghurt-alapú önteteket. A húsvéti menü sokszor hidegtálakból áll, amikhez általában kenyér, pékáru tartozik. Ezek közül a termékek közül érdemes a teljes őrlésű lisztből készült, különféle Egyes alkoholtartalmú italok energiatartalma: ♦ ldl száraz bor: 60-70 kcal ♦ 1 dl édes bor: 80-100 kcal ♦ 1 dl sör: 40-50 kcal ♦ 1 dl pálinkaféle: 200-300 kcal ♦ 1 dl likőr: 250-350 kcal magvas, korpás kenyeret, illetve kiflit, zsemlét választani. Az ünnepi terítéken friss gyümölcsök is szerepeljenek. Ezeket tehetjük vegyesen gyümölcstálba, valamint a hidegtálakat is díszíthetjük vele, és ez esetben természetesen a dísz ehető. Igaz, hogy a húsvétnak főként a sonka és a tojás a jelképes étele, de az asztalon a gyümölcstálnak fontos szerepe van, hogy a nassolások egy részét gyümölcsfogyasztással ki lehessen váltani. Édességek Mint minden ünnepkor, így hús- vétkor is szerepet kapnak az édességek, desszertek: az ajándékba, esetleg a locsolásért kapott csokinyuszi, csokitojás elmaradhatadan része az ünnepnek, főként a gyerekek körében; a házilag sütött sütemények mellett pedig hagyományosan szerepet kap a húsvéti kalács. Ne hagyjuk a gyerekeket egész nap édességet enni, a kisebb adag nyalánkságot pedig lehetőleg csak az ebéd után fogyasszák el. A sütemények közül érdemes gyümölcs, illetve puding alapú finomságokat készíteni, mert ezeknek alacsonyabb az energiatartalmuk, mint a vajkrémes, illetve zsír ros tésztás desszerteknek. Célszerű a sütiket is kis szeletekre vágni, és így tálalni, mert a húsvéti ünnepek alatt többször is kóstolgatunk, illetve a locsolkodók több helyen is fogyasztanak desszertet. Az édesítőszerrel készített süteményeket a fogyókúrázók, valamint a cukorbetegek is fogyaszthatják. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevele ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Petit mai (pöti mái) Ezzel a francia kifejezéssel az epilepsziában előforduló kis rohamot jelölik a szakemberek, amely az elektroenkefalogramon sajátos egyedi jelekben mutatkozik meg. Phagocitosis (fagocitózis) Többnyire valamilyen fehérvérsejt bekebelezi a szervezetbe kerülő szilárd élő vagy élettelen részecskéket, majd enzimjeivel többnyire elpusztítja azokat. Ez a szervezet védekező rendszerének egyik nagyon jelentős, sejtszinten megnyilvánuló sajátossága. Pharinx (garat) Anatómiai terület, mely az orrüreg, a szájüreg, a nyelőcső, valamint a gége találkozási pontja, tehát a légző- és emésztőszervek útvonala itt keresztezi egymást. A faringitisz a garatnyálkahártya vírus vagy baktérium okozta gyulladása. Phenylketonuria Fenilketonúria. Öröklődő genetikai betegség, amit egy olyan enzim hiánya vált ki, ami a fenilalanin nevű aminosavat másik ami- nosawá (tirozin) alakítja. Rögtön a születés után alkalmazott speciális diéta nélkül a betegség szellemi fogyatékosságot okoz. Egyes országokban a betegség kiszűrése már a születéskor megtörténik. Pheocromocytoma Feokromocitóma. A mellékvese velőállományából vagy a paraszimpatikus idegdúcokból kiinduló, legtöbbször jóindulatú daganat, mely szapora szívműködéshez és magas vérnyomáshoz vezet. Phlebitis Flebitisz. A vénák, különösen az alsó végtagban futó mélyvénák trombózisa. A betegséget az érintett terület melletti szövetek bőrpírral és melegséggel kísért duzzanata, valamint az embólia kialakulásának fokozott kockázata jellemzi. Phlebographia Flebográfia. A vénák röntgen- vizsgálata, melyet kontrasztanyag befecskendezése után végeznek el. A Doppler módszer széles körű elterjedése óta ritkán alkalmazzák ezt az eljárást.
